Kelet-Magyarország, 1982. október (42. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-23 / 249. szám

A tartomány központja Üdvözlet Nyíregyházának Nyíregyháza városának és minden Lakosának szív­ből jövő és meleg üdvöz­letemet küldöm a 2000 ki­lométerrel északabbra fekvő finn testvérváro­suk, Kajaani lakosai nevé­ben. Mint tudják, a Nyíregy­háza és Kajaani közötti testvérvárosi kapcsolat meglehetősen fiatal. Ez városunk abból az őszinte vágyából született, hogy testvérvárosunk legyen Magyarországon. Mikpr meglehetősen hosszas vá­rakozás után jelenlegi miniszterelnökünk, Kalevi Sorsa személyesen telefo­nált nekem 1981 áprilisá­ban és magyarországi út­járól Kádár János első titkár azon üdvözletét közvetítette, hogy testvér- városunk lesz Magyaror­szágon — Nyíregyháza — rendkívül örültünk an­nak, hogy vágyunk telje­sült. Ez év folyamán már de­legációkat cseréltünk és meggyőződtünk arról, hogy ez a testvérvárosi kapcsolat a kajaaniak számára rendkívül kedves lesz. A kajaaniak remélik, hogy a városaink közötti érintkezés rendszeresen szoros lesz és különböző módokon fogják ápolni. Erről már Gyuricsku Kál­mán kollégámmal volt al­kalmunk sokoldalú, meg­valósítható terveket ké­szítenünk. Azok, akiknek már volt alkalmunk látogatást ten­ni Nyíregyházán, nagy megelégedéssel számoltak I be arról a barátságról és vendégszeretetről, amely­ben ott részük lehetett. Megbizonyosodtak arról — csakúgy mint én szép városukban nyáron tett látogatásom alkalmával — hogy a testvérvárosi kapcsolatot Nyíregyházán is nagyra becsülik és hogy az országaink közöt­ti testvérvárosi kapcsola­tok jelentős hatással van­nak a népeink közötti ba­rátságra és együttműkö­désre. Munka és építkezés Kajaani fiatalos, növekvő város. E szavakkal jellemzi szülővárosát Matti Väisänen, a városi tanács elnöke, a népfőiskola rektora. Kajaani Kainuu tartomány központja. Ezért a városköz­pont szolgáltatásai 60 000 em­berre vannak méretezve, míg Kajaani lakosainak szá­ma 35 000. Kajaani mint tartományi központ jelentősége még nö­vekedni fog azután, hogy Kainuuból megye lesz, Kaja­ani ból pedig ennek fővárosa Ekkor a tartomány állam- igazgatási hatásköre növek­szik. Bár Kajaani régi város — 330 éves —, a lakossága fia­tal. A város szakmunkáskép­ző tanintézetei a város saját fiataljain kívül a környező vidékről érkező több ezer fi­atalt is oktatják. A növekedés építést igényel Kajaani lakosságának nö­vekedése több és jobb szol­gáltatást feltételez, vagyis több építkezést — mondja Väisänen. Jelenleg többek között a városi egészségügyi központot építik, amelyben kórházak és egyéb egészség- ügyi szolgáltatások kapnak helyet. Ez az épület a beren­dezésekkel együtt több mint 30 millió márkába kerül. Talán a legjobban várt — legalábbis a legtöbbet emle­getett — épület Kajaaniban az új könyvtár. Ennek ter­vezése már előrehaladott szakaszban van és megvaló­sítása is a közeli években történik. A kultúrközpont tervei A Kajaani folyó partjára, a város igazgatási központ­jával szemközti területre kul­turális központot terveznek. A terület tervezési versenye tavasszal fejeződött be. A kulturális központ területén színház, múzeum, zenei szak- középiskola, nagy szálloda, kongresszusi termek, vala­mint a leendő megyei hiva­tal helyiségei lesznek. A kulturális központ terü­lete olyan jelentős építési vállalkozás, hogy annak épí­tését szakaszosan