Kelet-Magyarország, 1982. szeptember (42. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-08 / 210. szám

2 Kelet-Magyarország 1982. szeptember 8. „Szombati" ügyek Valószínű megosztaná­nak a vélemények egy közvéleménykutatás al­kalmával, ha arra ke­resnénk választ: vajon az az ügyintéző, aki szom­bati napon ügyeletet tart a tanácson, hasznos mun­kát végez, vagy fölöslege­sen tölti idejét. Amióta ugyanis bevezették a sza­bad szombatot, illetve amióta áttértünk az öt­napos munkahétre, Nyír­bátorban százan keresték meg valamilyen ügyes­bajos dolguk elintézése miatt szombati napokon a tanácsot. A legtöbben — az ügyfelek fele — va­lamilyen tájékoztatást kér­tek, vagy adójuk befizeté­séhez kértek csekket, a többiek, a másik ötven em­ber azonban érdemi ügy­intézést igényelt volna. Volt, aki az otthon töl­tött hét végét akarta fel­használni ki- vagy be­jelentkezése elintézésére, mások hatósági bizonyít­ványt kértek volna, me­gint mások munkaköny­vét szerettek volna válta­ni, ám ilyen esetekben az ügyintéző csak felvilágo­sítást adhatott: ezekre csak az illetékes ügyinté­ző jogosult. Az összesítés arról árul­kodik, hogy tavaly a szombati ügyfelek fele, az idén már csak 30 százalé­ka várt, kért érdemi ügy­intézést. Vajon azért, mert kevesebb az intézni­való, vagy mert egyre többen tudják meg, hogy csak szerencsés véletlen lehet, ha épp az az ügyin­téző dolgozik, aki az ér­dekelt fél ügyét elintézhe­ti? A kérdés költői, s vá­lasz még sokáig nem lesz rá. Mert tökéletes meg­oldás nem létezik. A ta­nácsi dolgozóknak is öt­napos immár a munka­hét, de az sem lenne jó megoldás, ha két napon át zárva lenne a tanács. A mostani rendben felvi­lágosítást, tájékoztatást érdemes kérni, érdemi in­tézkedést kívánó ügyek megoldásában pedig so­kat segíthetnek a mun­kahelyekre kihelyezett fogadónapok, ahol ott van­nak a szakigazgatási szer­vek vezetői és ügyinté­zői, s a munkahelyről sem kell kilépőt kérni miatta. Eskü és lehetőség Oktatási feltételek Szakmunkásjelöltek bérelt termekben Bár még csak másfél hete kezdődött meg a tanítás, az iskolákban a nyári szünet alatt sem voltak csendesek a tan­termek. Igaz, nem diákok, hanem felnőttek népesítették be az osztálytermeket, hogy a tanévkezdésre jobb körülmények között foglalhassák vissza padjaikat a fiatalok. Ezen a nyáron négymillió forint jutott az oktatási in­tézmények felújítására, kor­szerűsítésére, s ez azt jelenti, hogy 2100 általános és 1100 középiskolás kezdhette meg a tanulást a tavalyinál jobb körülmények között. Van még olyan hely is, mint például a 2-es iskola, ahol szeptember elsejére sem értek véget a munkák, ám ez az oktatás kezdetét nem befolyásolta, mert az intézmény homlok­zatának felújítása maradt csupán a tanítás idejére. A tanácsnak nemcsak az intézmények állapotáról kel­lett gondoskodni, hanem ar­ról is, hogy megfelelő lét­számú pedagógus lásson munkához az új tanévben. Az elmúlt napokban 23 pe­dagógust köszöntöttek, akik közül 14 pályakezdő, de a töb­biek is először tanítanak a városban. Az ünnepiessé tett fogadáson nemcsak esküt tet­tek a fiatal pedagógusok, ha­nem megismerkedhettek a vá­ros múltjával, s azokkal a célokkal is, amelyek a város fejlődését szolgálják, de ké­pet kaptak az oktatáspolitikai feladatokból adódó helyi ten­nivalókról