Kelet-Magyarország, 1982. október (42. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-09 / 237. szám

1982. október 9. Kelet-Magyarország 3 Válaszol Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes Kérdések a lakáskérdésről Az új lakásellátás elveiről, rendszeréről — úgy tűnt — „szenátusi meghallgatás” alá vetették kollégáink az Országos Tervhi­vatal elnökét a Magyar Sajtó Házában, a tévé Hírháttér műsorában. Azért kerestük fel Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyet­test, hogy választ kérjünk saját kérdéseink­re, s mert hogy a műsoridő, mint lenni szokott, véges volt, megkérdeztük, mi az, amiről még szívesen beszélt volna? — Egyre Jobban a saját erőre épít az új lakásellátást rendszer. Tételezzük fel, hogy lesz hitel, s azt is, hogy az építőipar vállal­kozó kedve megnő. Mégis véleménye szerint lesz-e elég saját pénzük a lakásra vágyako- zók'nak, miközben a nadrágszíjat egyébként is szorosabbra kell húznunk? — Ahhoz, hogy az egész lakáskérdések­ben előre tudjunk jutni, több éves nagyon következetes cselekvésre van szükség, és tisztában kell lenni vele, hogy ezt csak fo­kozatosan érhetjük el. Ami pedig a kérdés lényegét illeti, remélem, hogy a mai szi­gorú életszínvonal-politikát nem kell nyolc­tíz éven keresztül folytatnunk. Azt, hogy a világ mit hoz, persze nem tudhatjuk, de mi ennek az ötéves tervnek a végére felfe­lé ívelő gazdasági pályára szeretnénk rá­állni. A lakásprogram hosszú távra szól, nem két-három évre. A feltett kérdésre válaszolva azt mondom, hogy Magyaror­szágon még mindig nagy lehetőség van ar­ra, hogy a jelenlegi jövedelmi viszonyokon és a mai színvonalon belül is a családi költségvetéseket ésszerűen átcsoportosítsák a lakásépítés javára. — Az új lakásellátási elvek nagy súlyt he­lyeznek arra, hogy segítsék a fiatalokat ott­honhoz jutni. Első lépésként az új szabályok szerint a tanácstól alacsony komfortfokozatú, kis alapterületű, az esetek többségében már mások által kinőtt lakást kaphatnak. Vajon a végleges lakásmegoldás lehetősége a fia­talok számára az első lépésben kizárt, ellen­tétben a mai helyzettel, amikor is nem egy fiatal házaspár első lakása majdani igényei­ket is kielégíti? — Olyan helyzetet akarunk . teremteni, amelyben valamennyi — de legalábbis a mainál sokkal több — fiatalnak esélye lesz . lakáshoz jutni. Ezt a törekvésünket sem­miképpen sem lehet azonban szembeállíta­ni azzal, hogy azok a kevesek, akik eddig lakáshoz jutottak, nagyobbat és komforto­sabbat kaptak. Minden gazdasági döntés­nek vannak előnyei és hátrányai. A célunk, hogy a fiatalok sokkal nagyobb arányban jussanak valamilyen első, jellemzően való­ban átmeneti lakáshoz. Ilyen lakásokat a fiatalok kérhetnek, de nincs kizárva, hogy a nagyobb megtakarítással rendelkezők — akár fiatalok, akár idősebbek — egyből végleges lakást kaphassanak. Az új rendszer abban különbözik a régi­től, hogy nem egy — beadják a kérelmü­ket a tanácshoz —, hanem több esélyt ad. Lehet majd jelentkezni garzonházra és al­bérlők házára, s előtakarékosságra a ké­sőbbi továbblépéshez. Nyilvánvaló, hogy a tanácsok szervezni kezdik a lakásépítő szö­vetkezeteket, hiszen nem az lesz a lényeg, hogy valamiféle állami lakástervet telje­sítsenek, hanem az, hogy lakást építsenek és szervezzenek a helyi igényeknek megfe­lelően. A tanács dolga, hogy