Kelet-Magyarország, 1982. október (42. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-27 / 252. szám

1982. október 27. Kelet-Magyarország 3 Tanulságos vetés ŐSZ, OKTÓBER, BÚZA- VETÉS. A szakemberek azt tartják, az ekkor föld­be került mag adja a leg­jobb termést, s a telet is jobban bírja a később ve­tett társánál: A befejezés időpontján nem is vitat­koznak sehol sem. Sokkal inkább a kezdést vitatják. Ebben megoszlanak a vé­lemények, hiszen az lenne a legjobb, ha október kö­zepe táján egy hét alatt végeznének a vetéssel. Am ehhez óriási műszaki hát­térre van szükség, nem beszélve azokról a gazda­ságokról, amelyekben több száz, esetleg ezer hektár feletti területen termesz­tenek búzát. Így természetesen há­lj rom, négy hetet is igény­be vesz a vetés, közben lehet rossz idő, csapadékos időjárás, amit bizony be kell kalkulálni. Vagyis viszafelé számolva, mond­juk október 30-i befeje­zést alapul véve, nem árt néhány esős napot is be­tervezni. Hasonlóan gon­dolkodtak a tiszavasvári Munka Termelőszövetke- I zet vezetői is. Ennek ered­1 > ménye, hogy az 1200 hek­táros búzaterületen októ­ber 25-re befejezték a vé­lj tést. l! A termelőszövetkezet Í évek óta jelentős búzater­melő gazdaság. Nem vé­letlen, hogy idei eredmé­nyükkel megyei rekorde­rek: egy hektárról 5,7 ton­nát arattak. Országos vi­szonylatban is kiemelkedő eredménynek számít ez. S hogy még az ilyen nagy területen termelő gazda­ságnak is van tanulniva- lója, azt bizonyítja az idei esztendő. TAVALY OKTÓBER HATODIKÁN kezdték a vetést és egészen a hónap végéig tartott. Magával a vetéssel nem is volt prob­léma, inkább az, hogy a befejezés bizonyult kései­nek. Az utolsó napokban földbe került magvakból kikelt növények megsíny­lették a telet, aratáskor pedig egyértelműen kide­rült, kisebb hozamot pro­dukáltak. Más kárán tanul az okos, ahogy mondani szokták, ellenben a tisza- vas váriak sajátjukból okultak. Az idén már egy héttel korábban, október elsején kezdték a vetést, egy percet sem késleked­tek. Ennek a téten, tavasz - szal látják majd hasznát. Várhatóan csökken a ki­pusztulás, erős, jó növeke­désű búzával kezdhetik az új évet. A betakarítás érdekében — hogy széthúzódjon az aratás időszaka — korai és későbbi érésű fajtákat termelnek. Egyébként a termelőszövetkezetben kí­sérletet is végeznek búza­fajtákkal, s az ott elért eredményeket hasznosít­ják a termesztésben. Első kézből kapnak választ az egyes fajták tulajdonsá­gairól. így került a Ránna és a martonvásári fajták közé — amelyeket nagy területen termesztenek — | a jugoszláv Baranjka. Je- | | lenleg is végeznek kísérle- S jj teket különböző búzafaj- j I fákkal. A Munka Termelőszö- J vetkezetben elértek egy szintet, ami természetesen nem jelentheti a megállást. Nem is akarnak itt meg­rekedni, feljebb akarnak lépni. A továbblépés rész­ben fajtakérdés és nem utolsósorban a tápanyag növelésével is termelhet­nek többet. Viszont az utóbbi azzal a veszéllyel járhat, hogy a költségnö­vekedés nem áll arányban a hozamnövekedéssel. Ép­pen ezért kísérleteznek az irányított növénytáplálás­sal, ami annyit jelent, hogy a biológiai hatásfo­kozó anyagokat mindig a kellő időpontban adják a növénynek. Más