is. Az oktatás irányítói úgy ítélik meg, hogy Nyírbátor­ban nemcsak a pedagógus­ellátottság jó, hanem a tan­tárgyak döntő többségét meg­felelő szakos tanárok oktat­ják, bár szinte minden in­tézményben előfordul, hogy egy-két szaktanár hiányzik a gyermekgondozási szabadsá­gok miatt. • Van valami, amiben nem sikerült előbbre lépni, ez pe­dig, hogy ebben a tanévben is zsúfoltak lesznek a tan­termek, egy-egy tanulócso­portban 35—38 a létszám. Mindössze eggyel tudták fej­leszteni a napközis csoportok számát, mert kevés a város­ban a tanterem. Egredül a városkörnyéki községben, Az oldalt összeállította: BALOGH JÓZSEF Megkésett válasz A napokban egy statisz­tikai kimutatás került a ke­zembe. A táblázat azokról a közérdekű bejelentések­ről, javaslatokról és pana­szokról készült, amelyeket a város lakói tettek szóban és írásban, tanácstagi beszá­molókon, vagy éppen vá­roskörzeti tanácskozáso­kon, s sokan javaslataik, öt­leteik megvalósításából, vagy elutasításából vonnak le következtetéseket a ta­nács munkájáról. Az egyik szám 103 volt, ennyi közérdekű bejelen­tés érkezett 1981-ben a műszáki osztályhoz és eb­ből mindössze 27-re kapott választ 30 napon belül aki a bejelentést tette. Az idén — legalábbis az év első há­rom hónapjában — ugyan­ez az osztály 26 bejelentést kapott, s a válasz tízre inn- dult el 30 nap alatt. Ml okozta a megkésve küldött válaszokat? Talán Nyírcsászáriban nincsenek ilyen gondok, ott a délelőtti tanítás minden feltétele biz­tosított. Az óvodai ellátásban átme­neti gondok vannak, mert a Madách úti óvoda felújítása csak az elkövetkező napok­ban fejeződik be, emiatt né­hány szülő más körzetbe hordja gyermekét, ahol ma­gasabb létszámmal kénytele­nek ideiglenesen a gyermek­intézményeket működtetni. A felújítás több mint másfél millióba kerül, s befejezése után 75 gyermek kerül kor­szerűbb körülmények közé. Kevés város dicsekedhet azzal, amivel Nyírbátor: min­den olyan középiskolás kol­légiumban lakhat, aki erre jogosult. Négy új első osz­tály indult ebben a tanév­ben, egy közülük cipőipari szakközépiskolai tagozat. A szakmunkásképzőben kilenc alapszakmában kezdődött meg a képzés, sajnos válto­zatlanul kedvezőtlen körül­mények között, több osztály oktatását csak bérelt ter­mekben tudják megoldani. Kijelölt boltokban is... Áru a kiskertből Ha a felvásárlás napjait számoljuk, jóval túl vagyunk a felén, hiszen tavasztól na­ponta kínálták termékeiket az áfész-nek a kistermelők, ám ha a felvásárlandó zöld­ség és gyümölcs mennyiségét nézzük, igencsak a szezon elején vagyunk. Most kezdő­dött az alma felvásárlása, sa télére szükséges zöldségfélék is ezjután kerülnek a szövet­kezet, vagy a Zöldért raktá­raiba. Ezért nem véletlen, hogy csak most, szeptember elején érdeklődtünk arról: hogyan készült fel a kereske­delem a háztájiban, a kiskert­ben termelt zöldségek, gyü­mölcsök felvásárlására? A szövetkezet kellőképpen felkészült a nagy őszi felvá­sárlási csúcsra. A göngyöleg elegendőnek látszik, a telepet rendbehozták, s annál is in­kább kedvezőnek ítélhető a szezon kezdete, mert — mint tavaly — a helyi termelőszö­vetkezet is bekapcsolódott az almafelvásárlásba. Természe­tesen ők csak a tsz-tagok ház­tájijában termelt gyümölcs értékesítésére vállalkoznak, de ez jelentős mértékben enyhít a