Kelet-Magyarország, 1982. október (42. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-27 / 252. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. október 27. Szolgáltatók Emelkednek annak a két épületnek a falai, amelyek a városbelső megújításának részesei. Az új óvodával szemben, az OTP által finanszírozott épületben (jobb oldalt) harminc lakás kap helyet, míg az ÉRDÉRT munkáslakásai (szemben) 18 dolgozónak juttatnak kényelmes otthont. (Császár Csaba felvétele) Az ipari szolgáltatások színvonalának javítása érdekében a Vásárosnaményi Vegyesipari Szövetkezet minden évben gondot fordít az utánpótlás megteremtésére. A múlt évben két autószerelő, három-három rádió-tv szerelő, illetve háztartási kisgépszerelő ipari tanulót vettek fel, az idén ezekben a szakmákban heten tanulnak a szövetkezetnél. A modernebb berendezések javítására — színes televízió, sztereó- berendezések — három dolgozót továbbképző tanfolyamra iskoláztak be. Egyedül a hiányként számon tartott cipész szakmára nem tudtak tanulót felvenni, mivel ilyen irányú képzés jelenleg nem folyik. Részlet Osváth Miklós kiállításából. Október 1-től a hónap végéig látható a művelődési házban Osváth Miklós festőművész kiállítása. A művész legújabb műveivel, a beregi, szatmári tájjal való találkozás akvarellekben megfogai-. mázott élményeivel találkozhat a látogató. „Terembe húzódott a természet. A víztükör csillogása, az árnyékok rezzenése, a göcsörtös-görbe fák hajlon- gása így „merevítve” az időtállósággal, a maradandóság- gal kecsegtetnek. A nyugalom és a harmónia örök vágya az embernek. A természet rendjének újrafogalmazásával jeleskedő Osváth Miklós bársonyos felületű képeivel a nyugalom és a harmónia világához visz közelebb bennünket, mert életszerű, derűs képeivel sejtelmes tisztasággal vall a létezésről. Képalkotása jellegzetes tartalmi eleme a valóság világos szemlélete, s idegenkedés a mes'terkéltségtől. Emberi nyelven mond igazat és szépet” — írja róla Miklós Elemér, a városi tanács elnökhelyettese. De ugyanígy idézhetjük Czakó János tanácselnök sorait: „Örömmel köszöntöm ismételten Vásá- rosnaményban az blkotót, kinek művészetét, képei gazdagságát örömmel fogadta városunk lakossága.” Tudni kell ugyanis, hogy a művész 1979-es látogatása művekben öltött estet, azóta is ellátogatott a környékre. Az akkori alkotásokból tíz akvarellt adományozott a városnak, a mostani kiállítás után újabb két kép marad Vásárosnaményban, hogy gyarapítsa a majdan megnyíló városi galéria műveinek számát. Tudja-e? Számok közön . tallózva A közelmúltban jelent meg a megyei statisztikai évkönyv. Ennek a számai • között tallóztunk, hogy az 1981- es adatokból néhányat közkinccsé tegyünk. Eszerint a részleges középfokú központ szerepkörét betöltő Vásáros- naménynak 1982 fordulóján 8692 volt a lakónépessége, alig- félszázzal több, mint az egy évvel korábbi. A 132 élve születés mellett tavaly 104 halálozás történt. Az állandó jelleggel odaköltözők száma 15-tel haladta meg a? elköltözőkét. A múlt évben 197 millió forint értékű beruházás valósult meg a városban, ez az összeg a hat város ilyen irányú pénzfelhasználásának tizedét sem éri el. A fizikai foglalkozásúak havi átlagbére éppen hogy meghaladja a háromezer forintot. A gépek és termelőberendezések értéke az iparban 251 millió forint. összesen 46 boltban vásárolhattak a városban, mintegy ötezer négyzetméter alapterületen. A 14 vendéglátóhely alapterülete pedig megközelíti a háromezer négyzetmétert. A boltokban tavaly majd százmillió forint értékű árut adtak el, a vendéglátás közel 48 milliós forgalmat bonyolított le. A szálloda és a fizető-vendéglátás szobáiban ötezer vendég fordult meg, közülük 153 volt a külföldi. A kórház 235 ágyán tavaly hétezer beteget ápoltak. A bölcsődébe 61 gyereket írtak be, óvodába 441 gyerek járt, akiknek a neveléséről 26 óvónő gondoskodott. A 43 általános iskolai