Kelet-Magyarország, 1982. október (42. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-23 / 249. szám

4 Kelot-Magyarország 1982. október 23, A Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának közleménye m O Az európai helyzet át­tekintése során az ülés résztvevői rámutattak, hogy erősödött bizonyos nyugati erők konfrontációs irányvo­nala, mégpedig olyan kö­rülmények között, amikor az európai kontinensen hatal­mas mennyiségű haderő és fegyverzet összpontosul, köz­tük tömegpusztító, különösen nukleáris fegyverek. Ezzel összefüggésben ismét felhív­ták a figyelmet arra, hogy különösen veszélyes az ame­rikai közép-hatótávolságú nukleáris rakéták nyugat­európai telepítéséről szóló NATO-döntés, amelynek va- lóraváltására több országban megkezdődtek az előkészüle­tek. Határozottan elítéltek min­den olyan cselekedetet, amely aláássa az európai területi és politikai realitásokat megha­tározó, érvényes szerződések és megállapodások értékeit, megsérti a helsinki záróok­mányt, lerombolja az európai államok politikai párbeszédét és kontaktusait, az utóbbi év­tizedek során kialakult és ki- szélesedett kereskedelmi, gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos kapcsolatait, beavatko­zik a szocialista országok bel- ügyeibe, és diszkriminációs intézkedéseket foganatosít ve­lük szemben. Az ülésen képviselt álla­mok határozottan elítélik a Lengyel Népköztársaság bel- ügyeibe való külső beavatko­zás minden formáját, az Egyesült Államok és néhány más nyugati ország által a Lengyel Népköztársaság ellen alkalmazott szankciókat. Visszautasítják azokat a kí­sérleteket, hogy az ország belső problémáit a nemzetkö­zi helyzet élezésére, az euró­pai együttműködés megnehe­zítésére használják fel. Csak Lengyelországnak van szu­verén és elidegeníthetetlen joga a lengyel ügyekben dön­teni. Az ülés résztvevői or­szágaik nevében újólag támo­gatásukról biztosították a szocialista Lengyelországot. A tanácskozás résztvevői­nek meggyőződése, hogy az európai országok és népek, Illés Sándor: 10. Megtudta Tamás azt is, hogy Mária Békéscsabán érettségizett, a szegedi orvo­sira jelentkezett, de nem vet­ték fel. A következő évben a jogi karon próbált szeren­csét, ott sikerült a felvételi­je, egy esztendőt lemorzsolt, aztán kimaradt, megunta. Az irodalom érdekelte, és a mű­vészetek; sokat olvasott, nyelvet tanult, beszélt fran­ciául, eredetiben olvasta a francia írókat. Tamás szívesen maradt volna, tartóztatták is, de úgy érezte, hogy el kell men­nie. Pedig milyen jó lenne beszélgetni ezzel az őszinte, művelt lánnnyal az élet dolgairól. Vitatkozni iroda­lomról, festészetről. Emmike nem értett a művészethez, de nem is érdekelte. Búcsúzóul erősen megszo­rította a lány feléje nyújtott kezét. Mária szeme megreb­bent, tekintete tiszta volt, egy kicsit csodálkozó. És alig észrevehetően könyörgő is. — Bocsánat — rebegte Ta­más, akit ez a tekiritfet! '•tél- sí jesen megzavart. — Máris soká maradtam, dolgozatokat kell javítangrg délután. Pe­dig szerettem volna a szüle­it is megismerni.. — Ok csak esté vannak itt­hon. Vagy vasárnap — szólt a beszélgetésbe Jancsi. — Jöjjön már el. tanár úri,.. Vasárnapra talán megköly- kedzik a Bundi is... Bundi nem várta meg a vasárnapot, már szombaton hozta a hírt a fiú, hogy négy kölyöknek adott életet a pu­li. — Jöjjön el hozzánk a ta­nár úr, s nézze meg őket, Na­gyon szépek. Tamás megígérte. hogy meglátogatja majd őket. de aztán úgy döntött, hogy a vasárnapot Szegeden tölti, a feleségénél, aki a héten két­szer is jelentkezett, A hét kö­zepén egy képeslapon kül­dött szűkszávú üdvözletét, majd nyomban utána egy le­vele érkezett, amelyben rész­letesen leírta napjai múlását. „Nagyon szépek az alko­nyaink a Tisza partján, vi­rágzik már az akác, az em­ber akaratlanul