Kelet-Magyarország, 1982. szeptember (42. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-30 / 229. szám

2 Kelet-Magyarország 1982. szeptember 30. Verseny 26 szakmában Vasutas ifjúmunkásnapok Bemutató a Móricz Zsigmond Színházban Haróti Lajos: HŐHULLÁM Fájdalmas veszteség növe­li a felfokozott várakozást a szombati premier iránt: Ma- róti Lajos korai halála. A költőként induló Maróti lírájában egyszerre jelentke­zett a szocializmus korának új, tudományos világképe és a klasszikus hagyományokat fölvállaló művészi attitűd. Mindvégig a műfaji sokolda­lúságra törekedett: verseken kívül esszéket, regényeket, drámákat írt. Tanulmányai­ban a műveltség szerkezeti problémáival, nagy fiziku­sokkal, líraesztétikai prob­lémákkal foglalkozott. Regé­nyeiben korunk erkölcsi problémái jelennek meg: a magányba szorult, az értel­mes életért küzdő ember olykor önpusztító kálváriája (A világtalan), hit és fana­tizmus kapcsolata (A kolos­tor), korunk ifjúságának gyakori tárgytalan lázadása és e lázadás buktatói (Hippi akvárium). A hatvanas években a drá­ma felé fordult az író fi­gyelme. Hagyományos épít­kezésű darabjaiban fontos, nyugtalanító kérdéseket bon­colgat. „Az izgat: miért így élünk, és miért nem más­képp. Az, hogy jól érezzük-e magunkat az egzisztenciális keretek között, amelyeket mi teremtettünk magunknak” — nyilatkozta 1976-ban. A hat­vanas évek elején elindult életmódvita továbbgondolása ez voltaképpen, amelyik mo­rális elkötelezettséggel páro­sul. A Hőhullám a Vénasszo- ' nyok nyara című hangjáté­kából született úgy, hogy két felvonással kiegészítette az eredeti munkát. . „Három összezárt nő sor­sában szeretném elmondani, mennyiben vagyunk szaba­dok. Nem az író, az alkotó művész szabadságára gondo­lok, hanem arra, hogy bár­melyikünk életét mennyire determinálják a körülmé­nyek, hogy mit érnek a le­hetőségek, meddig juthatunk sorsunkban, életünkben” — mondja Maróti drámájáról. Ágnes, Mama, Nagymama három görcsbe szorult em­beri lélek. Sorsukat elsősor­ban nem a társadalmi be zártság alakítja, hanem egyéniségük akarattalan, vál­tozásra képtelen volta. Egy adott élethelyzet választása vagy elutasítása bonyolult együtthatások eredménye. A Móricz Zsigmond Szín­ház bemutatója — rendező Bozóky István — amellett hogy tiszteleg a színház egy­kori fődramaturgjának az emléke előtt, arra is kény­szerít, hogy szembenézzünk mindennapi életünkbe olykor beleszürkülő önmagunkkal. Nagy István Attila Porcsinfű Á z óra mutatója lassan, de kíméletlen biztonsággal kúszott a fél nyolc felé. A kék köpenyes srác, olyan hatodik-hetedikes korú, izgatottan lépdelt az iskola felé. Látszott, valami nagyon izgatja. Fejét a föld felé szegezte, mintha keresne valamit. Aztán hirte­len, úgy mint a nyúl, ugrott, s a járda melletti fűbe ha­salt. Határozott, de mégis óvatos mozdulattal húzott ki gyökerestől egy porcsinfüvet. Arcán diadal látszott. Ezt követően a zsákmánnyal a bérház feljárója melletti lép­csőhöz ment. Kibontotta táskáját, elővett egy rajzlapot, egy guriga celluxot. A megtisztított, szépen kisimogatott porcsinfüvet a rajzlapra fektette, és a szárát, gyökerét, leveleinek nyelecskéit kiigazítva felragasztotta. Még arra is maradt ideje és ereje, hogy ráírja a nevét, az osztá­lyát. A srác boldog volt. A zsákmányt gondosan betette egy nagyobb füzetbe, ügy indult az iskolába, mint egy győztes hadvezér. Nem lesz karó, ezt már tudta. De nem is érdemelné meg. Akinek ennyi sütnivalója van kora