gazdasá­gokban kedvező ered­ményt értek már el, sőt van, ahol csak a hozam emelkedett, a költség a korábbi szinten maradt. BÚZÁT TERMELNI annyi, mint kenyeret ad­ni. A Szabolcs-Szatmár megyei gazdaságok az idén növelték a termőterületet, ami összefügg a gabona­programmal, valamint a szabályzók ilyen irányú hatásával is. A legtöbb he­lyen a termeléssel nincs is probléma. Gond inkább i abból adódik, hogy nem fejezik be októberben a vetést, áthúzódnak egy ki­sebb területtel november­be is. Márpedig a kései vetés mindig rizikóval jár. Tavaly a tiszavasváriak- nak az október végi vetés is rosszul telelt, mit vár­nak akkor más gazdasá­gok a novemberitől. Egy biztos, legjobb termést az idejében elvetett búzától remélhetnek a mezőgaz­dászok. A vetés kezdetét pedig mindenki maga vá­lasztja meg műszaki ka­pacitásához, felkészültsé­géhez mérten. Aratáskor majd igazolódik a válasz­tás helyessége. Sipos Béla A közelmúltban belső feljesztés eredményeként új típusú rotamétert fejlesztettek ki a BEAG Universil nyíregyházi gyárában. Képünkön Oláh Miklós technikus szereli össze az áramlásmérőket. (Gaál Béla felvétele) Á fiaskó Szemtől szembe kényes kérdésekről Vitakör — műszak után A Magyar Acélárugyár tiszaszalkai üzemében ebben az év­ben 2500 darab csuklós autóbusz pótkocsialvázát készítik el. (Elek Emil felvétele) Évek óta nagy az érdeklő­dés a politikai oktatás iránt Rakamazon. Szervezett for­mában és önképzés útján százak és százak fejlesztik politikai műveltségüket. Az oktatási év október végén, november elején indul. A következő év tavaszáig ti­zenhárom tanfolyamot indí­tanak a nagyközségben. Különösen nagy az aktivi­tás a cipőipari szövetkezet-- ben, ahol Tóth József műve­zető a propagandista. — Tizennyolc éve már, hogy pártmegbízatásként pro­pagandamunkát végzek. így tapasztalatból mondhatom, hogy a fizikai dolgozókat is egyre jobban érdekli, hogy mi történik körülöttük a vi­lágban. A helyi politikai vi­takörben régóta nemzetközi témákkal foglalkozom. Gyak­ran kényes kérdést is feltesz­nek a dolgozók. Megvitatjuk a témákat. Az a jól be­vált módszerem, hogy a kö­vetkező foglalkozáson vissza­kérdezem a fontosabb tud­nivalókat. Addigra esetleg gyarapítják ismereteiket a résztvevők, vagy kristályoso­dik, tisztul véleményük. Az érdeklődésre jellemző, hogy sok bejáró dolgozónk ittma­PANÁSZ NYOHÁN I nyugdíjas almája Tucatszám érkeztek az utóbbi betekben szerkesztőségünk ­be levelek, melyeknek jó része almaügyben íródott. Külö­nösen sokan- fordultak hozzánk a nyugdíjasok közül, mint például az ököritófülpösi termelőszövetkezet nyugdíjasa, a nyolcvanéves Szűcs Lajos. Mint írja, községükben is sokan termesztenek almát, s különösen az idős, megfáradt embe­reknek jelent sokat az a segítség, amit a helyi szövetkezet nyújt. Megfelelő térítés ellenében persze, de a mezőgazda- sági nagyüzem gondoskodik a fák rendszeres permetezésé­ről, és a termés értékesítéséről is. Az elmúlt évek bizonyítot­ták, rendkívül hasznos ez a szolgáltatás, ám ebben az év­ben minden balul sikerült. Mint a helyszínen is meggyő­ződhettünk róla, nemcsak Szűcs Lajosnak a kertjében végeztek felületes munkát a szövetkezet permetezői, szám­talan ember panaszolta ezt a