hazagondol a falujára. De én még ma­radnék. mert jól érzem ma­gam...” Lehet, hogy Emmi néha valóban hazagondolt a falu­jára, talán a szülőfalujára. Sárszegre, de ezt még Ágota néni se vette észre, akivel folyton együtt volt. Csak az utóbbi napokban akadt kí­sérőjük, a szőke, kissé hí­zásnak indult Nagy Laci ügy­véd személyében. A jó nevű, jól kereső ügy­véd, akit szinte mindenki ismert Szegeden, véletlenül sodródott Emmikéék társa­ságába. Egy délután a Vi­rág cukrászdában uzsonná­zott a csinosan öltözködő fiatalasszony Ágota néni­vel, amikor az ügyetlen pin­cérfiú, aki még kezdő volt, ráöntötte a fagylaltospoha- rat Emmikére. A vanilia- és a csokoládéfagylalt pont az ölébe esett, íila ruhájára. Emmike sírva fakadt. Ágo­ta néni kiabálni kezdett, ek­kor lépett oda a szomszéd asztalnál ülő társaságból az ügyvéd. Q mentette meg a helyzetet, megjelenése, nyu­godt fellépése lecsillapítot­ta a kedélyeket. Nyomban felajánlotta, hogy Emmikét hazaviszi a kocsiján, mert hát nem mehet végig az ut­cán így, ilyen ruhában. Aztán mégse ültek autóba, megvárták, amíg a pincér sűrű bocsánatkérések kö­zött kihozza a másik fagy­laltot. Elszopogatták, és gyalogosan indultak haza. Nagy László elkísérte őket természetesen, és Ágota né­ni invitálására fel is ment a lakásba, ahol hideg sörrel és aprósüteménnyel kínál­ták, mert más nem volt ép­pen otthon. Az ügyvéd di­csérte a lakást, és nagyon be­lemelegedett a beszélgetésbe, — Te, ez szerelmes lett be­léd! — ölelte meg Emmikét Ágota néni, amikor a ven­dég végre eltávozott, (Folytatjuk) a haladó és demokratikus pártok és szervezetek, a reá­lisan gondolkodó körök kö­zös érdekeltsége a béke és biztonság megszilárdításában, az enyhülés megőrzésében és elmélyítésében, a jószomszédi együttműködésben felülkere­kedik az erő és konfrontáció politkáján. A Varsói Szerző­dés tagállamai politikájukkal, békekezdeményezéseikkel és konkrét javaslataikkal a jö­vőben is hozzájárulnak eh­hez. O Az ülésen nagy figyel­met fordítottak az euró­pai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet résztvevőinek madridi találkozójára, amely 1982. november 9-én folytat­ja munkáját. Megelégedéssel állapították, meg, hogy a kezdettől fogva meglévő súlyos nehézségek ellenére az európai országok érdekeltek a madridi találko­zó sikerében, mert a tanács­kozásnak fontos szerepe van abban, hogy javuljon az európai helyzet, a helsinki záróokmányban megjelölt úton. A résztvevők hangsú­lyozták, hogy a mostani hely­zetben ,a- madridi , találkozó különös jelentőségű Európa és a világ politikai légköré­nek javításában. Az ülésen képviselt álla­mok síkraszállnak azért, hogy a madridi találkozó mi­előbb olyan érdemi és ki­egyensúlyozott záródoku­mentum elfogadásával feje­ződjék be. amely újból meg­erősítené az összeurópai érte­kezlet résztvevőinek szilárd elkötelezettségét a záróok­mány valamennyi elvének és rendelkezésének szigorú be­tartására, végrehajtására és megállapodásokat rögzítene ezek gyakorlati megvalósítá­sára. Különösen fontos, hogy a madridi találkozón határo­zat szülessen az európai bi­zalomerősítő, biztonsági és leszerelési intézkedésekről szóló, a2 összeurópai folya­matba illeszkedő konferenoia összehívásáról és mandátu­mának egyeztetéséről. Ez lé­nyegesen hozzájárulna az enyhülés fejlesztéséhez, az európai kontinens biztonsá­gának erősítéséhez, s egyben elősegítené a végrehajtható konkrét intézkedések kidol­gozását is. Az ülés részvevőd síkra- szálltak azért is, hogy a mad­ridi találkozó záródokumen­tuma rendelkezzék a gazda­sági és a humanitárius együttműködés fejlesztéséről, és a Helsinkiben megkezdett összeurópai folyamat to­vábbviteléről. A záródoku­mentumban az összeurópai értekezlet részvevői követke­ző találkozójának, helyéről és idejéről szóló megállapodás­nak