Kelet-Magyarország, 1982. október (42. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-24 / 250. szám
1982. október 24. Kelet-Magyarország 3 Gumiköpenyek A Taurus nyíregyházi gumigyár mezőgazdasági abroncsüzemében készített nagyméretű köpenyeket 37 országba exportálja a vállalat. (Elek Emil felvétele) Kisvállalkozás a Volánnál A leve: KARBABUSZ Dió a Dunántúlról Szén a megrendelések sorrendiében Kik kapnak hamarabb? Karbabusz néven kisvállalkozás alakult a Volán 5-ös számú Vállalatánál, amelynek egyik kezdeményezője Erőss Károly igazgató volt. — Szabolcs-Szatmárban nagy gond az egyes üzemek, vállalatok, intézmények, tsz- ek által üzemeltetett autóbuszok karbantartása. Sokszor előfordult, hol az egyik, hol a másik tsz, üzem, intézmény, vagy a színház, az NYVSSC fordult hozzánk se^ gítségért. Ilyenkor próbáltam a fiúkat, Cseh Pétert és Nagy Józsefet meggyőzni, hogy „befér” még ez az egy autóbusz a javítandók közé munkaidőben. Persze, hogy nem ellenkeztek, de ez nem lehet megoldás. Az igazgató ösztönözte a műszaki vezető Cseh Pétert és a mosó- és szervizüzem vezetőjét, Nagy Józsefet, hogy éljenek a törvény nyújtotta lehetőségekkel. így született meg a Karbabusz kisvállalkozás, amelynek most 18 szakmunkás tagja van. — A Nyíregyházi Városi Tanácstól gyorsan megkaptuk a működési engedélyt. Szeptemberben a vállalattal szerződést kötöttünk. Ezek szerint naponta munkaidő után 4 órát dolgozhatunk. Szabad szombaton és vasárnap 12—12 órát. Az autóbuszok javításához a szükséges anyagokat és alkatrészeket fogyasztói áron a vállalat biztosítja részünkre. Másfél hónap alatt 7 autóbuszt készítettek fel műszaki vizsgára, 10-nél végezték el az egyes szemlét és sok futójavítást is elláttak. Eddig egyetlen reklamáció sem érkezett munkájukra. — Alakuláskor személyenként 500 forintot dobtunk össze az induló kiadásokra — veti közbe Nagy József. Október 18-án megvolt az első bérfizetés is. Személyenként egységesen 40 forint órabért fizettünk, mivel mindannyian szakmunkások vagyunk. Az igazgató: — Általa egyik műszaki csoportunknál megszűnt a kontárkodás. Az sem mellékes, hogy a Karbabusz kollektívája a vállalat felügyelete mellett végzi tevékenységét, jó munkakörülmények között dolgoznak. S nem közömbös, hogy hiányzó szolgáltatást pótolnak. Munkájuk által javult az autóbuszok üzembiztonsága, csökkent a protekció. S bár nem a bérleti díj volt a motiváló tényező, évente ez is 400 ezer forint bevételt jelent a vállalatnak, s a vállalkozás résztvevőinek keresete Is több, s hasznosabban töltik el szabad idejüket. F. K. Szaporán cseng szerkesztőségünk telefonja, s levelekben sem szűkölködünk, melyekben aggódásuknak adnak hangot olvasóink, hogy küszöbön a tél, s tüzelőjük még mindig nincs a pincéjükben, bár már korábban megrendelték, kifizették, sőt még a fuvardíjat is, a tüzelő mégsem érkezik. Több családi otthonban melegednek újra cserépkályha mellett, megnőtt a szilárd tüzelőanyagok iránti igény. Egyetértett ezzel Szilágyi Zoltán is, a Kelet-magyarországi Tüzép Vállalat áruforgalmi főosztályvezetője. Elmondta: a bányáknak jelentős szállítási lemaradásaik vannak. A vállalat viszont a több éves gyakorlathoz híven átvette az utalványokat, és fogadta a megrendeléseket. de az igényeket csak a telepeikre érkező szénmeny- nyiségtől függően tudják kielégíteni. Aggódásra azonban nincs ok — jegyezte meg a Tüzép Vállalat főosztályvezetője — hiszen tűzifából elegendő mennyiség van a telepeiken, s arra törekszik a vállalat. hogy november végéig lehetőleg minden megrendelést teljesítsenek Erre pedig minden valószínűség szerint számítani lehet, ugyanis a megyében leginkább ismert berentei szén mellé a dunántúli bányákból is érkezik diószén. A Tüzép-telepekről jelenleg a rendelések sorrendjében történik a kiszállítás, megkülönböztetett figyelemmel van a vállalat a nyugdíjasokra. gyermek- és egészségügyi intézményekre Iskolaszanatórium mozgássérült gyerekeknek Október 27-től ismét mozgássérült — gerinoferdüléses, könnyebb balesetet szenvedett, mozgáshibás és i'ossz tartású — gyerekeket fogad a SZOT vajtai iskolaszanatóriuma. A 10 hektáros