fogják megvalósítani és az elkészü­lés éveket vesz igénybe. El­sőként a szállodát kezdik építeni, mondja Väisänen. A munkanélküliség gondja Ha a munkanélküliség egész Finnországban nehéz probléma, akkor ez Kajaani­ban különösen az. A munka- nélküliek százalékos aránya az ősz elején több mint 9 százalék volt. A munkanélküliség legjob­ban a nőket és a fiatalokat érinti, ami Kajaani és az egész tartomány foglalkozási szerkezetéből következik. Ipari munkahelyeket nem si­került olyan ütemben terem­teni, amilyenben mezőgazda- sági munkaerő felszabadul. — El lehet képzelni, mi­lyen méretű lenne a munka- nélküliség Kainuuban és Ka­jaaniban, ha a finnek nem építenének a Szovjetunióban. — kb. 150 kilométerre Ka- jaanitól egy bányavárost. Ez az építkezés jelenleg 'mintegy 2000 kainuuinak ad munkát. — Munka és építkezés Ka­jaaniban is lenne, de ez pénzbe kerül. Mivel Kajaani­ban már most minden márka után 17,25 penni adót fizet­nek, a döntéshozók nem szí­vesen növelnék már ezt a terhet — mondja Väisänen. A természet és az általa kínált kirándulási lehetőségek, valamint nagysága a város pozitívumai közé tartoznak. Kajaani megfelelő DIAKOK VAROSA A kajaani tanulók túlnyo­mó többsége szorgalmas és lelkes diák. Megértik a ta­nulás fontosságát és előbb az iskolában, majd az élet­ben akarnak elérni sikere­ket — mondja Kajaani okta­tásügyi vezetője, Toivo Lon- kila. A kajaani gyerekek hét­éves "korban kezdenek isko­lába járni. Először a kilenc- osztályos általános iskolát végzik el, ahol megkapják a szükséges ismereteket és készségeket az ezt követő kö­zépfokú oktatás, azaz a szak­mai képzés számára A ki­lencéves általános iskola két részből áll: az alsó tagozat­ból (1—6. osztály) és a felső tagozatból (7—9 osztály), — Igaz minden évfolyamnak kb. a fele gimnáziumban folytat)., tanulmányait, amely nagyonis elméleti ter­mészetű és egyetemi tanul­mányokra készíti fel diákjait — mondja Lonkila Kajaani tizenöt alsó tago­zatos és három felső tagoza­tos iskolájában kb. 4700, két gimnáziumában pedig 1250 diák van. A szakiskolákban, vagyis a középfokú iskolák­ban 24 alaptagozat van, me­lyek bőven kínálnak lehető­séget különböző Szakmák el­sajátítására. Kajaaniban sok szakiskola van. központi szakiskola, kereskedelmi tan­intézet, egészségügyi taninté­zet, tanítóképző, gazdasági iskola, háztartási iskola, mű­szaki iskola, mezőgazdasági tanintézet, szakmai tanfolya- tanintézet, szakmai tanfo­lyamközpont, valamint két felnőttoktatást nyújtó népfő­iskola A szakiskoláknak több mint 14 000 diákja van, vagy­Öröm és gond Helena és Riitta is a város lakosságának majdnem a fele. — A diákok magas létszá­mának az a magyarázata, hogy a középfokú iskolákba a Kajaani városát körülvevő nagy vidéki területekről is járnak diákok — mondja Lonkila. Az általános iskolában a tanítás, az iskolai felszerelés, a tankönyvek és az iskolai étkezés teljesen ingyenes Azoknak a tanulóknak az is­kolai útja, akik öt kilométer­nél messzebb laknak, szintén ingyenes. A gimnáziumban és a szakiskolákban még a régi idők maradványaként kis összegű tandíjat kell fi­zetni. — Ezeknek a tandíjak­nak a megszüntetése folya­matban van, s ekkor a szak­iskolai oktatás is teljesen in­gyenes lesz — állapítja meg Lonkila. A hat éve Kajaaniban la­kó, gimnazista Sakarí Sep- pänennelc tetszik Kajaani kis mérete. A városban nincs fö­lösleges