ugyancsak szerepelnie keli. Az ülés résztvevői ez alkalommal ts támogatták a Román Szocialista Köztársa­ság javaslatát, hogy a talál­kozót Bukarestben tartsák meg. Az ülés részvevői úgy vé­lik, hogy a semleges és el nem kötelezett országok 1981. december 16-i záródokumen­tum-tervezete alapot teremt a találkozó eredményes be­fejezéséhez, de ehhez szük­ség van valamennyi részvevő politikai akaratára O Az európai és a viiág- béke alapjainak meg­szilárdítása szempontjából az ülésen képviselt államok nagy jelentőséget tulajdonítanak az Európában levő nukleáris fegyverek csökkentésének és korlátozásának. Ez elősegíte­né annak az európai államok és népek számára létfontos­ságú célnak az elérését, hogy maradéktalanul vonják ki Európából a nukleáris fegv- vereket — mind a közép-ha- tótávolságúakat. mind a tak­tikaiakat — és szabadítsák meg a kontinenst a nukleáris konfliktus veszélyétől. A Var­sói Szerződés tagállamai vál­tozatlanul erre törekednek. Ezzel összefüggésben az ülésen véleménycserére ke­rült sor az Európában lévő nukleáris' fegyverekre vonat­kozó szovjet—amerikai tár­gyalásokról. A résztvevőknek közös véleménye, hogy e tár­gyalások eredményessége at­tól függ, vajon sikerül-e az egyenlőség és az egyenlő biz­tonság elve alapján olyan megállapodást kidolgozni, amely biztosítaná az Európá­ban lévő nukleáris fegyverek radikális csökkentését és ha­tékony korlátozását a lehető legalacsonyabb szinten. A Szovjetunió ilyen megállapo­dásra törekszik. Az ülés résztvevői megál­lapították, hogy a Szovjet­uniónak az a döntései amely szerint beszünteti a nyugat­európai célpontok elérésére képes közép-hatótávolságú ra­kétáinak telepítését, s jelen­tősen csökkenti e rakéták szá­mát, kedvező feltételeket te­remt az előrehaladáshoz az európai nukleáris fegyverze­tekről szóló szovjet—amerikai tárgyalásokon. Az ülés résztvevői határo­zottan állást foglaltak min­den olyan tevékenységgel szemben, amely bonyolíthatja ezeket a tárgyalásokat. Újból felhívják a NATO-országo- kat, hogy mondjanak le az új amerikai közép-hatótávol­ságú nukleáris rakétafegyve­rek Nyugat-Európába telepí­tésének tervéről. O Az ülés résztvevői rá- ■ mutattak a hadászati fegyverzetek , j korlátozásáról és csökkentéséből szóló szov­jet—amerikai tárgyátö3Glífé!IC újításának jelentöségére^-Ar^ ra van szükség, hogy’lízök^á tárgyalások konstruktiv: szel-b lemben folyjanak és az egyen­lőségen, az egyenlő biztonsá­gon alapuló megállapodáshoz vezessenek. Ez elősegítené a hadászati egyensúly szintjé­nek fokozatos csökkentését, a nukleáris katasztrófa veszé­lyének enyhítését, megszün­tetését. A tárgyalásokon a Szovjetunió erre törekszik. O As ülés résztvevői a közép-európai haderők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokról megállapí­tották, hogy a szocialista or­szágok kitartó erőfeszítései ellenére a tárgyalásod hosz- szú évek óta elhúzódnak és nincs tényleges előrehaladás. Mégis úgy vélik, hogy a bécsi tárgyalásokon van le­hetőség az előrelépésre és megvan az alapja annak,, hogy elkezdjék a megfelelá megol­dás gyakorlati előkészítését. Ezzel kapcsolatban hangsú­lyozták a közvetlen -résztvevő szocialista országok 1982. feb­ruár tfT-i megállapodásterve­zetének jelentőségét. Az ülésen képviselt álla­mok a nyugati országoktól azt várják, hogy konstruktívan foglalkozzanak a tervezettel. O Az ENSZ-közgyűlés második rendkívüli le­szerelési ülésszaka eredmé­nyeinek fényében az ülésen véleménycserére került sor a fegyverzetkorlátozási és csökkentési kérdésekről is. fi­gyelembe véve. hogy e kérdé­seket az ENSZ-közgyűlés most; folyó 37. ülésszakán is áttekintik. Megállapfötták, hogy az ENSZ tagállamain,ak . , túl­nyomó Wbbsége, a yilág,köz­véleményének Széles rétegei, földünk‘népei kíkra. szállnak a nukleáris