reggel, azt csak dicsérni lehet. Én még neki ajándékoz­nám a porcsinrendet a gyökerekkel is. (b) Társadalmi rqunkában Korszerűsítik az iskolák világítását Az orvosok, pedagógusok a megmondhatói, hány gyer­mek panaszkodik szemfájás­ra egy-egy kimerítő iskolai foglalkozás után. Az ok szin­te mindig a tantermek nem megfelelő világítása. Ezért is született a „Korszerű világí­tás az iskolákban” elnevezé­sű országos munkaverseny, melyhez a napokban dicsére­tes gyorsasággal csatlakoztak a TITÁSZ nyíregyházi üzem- igazgatóságának szocialista brigádjai is. A nyíregyházi üzemigazga­tóság illetékesei mihelyt tu­domást szereztek a felhívás­ról, felkeresték a hozzájuk tartozó általános és középis­kolákat, valamint a gyermek- otthonokat és az ott történt megbeszélések alapján vál­lalkoztak társadalmi munká­ban a tantermek világításá­nak korszerűsítésére. Az idén két iskolában újítják fel a világítást. Tornyospálcán a mándoki kirendeltség Petőfi Sándor nevét viselő szocialista bri­gádja, míg az anarcsi általá­nos iskolában a kisvárdai ki- rendeltség Kelen József, Vári Emil és Császy László szocia­lista brigádja vállalkozott a munkára. Tornyospálcán a társadalmi munka értéke el­éri a 160 ezer forintot, Anar- cson pedig az ötvenezret. A következő évben Bakta- lórántházán és Nyíregyházán kezdődnek hasonló nagysza­bású munkálatok a TITÁSZ gárdájának közreműködésé­vel. Társadalmi munkában végzik majd el a Nyíregyházi Krúdy Gimnázium jés a 8. számú általános iskola, vala­mint a baktai Mező Imre Gimnázium villamosítását. (bg) Nyíregyháza: ERKÉLYEK (Jávor László felvétele) Hagyományt teremtő ren­dezvénysorozat várja a zá­honyi átrakókörzet több, mint kétezer fiatal munká­sát októberben. Az idén is megrendezik a vasutas ifjú- munkásn apókat, amelynek célja, hogy gyarapítsák a fi­atalok elméleti és gyakorlati szakmai tudását, politikai műveltségét. Az idén is megrendezik a Ki minek mestere vetélkedő- sorozatot. Ezúttal 26 szak­mában hirdetik meg a ver­senyt, amely lehetőséget te­remt a szakmai ismeretek át­ismétlésére, az alapvető he­lyi tudnivalók gyakorlására. A verseny első három helye­zettje értékes díjat kap. Töb­bek között a lakatosok, mo­torszerelők, villanyszerelők, targoncavezetők, darukeze­lők, gépkocsivezetők, moz­donyvezetők, kocsilakatosok és más vasúti szakmák kép­viselői mérik össze tudásu­kat. Az üzemigazgatóságon dolgozók részére pedig a Ki minek szakértője versenyt rendezik meg. Az ifjúmunkásnapok ter­mészetesen bővelkednek kul­turális és sportprogramokban is. A sorozat a Kodály Zol­tán emlékére hirdetett mű­veltségi vetélkedővel kezdő­dik. Október 15-től a hónap végéig tart nyitva az a hob­bikiállítás a záhonyi kultúr- váróteremben, amelyet a vasutas fiatalok legjobb alko­tásaiból rendeznek. Fiatal népművészek részvételével október 13—14-én kirakodó^ vásár várja az érdeklődőket Záhonyban. Egy másik ren­dezvénynek a mottója: „Já­ték és szórakozás ürügyén, versenyezve tanuljunk.” A vasutas ifjúmunkásna- pokat október 30-án zárják, amikor a vetélkedők győzte­seinek adják át a díjakat, s a legjobbak a nyíregyházi színház művészeinek jutalom­estjén szórakozhatnak. Soha ennyi bérvadász A gerle lesz a sztár? Küldöttközgyűlést tartottak szeptember 25-én a megyei va­dásztársaságok, s aki azt hinné: a vadászat csupán passzió, az a gyűlésen elhangzottak alapján jöhet rá, hogy ez több annál, fontos gazdasági terület. A beszámolóból kiderült: a hosszú és kemény tél miatt fejlődés ellenére a