faluban. A fák gomba beteg­ségektől fertőzöttek, a ter­més nagy része pedig per­zselt, ami egyértelműen a permetezők figyelmetlensé­gét bizonyítja. Felületes munka S hiába a jól szervezett szállítás, értékesítés, ha nincs mit eladni, pontosabban al i- csony az exportképes gyü­mölcs aránya. Találomra néztünk be kertekbe, udva­rokba, s jó néhányra ismé­telték el — több k között Oláh József, özv. Fábián Fe- rencné vagy Budaházi Sán- dorné — a Szűcs Lajostól hallottakat. Nem tagadják ezt a terme­lőszövetkezet vezetői sem, el­ismerik, hogy a gazdaság permetezői az idén nem áll­tak a helyzet magaslatán. Mester Ferenc elnökhelyettes és Horváth László főkertész azonban hozzáfűzött még né­hány gondolatot a háztáji kertekben látottakhoz. Töb­bek között azt, hogy a szö­vetkezet rendkívül nehéz helyzetben van, tavaly pél­dául veszteséggel zárták az évet, gépparkjuk elavult, új berendezésekre pedig nincs pénzük. Mint elmondták, még a gazdaság almáskertjeiben is csak nagy erőfeszítések árán sikerült biztosítani a megfe­lelő permetezési fordulókat, ennek ellenére vállalták a háztáji kertek gondozását. Jött az eső... A tavaszon viszont kifog­tak néhány olyan n; pót, ami­kor közvetlenül a permetezés után jött az eső, így azt sür­gőse i meg kellett ismételni, de az esetek többségében már csak a közös kertje re maradt energiájuk. S ha volt erejük, kapacitásuk ilyenkor a ház­tájira is, nem mindenütt en­gedték be őket a kertekbe, mónaván, nem fizetnek két­szer a permetezésért, pedig azt mindenképpen meg kel­lett volna ismételni. Voltak olyanok is, akik ki-kihagytak permetezést, a betegségek jó része ezzel magyarázható. A perzselésre azonban nincs magyarázat, az valóban a szövetkezet lelkiismeretét ter­heli. Szakcsoport kellene Mi hát a megoldás? A szö­vetkezet vezetői szerint egy almatermesztő szakcsoport létrehozása. A nagyüzem ad­ná a gépeket, vegyszereket, s szakmai tanácsokkal látná el a tagokat, akik elvégeznék kertjükben a szükséges mun­kákat. A nyugdíjasok azon­ban továbbra is számíthatná­nak a szövetkezet segítségé­re. Az elképzelés rokonszenves, úgy tűnik, ezzel valóban meg lehetne szüntetni az idén ta­pasztalható gondokat. Csak most már kellene egy talpra­esett szakember, aki meg­szervezi a csoportot. Balogh Géza rad a vitakörre műszak után. Csak a jó vitaindító után alakul ki vita. Tóth József rendszeresen részt vesz a já­rási pártbizottság felkészíté­sein, olvassa a pártlapokat, nézi a tévé külpolitikai mű­sorait, lapozgatja a politikai irodalmat. Nem túlzás: mint egy tanár, úgy készül a vita­kör foglalkozásaira. Az már természetes, hogy kadnai Istvánná iskolaigaz­gató tauáriasan készül a po­litikai előadásokra. A mar­xista középiskola kihelyezett tagozatát három éve vezeti. — Véleményem szerint a tanulás haszna mérhető. M?r néhány hónap után is nő a hallgatók vitakészsége, akti­vitása. Egyre bátrabbak, közéletibbek az iskola hall­gatói. Jó néhány nőhallga­tónk eddig nem. vagy csslc ritkán nézte a tv A hét című műsorát. Most, hogy felkel­tettük az érdeklődésüket, jobban érdeklődnek a politi­kai műsorok iránt. Talán azért is, mert érzik, hogy a politika közvetve, vagy köz­vetlenül érinti őket is. Tár­sadalmi gondokat