háború megaka­dályozását célzó hatékony in­tézkedésekért, a fesvverkezési hajsza megszüntetéséért, a leszerelési tárgyalások meg­gyorsításáért, a mielőbbi gya­korlati eredményekért, ide­értve a genfi leszerelési bi­zottságban folyó tárgyaláso­kat is. Ezt a célt szolgálják a szocialista országok javas­latai, amelyeket a leszerelési, mindenekelőtt a nukleáris le­szerelési kérdésben tettek. Ezek közül az ülés résztve­vői szükségesnek tartják kü­lön kiemelni a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes betiltását. Az ülés résztvevői ismét megerősítették, hogy állama­ik nagy jelentőséget tulajdo­nítanak az atomfegyverektől mentes, béke- és együttmű­ködési övezetek létrehozásá­nak földgolyónk különböző térségeiben, beleértve Euró­pát, többek között Észak- Európát és a Balkánt is. O A Varsói Szerződés tag­államainak külügymi­niszterei véleményt cseréltek más időszerű nemzetközi kér­désekről is, elsősorban azok­nak a térségeknek a problé­máival foglalkoztak, ahol ka­tonai konfliktusok vannak és változatlanul veszélyes a helyzet. Az ülésen képviselt államok meggyőződése, hogy a való­ban tartós, igazságos és átfo­gó rendezés a Közel-Keleten megköveteli az izraeli csapa­tok teljes kivonását vala­mennyi, 1967 óta megszállt ^rab területről, beleértve Je­ruzsálem keleti részét is. Ei kell ismerni a Palesztinái arab nép törvényes jogait, be­leértve független államának létrehozására való jogát. E térség minden államának jo­ga van ahhoz, hogy bizton­ságban és függetlenül éljen, hogy megszűnjön a hadiálla­pot és megteremtsék a békét az arab államok és Izrael kö­zött. Ki kell dolgozni és e! kell fogadni a rendezés nem­zetközi biztosítékait. Síkra­szállnak azért, hogy e felada­tok megoldására hívjanak össze konferenciát valameny- nyi érdekelt fél részvételével, ideértve a Palesztinái Felsza- badítási Szervezetet, mint a Palesztinái arab nép egyetlen törvényes képviselőjét. Az Egyesült Nemzetek Szerveze­te hasznosáé« fontos szerepet ptölthe^e .gjgbefl az ügyben *> A-jküKigyminiszterek hang- ifflílyoizták oídrszágaik szilárd meggyőződését, hogy bármi­lyen bonyolultak is a vitás kérdések az államok között, semmi sem igazolhatja azo­kat a kísérleteket, amelyek az erő alkalmazásával, vagy az erővel való fenyegetéssel próbálják megoldani azokat. Csak politikai eszközökkel tárgyalások útján és a nem­zetközi jog elveivel és nor­máival való összhangban old­ható meg minden nemzetkö­zi vita. © Az ülésen képviselt ál­lamok hozzá kivannak járulni a nemzetközi feszült­ség általános enyhüléséhez, és ezért szükségesnek tartják, hogy a NATO és a Varsói Szerződés ne terjessze ki te­vékenységét új övezetek rf Ázsiában, Afrikában, Latin- Amerikában A külügyminiszterek az ülésen megerősítették, hogy a VSZ tagállamai nem akarják kiszélesíteni szövetségük te­vékenységi területét és ha­sonló állásfoglalást várnak a NATO tagállamaitól. Emlé­keztetnek korábbi elvi állás- foglalásukra is a két katonai szövetség egyidejű feloszla­tásával .kapcsolatosan. ® A külügyminiszteri bi­zottság ülésének mun­káját mindenekelőtt az a kö­zös elhatározás jellemezte, hogy következetesen folytat­ják a békét, az enyhülést és a nemzetközi biztonságot szolgáló politikájukat. E po­litika célja a nukleáris ka­tasztrófa veszélyének elhárí­tása, az államok kapcsolatai­nak javítása, a konstruktiv párbeszéd, a kölcsönösen elő­nyös kereskedelmi és gazda­sági, műszaki-tudományos és egyéb kapcsolatok fejleszté­se, a népek óhajának megfe­lelően. Az ülés a kölcsönös elvtár­si megértés és együttműkö­dés szellemében zajlott le. A Varsói Szerződés tagál­lamai külügyminiszteri bi­zottságának következő ülése Prágában lesz. Ennek idő­pontját kölcsönös megállapo­dással tűzik ki. A Varsói Barátsági, Együtt­működési és Kölcsönös Se­gítségnyújtási