Kelet-Magyarország, 1982. október (42. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-07 / 235. szám

1982. október 7. Kelet-Magyarország 3 Önállóan Szabolcsban EGY-KÉT ÉVTIZED­DEL EZELŐTT több nagy gyár, vállalat telepített üzemet Szabolcs-Szatmár megyébe. Amolyan gyár­egységek, részlegek alakul­tak, s ez lendületet adott a hatvanas évtizedben ki­bontakozó szabolcsi ipar­nak. így került Nyíregy­házára a HAFE, a papír­gyár, a Fémmunkás, vagy a vidéki városokba, közsé­gekbe a Csepel Művek Szerszámgépgyára, a BFK, a MOM, a Hódiköt, a gyapjúszövőgyár részlegei, gyáregységei. Kezdetben ezek az üzemek szorosan kötődtek az anyavállala­tokhoz, azonban az elmúlt évek során számottevően változtak a gazdaságirá­nyítás különböző elemei, amit bizony nem követett kellő mértékben és ütem­ben a belső irányítási rendszer korszerűsítése. Szükségszerű követel­mény napjainkban, a szi­gorú gazdasági feltételek korában az egyes vállalati egységek, gyárak önálló­ságának fokozása, a dön­tési hatáskörök decentrali­zálása. Ez elősegíti, hogy a gazdasági döntések ott szülessenek meg, ahol az azokhoz szükséges infor­mációk rendelkezésre áll­nak, ahol közvetlenül a döntéshez fűződik az anyagi érdekeltség. Ezen belül is nagy jelentősége van annak, hogy a gyár­egységek vezetői ott legye­nek a vállalati döntések­nél, ismerjék a beruházá­si lehetőségeiket, önállóan tervezhessenek, értékesít­senek, s a létrehozott eredmény alapján része­sedjenek a bérfejlesztés­ből, s a különféle érde­keltségi alapokból. Ezek a tényezők pedig mind a gyáregységben dolgozók javát szolgálják és nem utolsósorban javul a mun­kához való viszonyuk is. JÓ NÉHÁNY NAGY- VÁLLALATNÁL végzett vizsgálatot az Ipari Mi­nisztérium, miképpen fej­lesztik belső irányítási és érdekeltségi rendszerüket. Megállapították, hogy a vállalatok többsége lépé­seket tesz az elkülönült egységek hatáskörének nö­velésére. A minisztérium is segíti ezt a tevékenysé­get irányelvekkel, mód­szertani útmutatásokkal, tapasztalatcserék szervezé­sével. Ezeket — a tapasz­talatok szerint — jónéven veszik a vállalatok. Jó példát szolgáltat az elmondottakra a Taurus nyíregyházi gyára, ahol az érdekeltségi rendszer ki­alakítása jóvoltából min­den olyan információval rendelkeznek, amelyek nélkülözhetetlenek a napi munkában. Az anyaválla­lat ugyan meghatározza a kereteket, de ezek sorsá­ról már Nyíregyházán döntenek. Ugyanígy a gyártmányfejlesztésben is önálló döntési jogokkal rendelkeznek. Tehetik ezt azért, mert a piackutató és kereskedelmi tevékeny­ségről megfelelő informá­ció birtokában vannak. Legújabb terméküket, a frottír szövettel kombinált kempingcikkeket itt fej­lesztették ki. Vagy a bér- fejlesztés összegének fel- használásáról is helyben döntenek: minőségi pré­miumként, differenciált ösztönzésként, vagy moz­góbérként kívánják fel­használni. A HAFE NAGYVÁLLA­LATNÁL is vannak ilyen irányú törekvések, s a jö­vő évben már eredménye is lesz ennek. Lehetne még példát sorolni más gyár­egységekből is, de a Tau­rusé is eléggé érzékelteti, mit jelent az egységek ön­állósága. Ennek az elérése óriási eredmény, s még jobb munkára ösztönzi a gyáregységekben dolgozó­kat. Hiszen ahol jól dol­goznak, ott többet adhat­nak a munkásoknak, nem a gyári nagykalapba ke­rül. Ez pedig akaratlanul is a termelést szolgálja. Sípos Béla A rak&mazl Győzelem Termelőszövetkezetben gondos válo­gatás előzi meg az alma betárolását az új hűtőkamrákba. (Jávor L. felv.) Újuló szakszervezeti oktatást Kisvállalkozás, lakáselosztás Szabolcs-Szatmár csaknem 300 alapszervezetében, mint­egy 