őspark közepén levő hajdani Zichy- kastélyban. a SZOT gyermeküdülőjében hét pedagógus és négy gyógytornász felügyelete mellett májusig — miként már tavaly ts ugyanebben az időszakban — hétszáz általános iskolás pihenhet, gyógyulhat. Egy-egy csoportban — négyhetes turnusonként — másfél száz gyermeket fogadnak, akik 28 napot töltenek el Vajtán. A gyógyüdülés alatt folytatják iskolai tanulmányaikat is, hiszen a szanatóriumban jól felszerelt tantermek vannak. Az intézményt tavaly — 15 millió forintos költséggel — felújították, s alkalmassá tették a mozgássérült gyerekek fogadására: tornatermek, sportpályák, játszóterek várják őket Vajtán. A gyógyüdülés iránt igen nagy az érdeklődés, s az első két-három turnusra már minden hely elkelt. Ez érthető is, hiszen a négyhetes pihenés a szülőknek csupáp ötszáz forintjukba kerül. A gyerekek szakorvosi javaslatra kerülhetnek a szanatóriumba. Megközelítését a MÁV igyekszik megkönnyíteni: a SZOT kérésére turnusváltáskor megáll Vajtán a Baja— Sárbogárd között közlekedő gyorsvonat is. A vetélkedősorozat döntőjét a tévé is közvetítette, ahol a nyíregyházi diákok az Eötvös Loránd Tudományegyetem csapatával mérték össze tudásukat. A roppant nehéz kérdésekkel tarkított küzdelemben nagyszerűen helytállt a szabolcsi csapat. Jászfalvi Katalin másodikos földrajz—biológia szakos hallgató így emlékezik: — A nyári szünet egy részét is a készülődésre szántuk. Meg akartuk mutatni, hogy a jó hírű egyetem csapata mellett nem maradunk el nagy arányban. Gimnazista koromban részt vettem a Ki tud többet a Szovjetunióról című vetélkedőn, a téma már nem volt teljesen ismeretlen előttem. A l ______ döntő zsűrijének tagja volt Farkas Bertalan űrhajós, aki a verseny előtt odajött hozzánk, látta hogy izgulunk, és tegeződve nyugtatgatott bennünket. A pontozásnál azonban már nem volt elfogult javunkra. — A vetélkedésnek hasznát veszik-e a tanulásban, esetleg később a tanításban? — Feltétlenül. Gyarapítottuk földrajzi, csillagászati ismereteinket, bújtuk a lexikonokat is. Csapatunk fiútagja Kovaliczky István amatőr csillagász, tőle is sok érdekeset megtudtunk. Tamás Ágnes másodikos földrajz—testnevelés szakos így folytatja: — A vetélkedőre biológiából és fizikából is alaposan készülnünk kellett. Elég jól tudok oroszul, a különböző kifejezéseket így könnyebben megértettem. Dr. Cöőz Lajos tanár úr válogatta össze háromfős csapatunkat, ő adott könyveket és részt vett a kemény elméleti felkészítésünkben. Dr. Danes Sándor tanár úr kísért minket a vetélkedőkre, tőle főleg biztatást, lélektani segítséget kaptunk. S talán annak is köszönhető sikerünk, hogy jól működő MSZBT-tagcso- portja van a főiskolánknak. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság tagcsoportjának ügyvezető elnöke dr. Danes Sándor docens. — A versenyszellem nálunk mindig élénk. Tavasz- szal a felsőoktatási intézmények közötti Ki tud többet a Szovjetunióról? című versenyen országos negyedik helyezést értünk el. A Druzsba-klubunk színes programja gazdag ismereteket nyújt. Népművészeti kiállítás, fordítók versenye, ungvári egyetemistákkal való találkozás szerepel a programban. A főiskola három diákja még nem járt a Szovjetunióban. De a tanév végén hosszú útra kelnek. (nábrádi) ________________________/ Milliós veszteségek Kinek a kockázata? A napokban jegyzetben bíráltuk meg azokat a szabolcsi gazdaságokat, szállítókat, akik gyenge minőségű almát szerettek volna átadni a szovjet minősítőknek. Nem hagyták szó nélkül ezt a szerencsére nem jellemző, ám mégis viszonylag gyakran előforduló tényt a megyei tanács szervezési bizottságának ülésein sem. Veszteséget hoz az ilyen munka, mert feleslegesen szállít a szövetkezet, rontja mások jó hírét a gyengébb minőséggel. Ám azon a listán, ahol az át nem vett szállítmányok szerepelnek, bőven találni megyén kívüli gazdaságokat is. Szállítanak Tuzsérra Zalaszent- grótról, a Komárom megyei Kisbérről, Bács-Kiskunból jószerével az ország minden részéből. Becslések szerint ezer tonnánál több almát szállítottak vasúti kocsikban, aminek a minősége nem felel meg a szerződésben foglaltaknak. A fent