Kelet-Magyarország, 1982. október (42. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-15 / 242. szám

2 Kelet-Magyarország 1982. október 15. 0©00@G A BÉRLAKÁS HOLNAP (2.) Színház naptár FIZIKA — TÁVKÖZLÉS - SZÓRAKOZTATÓ ELEKTRONIKA Őszi fizikusnapok Az új lakbérek Első látogatók a technikai kiállításon A nyíregyházi Móricz Zsig-* mond Színház repertoárda­rabjait az új évadban eddig ifjúsági előadásokon láthatta a közönség. A következő he­tekben öt bérletszünetes előadáson a felnőttek is meg­tekinthetik a Ma éjjel meg­nősülök, valamint az Ez az­tán szerelem című színdara­bokat. Az előbbit, a kétré­szes zenés komédiát négy al­kalommal játsszák. Időrend­ben október 15-én, 21-én, 22- én és 29-én. Az Ez aztán szerelem október 30-án, szombaton kerül ismét szín­re. Maróti Lajos: Hőhullám című színjátékát ma, pénte­ken 15 és 19 órai kezdettel Vásárosnaményban láthatja a közönség. Ugyanezt a da­rabot holnap, 16-án 19 órá­tól Nyíregyházán a jászai- és Katona-bérletre mutatják be. 19-én 19 órától az Ódry- és Bihari-bérletesek, 20-án a Kölcsey- és Moliere-bérlete- sek tekinthetik meg. 21-én, csütörtökön 14,30-tól és 19-től Fehérgyarmaton adják elő. A Kvantum Fantum csapdá­ja 16-án, szombaton és 21-én, csütörtökön 15 órától kerül színre. Szerda óta látogatható a me­gyei művelődési központban a Fizika — távközlés — szórakoz­tató elektronika című kiállítás, amely egyben az őszi fizikus­napok első rendezvénye. Az ok­tóber 20-ig megtekinthető bemu­tató három részre tagolódik. El­ső harmadában a tavalyihoz ha­sonló fizikai] elenség-bemutatót helyezték el a rendezők. Itt töb­bek között működő modellek segítségével az érdeklődők meg­ismerkedhetnek a kétütemű és négyütemű motorok működési elvével, a generátorral, valamint a fénytelefonnal. A második egységet a Beloian­nisz Híradástechnikai Gyár EP— 128 típusú elektronikus szállodai távbeszélő-központja foglalja el. A formatervezett, nyomógombos készülékegyüttes sokféle szolgál­tatást nyújt. Megkönnyíti a szál­lodaportás munkáját, tárolja a szobából leadott rendeléseket, folyamatosan nyilvántartja a szállóvendég telefonszámláját, amit egyszerűen csak a vég­számlához kell tűzni, ezzel is gyorsítva az ügyintézést. A kiállítás harmadik részében a szórakoztató elektronikai esz­közök között a látogató a kép­magnó, a távirányítású tv és a Hifitorony társaságában találhat viaszhengeres fonográfot és gra­mofont. A fizikusnapokon ter­mészettudományi előadások hangzanak el. Október 15-én és 18-án fizikai kísérleti délutánok lesznek a tanárképző főiskolán. Kertész Klára kiállítása Tiszakóródon Kertész Klára keramikusművész kiállítását rendezi meg a nyíregyházi Jósa András Múzeum és a Tiszacsécsei Nagy­községi Tanács Tiszakóródon. A Budapesten alkotó, de ti- szakóródi születésű művésznő munkásságát egyébként a Szabolcs-szatmáriak jól ismerhetik a múzeumban látható ál­landó bemutatón, melynek anyagát szülőmegyéjének ajándé­kozta néhány esztendeje. A holnap, szombaton délelőtt 11 órakor a művelődési házban nyíló tárlaton újabb műveit te­kinthetik meg az érdeklődők. Megnyitót mond: Kiss Bálint nagyközségi tanácselnök, a kiállítást bemutatja: dr. Németh Péter, megyei múzeumigazgató, majd a milotai vegyes kar ad műsort. ŐSZI TARLAT, ÖNÁLLÓ EST Hét végi programajánlat A hét végi kulturális kíná­lat első eseménye ma, pén­teken délután három órakor lesz a megyei és városi mű­velődési központ Lenin téri kiállítótermében, ahol meg­nyílik a XXIV. őszi tárlat. A korábbiaknál jóval népesebb alkotógárda — közel negy­ven kiállító — változatos műfajú, technikájú anyagát a hónap végéig kereshetik fel az érdeklődők. A húszon túliak figyelmé­be ajánljuk a nosztalgiadisz­kót, melyet először szintén ma, este hét órától rendeznek meg a művelődési központ klubkávéházában. A tervek szerint kéthetente rendszere­sen lesz ilyen zenés összejö­vetel. Szombaton, 16-án dél­után háromtól ismét nyit a hangszerbarkácsoló. 