összehozza azo­kat a fiatalokat, akik például sorházat vagy lakótelepet akarnak építeni, s ezenkívül se­gítse őket a maga eszközeivel: telekkel, ta­náccsal, egyebekkel. További esély a vállalati lakásépítés és a munkáltatói támogatás különféle formái. Nyilvánvaló, hogy amikor a vállalatnak jogában áll minden munkavállalójának — azok munkaterületére, korára, szociális helyzetére tekintet nélkül — lakásépítési támogatást és — kölcsönt adni, el fognak azon gondolkodni, hogy dolgozóiknak a la­kásépítést ők maguk szervezzék meg. j| — De vajon lesz-e erre pénzük és miből? — Igen, a jól dolgozó vállalatoknak lesz erre pénzük. Eddig inkább az a felfogás uralkodott, hogy a lakásügy a tanács és az állam dolga. Most ezt a terhet megosztjuk. Igaz, ebből a vállalatnak gondja is szár­mazik, de lehetősége is adódik arra, hogy a jó szakembereit lakáshoz segítse, és ezzel magához kösse. Már sokszor kérdezték tő­lem, hogy miből lesz a vállalatnak pénze, miközben a gazdasági szabályozókat az ál­lam egyre szigorítja. De miért nem azt a kérdést teszik fel a vállalatok vezetői és dolgozói egymásnak, hogy „íme itt egy új lehetőség előttünk a lakásépítés támogatá­sára: kedves szaktársak, hát nem kellene megfogni jobban a munka végét, hogy er­re is több jusson?” Csak az lehet vállalati szociális program, hogy egy új üdülőt épí­tenek? S az miért ne lehetne, hogy mondjuk öt éven át 50—50 lakást felépítenek saját dolgozóiknak? Ez nem volna szép szociális program egy vállalatnál? A jó szakembereiket mindenkor és min­denütt keresni fogják a vállalatok, s az elő­relátók megtesznek mindent, ha kell lakás­építést szerveznek, kölcsönt, vissza nem té­rítendő támogatást vagy másfajta segítsé­V- ___________________ get nyújtanak számukra, hogy megtarthas­sák őket. — A tévében is megkérdezték, vajon a fia­talok a tanáccsal kötött szerződésük teljesí­tésére számíthatnak-e valamilyen jogi garan­ciára? — Ez a kérdés már a Hírháttérben sem tetszett. Az új lakásellátási rendszernek ugyanis éppen az a jellemzője, hogy a la­káshoz jutás folyamata alulról épüljön fel. Eddig volt ugye egy lakásterv, s amit felépí­tettek, azt kiosztották valamilyen elv alap­ján. Most megnézik, hány olyan család van, amelyikkel szerződést kötöttek, s az előre megtakarított pénz is rendelkezésre áll. Ezért ostobaság volna a tanácstól, ha a la­kásépítési és -elosztási rendszerét nem ezekhez a követelményekhez igazítaná. Az alapvető garancia tehát az, hogy most a személyek és a rendszer harmóniába kerül. Eddig utólag derült ki, hogy megvan-e a harmónia vágy sem. Kell lenni bizonyos toleranciának is. Ez persze nem jó, de ha a késés kicsi, akkor az még szerintem el­fogadható. Ha viszont nagy és tömeges, ak­kor a választók meg fogják állapítani, hogy az a tanács képtelen a feladatát megoldani, és ennek is vannak következményei. Ma tehát nem az a gondunk, hogy egy ilyen szerződésnek milyen paragrafusai lesznek, hanem, hogy rávegyük az eddig egészen másképp gondolkodó tanácsappa­rátust, hogy társadalmilag, gazdaságilag, pénzügyileg teljesen új felfogásban kezdjen el dolgozni. Olyan ez a garanciakövetelés, mintha egy kezdő sportolóból jó atlétát akarnánk nevelni — de a lécet az első ug­rásnál 2,20-ra rakjuk fel. így soha nem lesz belőle magasugró. — Vajon a tanácsok a mai apparátusokkal, munkamódszereikkel eleget