20 ezer szervezett dolgo­zó, munkás, alkalmazott is­merkedik az idén az embe­reket közvetlenül is érdeklő és érintő gazdasági, társa­dalmi, kulturális, szociálpoli­tikai és más fontos kérdés­sel. Csaknem 800 jól képzett, felkészült propagandista se­gít ebben az oktató-nevelő munkában. A SZOT könnyí­ti munkájukat, a tanfolyamo­kon, fórumokon részt vevők­nek oktatási segédanyagokat ad. Jól rajtolt a szakszervezeti tisztségviselők néhány tan­folyama a megyében. Hasz­nos viták, eszmecserék tanú­sítják ezt. Bizonyosan kama­tozó és tanulságos viták lesz­nek a 13 témakörben, köztük JÓL SZOLGÁLJA AZ EMBERT Parancs rádión Három Dominátor kukoricát csépel, ugyanennyi Rába talaj-előkészítést végez vetés alá; 4 vetőgép a búzával fog­lalatoskodik; 2 gép műtrágyát szór; 5 gép gyűrűs henger­rel illetve boronával „munkálja” a vetést; 4 mezőgazdasági IFA és 2 DUTRA a kukoricabetakarítást segíti; s még az almásban tevékenykedik 6 IFA és 15 középnehéz traktor. Aki kapásból tájékoztat: Varga József, a nábródi tsz elnöke. A 4105 hektáron gaz­dálkodó közös gazdaság leg­távolabbi pontja közel 20 ki­lométerre van a központtól (gondot is okoz néha a CB- rádión a szükséges utasítás továbbítása); s egyaránt dol­goznak kérsemjéniek, panyo- laiak, olcsvaapátiak a nábrá- diak mellett. Gyors átcsoportosítás Siket Zsigmond főmérnök és Kelemen Antal gépesítési főágazat-vezető gondoskod­nak arról, hogy az embert jól S zép ősz volt, hu­szonnyolc fokos me­leg, és aki már meg­ért vagy nyolcvan beta­karítást, mint Fekete Ber­talan, az is azt mondja: „Ilyen csoda szép nap kétszer sem adódik az ember életében.” Nemcsak azért volt kellemes és érdekes ez a nap, mert a levegő oly forrón felmelegedett, pom­páztak a kerti virágok és nem kergette őszi szél a lomhán lebegő ökörnyá­lakat. Ünneppé a hatvan embernek a már hagyo­mányos találkozó tette Vencel napját. Nyugdíjas tsz-elnökök kemény idők tanúi, falusi sorsformá­lók, ültek a fehér aszta­loknál. Miután Makrai László, a TESZÖV titkára beszá­molt a TOT-kongresszu- son elhangzottakról, is­mertette a mezőgazdaság 1982. évi eredményeit, volt olyan megjegyzés: „Ki hit­te volna?” Ki hitte volna azt: a vendéglátó vajai II. Rákóczi Ferenc Ter­melőszövetkezet is odáig fejlődik, hogy a rossz ho­mokon évente 200 millión felüli termelési értéket pro­dukál. Iklódi László, a tsz elnöke azonban sok olyan dolgot mondott még, ami 20 évvel korábban utó­piának tűnhetett, ma va­lóság. Például hogy a há­rom község — Vaja, Nyír- parasznya, Rohod — ha­tárát egyesítő tsz-gazda- ság alig 10 aranykoronás földön termel most 20 mázsás rozsot; hogy a ház­tájit is beszámítva 15 ezer tonna almát termelnek; fejlett az állattenyésztés, és jól keresnek a tsz-ta- gok. Különben is, hogy mi van Vaján, hogy mi tör­tént az utóbbi években, az látnivaló. Látták is az öregek, mert bejárták az 1000 va­Őszi találkozó gonos (10 ezer tonnás) hű­tőtároló minden zugát. Megkóstolták a cukorral tartósított gyümölcsöket, barackot, almát, meggyet, sőt zellert és derültek azon az elnökön, aki a „Fickó”- nak nevezett zeller cseme­géből zsebre is tett. Mond­ták neki: — Ügy vigyázz, hogy az asszony ide még visszaza­var. Hogy teljes legyen a kép, meg kell említeni a műsort adó vajai kisisko­lásokat. írókat, költőket idéztek, szép magyarság­gal mondták, milyen jó és nagyszerű dolog szántóve­tőnek lenni. — Most. Bizony barátom most már jó dolog vetni, aratni — jelentette ki Tar- cali Zsigmond egykori ökö- ritói elnök, — de mond­ták volna csak ezt húsz évvel ezelőtt. Minek a múltat mu­musként