Kelet-Magyarország, 1982. október (42. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-20 / 246. szám
Hans-Jürgen Wischnewski Kádár Jánosnál Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára kedden délelőtt a KB székházában fogadta Hans- Jürgen Wischnewskit, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökségének tagját. A szívélyes légkörű találkozón Hans-Jürgen Wischnewski tájékoztatást adott az SPD-nek a megváltozott körülmények között folytatott politikájáról. Véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzetet, különösen az európai földrészt közvetlenül érintő kérdésekről. Ennek során kölcsönösen kifejezésre jutott a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi KöztársaTalálkozó. Kádár János a KB székházában fogadta Hans-Jürgen Wischnewskit, a Német Szociáldemokrata Párt elnökségének tagját. ság közötti jó kapcsolatok továbbfolytatásának fontossága. A találkozón részt vett •» - . Szűrös Mátyás, az MSZMP KB tagja, a külügyi osztály vezetője. Hans-Jürgen Wischnewski, aki október 15—19 között tett látogatást hazánkban, kedden este elutazott Budapestről. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Szűrös Mátyás búcsúztatta. _-----------------1 Parancsnoki beszámoló a munkásőrségen Hétfőn és kedden Nyíregyházán tartózkodott Gáti József, a munkásőrség . országos parancsnokának helyettese. A munkásőrség megyei parancsnokságán hétfőn időszerű feladatokról tanácskoztak. A tanácskozás munkájában részt vett Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára is. Kedden Bánóczi Gyula, a megyei pártbizottság titkára folytatott eszmecserét Gáti Józseffel, majd Ballai István megyei parancsnok tartott parancsnoki beszámolót. A beszámolóban egyebek között szó volt megyénk munkásőreinek társadalmi, közéleti munkájáról. A munkásőrség országos parancsnokának helyettese találkozott a megyei parancsnokság vezető munkatársaival és a városi-járási egységparancsnokokkal. V __________________/ Szervezettebb a melioráció Ülést tartott a megyei tanács vb A megyei tanács legutóbbi ülésén megtárgyalta a hatósági munka helyzetét megyénkben. Ezt követően a végrehajtó bizottság kedden tűzte napirendre az igazgatási osztály beszámoltatását. A testület az osztály tevékenységéről szóló beszámolót, a kiegészítő jelentést megtárgyalta és azokat elfogadta, a vitában elhangzottak figyelembevételével határozatot hozott. A végrehajtó bizottság egyebek között megállapította: az 1975-ben történt beszámoltatás óta az osztály munkájának tartalmi színvonala fejlődött, s egyre eredményesebb az igazgatási feladatok ellátása. Az osztály eredményesen törekszik arra, hogy az igazgatási területen a tanácsi szervek munkájában egyre jobban érvényre jussanak a jogszabályi rendelkezések. A munka további javítása és a helyi igazgatási tevékenység eredményesebbé, tétele érdekében a végrehajtó bizottság egyebek között feladatul szabta: az osztály fordítson különös gondot a rövidített ügyintézési határidők bevezetésére, az ebből eredő tapasztalatok elemzésére. Hatékonyan segítsék a helyi szakigazgatási tevékenységet annak érdekében, hogy megfelelően, színvonalasan és törvényesen lássák el feladataikat. Folyamatosan figyelemmel kell kísérni az új, a lakásigényléssel. -elosztással s lakásgazdálkodással kapcsolatos szabályozások, tanácsrendeletek megalkotását, a lakossággal való megismertetését és alkalmazását. Ennek érdekében, de általában is javítani szükséges a jogpropagandát. Továbbra is legyen kezdeményezőbb az osztály az -új módszerek, a tapasztalatok alkalmazásában. Megyénkben a hatodik ötéves terv legnagyobb összegű beruházása a térségi meliorációra fordított összeg, amely eléri az egymilliárd forintot. A végrehajtó bizottság e beruházás fontosságára való tekintettel beszámoltatta a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetőjét. A megye talajadottságai és vízviszonyai az országostól kedvezőtlenebb lehetőséget nyújtanak a mezőgazdasági termeléshez. A biztonságos termelésfejlesztést alapvetően meghatározza a melioráció mértéke, komplexitása, minősége. A nagy jelentőségű meliorációs munka kivitelezésére a MÉM-irányelveknek megfelelően