megye gyengébb a kelleténél. Ki­vadgazdálkodása sok szem- tűnt, hogy a téli etetést a ko- pontból még nem kielégítő, rábhiaknál sokkal jobban Különösen akkor tűnik ez kell ^megszervezni, mert a szembe, ha a tíz évre készült vadállomány egy, a tavalyi­vadgazdálkodási ütemtervek- hoz hasonló telet komolyabb hez viszQnyítunk. Ha csak há- károsodás nélkül már nem rom vadat, az őzet, a fácánt képes átvészelni, és a mezeinyulat nézzük, Ami pedig a hamarosan szembeötlő, hogy őzből induló idényt illeti: a vendé- majdnem hétszázzal, fácán- gek megtartására a lehető ból pedig 15 ezerrel kellene legjobb ellátást kell megadni, többet kilőni a tervek sze-_ rint. Egyedül a mezeinyúl- ból került annyi terítékre, mint amennyit előzetesen el­terveztek, noha az egyes va­dásztársaságokat nézve, eb­ben is' meglehetősen nagyok az eltérések. Az 1982-es első fél év ered­ményeiből kiviláglik, hogy akár a vadgazdálkodási ütem­tervet, akár a vadgazdálkodá­si tervet vizsgáljuk, általá­nos lemaradás állapítható meg. Kivétel a fácán: ebből 14 ezer darabot sikerült a MAVAD útján értékesíteni őzből pedig kevés híján 800 darab került fél év alatt te­rítékre. Számos külföldi vadász is megfordult a megyében. Idén eddig harminchárom vadász- Xársaság kapott külföldi ven­dégvadászt, akik 314 őzbakot ejtettek el. Habár az idény még tart, megállapítható: so­ha ennyit bérvadászok nem zsákmányoltak Szabolcs-Szat- márban, mint idén. Azonban ide tartozik, hogy száz fel­ajánlott bak ezek ellenére is még kilövőre vár, s tény hogy a trófeák- minősége « Szükség lenne új vadászhá­zak létesítésére, a meglevők karbantartására, mert a kül­földi vadászok legszívesebben a területen tartózkodnak „vendégszereplésük” idején. Végül: érdemes felfigyelni arra, hogy nőtt a gerlévadá- szat iránti érdeklődés; ezt a vadkacsavadászathoz lehet kapcsolni. Ebben az évben eddig 13 vadásztársaságnál vadászott külföldi gerlére, ka­csára. Mivel a drága fácánva­dászatok nehezen adhatók el, érdemes erre több gondot for­dítani. S. Z. Százezer forintot osztanak Importpótlás fáradt olajjal Az ÁFOR szerződést köt a termelőszövetkezetekkel, vál­lalatokkal, rpelyben vállalja, hogy a szerződött partnerei üzemanyagigényét legkésőbb 72 órán belül kielégíti. Kérik, különösen most, az őszi áru- szállítási csúcsidőszakban, hogy minden közület időben rendelje meg üzemanyag­szükségletét. Az ÁFOR nyíregyházi ki- rendeltsége folyamatosan vá­sárolja, gyűjti, majd a nyír- bogdányi kőolajfinomítóba szállítja a fáradt olajat. Egy IFA tehergépkocsit kizárólag erre használnak. Ha nagy mennyiségű összegyűlt, bár­honnan elszállítják, sőt lite­réért 2,20 forintot fizetnek. A megyében a vállalatok, szövetkezetek az év első felé­A tárgyalóteremből Veszekedés, szúrással Három éve meghalt “Miklósi László 52 éves nyírbogáti lakos felesége. Mintegy egy évvel ez­előtt udvarolni kezdett elhalt fe­lesége testvérének, Jánszki Jó- zsefnének, aki szintén megözve­gyült. Sz6ba került közöttük a házasság is, amit a gyermekek, köztük Jánszki István is erősen elleneztek, s ezt Miklósinak több­ször is félreérthetetlenül a tudo­mására hozták. Március 27-én délután Miklósi Sándor fia elment Jánszki ékhoz, mert Jánszki Istvánnal jó barát­ságban volt. Később utánament az apja is. Jánszkiék borral kí­nálták Miklósit, s ő közel félli- temyit meg is ivott. Beszélgetés közben szóba került a pénz, ami­vel Jánszkiék tartoztak Miklósi­nak, majd az is, hogy Miklósi Jánszki István anyját feleségül