Kelet-Magyarország, 1982. október (42. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-16 / 243. szám
Legyen társadalmi ügy Takarékossági hónap — Szabolcsban A napokban ünnepli fennállásának 100. évfordulóját a Kender-, Juta és Politextil nagyhalászi gyáregysége és ebből az alkalomból itt nyitották meg a takarékossági hónap megyei rendezvénysorozatát október 15-én. A mintegy 350 fő részvételével megtartott munkásgyűlésen Kovács Sándor gyárigazgató köszöntötte a dolgozókat, a pénzintézetek, a takarékpénztár, a takarékszövetkezetek képviselőit. Ezt követően Gulyás Emilné, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára ünnepi beszédében hangsúlyozta: a világ takarékpénztárainak 1924. évi milánói felhívása a takarékossági világnap megrendezésére napjainkban új tartalommal telítődött. — A takarékosságot társadalmi üggyé kell tenni — folytatta a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára. — Olyan közszellemet kell kialakítani, amelyben a fegyelmezett munka, a pazarlás elleni küzdelem, az ésszerű takarékosság nemcsak az egyének, a háztartások, hanem a dolgozó kollektívák mindennapjainak is szerves részévé válnak. Manapság egyre többen jönnek rá, hogy ,az boldogul, aki felelősségérzettel, gazdaságosan bánik pénzzel, idővel, energiával. Ezt mutatja, hogy megyénk lakosságának takarékbetétállománya 1982. augusztus 31- ig 6,41 milliárd forint volt. A fiatalok közül közel 33 ezren váltottak ifjúsági takarékbetétet, 219 helyen működik KST-kifizetőhely. Az ünnepi beszédben a szónok’külön kiemelte, hogy a nagyhalászi gyár 950 dolgozója az idén 360 millió forintos termelési értéket produkált, készárutermelésüknek 30—32 százalékát exportálják. Ebben nagy szerepet vállal a 30 szocialista brigád. Ezt követően pénzjutalomban részesítették a háromszoros aranykoszorús. Vállalat Kiváló Brigádja címmel kitüntetett Bláthy Ottó műszerész szocialista brigádot, amelynek tagjai a gyáron belüli anyag- és pénztakarékosságban a legjobb eredményt érték el. Három társadalmi aktívát egyéni jutalommal ismerték el Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Az ülésen részt vett Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. A szakszervezeti agitációs és propagandamunka néhány időszerű kérdéséről Virizlay Gyula, a SZOT titkára tartott előadói beszédet. Mint mondotta, ma, amikor az életszínvonal alakulása oly nagymértékben függ a hatékony, fegyelmezett munkától, különösen nagy a jelentősége a szakszervezetek felvilágosító tevékenységének. A dolgozókat arról leéli meggyőzni, hogy magasabb bért csak jobb eredményekkel érhetnek el, a gazdasági vezetőket pedig arra kell sarkallniuk, hogy teremtsék meg a jó munkához a feltételeket, s bármilyen nehéz is legyen a vállalat anyagi helyzete, aki jobban dolgozik, többet is keressen. A vállalati önállóság növekedésével új lehetőségek nyíltak a helyi megegyezésekre, s ez a szakszervezetek felelősségét is megnövelte, hiszen az ő munkájukon is fokozottan múlik, hogy a vállalatnál teljesítik-e a termelési feladatokat, lesz-e elosztani való, mennyi jut az élet- és munkakörülmények javítására. Gyakran mindez még csak . lehetőség, mert a szakszervezeti tevékenységben még mindig nem alakult ki mindenütt az új helyzethez igazodó korszerű munkastílus. Mindenekelőtt közelebb kell kerülniök a szakszervezeti tisztségviselőknek az egyénhez, így ismerhetik meg jobban, hogy ki mire képes, mit vállalhat, mi a gyengesége, miért érdemel elismerést vagy bírálatot, ők tudják legjobban elősegíteni, hogy azoknak a hangja érvényesüljön, példája