tudnak-e tenni az új típusú lakásellátási, lakásgazdálkodási fel­adatoknak? — A mai módszerekkel ezt a feladatot nem lehet megoldani. Módszerekben is, szervezetekben is tovább kell lépni. Azon­ban nemcsak szervezeti átalakításra, ha­nem tartalmi változtatásra is szükség van. A lakásépítés és -gazdálkodás szervezését gazdasági módszerekkel, államhatalmi be­állítottság nélkül kell intézni. Ebbe az irányba kell továbbmenni, a lakáskérdést ilyen felfogásban, szociális és gazdasági ér­zékenységgel kell szervezni. — Ha körülnézünk az építőiparban, sajnos azt kell tapasztalnunk, hogy a nagyvállalatok nem vállalkoznak „kis” munkára, családi vagy magánerőből finanszírozott lakásépítés­re, noha a hangsúly az állami megrendelé­sekről ezekre tolódik át. Cgy tűnik, hiába a nagyobb hitel, amit az állam a saját erőből építkezőknek nyújt, ha nincs meg az ipari vállalkozói háttér. Vajon az építőipar nagy- vállalatait rá fogja-e szorítani valami, hogy változtassanak ezen a magatartásukon? — A kritika nagyon jogos. S azt is el kell ismerni, hogy az új lakásépítési és -gazdálkodási rendszerünk kibontakozásá­nak, megvalósulásának ez a kényes és gyenge pontja. Ugyanakkor — hogy a hely­zetet reálisabban lássuk — ehhez hozzá kell tenni: mi állandóan a budapesti viszo­nyokat vetítjük ki az egész országra. Pedig a valóság nem egészen ugyanaz. Biztató, hogy sok városunkban, községünkben már megvannak a csírái azoknak a lakásépítési formáknak, amelyeket keresünk és jónak tartunk. A legsikeresebbek azok a lakás­építő szövetkezések, ahol a családok szak­emberei és maguk a családtagok, barátok is besegítenek. Ahogy hallom, így az építé­si költség négyzetméterenként 5—7 ezer fo­rint között van, miközben az állami ipar 8—10 ezret, vagy még annál is többet szá­mol. Ami az állami építőipart illeti, úgy gon­dolom, nagyon nehezen fog átállni és a fo­lyamat hosszú lesz. Megítélésem szerint az állami építőipar három évet kivárt. így gondolkodtak: bár most visszafogják a be­ruházásokat, de ez nem tart sokáig, azt a néhány évet kibírjuk, s majd ismét jön a fellendülés. Erre a kis időre meg nem ér­demes szerkezetet változtatni, más típusú munkákra átállni. Alátámaszthatta ezt a vélekedést az is, hogy nagy volt az építő­ipari túlkereslet, amikor 1978—1979-ben a mai pályára ráálltunk. A nagy vállalatok az elmaradt munkáikból még két-három évet könnyedén kibírtak. S ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy sok új exportmunkát kap­tak ezekben az években. Ez a tartalék azonban kimerül, és az állami építőipar is rá lesz kényszerülve — ha talpon akar ma­radni —, hogy új területekre hatoljon be. Különösen akkor, ha kiderül — és már kezd —, hogy nemcsak a „nagy” lakótele­peken, hanem a „kis” munkákon is lehet jövedelmezően dolgozni. (Kivonat a Heti Világgazdaság című lap interjújából.) VERS A Nyíregyházi Cipőipari Szövetkezetben Vinnai Olga mű­szakonként 600 pár cipő felsőrész- és béléslyukasztását végzi el. (Jávor L. felv.) JANUÁRTÓL SZABOLCSBAN IS Munkaerő-szelgálat A gazdálkodás és a fog­lalkoztatás feltételeiben be­következett változások hatá­sára felgyorsult a vállalatok és területek közötti munka­erőmozgás. Ez újszerű köve­telményeket támaszt a mun­kaerő-gazdálkodással szem­ben, amelynek levezetésére a tanácsoknak fel kell készül­niük — állapították meg a megyei tanács