Kelet-Magyarország, 1982. október (42. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-23 / 249. szám
4 Kelot-Magyarország 1982. október 23, A Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának közleménye m O Az európai helyzet áttekintése során az ülés résztvevői rámutattak, hogy erősödött bizonyos nyugati erők konfrontációs irányvonala, mégpedig olyan körülmények között, amikor az európai kontinensen hatalmas mennyiségű haderő és fegyverzet összpontosul, köztük tömegpusztító, különösen nukleáris fegyverek. Ezzel összefüggésben ismét felhívták a figyelmet arra, hogy különösen veszélyes az amerikai közép-hatótávolságú nukleáris rakéták nyugateurópai telepítéséről szóló NATO-döntés, amelynek va- lóraváltására több országban megkezdődtek az előkészületek. Határozottan elítéltek minden olyan cselekedetet, amely aláássa az európai területi és politikai realitásokat meghatározó, érvényes szerződések és megállapodások értékeit, megsérti a helsinki záróokmányt, lerombolja az európai államok politikai párbeszédét és kontaktusait, az utóbbi évtizedek során kialakult és ki- szélesedett kereskedelmi, gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatait, beavatkozik a szocialista országok bel- ügyeibe, és diszkriminációs intézkedéseket foganatosít velük szemben. Az ülésen képviselt államok határozottan elítélik a Lengyel Népköztársaság bel- ügyeibe való külső beavatkozás minden formáját, az Egyesült Államok és néhány más nyugati ország által a Lengyel Népköztársaság ellen alkalmazott szankciókat. Visszautasítják azokat a kísérleteket, hogy az ország belső problémáit a nemzetközi helyzet élezésére, az európai együttműködés megnehezítésére használják fel. Csak Lengyelországnak van szuverén és elidegeníthetetlen joga a lengyel ügyekben dönteni. Az ülés résztvevői országaik nevében újólag támogatásukról biztosították a szocialista Lengyelországot. A tanácskozás résztvevőinek meggyőződése, hogy az európai országok és népek, Illés Sándor: 10. Megtudta Tamás azt is, hogy Mária Békéscsabán érettségizett, a szegedi orvosira jelentkezett, de nem vették fel. A következő évben a jogi karon próbált szerencsét, ott sikerült a felvételije, egy esztendőt lemorzsolt, aztán kimaradt, megunta. Az irodalom érdekelte, és a művészetek; sokat olvasott, nyelvet tanult, beszélt franciául, eredetiben olvasta a francia írókat. Tamás szívesen maradt volna, tartóztatták is, de úgy érezte, hogy el kell mennie. Pedig milyen jó lenne beszélgetni ezzel az őszinte, művelt lánnnyal az élet dolgairól. Vitatkozni irodalomról, festészetről. Emmike nem értett a művészethez, de nem is érdekelte. Búcsúzóul erősen megszorította a lány feléje nyújtott kezét. Mária szeme megrebbent, tekintete tiszta volt, egy kicsit csodálkozó. És alig észrevehetően könyörgő is. — Bocsánat — rebegte Tamás, akit ez a tekiritfet! '•tél- sí jesen megzavart. — Máris soká maradtam, dolgozatokat kell javítangrg délután. Pedig szerettem volna a szüleit is megismerni.. — Ok csak esté vannak itthon. Vagy vasárnap — szólt a beszélgetésbe Jancsi. — Jöjjön már el. tanár úri,.. Vasárnapra talán megköly- kedzik a Bundi is... Bundi nem várta meg a vasárnapot, már szombaton hozta a hírt a fiú, hogy négy kölyöknek adott életet a puli. — Jöjjön el hozzánk a tanár úr, s nézze meg őket, Nagyon szépek. Tamás megígérte. hogy meglátogatja majd őket. de aztán úgy döntött, hogy a vasárnapot Szegeden tölti, a feleségénél, aki a héten kétszer is jelentkezett, A hét közepén egy képeslapon küldött szűkszávú üdvözletét, majd nyomban utána egy levele érkezett, amelyben részletesen leírta napjai múlását. „Nagyon szépek az alkonyaink a Tisza partján, virágzik már az akác, az ember akaratlanul