hasson, azokra nézzen fel a közösség, akik tehetségükkel, szorgalmukkal, fegyelmükkel, műveltségükkel kitűnnek. A nevelőmunkában figyelembe kell venni, hogy a dolgozó ember nem rögtön, (Folytatás a 4. oldalon) Nyereség vagy veszteség? (3. oldal) Sportműsor (16. oldal) A közelmúltban az ELEKT ERFEM Ipari Szövetkezet kál lósemjéni üzemében új nagy teljesítményű présgépet helyeztek üzembe. Tündik János savmaró berendezéshez lemezeket darabol a gépen. (Elek Emil felvétele) Felnőttoktatás, művelődés Ülést tartott a közművelődési, oktatási, sportos ifjúsági bizottság Megnyílt a 24. őszi tárlat A szabolcsi képzőművészeti élet jeles eseményére került sor tegnap. Október 15-én nyílt meg — immár huszonnegyedik alkalommal — az őszi tárlat. A megyei és városi művelődési központ Lenin téri kiállítótermében a 39 művész alkotásaiból rendezett kiállításon Kopka János. a Kelet-Magyarország főszerkesztője mondott megnyitó beszédet. Az idei tárlat néhány vonatkozásban eltér a korábbi őszi képzőművészeti bemutatóktól. Népesebb alkotógárda műfajilag sokszínűbb anyagát állították ki. A Szabolcsban élő és alkotó művészek széles tematikai, technikai skálát vonultatnak fel. Az egyedi és sokszorosítotl grafikák, festmények, érmek, figurális és térplasztikák mellett most először fotókat is beválogattak az őszi tárlatra. A megnyitón elhangzott, hogy a megyei képzőművészeti életnek ez a mostani bemutatkozása azért is jelentős esemény, mert jelzi, hogy a korábban itt élő alkotókra megtermékenyítő módon hatottak az újonnan érkezők. Jótékony hatással járt az is, hogy művészeink közül az elmúlt évek során sokan kitekinthettek a körülöttünk lévő szűkebb és tágabb világra. Jártak és alkottak hazánk és a szomszédos szocialista országok művésztelepein. Egyre nő azoknak a felnőttoktatás jelenlegi helyzetét vizsgálták, megállapítva, tovább csökken az általános iskolát felnőtt korban pótlók számaránya. Az okok sokfélék; az eltelt évek során az alapvégzettséggel nem rendelkezők többsége már elvégezte az általános iskola nyolc osztályát, sokan tovább is tanultak szakmunkásképzőben, illetve gimnáziumban, szakközépiskolában. Akik a nyolc általánossal eddig nem tudtak megbirkózni, általában nehéz családi, szociális körülmények között élő emberek, akik a munka mellett nehezen vállalják a tanulást. Az is az okok között szerepel, hogy az üzemek, tsz-ek, tanácsok, társadalmi szervek nem nyújtanak olyan hatékony segítséget a dolgozók iskoláinak szervezéséhez, mint a 70-es években. A bizottság felhívta a figyelmet, a nyolc általánossal nem rendelkezők viszonylag magas aránya arra kötelezi a tanácsi, oktatási és, gazdasági szervek vezetőit, hogy ahol csak lehet, nyújtsanak segítséget a dolgozók általános iskoláinak megszervezéséhez. Végül az együttes ülésen tájékoztatót fogadtak el a megye cigánylakosságának kulturális helyzetéről és a továbbfejlesztést szolgáló programról. Statisztikai vándorülés II külkereskedelem szerepéről Nyíregyháza ad otthont október 19—20-án a Magyar Közgazdasági Társaság statisztikai szakosztálya XII. vándorülésének. A kétnapos program során a szakemberek neves előadóktól hallhatnak elemzéseket a külkereskedelem szerepéről a népgazRészlet az őszi tárlatból. (G. B. felv.) magyar és külhoni képzőművészeknek a száma, akik a legutóbbi másfél-két évtized alatt Nyíregyházán, vagy Szabolcs-Szatmár más helységeiben kaptak lehetőséget az alkotásra. Beérnek lassan azok a megyei erőfeszítések, melyek a megyei képzőművészetünk fejlesztését iszolgálták, segí' tették a művészek letelepedését, otthonra