regionális tanulmány- terv készült. A tervkészítés időszakában megalakult a meliorációs koordinációs és tervbíráló bizottság, amely kéthetenként ülésezik. A végzett munka számonkérésével 1982-ben kialakult az egységes cselekvés és gyakorlat a tervezésben, illetve kivitelezésben. Gond volt, hogy a meliorációs térségbe eső üzemek nem mindegyike rendelkezett az előírt 30 százalékos saját erővel. Voltak gazdaságok, amelyek minden más beruházást fontosabbnak tartottak a meliorációnál és emiatt sem rendelkeztek megfelelő saját erővel. Az érintett üzemek anyagi helyzetét, valamint a támogatási lehetőséget figyelembe véve az öt évre megszabott 997 millió forintos beruházásból 1981—1982-ben 253 millió forintos beruházás valósul meg. A koordinációs bizottság tapasztalatai alapján a következő területeken jelentkeznek problémák: a térségekben generál tervezői és kivitelezői elv nem kényszeríti az illetékeseket a minden irányú magas szintű munka végzésére. A kialakított rendszer monopol helyzetbe hozta ezeket a szerveket. Ezért az operatív bizottság különös gonddal figyeli a munkát, és ha szükséges, változtat a megbízatáson. A munkák jelenlegi állapota szerint a kezdeti gondok csökkentek, a kilátások biztatóak. A térségben működő üzemek szemléletében is változást kell elérni: az eddiginél a sajáterő nagyobb hányadát kell a melioráció végrehajtására fordítani. Az osztály beszámolója szerint az említett gondok megoldására az intézkedések folyamatban vannak, az előirányzat szakszerű teljesítése a térségekben biztosított. A végrehajtó' bizottság a munkák értékeléséről szóló tájékoztatót elfogadta, majd egyéb ügyeket tárgyalt. A külkereskedelem szerepe népgazdaságunkban L____________________________________________________________________________________________________________ Veress Péter külkereskedelmi miniszter beszél. A külkereskedelem szerepe népgazdaságunkban, különös tekintettel az exportra a címe annak a vándorülésnek, amelyet a Magyar Közgazdasági Társaság statisztikai szakosztályának iparstatisztikai és üzemgazdasági szekciója rendez a megyei szervezettel karöltve. A kedden délután, a megyei művelődési központban kezdődött kétnapos ülést Kiss Albert, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese, a szekció elnöke nyitotta meg. A résztvevők között foglaltak helyet a, témakör szakemberei, vállalati vezetők, a megye közéletének képviselői, köztük Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára és Tisza László megyei tanácselnök. A vendéglátó megye nevében Tar Imre tartott bevezetőt. Kiemelte a választott téma jelentőségét, beszélt a megye eredményeiről, bemutatta az iparosítás és a mezőgazdaság fejlesztésének folyamatát. Elmondta, hogy az utóbbi évtized a megye társadalmi, gazdasági, kulturális felemelkedésének időszaka volt. Napjaink legnagyobb kérdése itt is a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás. A megye a külkereskedelemben a záhonyi átrakókörzet révén is fontos helyet foglal el. Több olyan ipari és mezőgazdasági termékünk van — a gumiabroncs, cipő, alma —, aminek az exportja országos méretekben is jelentős. További erőfeszítések szükségesek, hogy ennek lebonyolítása zökkenőmentes legyen. Közgazdász vándorülés Nyíregyházán igényesség mérési módszerének kimunkálása, a különböző eljárások megállapítása. A népgazdasági mérlegben és az ágazati kapcsolatok mérlegében ugyancsak lehetőség van olyan elemzésekre, amely megmutatja a gazdaság importigényességét, annak változási tendenciáit. Az előadás kitért az import szerepére az üzemek életében, a fogyasztás szerkezetének alakulásában, a beruházásoknál. Az energia- és anyaggazdálkodásban — az ország adottságainak megfelelően — ugyancsak nagy ■ szerepe van a helyes importpolitikának. Az előadások után a vándorülés első napján korreferátumok egészítették ki az elhangzottakat. A gazdasági nyitottságból fakadó következményekkel foglalkozott Kozma Ferenc, a Miniszter- tanács Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának főosztályvezetője. A kényszerű importkorlátozások, okait és következményeit elemezte Osváth Lajos, a KSH Gazdaságkutató Intézetének igazgatója. Záhony szerepéről a Szovjetunióból származó import lebonyolításában Mészáros András, a MÁV vezérigazgató-helyettese számolt be. Külkereskedelmünk időszerű problémáiról, az import alakulásáról Veress Péter külkereskedelmi miniszter tartott előadást. Kifejtette, hogy az import egy fejlett gazdaság szükséges velejárója, a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünket is ez határozza meg. Az országban az intenzív termelési szakaszra való áttérés lassúbb volt az elgondoltnál. ez az utóbbi időben csökkentette a külkereskedelem bővülését is. A világpiaci árrobbanás miatt a cserearány romlott a népgazdaságban, azonban ez nem jelenthet beA vándorülés résztvevőinek egy csoportja. Tuzséri megbeszélés az almaexportrél Az alma exportjának helyzetéről tájékozódtak a helyszínen az érintett tárcák vezetői a megyei párt- és gazdasági vezetők társaságában kedden délelőtt Tuzséron, a Hun- garofruct telepén. A megbeszélésen részt vettek a szállító és forgalmazó magyar és szovjet vállalatok, kereskedelmi szervek képviselői. zárkózást. Mindazt az anyagot és készterméket meg kell vennünk, amire az ország gazdaságának szüksége van. s aminek ellentételét megfelelő exporttal lehet biztosítani. A bármi áron való importhelyettesítés nem szükséges, azonban a jelenlegi körülmények között nagyobb figyelmet szükséges fordítani az import alakulására. A miniszter elemezte a gazdaság mai helyzetét, azokat a világpiaci és politikai hatásokat, amelyekhez alkalmazkodnunk kell. Az ipar feladata, hogy keresett termékeket állítson elő, elhelyezéséhez a kereskedők a jobb piaci munkával járulhatnak hozzá. Az eredmények eléréséhez mind az iparban, mind a külkereskedelemben a vál- vállalati munkát szükséges javítani. A statisztikai információ szerepéről a külgazdasági elemzésekben beszélt előadásában Nyitrai Ferencné államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke. Foglalkozott a népgazdaság nyitottságának értelmezésével, azokkal a statisztikai módszerekkel, amelyekkel ezt össze lehet hasonlítani más, hasonló fejlettségű és nagyságú országokkal. Ugyancsak feladatot jelent az importmondotta V. I. Ocseretin, a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi képviseletének vezetője. Az átvevőkkel együtt operatív intézkedéseket tesznek a hibák kiküszöbölésére, a szállítás meggyorsítására. A vendéglátó Hungarofruct részéről Czanik Sándor vezérigazgató és Bereczki Zoltán hűtőházvezető beszámoltak arról, hogy eddig 187 ezer tonna alma szállításáról gondoskodtak, további több mint százezer tonna exportjára van még szükség az idén. ★ Délutáni programja során Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezetbe látogatott, ahová elkísérte Hosszú László, a megyei pártbizottság titkára és Lakatos András, a megyei tanács elnökhelyettese. A minisztert Lettner István, a szövetkezet elnöke tájékoztatta a nagyüzem munkájáról. Ezt követően Váncsa Jenő megtekintette a Ságvári Termelőszövetkezet évi tízezer sertést kibácsátó hizlaldáját, a gazdaság sörpalackozó mét és a tojásosztályozó gépsort. I XXXIX. évfolyam. 246. nim ARA: 1,40 FORINT 1982. október 20., szerda Veress Péter külkeresker delmi miniszter az alma átvételének, minősítésének . és a szállításban való együttműködésnek a kérdéseit- vetette fel. Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter elmondotta, hogy az év hátralévő heteiben a kimenő áruk 70 százaléka agrártermék, amiből fontos részt jelent a téli alma exportja. A mezőgazdaság a Szovjetunió iránt vállalt kötelezettségeit teljesíteni tudja. A szállításon, forgalmazáson és átadáson is múlik, hogy a rosszabb időjárás beköszönte előtt mindez zavartalanabbal folyjon. Ehhez a magyar kormányzati szervek a megfelelő operatív intézkedéseket megteszik. A szovjet fél részéről A. P. Gargala, a Ívovi vasútak igazgatóhelyettese elmondta, hogy a szállítás meggyorsítására tervezik naponta egy üres vagonokból álló szerelvény átadását, valamint megteremtik Csapon mintegy 40— 50 normál nyomtávú vasúti kocsi fogadását és átrakását. Mindez naponta 2500 tormával növelheti a kiszállítást. Az alma minőségével, a szállítási fegyelemmel általában elégedett a szovjet fél —