legutóbbi ülé­sén. A szolgáltatás megszerve­zése minőségileg új kapcsola­tot jelent mind a munkálta­tó, mind-a munkavállaló te­kintetében. E feladat végre­hajtására a megyei tanács ja­nuár 1-vel munkaerő-szolgá­lati és szervező irodát létesít. A munkaerő-közvetítő szol­gálat továbbfejlesztése külö­nös fontosságú megyénkben, mivel itt még jelentős mun­kaerő-tartalékokkal rendel­kezünk. Az elhelyezkedési le­hetőségek az utóbbi években csökkentek. A gazdálkodó egységeknek a munkaerővel szembeni igényessége foko­zódott, ezzel egy időben egyes rétegeik (például csökkent munkaképességűek) elhe­lyezkedése nehezebb lett. Mindezeket figyelembe véve indokolttá vált egy olyan szolgáltató jellegű iroda lé­tesítése, amely az eddiginél jelentősebb szerepet vállal az egyéni és népgazdasági ér­dek összhangjának megte­remtésében. Az iroda elősegí­ti a munkát keresők elhe­lyezkedését, a vállalatok ré­széről jelentkező igény ki­elégítését, valamint hozzájá­rul az optimális gazdasági szerkezet kialakítása érdeké­ben a hasznos munkaerőmoz­gáshoz. A Körös-vidék egyik jó hírű termelőszövetke­zetének elnökét keres­tem telefonon: mikor tudna fogadni. Mondja a titkárnő, hogy az elnök elvtárs nincs idehaza, három napra elutazott Szabolcs-Szatmár megyébe, 250 bikaborjút akar vásárol­ni hizlalásra. Pár nap múlva elmentem az említett szövetkezetbe. Az elnök nagyon udvariasan fo­gadott: „Legyen büszke szü­lőföldjére. Tudja, hogy mi­lyen emberek élnek ott?...” Hát én ne tudnám? Hi­szen ott születtem Túrricsén! — Én a Bakonyban szület­tem és nevelkedtem. Az ag­rármérnöki diplomámat Gö­döllőn szereztem, azóta — több mint két évtizede — Bé­kés megyében élek. Megsze­rettem az Alföldet a népével együtt. De most, hogy éle­temben először jártam Sza­bolcs-Szatmár megyében, meglepődtem. Milyen csodá­latos az a táj. Nem engedték el útravaló Az iroda minden hatósági beavatkozás nélkül széles kö­rű információt nyújt a mun­kavállalók és a munkáltatók részére. Megkíméli a munkát keresőket a felesleges utaz­gatásoktól, tájékozottság hiá­nyából eredő kudarcoktól, ja­vítva ezzel a társadalmi köz­érzetet. A munkaerő irányí­tásával egyben orientál, ösz­tönöz az ésszerűbb munka­erő-gazdálkodás megvalósí­tására. Sokrétű, napra kész információt nyújt a területi munkaerő-gazdálkodási in­tézkedések megtételéhez, a szakképzés terén az igények és lehetőségek összhangjá­nak jobb megteremtéséhez, segítséget nyújt a megyei ve­zetés döntéseinek megalapo­zásához. A munkaerő-irányításon túl az iroda feladata lesz a kü­lönféle magánszolgáltatások megszervezése, közvetítése, mint például a pótmamaszol­gálat. Feladata lesz a pálya­kezdő fiatalok elhelyezkedé­sének segítése, a diákok szünidei foglalkoztatásának megszervezése. A munkaerő- átcsoportosításban az átkép­zés és szakképzés szervezé­sében való aktív részvétel. Szervezi az iroda a bedolgo­zói munkák közvetítését, a megváltozott munkaképessé­gűek és egyéb speciális réte­gek foglalkoztatását. Az új iroda legfontosabb feladatát így lehetne sum­mázni: a munkaerőpiac jobb megszervezése. Remélhető: mind a munkát keresők és mind a munkáltatók jól jár­nak, az iroda megkönnyíti az egymásra találást, (cs.) nélkül, bár minden község­ben van már manapság kis­vendéglő. Az íróasztalhoz ment az elnök, és megmutatta a Sza­bolcsban kapott savanyúsá­got; zöldpaprika