hazagondol a falujára. De én még maradnék. mert jól érzem magam...” Lehet, hogy Emmi néha valóban hazagondolt a falujára, talán a szülőfalujára. Sárszegre, de ezt még Ágota néni se vette észre, akivel folyton együtt volt. Csak az utóbbi napokban akadt kísérőjük, a szőke, kissé hízásnak indult Nagy Laci ügyvéd személyében. A jó nevű, jól kereső ügyvéd, akit szinte mindenki ismert Szegeden, véletlenül sodródott Emmikéék társaságába. Egy délután a Virág cukrászdában uzsonnázott a csinosan öltözködő fiatalasszony Ágota nénivel, amikor az ügyetlen pincérfiú, aki még kezdő volt, ráöntötte a fagylaltospoha- rat Emmikére. A vanilia- és a csokoládéfagylalt pont az ölébe esett, íila ruhájára. Emmike sírva fakadt. Ágota néni kiabálni kezdett, ekkor lépett oda a szomszéd asztalnál ülő társaságból az ügyvéd. Q mentette meg a helyzetet, megjelenése, nyugodt fellépése lecsillapította a kedélyeket. Nyomban felajánlotta, hogy Emmikét hazaviszi a kocsiján, mert hát nem mehet végig az utcán így, ilyen ruhában. Aztán mégse ültek autóba, megvárták, amíg a pincér sűrű bocsánatkérések között kihozza a másik fagylaltot. Elszopogatták, és gyalogosan indultak haza. Nagy László elkísérte őket természetesen, és Ágota néni invitálására fel is ment a lakásba, ahol hideg sörrel és aprósüteménnyel kínálták, mert más nem volt éppen otthon. Az ügyvéd dicsérte a lakást, és nagyon belemelegedett a beszélgetésbe, — Te, ez szerelmes lett beléd! — ölelte meg Emmikét Ágota néni, amikor a vendég végre eltávozott, (Folytatjuk) a haladó és demokratikus pártok és szervezetek, a reálisan gondolkodó körök közös érdekeltsége a béke és biztonság megszilárdításában, az enyhülés megőrzésében és elmélyítésében, a jószomszédi együttműködésben felülkerekedik az erő és konfrontáció politkáján. A Varsói Szerződés tagállamai politikájukkal, békekezdeményezéseikkel és konkrét javaslataikkal a jövőben is hozzájárulnak ehhez. O Az ülésen nagy figyelmet fordítottak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet résztvevőinek madridi találkozójára, amely 1982. november 9-én folytatja munkáját. Megelégedéssel állapították, meg, hogy a kezdettől fogva meglévő súlyos nehézségek ellenére az európai országok érdekeltek a madridi találkozó sikerében, mert a tanácskozásnak fontos szerepe van abban, hogy javuljon az európai helyzet, a helsinki záróokmányban megjelölt úton. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a mostani helyzetben ,a- madridi , találkozó különös jelentőségű Európa és a világ politikai légkörének javításában. Az ülésen képviselt államok síkraszállnak azért, hogy a madridi találkozó mielőbb olyan érdemi és kiegyensúlyozott záródokumentum elfogadásával fejeződjék be. amely újból megerősítené az összeurópai értekezlet résztvevőinek szilárd elkötelezettségét a záróokmány valamennyi elvének és rendelkezésének szigorú betartására, végrehajtására és megállapodásokat rögzítene ezek gyakorlati megvalósítására. Különösen fontos, hogy a madridi találkozón határozat szülessen az európai bizalomerősítő, biztonsági és leszerelési intézkedésekről szóló, a2 összeurópai folyamatba illeszkedő konferenoia összehívásáról és mandátumának egyeztetéséről. Ez lényegesen hozzájárulna az enyhülés fejlesztéséhez, az európai kontinens biztonságának erősítéséhez, s egyben elősegítené a végrehajtható konkrét intézkedések kidolgozását is. Az ülés részvevőd síkra- szálltak azért is, hogy a madridi találkozó záródokumentuma rendelkezzék a gazdasági és a humanitárius együttműködés fejlesztéséről, és a Helsinkiben megkezdett összeurópai folyamat továbbviteléről. A záródokumentumban az összeurópai értekezlet részvevői következő találkozójának, helyéről és idejéről szóló megállapodásnak