venné. Ez ellen Jánszki hevesen tiltakozni kezdett, emiatt hango­san összevitatkoztak. özvegy Jánszkiné igyekezett csillapítani a vitázókat, majd át­ment a konyhába, s hamarosan követte őt a fia is. Nemsokára benyitott hozzájuk Miklósi is, s újból veszekedés keletkezett köz­tük, amelynek a végén Jánszki István erélyesen, mi több, durva szavakkal utasította ki a lakás­ból Miklósit. Miklósi azonban nehezen távo­zott, ezért Jánszkiné megfogta a karját, s kivezette a konyhából, egyébként is látva erősen felin- duJt voltát. Miklósi ingerültségében fenye­gette a Jánszki fiút, kinyitotta a zsebkését is, azzal hadonászott, de csupán a késhez kapó Jánsz­kiné tenyerét sértette meg vele. Végül Miklósi kiabálás, szidalma­zás közepette távozott az udvar­ról, a Jánszki fiú pedig a lakás teraszáról kiabált utána, kölcsö­nösen szidták egymást. Végül Jánszki István berohant a lakásukba, magához vett egy tévélábat, azzal futott az immár negyedik háznál járó, távozó Miklósi után. Miklósi észrevette, hogy valami készül, kiabált is neki valaki, hogy vigyázzon, az első ütést még­sem tudta kivédeni, az a lapocka tájékán érte, a második a föl­emelt kezén a csuklóját, a har­madik pedig a homlokát. Mikló­si erre elővette a zsebkését és az­zal csapkodott Jánszki . felé. Egyik szúrása következtében Jánszki megsérült, majd 10—15 métert haladt hazafelé, s már a lakása közelében összeesett. Mentővel szállították a nyíregy­házi kórházba, ahol azonnal meg­kezdték a műtétét, mert a szív jobb pitvarát megsértő szúrás egyébként rövid időn belül a ha­lálához vezetett volna. így két hó­nap alatt meggyógyult. A Nyíregyházi Megyei Bíróság Miklósit emberölés kísérlete mi­att vonta felelősségre és egy év szabadságvesztésre, továbbá két­ezer forint pénz mellékbüntetésre ítélte. A bíróság a szabadság­vesztés végrehajtását — tekin­tettel a nyomatékos enyhítő kö­rülményekre — három év próba­időre feltételesen felfüggesztette. Az ítéletet mind az ügyész, mind a vádlott és védője tudomásul vette, így az jogerős. 00 ben összesen 379 tonna fáradt olajat gyűjtöttek össze, kí­náltak megvételre, elszállítás­ra az ÁFOR-nak. Ez vala­melyest kevesebb, mint a ko­rábbi évek hasonló időszaká­ban felvásárolt ' mennyiség. Volt úgy, hogy 6 hónap alatt hétszáz tonnát is begyűjthet- tek. Azonban az utóbbi idő­ben ismét egyre többen, egy­re több fáradt olajat adnak át az ÁFOR-nak. Közülük kiemelkedik a nagykállói Zöld Mező, a nagyecsedi Rákóczi, az eper- jeskei Alkotmány és még vagy 20 szövetkezet, ahol, il­letve akik szinte minden csepp fáradt olajat össze­gyűjtenek. Hasznos ez, hi­szen a fáradt olaj rendkívüli mértékben szennyezheti a környezetet. v A fáradt olaj feldolgozása jelentős népgazdasági érdek. Az országban évente össze­gyűjtött több tíz ezer tonna finomítása, újbóli felhaszná­lása révén hazánk több mil­lió dollár értékű importbeho­zataltól mentesül. A fáradt olaj összegyűjté­sére az ÁFOR vállalaton be­lül és azon kívül KISZ-ver- senyt hirdetett. így korábban Jaczina Ferenc, az ásványolaj­forgalmi vállalat gépkocsive­zetője, garázsmestere szovjet­unióbeli jutalomutazáson ve­hetett részt. Az e téren leg­eredményesebben működő (vállalaton kívüli) KlSZ-szer- vezetek között pedig összesen 100 ezer forintot oszt szét. Jobban kellene ügyelni a fáradt olaj tisztaságára. Meg­történik, hogy az olajban rongyot, csavarkulcsot, s még ki tudja, mi mindent talál­nak, ami nehezíti a munkát. (cselényi)

Next

/
Thumbnails
Contents