tanteremben 86 pedagógus 1305 gyereket nevelt. A művelődési ház 104 ismertterjesztő előadásán négyezer résztvevő volt. A mozikban 43 ezren vettek jegyet. A könyvtárnak 2245 olvasója a hetvenezer könyvből közel 54 ezret kölcsönzött ki. Új üzemek — több munkás átmeneti egyensúly Egyre inkább szorító gondokat oldott meg a város nagyarányú iparosítása. Mind a városban, mind a járásban sokan voltak olyanok, akik már a mezőgazdaságban nem találtak munkát, s részükre az új üzemek, a bővülő szolgáltatás adott helyben megélhetési lehetőséget. Az utóbbi hat év változását mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Vásárosnaményban a keresők közel kétharmada 1975-ben még a mezőgazdaságban dolgozott, míg ma már csak 28 százalékuk kapja kenyerét a mezőgazdaságból. A járásban viszont kevéssé változott a helyzet, a háromnegyedes mezőgazdaságikereső-arány mindössze kétharmadra csökkent napjainkra. Mindez azt jelenti, hogy a vonzáskörzetből is Vásárosnaményba utaznak, akik munkát keresnek, esetleg távolabb, a megye, az ország más részein folytatnak kereső foglalkozást. FIGYELEM A FIATALOKRA Az utóbbi évek fejlesztése tette lehetővé, hogy a városban nagyjából egyensúlyi helyzet alakult ki a munkaképes korúak foglalkoztatását illetően. Azonban ez az egyensúly meglehetősen viszonylagos, hiszen az új üzemek — a ruhagyár, az írógépgyár, az üveggyár — további fejlesztése sem igényel jóval több munkába állót, s a gyárak fiatal munkásgárdája eleve kevesebb pótlást igényel. így az iskoláikat a következő években elvégzők kevesebb reménnyel indulhatnak munkát keresni. Az idén például 15—20 fiatal lány van, aki nem talált kedvének megfelelő munkahelyet. (Más kérdés, hogy az érettségizettek szinte kizárólag az íróasztalhoz ragaszkodnának, miközben fizikai munkahelyet tudnának nekik felajánlani.) Amint azt a közelmúltban a városi tanács ülésén is megtárgyalták, a fiatalok munkába állítására, letelepítésükre kiemelt gondot kell fordítani a jövőben is. Különben a korábbi időszakban megfigyelt elvándorlás lesz jellemző a területre, ami azt eredményezi, hogy továbbra is magas marad az eltartottak száma a keresőkhöz képest. (Jelenleg a városban száz keresőre 123 eltartott — javarészt gyermek és idős ember jut — ami jobb, mint a megyei átlag.) CSÖKKENT MUNKAKÉPESSÉGŰEK Két réteg van, amelynek a foglalkoztatásával külön törődnek. A csökkent munkaképességűek munkába állítására viszonylag kevés munkahely adódik, örvendetes, hogy az írógépgyár vállalkozott bedolgozóként való foglalkoztatásukra. A másik kedvező irányzat, hogy a cigány lakosságból mind többen vállalnak munkát. A munkaképes korosztály 70 százaléka dolgozik. Sajnos, a nem dolgozók elhelyezése nem könnyű, mivel alacsony az iskolai végzettségük, csak segédmunkát vállalhatnak, azonban erre kevesebb az igény az üzemeknél. A fiatal üzemek többségében magas a betanított munkások száma. Szükséges lenne, ha az alig egyharmados szakmunkásaránytól több lenne az olyan dolgozók száma, akik szakképzettséggel rendelkeznek. Ehhez viszont az ipar súlyának megfelelő szakmunkásképzést kíván a város. Azonban jelenleg csak géplakatos, vasszerkezeti lakatos, kőműves és esztergályos szakmákban folyik helyben képzés, illetve az érettségizett fiataloknak tervbe vették az üvegcsiszoló szakma elsajátítását. Az sem közömbös, hogy az üzemek mennyit tudnak fizetni dolgozóiknak. A statisztikák szerint elmaradás van szinte minden területen az országos, de sokszor a megyei átlaghoz képest is. Némiképp ez is indokolja a munkahelyet változtatók nagy számát. A ruhagyárban például a havi jövedelem átlagosan alig haladja meg a két és fél ezer forintot, így a létszám évenkénti egyharmados cserélődése némileg indokolt. KERESNI A LEHETŐSÉGET Azzal, hogy átmenetileg megoldódtak a gondok a város területén, csak pillanatnyilag lehet elégedett bárki. Ugyanis az iskolából kikerülő, s munkát