találását. De hozzájárultak ahhoz is, hogy művész legyen az amatőrből, s hogy rajzpedagógusaink is jelentékenyen bekapcsolódhassanak a művészeti élet vérkeringésébe. A Szabolcsban dolgozó művészek munkája a magyar képzőművészet szerves részévé válik. A 24. őszi tárlat október végéig várja a látogatókat. Elutazott a szovjet tanácsi küldöttség Tar Imre, a megyei párt- bizottság első titkára pénteken a pártszékházban fogadta a Mihail Jurjevics Volus- csuk, a Kárpátontúli területi Tanács elnöke vezetésével megyénkben tartózkodó szovjet küldöttséget, s megbeszélést folytatott a vendégekkel Szabolcs-Szatmár politikai, gazdasági helyzetéről, terveiről, a szovjet delegáció megyei látogatásának tapasztalatairól. A megbeszélésen részt vett Tisza László megyei tanácselnök is. A testvérterület küldöttsége — mint arról korábban már beszámoltunk — Nyíregyházán és Gávavencsellőn a tanácsok településfejlesztési és ellátást irányító munkáját tanulmányozta. A továbbiakban az élelmiszer-gazdaság szervezésének magyar tapasztalatainak megismerése is a programban szerepelt: a Nyíregyházi Konzervgyárban az exportra termelő nagyüzem kapcsolataival, munkájával, Nyírtasson az állami gazdaságban a mezőgazdasági termékek helyi feldolgozásával, a termelőszövetkezetben pedig a tsz és a háztáji gazdaságok együttműködésének lehetőségeivel, tapasztalataival ismerkedtek. A küldöttség pénteken • a délutáni órákban hazautazott. daságban. Az első napon többek között Veres Péter külkereskedelmi miniszter az időszerű problémákról, az import alakulásáról tartelőadást, Nyitrai Ferencné államtitkár a statisztikai információ szerepéről beszél a külgazdasági elemzéseknél. A korreferátumokban a különböző szakágak legjobb képviselői fejtik ki véleményüket. Az október 20-i programban Pulai Miklós, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese a tervezés, szabályozás, külkereskedelem témájáról tart előadást, a világgazdaság és a nemzetközi kereskedelem helyzetéről pedig Kádár Béla tart tájékoztatót. Ezúttal is hozzászólások egészítik ki az előadásokat, majd fórumszerűen lehetőségük van a résztvevőknek véleményüket, kérdéseiket megfogalmazni. A kétnapos rendezvényre az ország minden részéből várnak szakembereket. Az előadásoknak a művelődési központ ad helyet. XXXIX. évfolyam. 243. szám ARA; 1,80 FORINT 1982. október 16., szombat | MA Lehetőségeink lakásügyben (2. oldal) Napirenden: a propagandamunka Ülést tartott a SZOT óvári Miklós felszólalása a vitában Pénteken ülést tartott Nyíregyházán a megyei tanács közművelődési, oktatási, sport és ifjúságvédelmi bizottsága. Az együttes ülésen beszámoló hangzott el az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásáról a nyírbátori növényolaj- gyárban. Elmondták; a gyár dolgozóinak 34,3 százaléka tartozik a 30 éven aluli korosztályhoz. Az arra érdemes fiatal szakembereket rendkívüli béremelésben is részesítik a gyárban, mindezek ellenére nem tekintik kiegyensúlyozottnak a fiatalok gyárban való megmaradását. A fiatalok többsége a munkahely körülményes megközelítése, lakhelyváltozás, családalapítás miatt távozik a gyárból. A gyár vezetői a jövőben erőteljesebben kívánnak támaszkodni a fiatal mérnökök, technikusök munkájára, érdekeltebbé teszik a fiatalokat az Alkotó ifjúság pályázaton való részvételben, továbbra is figyelmet fordítanak a fiatalok vezetővé nevelésére, politikai, szakmai és általános képzésük fejlesztésére. Az ülésen a továbbiakban a felnőttoktatás helyzetét vitatták meg egy célvizsgálat tapasztalatai alapján. Elsősorban az általános iskolai