is felvet­nek, a napi eseményekre is rákérdeznek, vagy ezekkel kapcsolatban elmondják vé­leményüket. — Milyen a hallgatók ösz- szetétele? — Bolti eladók, tsz-tagok, cipőipari szakmunkások jár­nak hozzánk. örömmel mondhatom, hogy a szoros beosztású dolgozók és a csa­ládanyák is rendszeresen el­járnak a konzultációkra. Pózer József, a nagyközsé­gi pártbizottság titkára azt mondja, több formája van az írásos és a szóbeli agitációs és propagandamunkájuknak. — Évente az öt vitakörün­kön 140—160 kommunista és pártonkívüli vesz részt. Több mint tíz éve már, hogy nagy­községünkben működik a marxista középiskola 2 éves tagozata. Ezen az iskolán a szomszédos községek lakói közül is többen tanulnak. Rakamaznak 5700 lakója van, a nyolc alapszervezetünkben 380 kommunista végez párt­munkát, — Azt mondta, több for­mája van az agitációs mun­kának. Melyek ezek? — Kérésünkre nőtt a párt­lapok előfizetőinek száma. Népszabadságból és Kelet- Magyarországból tavalyelőtt 1029, tavaly 1066 járt rend­szeresen, most 1073 a rend­szeres előfizetők száma. A Kossuth Könyvkiadó kiad­ványait is egyre többen ol­vassák. A munkahelyeken hatásosak az üzemi híradók. A szabad pártnapok a szó­beli agitáció legfőbb fórumai. N. L. A z üveg, amikor először látom, tele van. Hű­vös a reggel, késve indul a vonat. A „tulaj”, szó, ami szó, irigyeljük egy kicsit, kedvtelve méregeti a súlyát, komótos lassan csa­varja le a tetejét, megadván annak a bizonyos kortynak minden szükséges szertar­tást. Már a szájához is emelné, amikor rászól egy idősebb vasutasruhás: — Kétszáz forintos pálin­ka lesz az... — szól a vas­utas és szemével int is, mu­tatván, hogy a kalauz ép­pen egy rendőrrel beszélget. Az üveges férfi zavarba jön. Hiába no, úgy megadta már a módját a reménybeli kortynak, hogy most való­ságos bűn lenne visszatenni az üveget kóstolatlan. Áll hát tanácstalan. Mi nézzük, kárörvendőn, vagy éppen résztvevőn, ki-ki természete szerint. A sarokból egy ba­juszos határozza el magát a közéletre, és már mondja is: — ötszázasra büntettek már engem egyszer ... A feleségének csak ez kell, perel újra, mint ahogyan akkor is perelhetett: — Én ezer forintra bün­tetnék, hogy egy órát ki ne bírjanak... Nem árt egy korty... Már nem is annyira hű­vös, bontatlan is melegít a palack, mert a sok idegen­ből egy társaság lesz nagy- hirtelen. A vasutas megszánja vé­gül az üvegest, aki még mindig nem szánta rá ma­gát, hogy éltegye a pálin­kát. — Menjen be oda! — int a vécé felé. — Oda? — Úgy szokták. Most van igazán bajban a pálinkás, mert mind őt nézzük. Az a bizonyos korty már nem is lenne fontos, de nem bemenni majdnem olyan, mint a gyávaság. Be­menni meg szégyen, mert miféle ember az, aki egy órát se bír ital nélkül. — Menjen na — mondja a vasutas ... — Lépjen már. — Jöjjön maga is ... Belépnek, az ajtót is nyitva hagyják maguk mö­gött. Jóféle lehet a pálinka, mert kiszólnak az ötszáz forintra büntetettnek is, az­tán sorba kinek-kinek, aki úgy néz, hogy szóljanak ne­ki. Végre elindulunk. Egy asszony toporog a nyitott ajtó előtt, aztán mit tehet­ne, átmegy a kocsi másik végébe, hátha ott nem épí­tett még büfét az állampol­gári fegyelem. (bartha)

Next

/
Thumbnails
Contents