megidézni? Ki­tüntettek a nap alkalmá­ból négy elnököt; Varga Józsefet, Katona Ferencet, Hajdú Sándort és Mozga Jánost. Hajdú Sándor kért szót: — A múlt a hátunk mö­gött van, a súlyát csontja­inkban érezzük, de erről most nem akarok beszélni. A jövő foglalkoztat. Sze­rintem a jövendő úgy fog kinézni, ahogyan az ifjú­ságot a munkára felkészít­jük. Mondott még hasonló igaz és megfontolt szava­kat Hajdú Sándor és ha ettől néhány percre ko­mollyá is vált a légkör, oldódott később az ebéd után a hangulat. Kitűnt, nemcsak jó gaz­dák, keményen dolgozó mezőgazdászok voltak az egykori elnökök. Dalosnak is elmehettek volna. Kiss Sándor Kótajból egy cso­korra való népdalt éne­kelt szólóban és vele dú­dolt, mindenki aki jelen volt. Á krónikában arany­őszként emlegetik a tartós, a csodálato­san kellemes, gyümölcs- és kukoricaérlelő szeptemberi, októberi meleget. A nyug­díjas elnököknek már is érlelt ez az ősz. Néhány igazán boldog órát. Seres Ernő szolgálja a gép. Október el­sején délben jártam Nábrá- don. A 13 CB-s készülék se­gítségével rövid idő alatt si­került teljes képet nyernem arról: a gépek dolgoznak. Délután 1 órakor van a „meg­beszélés”. Az egyes területek felelősei ilyenkor részletes tájékoztatást adnak, s meg­tervezik a másnapi munkát. Az ágazatvezetők rendelkez­nek ugyan az egység gépei­vel, de ha például hirtelen a szállításhoz eszközök kel­lenek: gyors átcsoportosítás s mehet az alma Tuzsérra. A gépek végezte munka bármi­kor ellenőrizhető (könyvelt nyoma marad) s az a tapasz­talat, nincs kapkodás. Szabó Géza, a tsz „pénz­ügyminisztere” úgy véleke­dik: gazdálkodási szempont­ból jó lesz az év, de pénz­ügyileg nem mondható el ugyanaz. A nábrádi Szikra ugyanis a nulláról indult S hiába a jó szervezés, hiába a gépek jó kihasználása, az emberek igyekezete, nehezen lehet előrelépni. Pedig a 42 Diesel közül 27 már nullára értékcsökkent s a többiek között sincs olyan, amelyik 5 évnél fiatalabb lenne. így feltétlenül szükség volna új gépekre. Ezt viszont saját erőből csak nagyon nehezen tudná a tsz megoldani. (8—10 millió forint kellene az iga­zán korszerű gépek beszer­zésére.) S hogy mennyi pénz lesz, ahhoz nagymértékben hozzájárul, hogyan sikerül a 272 hektár téli alma értéke­sítése. Itt mutatkozik meg a szervezőmunka sikere: a ta­gok és a fehérgyarmati kö­zépiskolások mellett több intézmény, hivatal is itt tel­jesíti társadalmi munkáját. Létkérdés, hogy mindig le­gyen elegendő gépi segítség. lobban állnak, mint tavaly Koncz Dénes növényter­mesztési főágazat-vezető egy óra hosszáig „hiteget” köze- ledtéről a CB segítségével, míg végül a vetőgépnél talál­kozunk. Mentségére szolgál­jon, negyedével jobban áll­nak, mint tavaly ilyenkor. E nyáron 482 hektár búzáról takarították be a szemet, a jó termést. Sajnos két vetőgép áll, nem tudtak alkatrészt keríteni. A vetés mellett a legfontosabb most az 1000 hektár kukorica (IKR-tagok) betakarítása. 100 hektáron a kukoricát s a csövet is egybe őrlik, s föld feletti tárolással biztosítják az 1000 szarvas- marha és a 2500 juh téli ele- ségét. Persze az igazi az len­ne, ha falközi silók lennének — de sajnos, ehhez sincs ele­gendő anyagi erő. Ami vi­szont megvan, azt hasznosít­ják. A 625 hektár pillangós­ról 3,5 tonna takarmány jött le; s 160 hektáron magot fog­tak. A 40 tonna apró mag tisztítását most végzik. Köz­ben a gépek, kellő szervezés­sel — akadálytalanul funkcio­náltak. Jutott erő a háztáji­ban megtermelt javak behor- dására is. Ha szükséges, mint most a vetéskor, almabetaka­rításkor, két műszakban dol­goznak. Még hátravan a ve­tés, a