ugyancsak szerepelnie keli. Az ülés résztvevői ez alkalommal ts támogatták a Román Szocialista Köztársaság javaslatát, hogy a találkozót Bukarestben tartsák meg. Az ülés részvevői úgy vélik, hogy a semleges és el nem kötelezett országok 1981. december 16-i záródokumentum-tervezete alapot teremt a találkozó eredményes befejezéséhez, de ehhez szükség van valamennyi részvevő politikai akaratára O Az európai és a viiág- béke alapjainak megszilárdítása szempontjából az ülésen képviselt államok nagy jelentőséget tulajdonítanak az Európában levő nukleáris fegyverek csökkentésének és korlátozásának. Ez elősegítené annak az európai államok és népek számára létfontosságú célnak az elérését, hogy maradéktalanul vonják ki Európából a nukleáris fegv- vereket — mind a közép-ha- tótávolságúakat. mind a taktikaiakat — és szabadítsák meg a kontinenst a nukleáris konfliktus veszélyétől. A Varsói Szerződés tagállamai változatlanul erre törekednek. Ezzel összefüggésben az ülésen véleménycserére került sor az Európában lévő nukleáris' fegyverekre vonatkozó szovjet—amerikai tárgyalásokról. A résztvevőknek közös véleménye, hogy e tárgyalások eredményessége attól függ, vajon sikerül-e az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve alapján olyan megállapodást kidolgozni, amely biztosítaná az Európában lévő nukleáris fegyverek radikális csökkentését és hatékony korlátozását a lehető legalacsonyabb szinten. A Szovjetunió ilyen megállapodásra törekszik. Az ülés résztvevői megállapították, hogy a Szovjetuniónak az a döntései amely szerint beszünteti a nyugateurópai célpontok elérésére képes közép-hatótávolságú rakétáinak telepítését, s jelentősen csökkenti e rakéták számát, kedvező feltételeket teremt az előrehaladáshoz az európai nukleáris fegyverzetekről szóló szovjet—amerikai tárgyalásokon. Az ülés résztvevői határozottan állást foglaltak minden olyan tevékenységgel szemben, amely bonyolíthatja ezeket a tárgyalásokat. Újból felhívják a NATO-országo- kat, hogy mondjanak le az új amerikai közép-hatótávolságú nukleáris rakétafegyverek Nyugat-Európába telepítésének tervéről. O Az ülés résztvevői rá- ■ mutattak a hadászati fegyverzetek , j korlátozásáról és csökkentéséből szóló szovjet—amerikai tárgyátö3Glífé!IC újításának jelentöségére^-Ar^ ra van szükség, hogy’lízök^á tárgyalások konstruktiv: szel-b lemben folyjanak és az egyenlőségen, az egyenlő biztonságon alapuló megállapodáshoz vezessenek. Ez elősegítené a hadászati egyensúly szintjének fokozatos csökkentését, a nukleáris katasztrófa veszélyének enyhítését, megszüntetését. A tárgyalásokon a Szovjetunió erre törekszik. O As ülés résztvevői a közép-európai haderők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokról megállapították, hogy a szocialista országok kitartó erőfeszítései ellenére a tárgyalásod hosz- szú évek óta elhúzódnak és nincs tényleges előrehaladás. Mégis úgy vélik, hogy a bécsi tárgyalásokon van lehetőség az előrelépésre és megvan az alapja annak,, hogy elkezdjék a megfelelá megoldás gyakorlati előkészítését. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták a közvetlen -résztvevő szocialista országok 1982. február tfT-i megállapodástervezetének jelentőségét. Az ülésen képviselt államok a nyugati országoktól azt várják, hogy konstruktívan foglalkozzanak a tervezettel. O Az ENSZ-közgyűlés második rendkívüli leszerelési ülésszaka eredményeinek fényében az ülésen véleménycserére került sor a fegyverzetkorlátozási és csökkentési kérdésekről is. figyelembe véve. hogy e kérdéseket az ENSZ-közgyűlés most; folyó 37. ülésszakán is áttekintik. Megállapfötták, hogy az ENSZ tagállamain,ak . , túlnyomó Wbbsége, a yilág,közvéleményének Széles rétegei, földünk‘népei