18 órától mutatja be Lakatos István színművész önálló estjét a hangversenyteremben. A kétrészes műsor címe Hábo­rús kis zsoltár. Október 17-én, vasárnap 10 órától mesefilmeket ve­títenek. Többek között lát­hatják a gyerekek A tücsök és a tyúk, Rexi és a megmen­tő, valamint a No, megállj csak! című rajzfilmeket. Mindent szétszedünk! — ez már nem egy újabb filmcím, hanem a 15 órakor kezdődő szabad idős gyermekfoglalko­zás neve. Az érdeklődőkkel a rádiókészülékek működését ismertetik, majd szétszerelés és összeszerelés következik. 18 órától diszkó várja a fia­talokat. Ismeretterjesztő előadás- sorozat kezdődik a fonotéká- ban. A „Hallgassunk zenét!” első témája a madarak éne­ke. Olyan művekből kaphat­nak a zenetárba látogatók ízelítőt, melyeknek ihletője a madárdal volt. A foglalkozás október 18-án, hétfőn 18 óra­kor kezdődik. ★ Néhány szó a vidéki műve­lődési házak programjairól. A vásárosnaményi művelődé­si központban a két mai szín­házi előadáson, valamint a múzeummal közös szombati gyermekműsoron kívül 17-én, vasárnap este héttől diszkó lesz. A fehérgyarmati fiata­lokat szombat délután a mű­velődési központ, a moziüze­mi vállalat és a Petőfi Sán­dor Úttörőcsapat történelmi filmklubja várja a Hajdúk című magyar filmmel. A ve­títés után vitát rendeznek. Kora este külföldet járt út­törők élménybeszámolói hangzanak el. Vasárnap dél­előtt a népszerű Vük-sorozat filmjeit vetítik az ifjúsági klubban. Nagykállóban október 15-e Kodály-emléknap. Délelőtt a művelődési központban elő­adások hangzanak el a nagy zeneszerző életművéről, nagy- kállói kapcsolatairól. 14 óra­kor nyílik Gink Károly fotó­művész kiállítása, fél hattól pedig a Néphadsereg Művész- együttese vendégszerepei. A múzeumi hónap programjából Tiszabecsi lakóház. Csizmadia Attila metszete a Sóstói Mú­zeumfalu című sorozatból. Számos kiállítás várja a hét végén a látogatókat a megye múzeumaiban. A nép­rajzi tárgyak iránt érdeklő­dők a Jósa András Múzeum­ban a magyarországi népi hangszerek bemutatójában gyönyörködhetnek. A szom­szédos kiállítóteremben pedig Szabolcs-Szatmár forradalmi- katonai hagyományai tekint­hetők meg. Hegedűs László festőmű­vész alkotásait a nyírbátori múzeumban állították ki. Ma zárul a Beregi Múzeumban a Kávéhasználat a XIX. szá­zadban című időszaki kiállí­tás, amit 16-án az új népraj­zi és iparművészeti szerze­mények bemutatója követ. A szombaton 11 órakor rende­zendő megnyitóhoz szabadté­ri gyermekjáték-foglalkozás kapcsolódik. Nézzük meg kicsit részlete­sebben az új lakbéreket. (Azt azonban előre kell bocsátani, hogy a megjelölt összegek la­kásonként és helyenként vál­toznak, a pontos összeget egyedileg, minden egyes la­kásra külön, a tanácsok álla­pítják meg.) A komfort nélküli lakások bére négyzetméterenként 2,40 forintról nő 4,50-re, azaz 80 százalékkal. A félkomfortos lakások bére 3,60-ról emelke­dik 7,50-re (110 százalékkal); a komfortos lakásoké 5,40-ről 12 forintra (120 százalékkal), míg az összkomfortos laká­sok bére 6 forintról 15 fo­rintra (150 százalék) nő. Nem emelkedik az állami tulajdo­nú szükséglakások lakbére. Az alaplakbért jelentősen le­het csökkenteni is, növelni is. (Erre is adunk egy listát.) Egymillió családot érint A lakbérek rendezése ki­terjed az állampolgárok tu­lajdonában álló, bérbe adott lakásokra is. Az ún. kötött bérű lakások (a bérleti jog­viszony az 1971-es lakbér­rendezés előtt jött létre) lak­bérét a bérbe adó az állami lakásokkal azonos mérték­ben állapíthatja meg. A sze­mélyi tulajdonú lakások bér­lői a lakbértöbbletet — öt év alatt fokozatosan fizethe­tik meg oly módon, hogy az évenkénti tehernövekedés az állami lakások bérlőivel azo­nos mértékű