említett mennyiség viszont már milliós károkat jelent. A Hungaro- fruct ugyanis a feladóknál minősíti az almát, s eszerint fizet a gazdaságoknak. Ha a tipikes, ipari minőségű almát nem tudja továbbadni, akkor nyilván veszteség éri a vállalatot. Számoljunk egy kicsit: ha csak 7,50-es kilónkénti átlagárat veszünk az eredetileg exportra indított ezer tonnánál, akkor legalább hét és fél millió forint értékű almát nem vett át — joggal — a szovjet fél. S ha csak léalmának marad — ha marad — akkor máris ötmillió forint értékű a veszteség. A Hungarofruct képviselője ugyan közölte, hogy megpróbálják az ország más részein eladni a rajtuk maradt almát. Ez nyilván csökkent valamit a veszteségből, de már akkor is felesleges szállítás, tárolás gondjai fenyegetnek. Valószínű, hogy nem nagy tétel az a néhány millió forint veszteség egy külkereskedelmi vállalatnál. Csakhogy ez is belejátszhat abba. hogyan állapítják meg az alma árát, a vállalati nyereségre való törekvés mellett esetleg éppen a szabolcsi gazdaságok járnak rosszabbul, hiszen náluk ők viselik a kockázatot, ha rossz árut szállítanak, míg a másik gazdaság — esetleg a késedelmes vasúti szállítást okolva — jó árat kap a gyengébb minőségért is. Lányi Botond Levetkőzteti az almát Kapagép, kompresszor, köszörű — De nehéz hozzájutni cementhez, sóderhez, betonhoz! Legjobb lenne, ha mindezt házilag meg tudnánk oldan: — sóhajtotta képtelennek vélt ötletét a sógor. — Sebaj, megpróbáljuk, miért ne csinálhatnánk mi például betonkeverőt?! Kapott az ötleten az alig 22 éve- géplakatos. Az építkezni szándékozó sógor másnapra el is felejtette az egészet. Ám Tótfalusi Józsefet nem olyan fából faragták, aki ne állná a szavát. Még este papírt, ceruzát ragadott, s leült tervezgetni. Hajnalban állt fel a hevenyészett munkaasztaltól. Úgy látta, nem is olyan nehéz... — Csak a sógornak akartam segíteni — szabadkozik. — Magamtól eszembe sem jutott volna. A forgó és áttételes részeket egy igazi betonkeverőről koppintottam le, a többit azonban én csináltam. Csodájára jártak a porcsal- mai szomszédok. De kölcsön is kérték a házépítésekhez. Meglehetne számolni, hány ház épült a faluban a Tótfalusi-betonkeverővel, mennyi pénzt takaríthattak meg így a lakosok. Ha lúd, legyen kövér — gondolta a fiatalember. Mi kell még a házépítéshez? Kézzel cipelni fáradságos, hát építsünk egy darut! Egyik rajzot a másik után szerkesztette s lényegében erre is a sógora ösztökölte... Két mázsa teherbírású darut eszká- bált, éppen annyit, amennyi egy gerenda súlya Ez csakúgy közkincs lett, mint a betonkeverő. ‘A Mezőgép nyíregyházi gyárának fiatal technikusa alig tudja összeszámolni, mi mindent gyártott már életében. Ö még nem sok pénzt költött a műszaki boltokban, hiszen lambériát készítő fagyaim is összeállított. S most élete első újítási javaslataként almahámozó géppel mutatkozott be a Sóstón megnyílt találmányi kiállításon és börzén. Az SZMT különdíját nyerte vele. — Tíz ember munkáját helyettesíti ez a masina — ismerteti a működési elvét a tervező-kivitelező technikus. — A próbaüzemelés során óránként 120—140 kiló almát hámoz és szeletel a gép. A dohányzóasztalnyi gép alig száz kilót nyom. A Zöldért már jelentkezett vásárlónak, de minden tsz, állami gazdaság sikerrel alkalmazhatná, ahol almát hámoznak. Rövidesen megkezdik a sorozatgyártását. Az újitásért és a gépért 40 ezer forintot adtak Tótfalusi Józsefnek. A villannyal működő gép roppant egyszerű: a forgó alma, a folyamatosan forgó kés alatt „leveti” a héját, s közben egy másik kés már fel is szeleteli. — Amiré a házépítésnél és a ház körül szükségem van, meg is csinálom. Született már így Simson-motorból kerti kapagép. kompresszor, de még köszörű is. Hát nem olcsóbb, mint a boltban megvenni? Tóth Kornélia „Csak a sógor ötlete volt..." Nyírségből Csillagvárosba Újsághír: Negyedszázad az űrkutatásban címmel vetélkedősorozatot indítottak a felsőoktatási intézmények között. Az országos versenyen második helyezést ért el a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola csapata. A csapat három tagja jutalomból egy hetet Csillagvárosban tölthet.