kíkra. szállnak a nukleáris háború megakadályozását célzó hatékony intézkedésekért, a fesvverkezési hajsza megszüntetéséért, a leszerelési tárgyalások meggyorsításáért, a mielőbbi gyakorlati eredményekért, ideértve a genfi leszerelési bizottságban folyó tárgyalásokat is. Ezt a célt szolgálják a szocialista országok javaslatai, amelyeket a leszerelési, mindenekelőtt a nukleáris leszerelési kérdésben tettek. Ezek közül az ülés résztvevői szükségesnek tartják külön kiemelni a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes betiltását. Az ülés résztvevői ismét megerősítették, hogy államaik nagy jelentőséget tulajdonítanak az atomfegyverektől mentes, béke- és együttműködési övezetek létrehozásának földgolyónk különböző térségeiben, beleértve Európát, többek között Észak- Európát és a Balkánt is. O A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei véleményt cseréltek más időszerű nemzetközi kérdésekről is, elsősorban azoknak a térségeknek a problémáival foglalkoztak, ahol katonai konfliktusok vannak és változatlanul veszélyes a helyzet. Az ülésen képviselt államok meggyőződése, hogy a valóban tartós, igazságos és átfogó rendezés a Közel-Keleten megköveteli az izraeli csapatok teljes kivonását valamennyi, 1967 óta megszállt ^rab területről, beleértve Jeruzsálem keleti részét is. Ei kell ismerni a Palesztinái arab nép törvényes jogait, beleértve független államának létrehozására való jogát. E térség minden államának joga van ahhoz, hogy biztonságban és függetlenül éljen, hogy megszűnjön a hadiállapot és megteremtsék a békét az arab államok és Izrael között. Ki kell dolgozni és e! kell fogadni a rendezés nemzetközi biztosítékait. Síkraszállnak azért, hogy e feladatok megoldására hívjanak össze konferenciát valameny- nyi érdekelt fél részvételével, ideértve a Palesztinái Felsza- badítási Szervezetet, mint a Palesztinái arab nép egyetlen törvényes képviselőjét. Az Egyesült Nemzetek Szervezete hasznosáé« fontos szerepet ptölthe^e .gjgbefl az ügyben *> A-jküKigyminiszterek hang- ifflílyoizták oídrszágaik szilárd meggyőződését, hogy bármilyen bonyolultak is a vitás kérdések az államok között, semmi sem igazolhatja azokat a kísérleteket, amelyek az erő alkalmazásával, vagy az erővel való fenyegetéssel próbálják megoldani azokat. Csak politikai eszközökkel tárgyalások útján és a nemzetközi jog elveivel és normáival való összhangban oldható meg minden nemzetközi vita. © Az ülésen képviselt államok hozzá kivannak járulni a nemzetközi feszültség általános enyhüléséhez, és ezért szükségesnek tartják, hogy a NATO és a Varsói Szerződés ne terjessze ki tevékenységét új övezetek rf Ázsiában, Afrikában, Latin- Amerikában A külügyminiszterek az ülésen megerősítették, hogy a VSZ tagállamai nem akarják kiszélesíteni szövetségük tevékenységi területét és hasonló állásfoglalást várnak a NATO tagállamaitól. Emlékeztetnek korábbi elvi állás- foglalásukra is a két katonai szövetség egyidejű feloszlatásával .kapcsolatosan. ® A külügyminiszteri bizottság ülésének munkáját mindenekelőtt az a közös elhatározás jellemezte, hogy következetesen folytatják a békét, az enyhülést és a nemzetközi biztonságot szolgáló politikájukat. E politika célja a nukleáris katasztrófa veszélyének elhárítása, az államok kapcsolatainak javítása, a konstruktiv párbeszéd, a kölcsönösen előnyös kereskedelmi és gazdasági, műszaki-tudományos és egyéb kapcsolatok fejlesztése, a népek óhajának megfelelően. Az ülés a kölcsönös elvtársi megértés és együttműködés szellemében zajlott le. A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának következő ülése Prágában lesz. Ennek időpontját kölcsönös megállapodással tűzik