lesz. A lakbéremelés körülbelül egymillió családot fog érin­teni. Érthető, hogy minden­kit izgat az is, hogy a mos­tani, előzetesen kiszámított díjakat mikor vethetik össze a hivatalos lakbérközléssel is. A helyi tanácsok 1983. március 31-ig értesítik a bér­lőket az új díjakról, s egé­szen 1988. július 1-ig éven­kénti bontásban feltüntetik, milyen tényezők eredményez­ték az új összeget. Természe­tesen előfordulhat, hogy a két számítás nem egyezik meg. Ha a bérlő úgy véli, hogy valahol hiba csúszott a kalkulációba, vagy éppen in­dokolatlanul magas a meg­állapított díj, a közléstől szá­mított 15 napon belül jelez­heti észrevételeit a tanács­nál. A vitás kérdéseket az új lakbérek érvénybe lépése előtt, tehát legkésőbb 1983. július 1-ig elbírálják. Ezek után nézzük, mikor növelhető és mikor csök­kenthető a lakbér mértéke. A havi lakbér mértéke nö­velhető: — a városi (főváro­si, megyei városi), illetőleg a községi tanács végrehajtó bizottsága által megállapított lakbérövezetnek megfelelően legfeljebb 25 százalékkal, (ha a lakás a használati értéket növelő területen — például Tizenhárom éve dolgozik a Dombrádi Községi Tanács szesz­főzdéjében Szűcs Menyhértné 39 éves helybeli lakos, előbb mint segédmunkás, később pedig a szeszfőzde vezetőjeként, most pedig — a fegyelmi döntés óta - ismét segédmunkásként, Szűcsné feladata volt, hogy a tanács részére a bérfőzés díját, a pénzügyőrségnek pedig a szeszadót fizesse be. A pálinká­ról szállítási igazolványt állított ki, s eme igazolványokról össze­sítőt és pénztári jelentést készí­tett. A bérfőzési díj ekkor hek­toliterfokonként húsz forint volt, és Szűcsné is ez után kapta a fizetését. A számadásokat Szűcsné ha­vonta összesítette, Így számolta ki a tanácsnak járó díjat. 1980- ban és a következő év május 20-ig Szűcsné 681 ezer forint dí­jat szedett be, de 19 609 forint híjával fizette ezt be a tanács­nak. Később bebizonyosodott, hogy a kisebb összeg befizetése első­városközpontban, zöldövezet­ben — van); — az olyan egy- vagy két­lakásos lakóépületnél, amely­hez legalább 150 négyzetmé­ter nagyságú udvar, vagy kert tartozik — legfeljebb 20 százalékkal (az udvarnak, il­letve a kertnek . az építési övezetre megállapított egy építési terület nagyságát meghaladó része után a bér­lőnek külön díjat kell fizet­nie, ennek mértékét a felek szabad megállapodása hatá­rozza meg). A havi lakbér mértéke csökkenthető: — Ha a lakás a használati értéket csökkentő területen van (például elavult lakó­tömb, iparterület vagy ipari üzem kedvezőtlen környeze­tének lehatárolható része, ki­jelölt zajártalmas terület), itt a lakbér legfeljebb 25 száza­lékkal mérsékelhető; — ha a lakás alagsorban van; — három- vagy ennél több szintes lakóépület földszint­jén vagy első emeletén van és valamennyi lakószoba ab­laka az épület zárt udvarára néz; — országos közforgalmú vasútvonal vágányától 50 mé­Október 15., takarékossági világnap. Ebből az alkalom­ból kérdeztük meg Ádárn Lászlót, az Országos Taka­rékpénztár megyei igazgató­ságának igazgatóhelyettesét, mennyire vagyunk takaréko­sak mi, szabolcs-szatmáriak? — Ezt többféleképpen le­het megközelíteni. Az egyik alapján kiderül: az egy em­berre jutó betét kevesebb, mint az országos átlag. Ugyanakkor a minden 100 forintosból a takarékba ván­dorló összeg nálunk nagyobb, mint az ország más tájain. — Mi ennek az oka? • — A kevesebb betét az or­szágos alatt lévő jövedelmek következménye. A ^száz fo­rintra eső megtakarítás vi­szont — érzésünk szerint — azért is nagyobb, mert a me­gyéből eljáró mintegy har­mincötezer ember, noha jö­vedelmének tetemes részét nem itt költi el, de betétbe itt teszi megtakarításra szánt forintjait. — Mennyi a betétállomány nálunk? — Hat és fél milliárd ta­lálható több, mint "200 ezer betétkönyvben. Vagyis — el­vileg — minden harmadik lakos betétkönyv-tulajdonos. Persze csak elvileg, hiszen sokaknak több is van. — Mi a betétek és a hite­lek aránya? sorban összeadási hibákból eredt, ettől függetlenül ezt az összeget Szűcsné eltulajdonította, saját céljaira használta fel. Ebben az is szerepet játszott, hogy a fűz­űéi páncélkazettában őrizte a sa­ját pénzét is. Szűcsné a hiány kimutatása­kor azonnal befizette a 19 ezer forintot a tanács pénztárába, ké­sőbb pedig — a bírósági eljárás során — azzal védekezett, hogy a tanácstól sem munkaköri le­írást nem kapott, sem a pénz- kezelési szabályokat nem készí­tették el, továbbá az ellenőrzés hiányosságai is hozzájárultak, hogy az ő tévedései rögtön a ha­vi elszámolások után nem derül­tek ki. A bíróság Szűcsné véde­kezését részben elfogadta. A Nyíregyházi Megyei Bíróság Szűcsnét kisebb kárt okozó sik­kasztás miatt 10 800 forint pénz- büntetésre ítélte, s kötelezte, hogy a több mint 3 ezer forint bűnügyi költséget fizesse meg. Az ítélet jogerős, (k) térré, illetve autópálya beve­zető szakaszától 15 méteren belül levő épületben van és legalább egy lakószobájának ablaka e két területre néz; — felvonó nélküli lakó­épület IV. vagy ennél maga­sabb emeletén van; — a komfortfokozatnak megfelel, de a lakásban konyha (főzőfülke) helyett főzőszekrény, vagy fürdőszo­ba helyett zuhanyozó (mos­dó-) fülke van; — összkomfortos vagy komfortos, de közlekedő he­lyisége nincs. A bérlő kérheti Az első eset kivételével a csökkentés mértéke együtte­sen is legfeljebb 20 százalék lehet. Ha a lakás műszaki állapota különösen rossz (pél­dául aládúcolt, egészségre ártalmas, nedves) e helyzet fennállásáig a béílő a meg­állapított lakbér mérséklését .kérheti. Ilyen címen a lak­béreket legfeljebb 50 száza­lékkal lehet csökkenteni. Mindent összeszámolva, a lakbérmérséklések együtt sem haladhatják meg az 50 százalékot. — Több a hitel, mint a be­tét. A hitelállomány huszon­öt százalékkal haladja meg a betétet. Az országos helyzet más, hiszen az átlag azt mu­tatja, hogy a hitelek, a beté­teknek csupán hetven száza­lékát érik el. — Honnét ez a különbség? — Egyik okról már szó esett: a megye jövedelmi helyzete rosszabb, mint az országé. A másik fő ok, a víz. Egyszer az 1970-es nagy árvíz ! hitelkövetkezményei természetszerűleg máig is hatnak, s ehhez járul az évente visszatérő belvíz, és ennek következménye, a te­temes kár. — Mire megy ki a legtöbb pénz? — Természetesen a hosszú lejáratú hitelekre, a házépí­tésre, lakásvásárlásra. Ezek a kiáramló összegek kilencven százalékára rúgnak. — Sokan fektetik pénzü­ket autónyeremény-betét- könyvbe? — Jelenleg hetvenezer azok száma, akik a nyeremény re­ményében tartják itt a pén­züket. — És hányán vannak a szerencsések? — Eddig összesen — amióta csak ez a forma létezik —, pontosan 1779-en jutottak ily módon autóhoz. — Várható-e változás a betétkonstrukcióban? — Lényeges változásokról nincs szó. — Van-e gondja az OTP- nek? — Van.’ Az egyik az, hogy az emberek ma még nehezen fogadják el a készpénzkímé­lő vásárlás és takarékosság formáit. Vagyis: nem nép­szerű a csekk, holott — hogy ne is menjünk messzire —, az NDK-ban például meg­szokott látvány a csekkel fi­zető vásárló, a vendéglőkben készpénz helyett csekket adó. A másik probléma, hogy meglehetősen kevesen veszik igénybe a munkabérből való átutalás rendszerét. Pedig ez nem ráfizetéses, sőt némi­képp nyereséges módszer is, mert az átutalási betétköny­vek után négyszázalékos ka­mat is jár. Ráadásul a vál­lalatok is nehezen fogadják el ezt a módszert, pedig az ő pénzkezelésüket is megköny- nyítené. Ami viszont örven­detes: egyre többen használ­ják a hatszázalékos kamatú takarékleveleket. S. Z. A tárgyalóteremből Díjszedés saját célra Kétszázezer betétkönyvben: Hat és fél milliárd

Next

/
Thumbnails
Contents