nyüzsgés, szabadidő­eltöltési lehetőség azonban elegendő van. Sakari Seppänen szerint hiányosság a diáklakások kis száma. Bérlakást nehéz kap­ni. (5 maga otthon lakik, így a'< probléma személy szerint nem érinti-. Gazdag hagyomány Kajaani kultúrvárosként gazdag hagyományokkal ren­delkezik. Itt gyűjtötte Elias Lönnrot körorvos a finn nemzeti eposzt, a Kalevalát. Kajaaniban született a legje­lentősebb finn köLtő, Eino Leino is. Ügy a Kalevala, mint Eino Leino öröksége is rányomja bélyegét a mai Kajaanira, ahol Lönnrct és Leino szob­rát is felálli'ották.' Szellemi hagyományaikat az évenként nyáron megrendezendő Szó és dallam a kalevalai Kaja­aniban c esemény őrzi, mely az országban az egyetlen Ré­széit és szavalt szó fesztivál­ja. Kajaaniban működik Oulu megye egyetlen területi szín­háza, a Kajaani Városi Szín­ház is, amely számos eredet', előadásával országos figyel­met váltott ki és sok elisme­résben részesült. A színházon kívül a város­ban kiállítási csarnok is van, ahol gyakran mutatják be kajaani képzőművészek alko­tásait. A képzőművészeti kedvtelés szintén igen élénk a városban. Nem szabad elfelejteni a zenét sem. Nagy hírnévre tett szert a kajaani Linna. gimná­zium kórusa, melyet Ma­gyarországon is ismernek Finnországban a külön­böző országok közötti testvérvárosi kapcsolatok fejlesztését a népek közöt­ti egyetértés építése haté­kony módjának tartják. A Magyarország és Finnor­szág rokonnépei közötti bővülő testvérvárosi kap­csolatok segítik a városok lakosságát egymás életé­nek beható megismerésé­ben, megteremtik a felté­teleket az eddiginél jobb egyetértés valamint az együttműködés számára a gazdasági és kulturális élet, a tudomány, a tech­nika és a művelődés kü­lönböző területein s meg­szilárdítják népeink ba­rátságát. Sok sikert kívánok Nyíregyháza város lakói­nak szép városuk fejlesz­téséhez és építéséhez. Sakari Lahtinen polgármester V _________ > — Kajaani klassz kis vá­ros, bár egy kicsit félreeső, mondják a Linna gimnázium végzős diákjai, Helena Kol- latsuo (balra) és Riitta Kemppainen. Véleményük szerint a városban elegendő szabadidő-töltési lehetőség található. A lányok sajnálatosnak tartják, hogy főiskolai szintű tanulásra sehol a környéken nincs lehetőség. Érettségi után máshol kell folytatni a tanulmányokat, s el kell vál­ni a rokonoktól és barátok­tól, Talán munkahelyet is máshol keli keresni, mond­ják a főutcai könyvesboltba siető lányok! Kajaani városának gyors fejlődését megelégedéssel ál­lapítja meg Heikki Kettunen (balra) és Erkki Vilpponen. Kajaani gyors ütemben nö­vekedett és a szolgáltatások ezzel együtt szaporodtak. Különösen a sport- és kirán­dulóterületek vannak rend­ben. — Ha még elegendő mun­ka is lenne, akkor minden rendben volna — mondják a városháza előtti téren beszél­gető férfiak. Derül a közönség a színház előadásán Remélem, hogy a Kajaanit bemutató cikkek és fényképek ízelítőt adnak finn testvérvárosuk­ról, Kajaaniról. Az Önök városa és a mi városunk közötti testvérvárosi kapcsolat még olyan fiatal, hogy az Önök és a mi olvasóink számára fontos egymás­ról ismereteket szerezni. Az Önök és olvasóik számára a továbbiak­ban sok sikert, valamint kellemes telet kívánok, igaz, nem olyan hideget, mint a mi teleink. Marja-Leene Katajisto újságíró a „Kainuun Sanomat" munkatársa KM HÉTVÉGI melléklet FINN TESTVÉRVÁROSUNK Kajaani képek

Next

/
Thumbnails
Contents