ki. A Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága 1982. október 21— 22-én ülést tartott Moszkvában. Az ülésen részt vett; Petr Mladenov, a BolgáT Népköztársaság, Bohuslaw Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Stefan Olszowski, a Lengyel Népköztársaság, Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság, Oscar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság, Stefan Andrei, a Román Szocialista Köztársaság és Andrej Gromiko, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének külügyminisztere. A külügyminiszterek áttekintették az európai béke és biztonság megszilárdításának, az enyhülési folyamat és nemzetközi együttműködés fejlesztésének kérdéseit, különös tekintettel az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő államok képviselői madridi találkozójának küszöbönálló felújítására. Véleményt cseréltek a nemzetközi biztonság más időszerű problémáiról is. a Az ülés résztvevői nagy aggodalommal állapították meg, hogy a nemzetközi helyzet bonyolultabbá vált az imperialista, mindenekelőtt az amerikai imperialista körök veszélyes lépései és politikája miatt, amelyeaz erőn, a fenyegetéseken és-» a diktátumon, az „érdekszférák” rögzítésén és újrafelosztásán, a független államok belügyeibe való beavatkozáson, a fegyverkezési hajszán alapszik, és amelynek célja a nemzetközi egyensúly ^megbontása és a katonai fölény megszerzése. Ez a politika aláássa a felhalmozódott nemzetközi problémák megoldásának egyetlen reális alapját, a valamennyi ország függetlenségének és szuverenitásának, egyenlőségének és törvényes érdekeinek kölcsönös tiszteletbentartásán nyugvó tárgyalásokat. Komoly nyugtalanságuknak adtak hangot azzal kapcsolatiban,, is, hogy a világ különböző térségeiben új háborús konfliktusok és válsággócok keletkeztek, hogy napjainkban kiéleződtek a világ gazdasági problémái. Mindez jelentősei} fokozza a fenyegetést a béke ügyével, a népek függetlenségével, az enyhüléssel és az államok együttműködésével szemben. Erre a Varsói Szerződés tagállamainak 1980. május 15-i varsói nyilatkozata már felhívta a figyelmet. A tanácskozás résztvevői ugyanakkor megállapították, .hbgyi'pljp&fenek elhatározott szándéka még jobban kibontakoztatni a békéért és a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért, a független fejlődésért és haladásért, az egyenjogú nemzetközi együttműködésért folyó harcot. Országaik hevében, kijelentették, hogy a Varsói Szerződés tagállamai a jövőben is maximális erőfeszítéseket tesznek, hogy megállítsák a feszültség éleződésének folyamatát, elhárítsák a háborús veszélyt, és haladást érjenek el a fegyverzet, különösen a nukleáris fegyverzet korlátozásában és csökkentésében. Az ülésen képviselt államok meggyőződése szerint a jelenlegi körülmények között a nukleáris háború elhárítása érdekében . rendkívül fontos |Mjme valarriennyi nukleáris hsralom kötelezettségvállalása, hogy nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert. Ezért üdvözölték és támogatták a Szovjetunió ilyen kötelezettségvállalását, amelyet Leonyid Brezsnyev- nek az ENSZ-közgyűlés második rendkívüli leszerelési ülésszakához intézett üzenete tartalmazott. Elengedhetetlennek tartják, hogy hasonló kötelezettséget vállaljon minden olyan nukleáris hatalom, amelyik ezt még nem tette meg. A béke és a biztonság érdekében valamennyi államnak nagy felelősségérzetet és politikai akaratot kell tanúsítania, hogy az időszerű nemzetközi kérdésekben konstruktív megállapodások szülessenek. Le kell mondani minden olyan törekvésről, amely egyoldalú előnyök megszerzésére irányul, és szigorúan meg kell tartani a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveit és normáit, a megkötött szerződéseket és megállapodásokat.