apró fehér .hagymákkal. — Nincs szívem felbontani. Tartogatom, amíg lehet. Erről emlékezem a szabolcsi embe­rekre. Egy hónap múlva a tsz-ből mentek három napra Sza­bolcs-Szatmár megyébe. Ami­kor visszatértek, egymás szavába vágva mesélték, hogy hol jártak és mit lát­tak. Nyíregyházán például egy nyugdíjas pedagógus volt a COOPTOURIST jóvoltából az idegenvezető. Annyira lel­kes volt, hogy sokkal többet mutatott a város szépségei­ből, mint amire előre meg­állapodtak. Kivitte a társaságot a skan­zenbe, amiről nem is hal­lottak eddig. így jól meg­ismerhették : hogyan, milyen L éptei rövidek, de 1 szaporák. Botja I veri az ütemet. I Kalapját legényesen \ homlokára tolja. Néha I megáll, kifújja magát, j Aztán folytatja útját. Aki \ nem ismeri, nem is hi- / szí: nyolcvannyolc esz- I tendős. V Ha beszélni kezd, re- J gényt mesél. Szilvási bá- I csinak élmény a század- \ elő. Négy év az első vi- 1 lágháborúban, aztán I rendőriskola, öt évig volt l utcai rendőr Nyiregy- J házán. Hogy mikor? I Vagy hatvan éve. Az- I tán mindig csak a mun- \ ka. Dereka ma is egye- I nes, mint a szálfa. — Bánatom nincs, ha- j csak... Ügy van az, I hogy az özvegyasszonyok I ma nem nagyon szívesen \ állnak le velem beszél- I getni. Mondogatják: még { hírbe hoz! Az öreg hang- \ jában némi büszkeség, J hiába, néha az emlék is [ valóságnak hat. Szeme \ csillog, mikor folytatja: , 1 — Persze a tanító né- ( ni nem ilyen maradi. 0 \ be mert hívni a lakásá- I ba, hogy mondjam el a verseket. Azokat, amelyekkel augusztus húszadikán léptem fel. Mert szavaltam. Olyan verseket, amiket még az iskolában tanultam. Mondani sem kell, a J tanító néni lánya lehet- I ne, de hát a meg nem \ élt, de elképzelt kaland I a versek felmondását is I édesebbé tette. ) Betérünk az unokájá- I hoz, s ott egy pohár \ kóla mellett nekem is I elmondja. Nem ülve. I Állva. Mert neki nem a i hely számít, hanem a I mondandó. V Kacifántos az emberi I elme, nekem az egész- I ről Petőfi jut eszembe. A J szabadság és szerelem. ( Hallgatom az öreget és \ csodálom. Mennyi fiat- I talság, mennyi huncut- I ság, mennyi hit, alázat, J mennyi derű. Nem nyűt- I te el szellemét se mun- \ ka, se háború, se kudarc. I Pedig a századfordulón I vert először fenekére az ) iskolamester, s tegnap I hasított térdébe a csúz. V Bürget Lajos / körülmények között éltek, milyen munkaeszközökkel dolgoztak a szabolcsi paraszt családok. Jártak Túristvándiban a vízimalomban, voltak Mó­ricz Zsigmond szülőházában, megnézték a Beregi Múzeu­mot, ahol többek között gyö­nyörű keresztszemes kézi­munkákat láttak. Voltak Va­ján, a Vay család ősi fész­kében, amely ma már múze­um. Jártak Kisvárdán, a tör­ténelmi émlékekben gazdag községben, Kölesén és Mán- dokon, ahol a festett kazet­tás templomok kínáltak gyö­nyörködtetni valót. Megnéz­ték Nagyaron azt a tölgyfát amelynek árnyékában írta Petőfi híres versét. Voltak Szatmárcsekén, megnézték a kopjafás temetőt, a Him­nusz költőjének, Kölcsey Fe­rencnek síremlékét. Voltak a Kölcsey emlékmúzeumban, jártak Fehérgyarmaton, ahol a tíz évvel ezelőtti árvíz után egy teljes utcát Békés megyei munkások építettek újjá, és az utca neve: Békési utca. Én csak ültem és hallgat­tam, és válóban nagyon büsz­ke voltam szűkebb hazámra. Ary Róza Véndégségben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents