Kelet-Magyarország, 1982. október (42. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-19 / 245. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. október 19. A Bencxúr-teremben Dallos Ferenc képei Dallos Ferenc modern művész, aki saját, s mindany- nyiunk szorongásain túllépve — mégis megteremti a maga „barbizonját”. Itt találja meg a Duna-parti füzesek árnyékában,' a Balaton újra, s újra felfedezett csodáiban. És a közönség ráérez az effajta képekre. Betonfalakkal körülvett világunkban szívesen őrizzük a szabad természet festményekké transzponált világát. Műfajilag, tárgykör szerint nincsenek eredetieske- dő megoldásai Dallos Ferencnek, megelégszik a tájképpel, csendélettel. Művészetének életeleme, mindent kitöltő közege: . a vízpartok dús növényi vegetációjának tájképi gazdagsága. A festmények láttán azonban meg- érezzük, hogy sohasem a konkrét tájat festi, hanem a lényegesebbet;, a lélek álmodta belső tájat, a gyermekkorunk óta magunkban hordozott, sokat formált emlékképet. Ebben van hatásossága, tájképeinek szimbolikus ereje. Képépítésében szerencsésen tudja harmonizálni a vízfolyások megszabta vízszinteseket, á növényzet függőlegesbe futó vonalaival. A kép szerkezete: a színekkel, árnyalatokkal megdolgozott felület alatt természetesen lélegzik. Szólnuk kell a kiállításon látható képek másik — kisebb —, de művészi kvalitásában korántsem csekélyebb együtteséről, a figurális képekről. A művész szuverén világa új elemeiként, új jelképekkel új alakokat teremtve lép itt a nyilvánosság elé. A művész apja Dallos László, aki a Tanácsköztársaság bukása után emigrált — maga is tehetséges grafikus — Berlinben a szocialista radikális szemléletű művészcsoportban Gross jó barátja és küzdőtársa volt. (Egyébként Griffel néven alkotott.) Dallos Ferenc a képzőművészeti látást — hogy a világot a festő szemével érzékelje —, már kora gyermekkorában magába szívhatta, hiszen a család moszkvai emigrációja alatt Ferenczy Béniékkel együtt laktak, anyja pedig Bk Sándornak, szocialista képző- művészetünk jeles alkotójának testvére volt. A gyermekkori indíttatásokhoz társult 1935 után Magyarország, a magyar táj megismerése. Első mestere Sugár Andor volt a szocialista képzőművészek csoportjában, politikai, szellemi küzdőtársakra a NÉKOSZ-ban talált. A festészet mesterségbeli elsajátítását, de művészi, humanista alapállását mestereinek is köszönheti: a főiskolán Szőnyi Istvánnak, a Der- kovits Kollégiumban Kmetty Jánosnak és Koffán Károly- nak. Muraközi Ágota Vasárnap délelőtt Nyíregyházán Ha tej van, kenyér nincs... — KÉREK EGY KILÓ KENYERET ÉS EGY LITER TEJET. A KÉRÉSBEN NINCS SEMMI MEGLEPŐ, PEDIG VASÁRNAP DÉLELŐTT * HANGZOTT EL A NYÍREGYHÁZI ZÖLD ELEFÁNT ÉTTEREMBEN. NÉHÁNY ÉVE A KIJELÖLT VENDÉGLÁTÓ HELYEKEN VASÁRNAP IS KÖTELESEK TEJET, KENYERET, PÉKSÜTEMÉNYT ÁRUSÍTANI NYITÁSTÓL DÉLI 12 ÓRÁIG. Október 17-én délelőtt azt vizsgálta Nyíregyházán a városi tanács termelésellátásfelügyeleti osztálya, hogy megoldott-e ezekből az élelmiszerekből a város ellátása. Minibolt az étteremben Délelőtt 10 óra, Zöld Elefánt étterem. A konyha bejáratánál valóságos kis miniboltot rendeztek be. A terítővei gondosan letakart zongorán és néhány asztalon kenyér, zsemle, rekeszekben tej, vaj, tejföl sorakozik. Ügyes kereskedői fogással cigarettát, italokat, édességet, üdítőt is kínálnak. — A tejtermékek és- a pékáru — vagyis az egy- és két- kilós kenyér meg a zsömle — szombaton reggel érkezik. A tejet vasárnap reggel frissen szállítják. A kis üzlet reggel 7-től 11-ig üzemel. Akkor az ebéd miatt meg kell terítenünk az asztalokat. De ha később jön valaki vásárolni, amíg a készlet tart, akár este is kiszolgáljuk •— tájékoztat Balázs István étterem- vezető. — Nekünk megéri.' Vasárnaponként 6—8 ezer forint bevételünk van ezekből az árukból. Csak tízig? * — Sajnos a tej már elfogyott — tárja szét a karját az eladónő az Arany Szarvasban. Ebben az étteremben ott árulják a tejet és a kenyeret, ahol az előfizetéses ebédet szolgálják ki. A tenyérnyi helyiségre bizony ráférne a takarítás. — Mára 240 liter tejet rendeltünk, s tízig ki is tartott — magyarázza Papp György üzletvezető, aki csodálkozva hallja: az árusítást 12-kor kellene befejezni. Egy házzal arrébb, az Ezerjó bisztrójában — ahol a kirakatban hiába kerestük az árusítást jelző feliratot — külön pulton kínálják a tejet, a tejtermékeket. Itt a változatosság kedvéért a kenyér fogyott el. — Nem lehet előre kiszámítani, hogy mennyi árura lesz szükség — hárítja el a bírálatot Nádasdi András üzletvezető-helyettes. öt gyermeke van állami gondozásban Kertész Árpád 42 éves büntetett előéletű nyíregyházi lakosnak, a legidősebb 15, a legkisebb 9 éves. A városi tanács még 1979-ben kötelezte Kertészt, hogy a gyermekek után — igazán méltányosan — havonta 1400 forint gondozási díjat fizessen. Mivel sem Kertész, sem felesége nem fizette a gondozási díjat, a tanács tavaly velük szemben följelentést tett, megállapítva, hogy Kertész Árpádnak tavaly áprilistól tartásdíj-elmaradása van. Az idén júniusban megtartott tárgyalásig ez 15 400 forintra emelkedett, csaknenj másfél év alatt egyetlen hónapban fizetett. Ugyanerre hivatkozott a Három Rózsa bisztró, s az Estike eszpresszó dolgozója is, ahol délelőtt 11-kor már sem kenyér, sem tej nem volt. A szúrópróbaszerű ellenőrzés azt mutatta, hogy az árusításra kijelölt vendéglátó helyek egy részében úgy adják le a rendelést, hogy lehetőleg délelőtt 10 óráig elkeljen az áru. Óvatos rendelés... — Éppen most vitték el az utolsó kiló kenyeret — sajnálkozik Tóth Istvánná, a Vöröshadsereg utcai falatozó — közismert nevén a Sas kocsma — szerződéses üzemeltetője. Hiába hirdeti tábla a« kirakatban, hogy vasárÉvente 150—200 új terméknek ítélik oda a Kiváló Áruk Fórumán a megkülönböztető háromszög viselésének jogát. Ennél viszont jóval több hazai gyártó szeretné termékére ráütni az emblémát. A szabolcs-szatmári termékek szerepléséről kérdeztük Fixier Lászlót, a Kiváló Áruk Fóruma titkárságának a vezetőjét. — Az utóbbi években olyan gyárak, üzemek jelentkeznek a KÁF titkárságán, amelyek megalapozottan, komolyan készültek azzal a bizonyos cikkel, amelyet szeretnének a fogyasztók előtt így is elismertetni. Noha az évente végzett 4—500 vizsgálatunk közül csak 250—300 zárul a gyártó szempontjából eredményesen, hosszú ideje nem találni a megyéből elutasított pályázatot. Az elutasítás veszélye nagy presztízsveszteség lenne. Éppen ezért több gyártó nem is nevez be, mert több kényelmetlenséggel járna, ha sikertelennek minősítené a 1980 októberétől — akkor lépett ki a ZÖLDÉRT-től — állandó munkát egyáltalán nem, alkalmi munkát pedig ritkán vállal, noha egészséges, munkavégzésre alkalmas személy. Azóta nagy ritkán kisiparosoknál, vagy testvérénél végez el valamit, de például annyira keveset, hogy a saját fenntartását sem tudja megoldani belőle, a testvérei segítik, ahogy tudják. A Nyíregyházi Megyei Bíróság Kertészt tartási kötelezettség elmulasztása és közveszélyes munfcaikerülés miatt tíz hónap börtönre büntette és egy évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet jogerős. (k) nap itt péksüteményt is árusítanak, zsemlét, kiflit még csak nem is rendelnek. — Próbáltuk, de nem vitték — folytatja Tóthné. — Ráfizetni pedig nem akarok az üzletre. Óvatosság tükröződik a tejes kenyérrendelésen is: az előbbiből 120 litert, az utóbbiból 50 kilót hozattak, a'mi gyorsan el is fogyott. Aligha hihető, hogy csak ennyire van szükség, hiszen a kórház környékén csak a Sast jelölték ki árusításra. Pedig ez a városrész a jelenleginél jobb ellátást érdemelne — vasárnap is. A tapasztalatokat bizonyosan elemzi még a városi tanács vb osztálya. Itt még annyit: reméljük, levonja és levonatja a tanulságokat. Házi Zsuzsa KÁF a termék tulajdonságait. Lehet valami nagyon jó, hasznos cikk, de ha nem rendelkezik különleges, megbízható tulajdonságokkal) ma már nem számíthat sikerre. A nevezéshez a gyártónak ki kell fejlesztenie egy terméket, folyamatosan gondoskodnia kell a magas szintű gyártási feltételekről, mert később a terméktől — ha valamiben nem felel meg a követelményeknek — visszavonhatják a megkülönböztető embléma használatának jogát. Ez pedig a piacon nagy hitelromlást jelentene. — A Szabolcs megyei termékek közül nagyon jónak tartottuk az Oázist — folytatja a titkárságvezető. — Ennek ellenére a gyártó két éve már nem kérte rá az emblémát. A Szatmár Bútorgyár a Bereg III. szekrénysort, a Rebeka, a Malmö garnitúrát, a Jumbó ifjúsági bútorcsaládot, a Szamos bútorcsaládot is ezzel a jelzéssel hozhatja forgalomba. A Kisvárdai Szeszipari Vállalat a Coca-Cola és a Club brandy címkéjére teheti rá a KÁF jelzését. Három évenként meg kell újítani a kérelmet, mert nem „öröik életre” szól a jelzés. Az Alkaloida több termékét minősítettük, a Pirimor, a Reg- lona, a Glialka, a Ramoxo- ne egyaránt kiváló lett. A Taurus kempingcikkjei közül a gumimatracok szerepelnek a listánkon. A Kiváló Áruk Fóruma széles körű szolgáltatást * is igyekszik nyújtani a gyártóknak. Hiszen ma már nem elég a korszerű termék, csomagolni is tudni kell. A KÁF gondoskodik grafikusról javaslatot tesz a termék javítására. Most azon fáradoznak, hogy kidolgozzanak egy olyan ösztönző rendszert, amely lehetővé tenné a gyártónak, hogy anyagilag is érdekeltek legyenek a nevezésben. Ez már csak azért is igen lényeges lenne, mert a fogyasztók szemében ma még nagy tekintélynek örvend a KÁF-emb- lémával ellátott cikk, s a polcokon keresik az ilyen termékeket. T. K. A tárgyalóveremből Kerüli a munkát, nem fizet Aki nevez, nyer... Ki kaphat KAF-emblémát? Történelmi drámát az írók rendszerint nem azért írnak, hogy elvégezzék a szakemberek — történészek, történelemtanárok — munkáját, tehát, hogy történelmet tanítsanak. Mindazonáltal lehet e drámákból történelmet is tanulni. Életközeli képeik, az egyén sorsát befolyásoló események, összefüggések megláttatása által. Áttételes jelentéssel, a mának szóló gondolatokkal. Mert végül is az a célja a történelmi drámának, hogy a kortársakhoz beszélhessen általa a szerző, saját koráról. Székely János marosvásárhelyi író is ezt teszi Protestánsok című drámájában, melynek tévéváltozatát a múlt héten láthattuk. A hitükért, meggyőződésükért bebörtönzöttek meg- kísértése — „életedet kapod elveid feladásáért, megváltoztatásáért” — számos drámának súlyponti szituációja, akár alapkérdése is. A hitbeli hovatartozásukat, eszméiket megváltókat a hatalmat rosszul gyakorlók a történelem során többnyire üldözték, megtörték, sokszor megégették, vagy más módon megsemmisítették. A Protestánsokban nem csupán a vallás és az egyén szabadságáról van szó, hanem a valahová tartozás és annak megvallása szabadságáról is. És nem utolsósorban a humanizmusról, a kisebbség iránti toleranciáról, az egymás iránti türelemről, az ember érdekében véghezviendő megegyezés szükségességéről és lehetségességéről. És arról is, hogy ez a megegyezés milyen törékeny, egy a múltból hozott ellenőrizetlen, megfékezetlen indulatkitörés, rossz ösztöncselekvés tönkre teheti, megsemmisítheti egy pillanat alatt. Ezért kell az észnek elsőséget adni az elvakultság, a romboló indulatok helyett. A tévéváltozat igen jó színészekkel készült. Nem ok nélkül. A szépen írt szöveg súlyos gondolatokat hordoz. Lukács Sándor (Gerard), Hegedűs D. Géza (Albert) és Gálffi László (János) hitelesen érzékeltették a három fivér közti jellem- és gondolkodásbeli különbségeket, hangsúlyozva Gerard hűvös hitetlenségét, Albert lángolását, majd tragikus kiábrándultságát, János fiatalos hiszékenységét. Tahi Tóth László rendíthetetlen papot (Rochette) formált, néhol ugyan túlhevítette. Módi Szabó Gábor protestáns főpapja (Rabaut) és Bács Ferenc katolikus inkvizitora (Gharnay) külön tanulmányt érdemelne. Kozák László (börtönőr) olyan emberséges volt, amilyen csak lehetett akkoriban egy, a rabok által megfizetett foglár. Nemrég szó esett ezeken a hasábokon a Kórház a város szélén című csehszlovák filmsorozatról. Most, hogy elbúcsúzhattunk szereplőitől, véget érvén a SO; rozat, annyit teszek hozzá á kollégáim által a filmről írtakhoz, hogy ez a sokféle jellemet árnyaltan festő film képes volt újra elhitetni velem: szerencsére vannak olyan tiszta emberségű orvosok is, mint Sova és Strosmajer doktor, s hogy bízni kell az emberek jóra való készségében. Mulatságos, ám kissé avitt modorú darab A Tökfilkó. Pedig Georges Feydeau jó és sikeres színházi szerző, kiváló mulattató. A bohózat Koltai Róbert rendezte tévéváltozata valamit enyhített ezen a modorosságon, voltak igazán önfeledt percei a játéknak. Jordán Tamás (Valentin), Lázár Kati (a felesége, Lucie) és Básti Juli (Maggie) játékára lehetett leginkább felfigyelni. Seregi István Jó alkalom az OIRT j hangjátékfesztivál arra, hogy megmérjük hazai hangjátékművészetünk színvonalát is. Nos, a feldolgozásmódban (legalábbis az általam hallott két hangjáték alapján) a mi produkcióink többnyire modernebbeknek, helyszín- és cselek- vésváltásosabbnak tűnnek. Ámbár lehet, hogy hagyományosabb építkezésű hangjátékokat „fogtam ki”. Inkább a témák nemzetien sajátos volta jelentette a különleges élményt. A kettő közül — sugárzási sorrendben — elsőként a bolgár Emil Markov hangjátékáról, a Tengerészfeleségről emlékszem meg. Voltaképpen egyetlen monológ volt (Sinkovits Imre remek előadásában) az ismert témáról, a sokszor, nagy időre magára hagyott feleség kitörési kísérletéről a — bármennyire megaranyozott — kalickából, s az ő kikötői munkavállalása kapcsán a hajófőgépész-tengerész féltékenységéről, kettejük kapcsolatának néhány korábbi hangképsorával dúsítva. Bár megérthettük, hogy tengerész hősünknek szüksége van egy fix pontra, hogy hazatéréskor lábát megvethesse, és papucsát ott találhassa, ahol hagyta — ám korántsem biztos, hogy ez a felesége életét is teljességgel kitöltheti... Jóval mélyebb és összetettebb tartalmú volt a lengyel Stanislav Grochowiak vasárnap késő este sugárzott hangjátéka, a Mélységből kiáltok. Az újkatolicizmus (a műben: „újmódi” katolicizmus) útkereséséről szólt a mai világban, egy hivő gyári munkásasszony gyónása .kapcsán. A gyónó asszony jól tudta, hogy az újmódi katolicizmus — korparancsa — engedett szigorúságából, azért gyónása szinte minden áhítatot nélkülözve, többnyire hétköznapi életének kisszerű tényeit, mindennapi bűneit tartalmazta. (Féltékenységből eredő rágalmazás, ártás a püspöki felebarátnak a kátyús út elhallgatásával stb.) Sőt, még az igazán komoly bűnére, a részeges és durva férje gázzal való megmérgezésére tett sikertelen kísérletére is feloldó- zást kapott a meglepően liberális, a kor követelményeire oly érzékenyen reagáló gyóntatóatyától. így aztán a ‘munkásasszony mindennapi problémáit kanyargósán, de híven tükröző beszélgetésből egyáltalán nem érezhettük a gyónási titok valamiféle megsértését, — sokkal inkább a mai, sokban ellentmondásos vallásosság, s a katolikus egyház alkalmazkodóképességének boncolgatását napjaink lengyel valóságában. S ebbe beletartozott a szocializmus politikai-gazdasági eredményeinek feltétlen elismerés? *£• Olyan kiváló színészek vitték sikerre a hangjátékot, mint Máthé Erzsi (gyónó asszony), Ben- kö Gyula (pap) és Csákányi László (kántor), Zdyslaw Nardelli, a varsói rádió főrendezője irányításával, Be- rényi István nagy hatású, stílusos orgonaművészi közreműködésével. Merkovszky Pál a nrrw mellett