korábbi években ki­zárólag az áfész-re hárított gondokon. Tavaly már 30—40 vagon- nyi mennyiségű almát vett át a tsz a tagságtól, most is kö­rülbelül ennyire számítanak, tőlük és az áfész-től is a Zöldért veszi át további érté­kesítésre. Göngyöleg a Zöld­ért telepén is elegendőnek látszik, s ez jó jel a felvásár­lás dandárja előtt néhány nappal. A szövetkezet nemcsak a felvásárlótelepén, hanem a kijelölt boltokban is vásárolt, illetve vásárol zöldséget-gyü- mölcsöt a kistermelőktől, a gond csupán az, hogy kevés olyan bolt van a városban, amelyik alkalmas a megvásá­rolt termékek elkülönített tá­rolására. Három ABC, a Zöldért 2 zöldségboltja és élelmiszerboltja, az áfész két zöldségboltja és a tsz zöldség­boltja vásárol napi áron a kistermelőktől. Felújították, új külsőt és díszkivilágítást kapott a nyírbátori tanácsháza. (E. E. felv.) Csepel Művek fúrógópgyára A munkások javára Ha nem is sorolható Nyír­bátor a nagy iparvárosok kö­zé, az ágazat súlya, a mun­kásoknak a közéletben elfog­lalt szerepe messzemenően indokolja, hogy a tanácsi szervek figyelemmel kísérjék az üzemek dolgozóinak élet- és munkakörülményeit. Kü­lönösen érvényes ez a Csepel Művek fúrógépgyárára, ahol az elmúlt ötéves terv ideje alatt kezdték meg a szer­számgépek gyártását, s köz­ben olyan fejlesztést valósí­tottak meg, amely hosszabb távra megteremtette a kor­szerű termelés feltételeit. A 10 évre tervezett fejlesztési elképzelések első szakasza — mintegy negyedmilliárdos ■beruházással — 1979-ben le­zárult, s a gyár termelése 1981-ben megközelítette a segít megértésében, ha hoz­zátesszük, hogy a bejelen­tések mellett a közérdekű javaslatokból és panaszok­ból is a műszaki osztályhoz érkezik a legtöbb, s kivizs­gálásuk, megválaszolásuk a napi munka mellett a kis létszámú osztálynak meg­lehetősen nagy megterhe­lést jelent. Es ez csak az érem egyik oldala. Mert az sem hagy­ható figyelmen kívül, hogy a felvetések, a javaslatok többsége egyszerre, vagy a tanácstagi beszámolókon, vagy a városkörzeti ta­nácskozásokon hangzik el, így tulajdonképpen egy hó­nap alatt kellene 100—1200 ügyet megvizsgálni. A menthető és magyaráz­ható körülmények ellenére a végrehajtó bizottság tit­kára olyan intézkedéseket bozott, amelyek a nyilván­tartások pontosabb veze­tésére, a határidők meg­tartására ösztönöznek. Ma: emlékezés Fráter Györgyre Fráter György életéről, életművéről hallhatnak előadásokat ma Nyírbá­torban a történelemszere­tő városlakók, s mind­azok, akik a legújabb ku­tatások eredményeit is szeretnék megismerni. A Fráter György születé­sének 500. évfordulója al­kalmából szervezett ese­ményen dr. Bartha Gá­bor, a Tudományos Aka­démia Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa tart előadást „Aki az önálló erdélyi fe­jedelemséget berendezte” címmel, dr. Szakály Fe­renc, a történelemtudomá­nyok kandidátusa, az MTA Történelemtudomá­ny i I ntéze tén ek tudomá- nyos főmunkatársa pedig „A nyírbátori egyezmény” címmel tart előadást az országegyesítés törekvé­seiről. Az előadások ma dél­után 2 órakor kezdőd­nek a városi tanács nagy­termében. He rontsa a városképet Több butik A butik — mint a me­gyében mindenütt — Nyírbátorban is gyor­san népszerű lett. Még másfél éve csupán 13 magánkereskedő volt a városban, közülük is kilencen vásározók