kereső fiatalok várható nagy száma a következő években feszültséget fog teremteni a munkaerő-gazdálkodásban. Ezért már most keresik azokat a lehetőségeket, amelyekkel a gondokat enyhíthetik, hogy lehetőleg helyben találjon munkát, aki elvégzi iskoláit. A közelmúltban nyitotta meg húsboltját a megyei élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat. A ruhagyárral Szemben átadott bolt széles választékkal áll a vásárlók rendelkezésé- re. A nagyobb kínálat a városlakók ellátását szolgálja. Képünkön: a bolt belülről. Kistermelők az ellátásért A háztáji és kisegítő gazdaságok .fontos szerepet töltenek be a lakosság ellátásá ban. Az utóbbi időben ugyan a város egészét tekintve nem változott a termelés nagysá ga, azonban jobban igazodott a helyi igényekhez. Korábban például nem volt jellem ző a kisállattenyésztés, ma viszont a baromfi mellett már nutriát is tartanak egyes portákon, nyúl- és galambtenyésztő szakcsoport működik a Vásárosnaményi ÁFÉSZ irányítása alatt. A zöldség- termelési kedv is megnőtt, a fólia alatt termelők uborkával, paradicsommal, paprikával jelentek meg a piacon. A fogyasztási szövetkezet által patronált hét szakcsoport tagjainak többsége a város lakosaiból tevődik ösz- sze. A félezernél több tag a kertészet mellett méhészettel, galambtenyésztéssel, nyúltenyésztéssel és sertés- hizlalással foglalkozik. Nem csökkent az állattartási kedv sem a városban és a városkörnyéki községekben. Az év első felében 425 tehén kérődzőit az istállókban, a növendékekkel és hízómarhákkal együtt közel ezer szarvasmarhát tartottak, s évente 700 ezer liter tejet adtak át. A sertéshíz- lalók pedig az idén a tavalyitól kétszerte több, közel kétezer malacot fogtak hízóba. Nők a közéletben Javult a nők közéleti aktivitása a városban — ahogy azt a legutóbbi felmérések jelzik. Különösen a fiatalabb korosztály veszi ki részét a munka mellett a különböző szervezetek tevékenységében. A KISZ választott testületéiben számarányuknak közel megfelelően dolgoznak, a szakszervezeti bizalmiak több, mint a fele nő. A Hazafias Népfront bizottságaiban és a városi tanácsban közel egyharmados arányban képviseltetik magukat. Jó a nők tanulási kedve is. A gimnázium levelező tagozatán kétharmados arányban tanulnak, a szakmunkás-oklevelet szerzettek kétharmada ugyancsak a lányok, asz- szonyok közül került ki az utóbbi öt évben. Táblák „Üdvözöljük városunkban” — fogadja egy mívesen faragott tábla a Nyíregyháza felől autóval érkezőket a benzinkút mellett. Vendégszeretetről árulkodik a felirat, s joggal, hiszen jó szóval, meleg szeretettel fogadják azokat, akik meg akarnak ismerkedni a várossal, a környékkel. Táblák igazítják el az idegent, ha autóval, ha vonattal érkezik. Vannak persze olyan feliratok, amelyek régi sebeket szakítanak fel, hiszen a gefgelyiugornyai, a vit- kai városrészen legalább egy zárójeles feliratot kérnek, hogy valamikor melyik része volt Vásá- rosnaménynak ez a településrész. Cégtáblák hirdetik az egyes boltokat a város- központban. Mondhatjuk, hogy ahány, annyiféle. Nem is volna baj a sokszínűség, ha abban munkálna valamiféle esztétikumra, szépségre való törekvés. Ám inkább azt állapítja meg a városban megforduló idegen, hogy ötletszerűen, néhol egy igazi városra valló igényességgel, másutt szinte falusi szinten fogalmazták meg, hogy mit árusítanak, milyen intézmény, üzem kapott helyet. A Vörös Október Férfiruhagyár üzemét például — a nagy épülettel — méltán lehetne hirdetni már messziről is, nemkülönben a forgácslapgyárat, amely csak az ÉRDÉRT 15. számú telepeként szerepel. Adni kellene erre többet az üzemek vezetőinek is, hiszen nem közömbös, hogy milyen feliratot talál az egyszer idelátogató, s a mindennap megforduló helybeli. A költség nem sok, de valahol mégis az üzem, a bolt, egyáltalán, a lakóhely megbecsülését jelzi. Az oldalt összeállította: LÄNYI BOTOND Ihletője a beregi táj