Szerződés tag­államainak külügyminiszteri bizottsága 1982. október 21— 22-én ülést tartott Moszkvá­ban. Az ülésen részt vett; Petr Mladenov, a BolgáT Népköztársaság, Bohuslaw Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Ste­fan Olszowski, a Lengyel Népköztársaság, Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság, Oscar Fischer, a Német De­mokratikus Köztársaság, Ste­fan Andrei, a Román Szocia­lista Köztársaság és Andrej Gromiko, a Szovjet Szocialis­ta Köztársaságok Szövetségé­nek külügyminisztere. A külügyminiszterek átte­kintették az európai béke és biztonság megszilárdításának, az enyhülési folyamat és nemzetközi együttműködés fejlesztésének kérdéseit, kü­lönös tekintettel az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő álla­mok képviselői madridi ta­lálkozójának küszöbönálló felújítására. Véleményt cse­réltek a nemzetközi bizton­ság más időszerű problémái­ról is. a Az ülés résztvevői nagy aggodalommal állapí­tották meg, hogy a nemzet­közi helyzet bonyolultabbá vált az imperialista, minde­nekelőtt az amerikai imperi­alista körök veszélyes lépései és politikája miatt, amelyeaz erőn, a fenyegetéseken és-» a diktátumon, az „érdekszfé­rák” rögzítésén és újrafelosz­tásán, a független államok belügyeibe való beavatkozá­son, a fegyverkezési hajszán alapszik, és amelynek célja a nemzetközi egyensúly ^meg­bontása és a katonai fölény megszerzése. Ez a politika aláássa a felhalmozódott nemzetközi problémák meg­oldásának egyetlen reális alapját, a valamennyi ország függetlenségének és szuvere­nitásának, egyenlőségének és törvényes érdekeinek kölcsö­nös tiszteletbentartásán nyug­vó tárgyalásokat. Komoly nyugtalanságuknak adtak hangot azzal kapcsolatiban,, is, hogy a világ különböző tér­ségeiben új háborús konflik­tusok és válsággócok kelet­keztek, hogy napjainkban ki­éleződtek a világ gazdasági problémái. Mindez jelentősei} fokozza a fenyegetést a béke ügyével, a népek függetlenségével, az enyhüléssel és az államok együttműködésével szemben. Erre a Varsói Szerződés tag­államainak 1980. május 15-i varsói nyilatkozata már fel­hívta a figyelmet. A tanácskozás résztvevői ugyanakkor megállapították, .hbgyi'pljp&fenek elhatározott szándéka még jobban kibon­takoztatni a békéért és a fegyverkezési hajsza meg­szüntetéséért, a független fej­lődésért és haladásért, az egyenjogú nemzetközi együtt­működésért folyó harcot. Országaik hevében, kijelen­tették, hogy a Varsói Szerző­dés tagállamai a jövőben is maximális erőfeszítéseket tesznek, hogy megállítsák a feszültség éleződésének fo­lyamatát, elhárítsák a hábo­rús veszélyt, és haladást ér­jenek el a fegyverzet, külö­nösen a nukleáris fegyverzet korlátozásában és csökkenté­sében. Az ülésen képviselt álla­mok meggyőződése szerint a jelenlegi körülmények kö­zött a nukleáris háború el­hárítása érdekében . rendkí­vül fontos |Mjme valarriennyi nukleáris hsralom kötelezett­ségvállalása, hogy nem alkal­maz elsőként nukleáris fegy­vert. Ezért üdvözölték és támogatták a Szovjetunió ilyen kötelezettségvállalását, amelyet Leonyid Brezsnyev- nek az ENSZ-közgyűlés má­sodik rendkívüli leszerelési ülésszakához intézett üzene­te tartalmazott. Elengedhe­tetlennek tartják, hogy ha­sonló kötelezettséget vállal­jon minden olyan nukleáris hatalom, amelyik ezt még nem tette meg. A béke és a biztonság ér­dekében valamennyi állam­nak nagy felelősségérzetet és politikai akaratot kell tanú­sítania, hogy az időszerű nem­zetközi kérdésekben konst­ruktív megállapodások szü­lessenek. Le kell mondani minden olyan törekvésről, amely egyoldalú előnyök megszerzésére irányul, és szi­gorúan meg kell tartani a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveit és normáit, a megkötött szerződéseket és megállapodásokat.

Next

/
Thumbnails
Contents