vol­tak, s csak öt rendelke­zett állandó telephely- lyel, addig ezekben a napokban már 33 ma­gánkereskedő dolgozik. A lehetőséget kínáló rendelet megjelenése után először a divat­kötöttáru szakma volt a legnépszerűbb, napok alatt négy engedélyt ad­tak ki a már korábban is meglévő négy mel­lé. Aztán hárman virág- kereskedői engedélyt kértek, s azóta van már sportáru-, sporthorgász­cikk-kereskedő fagylal- tpzó, barkácsáruda, do­hány- és ajándékbolt, népművészeti és házi­ipari termékeket árusí­tó pavilon, egyre na­gyobb népszerűségnek örvend a Hunyadi utcá­ban a lángos- és halkeres­kedő, aki egyelőre egy lakókocsiban dolgozik. Érdeklődés mutatko­zik zöldség- és gyömölcs- kereskedésre és újabb jelentkezők kísérelnék meg a divatárut is, ám gondot okoz, hogy a vá­ros forgalmasabb pont­jain nincs elegendő hely, ahol pedig alkal­mas terület lenne, az nem elég vonzó a pén­zét befektetni szándéko­zó kereskedőj elölt szá­mára. Érdemes lenne — természetesen gondos mérlegelés után — né­hány területet ilyen célra kijelölni és esetleg típustervek alapján olyan pavilonok építését engedélyezni, amelyek nem rontják a városké­pet, de elkészültük után hozzájárulnak a lakosság ellátásához, a választékbővítéshez, s az sem baj, ha verseny­re késztetik az állami, vagy a szövetkezeti ke­reskedelmet. 240 milliót, amely több mint kétszerese a négy évvel ko­rábbinak. Hogyan változtak ezzel együtt a dolgozók élet- és munkakörülményei? A legjobb mutató erre a dolgozók keresetének alaku­lása, amelyet két év összeha­sonlítása fejez ki látványo­san. 1980-ban 41 721 forint volt a gyárban a bérszínvo­nal, amely egy év alatt 14 százalékkal emelkedett. Javultak a munkakörül­mények, az új üzemrészek­ben a dolgozók a kor szín­vonalának megfelelő feltéte­lek között dolgozhatnak. A nehéz fizikai munkát elekt­romos szállítóeszközök, da­ruk, pneumetikus és hidrau­likus gépek beállításával csökkentették, az elszívási rendszer kiépítésével meg­szűnt a porártalom az önt­vénytisztításnál, a zajos üzemrészekben dolgozókat pedig zajvédő eszközökkel látták el. Az orvos naponta 3 órát rendel, tavaly óta pedig rehabilitációs bizottság is működik, s hogy nemcsak pa­píron, igazolja: javaslatukra eddig 26 dolgozót helyeztek egészségi állapotának megfe­lelő munkahelyre. Gondoskodnak a gyárban a dolgozók politikai és szakmai képzéséről, továbbképzéséről is: jelenleg például három évfolyamon 217 szakmunkás- tanuló tanul. Kihelyezett szakközépiskola működik a gyárban, s ebben az évben tett érettségi vizsgát az első évfolyam. Igaz, nem kevés pénzébe kerül a gyárnak a dolgozók képzése, tavaly több mint félmillió forintot köl­töttek ilyen célokra, de meg­térül a befektetés. A dolgo­zók felkészültségét mutatja, hogy a DH-mozgalom kereté­ben 91 javaslatból 63 megva­lósítható volt, s a tavaly be­nyújtott 49 újításból is elfo­gadtak 29-et, amelyek négy- százezer forintot meghaladó eredményt jelentettek a gyár­nak. A gondoskodás egyik, s egyre népszerűbb formája a lakásépítés támogatása. Ta­valy és az idén 60—60 ezer forintot adott a gyár hosszú lejáratú kölcsönként kamat­mentesen a dolgozóknak, de a tröszt támogatásával 12 munkáslakás is felépült az elmúlt napokban. Gondot for­dítanak a dolgozók és gyer­mekeik üdültetésére.

Next

/
Thumbnails
Contents