tápanyag-utánpótlás kijuttatása. Ideiglenes tárolá A szövetkezetiek bizakod­nak. A tifon (réparepce) jó termést hozott; a tsz 5000 tonna almája mellett a háztá­jiból 2000 tonnát sikerül el­adni. Ideiglenes tárolót léte­sítettek, így akár november­ben is tudnak almát szállí­tani. Beindul a léüzem, ahol nemcsak a saját, de más szö­vetkezetek gyenge minőségű almáját is hasznosíthatják. Míg beszélgetünk, újabb bejelentés tudatja: a Szamos menti Ruhaipari Szövetkezet és a járási építőipari szövet­kezet tagjai is jönnek almát szedni. Megint felül kell vizs­gálni a korábbi elosztást. A gépek nem pihenhetnek. A kukoricatáblán. az oktatási reform kérdései­ről, szót váltanak a gazdasá­gosság és a jövedelmezőség problémáiról, megvitatják, miért van szükség a kisvál­lalkozásokra. Tájékoztatást hallgatnak meg a szervezett munkások a Szakszerveze­ti Világszövetség legutóbbi kongresszusáról. Bizonyára nagy érdeklődés kíséri majd a lakáselosztással kapcsola­tos fórumot és sok más fon­tos nemzetközi kérdést. Tízezer különböző szakszer­vezeti tisztségviselő, szb-tag, bizalmi képzése is ezekben a napokban, hetekben kezdődik Szabolcsban. Csaknem 2500 szocialista brigádvezető is továbbképzésen vesz részt. Köztudott: az egész szakszer­vezeti tevékenységnek fontos tartalmi és módszerbeli vál­tozáson szükséges átmennie ahhoz, hogy még hatéko­nyabban tudja képviselni a dolgozók érdekeit. Ezt követ­nie kell a szakszervezeti ok­tató-nevelő munkának is. Fontos, hogy az alapszerveze­tek vezetői, az szb-k az ed­digieknél érzékenyebben rea­gáljanak a bekövetkező gaz­dasági és más változásokra, s érzékeljék a munkással együtt az üzem gondját, de a teen­dőkre is serkentsenek. Nem az a cél, hogy a tö­megtanfolyamokon és a tiszt­ségviselők oktatási fórumain teletömjék az emberek fejét különböző szabályokkal, ren­deletekkel. De az igen, hogy megtanítsák őket politizálni, az összefüggéseket felfedezni, kiállni a közös ügy mellett, a párt, s a SZOT határozatai­nak végrehajtására ösztönöz­ni példamutatással is. F. K. Fermentálják a dohányt Nagyüzem van ezek­ben a hetekben a Nyír­egyházi Dohányfermen­tálóban: javában tart az idei dohányok feldolgo­zása. Tizenötezer tonna termésre számítanak. Nagy munka előzte meg a szezon indítását: kapa­citásbővítő és a minőség javítását szolgáló beru­házást valósítottak meg. A hosszú, napos ősz számottevően javította a terméskilátásokat, külö­nösen a minőségét. A nagylevelű, barna dohá­nyoknál ugyan már szeptember elején lát­szott, hogy a termés a tervezettet meghaladja, de az exportszempontból is elsőrangúan fontos Virgínia típusú dohá­nyokból jelentős kiesésre számítottak. A héten ké­szülő végleges termés- becslések azonban ked­vező eredményeket jelez­nek. Minden exportmi­nőségű dohánylevélre nagy szükség van, ezért kooperációs szerződések­kel, bérmunka szervezé­sével és az újonnan ala­kított vállalati gazdasági munkaközösséggel is gyorsítják a válogatást. Szabad szombatos szolgáltatás az utazási irodákba! Közös összefogással meg­szervezte a szabad szombati szolgáltatást Nyíregyházán a három utazási iroda — az IBUSZ, a NYIRTOURIST és a COOPTOURIST. Október 1-től május 30-ig — az utó- és előszezonban — felváltva tartanak nyitva, s így ellátják az összes üzletágban jelent­kező utazási, valamint a va­lutabeváltási igényeket. Ugyanakkor nem csökken a nyitvatartási idő, mert a hét többi napján nyújtott mű­szakban dolgoznak az iro­dákban. A szabad szombati nyitvatartás rendjét lapunk pénteki számában közöljük.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents