Kelet-Magyarország, 1982. szeptember (42. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-07 / 209. szám

4 KetetrMagyarország 1982. szeptember 7, Finnország elnöke hazánkban Az izraeli hadsereg elfoglalta a beiruti magyar követséget Mint az MTI beiruti tudó­sítója jelentette, szombaton este 25 főnyi, nehézfegyve­rekkel megerősített izraeli egység szállta meg a Magyar Népköztársaság beiruti nagy- követségének épületét, amely súlyosan megrongálódott a korábbi izíaeli légi és tüzér­ségi támadások következté­ben. A barbár izraeli táma­dások súlyosan veszélyeztet­ték a beiruti magyar nagykö­vetség munkatársainak éle­tét, és ezért kénytelenek vol­tak az épületet már korábban kiüríteni. A nagykövetség el­foglalására azt követően ke­rült sor, hogy pénteken az izraeli csapatok három szek­torban is több száz métert nyomultak előre a bekerített Nyugat-Beirut belterülete, a palesztin menekülttáborok fe­lé. A Philip Habib amerikai elnöki megbízott közvetítésé­vel kidolgozott palesztin ki­ürítési terv a fővárost körül­záró izraeli csapatok részle­ges visszavonulását írta elő, de ennek éppen az ellenke­zője történt. Az izraeli akció durván megsérti a diplomáciai kap­csolatok védelmét biztosító nemzetközi jogszabályokat és előírásokat, közöttük a dip­lomáciai kapcsolatokról szóló, 1961. évi bécsi szerződést, amelyet Izrael maga is rati­fikált 1970-ben — jelentette az MTI tudósítója. Az izraeli hadsereg jog­sértő akciójával kapcsolat­ban az illetékes magyar szer­vek megtették a szükséges lépéseket. A marokkói Fesben tartják az Arab Liga csúcsértekezletét. Képünkön: Fabd szaúd-arábiai király (balra) és a vendég­látó II. Hasszán a fes-i repülőtéren. (Kelet-Magyarország telefotó) Olszowski a Szovjetunióba utazik A lengyel külügyminiszter a Szovjetunióba látogat. Mint Varsóban vasárnap este kö­zölték, Stefan Olszowskinak, 30. Még a Hortobágyon, a hídi csárdában is megfordult, pe­dig mi sem állt tőle távo­labb, mint az akkoriban ala­posan elkoptatott pusztai ro­mantika. Nyugtalansága ha­mar tovább űzte Debrecen­ből. Érmindszenten kötött ki, ahol mindig a legbiztosabb menedékre lelt, de itthon épp a biztonság nyugalma, a szellemi elszigeteltség kibír- hatatlansága fojtogatta. N£ki nyüzsgés, kavargás, városban lelhető izgalmak kellettek. Addig-addig menekült ör­vénylő kedélyével Léda elől, hogy szeptember elején visz- szatért hozzá. Elcsendesed­tek, megbékültek, legalább egy időre. Léda elhagyta a szanatóriumot, Berta húgá­hoz, a Koronaherceg — ma Petőfi Sándor — utca 6-ba költözött, ahol húgának ele­gáns kalapszalonja volt. Ok­a LEMP KB PB tagjának út­jára a hónap első felében ke­rül sor. tóber 20-án annyi viaskodás után mégiscsak megnyugod­va tért vissza Párizsba. A túlihajszolt életről ezt követően sem tudott lemon­dani Ady. Sokat köszönhetett Brüll Bertának: a Korona­herceg utcai lakás biztos me­nedékévé vált, kényelem, ro­koni gondoskodás vette kö­rül. Telefon is volt a lakás­ban, innen tartott kapcsola­tot barátaival és a szerkesz­tőségekkel, elsősorban a Nyu­gattal és a Népszavával. Rossz fogaival sokat bajló­dott, nélkülözhetetlenné vált az alaposabb kezelés. Rette­gett a fizikai fájdalmaktól, de szerencsére az épp oly ki­tűnő barát, mint amilyen ügyes fogorvos Madzsar Jó­zsefre bízhatta magát. Épp a fogsor reparálása miatt kényszerült gyakori szoba­fogságra. Gyomorbánta Imák miatt is szenvedett. Hiába tett meg érte mindent Brüll Berta, egészségileg megint leromlott, emiatt hosszabb (Folytatás az 1. oldalról) meghívásunkat. Az ön ma­gyarországi látogatása a Ma­gyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság közötti ha­gyományos jó kapcsolatok ki­emelkedő jelentőségű esemé­nye, amely egyaránt kifejezi a két ország gyümölcsöző együttműködését, kapcsola­taink zavartalanságát, s a magyar és a finn nép közötti kölcsönös tiszteletet és barát­ságot. Legfőbb kívánságunk, érez­zék jól magukat nálunk. Ta­lálkozónk jó alkalmat ad ar­ra is, hogy áttekintsük kap­csolataink legfontosabb kér­déseit, együttműködésünk fej­lesztésének lehetőségeit, meg­vitassuk a népeinket egyaránt érintő nemzetközi kérdése­ket, és jobban megismerjük egymásnak a nemzetközi helyzet javítására irányuló erőfeszítéseit. A jelenlevő magyarok többsé­ge már járt Finnországban, magam is személyesen tapasz­talhattam finn barátaink ven­dégszeretetét és kitüntető fi­gyelmét. Jóleső érzéssel gon­dolok vissza finnországi lá­togatásaimra, találkozásaim­ra a finn társadalmi és poli­tikai élet vezetőivel. Több­ször volt alkalmam találkoz­ni Urho Kekkonen úrral, az ön elődjével, Finnország ki­emelkedő politikai személyi­ségével, az európai béke és együttműködés fáradhatatlan harcosával, a magyar—finn barátság őszinte hívével, aki­nek életművére a magyar nép őszinte tisztelettel és megbe­csüléssel tekint. Érthető tehát, hogy nagy fi­gyeleméi kísértük és öröm­mel fogadtuk az ön megnyi­latkozásait és gyakorlati lé­péseit, amelyekkel hivatal­ba lépése után hitet tett a finn külpolitika alapelveinek töretlen folytatása mellett. Ebből kiindulva biztos va­gyok abban, hogy szilárd ala­pokon, mindkét nép érdekei­nek megfelelően tovább fog­nak fejlődni a Magyar Nép- köztársaság és a Finn Köz­társaság kétoldalú kapcsola­tai, s erősödik együttműkö­désünk, közös irányú erőfe­szítésünk a nemzetközi szín­téren a béke, a biztonság ja­vára. Tisztelt elnök úr! Kedves barátaink! Népünket és kormányun­kat aggodalommal tölti el a nemzetközi helyzet kedve­zőtlen alakulása. Az enyhülé­si folyamat eredményei és biztató perspektívái, amelyek az önök szép fővárosának, pihenőre hazautazott Ér- mindszentre. Részben az elzártság ellen- súlyozására, részben a tény­leges teendők miatt sűrű, sokfelé ágazó levelezést folytatott. A tényleges te­endők legfontosabbika a Minden titkok versei új kötetének küszöbön álló megjelenése volt. Izgatott le­vélváltásokra adott okot a részletek tisztázása. Ady a bizalmatlanságig aggályos volt köteteinek sajtó alá ren­dezésekor. Izgatta minden semmiség, mert azt akarta, hogy kötetei küllemre is tö­kéletesek legyenek. Az effé­le, szeszélyekbe hajló igé­nyeit soha nem tudták kielé­gíteni. Ezúttal is szinte dü- hödten panaszolta el kifogá­sait a kötet küllemét illető­en. „A Nyugat tekintetes ki- adóhivatalának Rydapest. Kedves Uraim, megszégyenítve és meggya­lázva kaptam legújabb ver­seskönyvemet. így megcsú- folni valamit” csak akarattal lehet. Hitvány, ízléstelen, rongy, tele sajtóhibákkal még a címekben és dedikálások­ban is. Én rá se tudok nézni, nem vállalom, utálom. Azon­ban mint minden új köny­vemből, ebből is kérek egy szép puha, fekete bőrkötést, lehetőleg gyorsan. Végtelenül bánt ez a lekicsinylés, ez a megcsúfolás. Egyébként is csupa indolenciát látok. A jegy, a vasúti jegy dolgában semmit sem írnak. Pedig Helsinkinek nevéhez is kötőd­nek, az utóbbi időszakban veszélybe kerültek. A fegy­verkezési hajsza fokozására, a hidegháború felélesztésére irányuló törekvések az em­beriség alapvető érdekeit ve­szélyeztetik. Kontinensünk, Európa, az elmúlt évtizedekben békés és biztonságos földrésznek bi­zonyult. Földrészünk törté­nelmében leghosszabb, hábo­rútól mentes időszakát él­jük. Ez a népek békeakara­tának, a reálisan gondolkodó és cselekvő politikusok erő­feszítéseinek eredménye. A béke fenntartása, a biztonság erősítése azonban szüntelen és megújuló küzdelmet igé­nyel. Nem engedhetjük meg, hogy az enyhülés folyamatá­ban hatalmas munkával ed­dig elért eredmények meg­semmisüljenek. Ebben a jelenlegi bonyo­lult, feszültségektől terhes nemzetközi helyzetben az emberiség létérdeke a béke­szerető erők aktív fellépése és a megegyezés a tömeg- pusztító fegyverek csökken­téséről. Az enyhülés vív­mányainak megőrzése érde­kében fontosnak tartjuk a vitás kérdések tárgyalásos úton történő megoldását, a kapcsolatok, a párbeszéd fenntartását a különbző tár­sadalmi berendezkedésű és szövetségi rendszerekhez tar­tozó országok között. A Magyar Népköztársaság az enyhülési folyamat to­vábbvitelének, a fegyverze­tek alacsonyabb szintjén meg­valósuló biztonság és erő- egyensúly, a békés egymás mellett élés politikájának hi­ve. Ezért támogatjuk a Szovjetunió ez irányú javas­latait, amelyek jól szolgálják a világbéke megőrzésének egyetemes ügyét. A világ számos pontján meglévő válsággócok azzal a veszéllyel fenyegetnek, hogy egy nagyobb katasztrófába sodorhatják az emberiséget. Különösen veszélyesnek tart­juk a közel-keleti helyzetet, az Egyesült Államok sokol­dalú támogatását élvező Iz­rael folyamatos és barbár agresszióját a térség népei ellen. A válság megoldásával kapcsolatos álláspontunk változatlan. Átfogó és igaz­ságos rendezésre van szük­ség, amely békét és bizton­ságot teremt a térség vala­mennyi állama és népe szá­mára, s amelynek tartalmaz­nia kell a sokat szenvedett palesztin nép elidegeníthe­tetlen jogainak elismerését Ss. alá kellene írnom a fényké­peket, ha ugyan ki nem akar­nak hagyni. Az új Nyugatot sem küldték. Küldjék el s küldjék el a két legutolsó Nyugat számot a Koronaher­ceg utca 6. sz. alá Mile. Gil­berte részére is. A Tanulmá- nyok-füzetet karácsony után majd fönn összeállítom. Az új Nyugat számba írni fogok valamit, bár beteg vagyok, s undorodom önmagámtól s a Nyugattól egyaránt. Szerető üdvözlettel Ady Endre. Ér-Szentkirály, 1910. dec. 20.” Költői működését növekvő bizalmatlansággal figyelték a hivatalos körök. A duk-duk affér lezajlásával véglegesen és visszavonhatatlanul a konzervatív kormánypolitiká­val szemben álló liberális, radikális világnézet mellett kötelezte el magát Ady, sőt a Népszavában közölt versei bátor forradalmi hangot ütöt­tek meg, magáénak vallva a proletariátus ügyét, ha teore­tikusan nem is, de érzelmi- leg-erkölcsileg feltétlenül. Éppen az időben, amikor új kötete ügyében levelezett Érmindszentről, maga Tisza István miniszterelnök nyil­vánította ki, milyen a hiva­talos vélemény. Igaz, kije­lentése bizalmas körben — 1910. november 8-án -- hangzott el, de irányt, állás- foglalást jelentett a magas beosztású fültanúk számára. (Folytatjuk) Kedves vendégeink! Jól ismerjük és nagyra értékeljük Finnország fellé­pését a nemzetközi béke és biztonság erősítéséért. A Finn Köztársaság békeszere­tő, aktív, semleges külpoli­tikája földrészünk stabilitá­sának fontos tényezője. Elnök úr! A magyar—finn kapcsola­tok fejlődése az elmúlt idő­szakban is töretlenül folyta­tódott. Népeink hagyomá­nyos kapcsolatait ápolva nem kis büszkeséggel állapíthat­juk meg, hogy együttműkö­désünk a különböző társa­dalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésé­nek jó példája A magyar és a finn népet a történelmi, rokoni kapcso­latok mélyen gyökerező ér­zései mellett mind erősebben összeköti az a széles körű együttműködés, amely az élet számos területén kibon­Első titkár úr! Elnök úr! Tisztelt hölgyeim és ura­im! Nagy örömmel hallgattam azokat a meleg szavakat, amelyeket ön, első titkár úr, népemhez és személyesen hozzám intézett. Kérem, fo­gadja ezért őszinte köszöne- temet. Mindaz, amit ön a népeinket összekötő kapcso­latokról és a kölcsönösen sokoldalú együttműködésről elmondott, teljes egészében megfelel a mi nézeteinknek is. Minden finn—magyar ta­lálkozó elválaszthatatlanul velejárója a különös meleg­ség és a viszontlátás öröme. Ezzel összefüggésben sze­retném megköszönni az önök meghívását, amelynek feleségem és én nagy öröm­mel tettünk eleget. Felké­szültünk arra, hogy feleleve­nítsük a régi, évekkel ez­előtt szerzett felejthetetlen emlékeket. Ugyanakkor vár­juk az új, friss benyomáso­kat a magyar testvérnép si­keres szellemi és anyagi épí- itőmunkájáról. Első titkár úr! Az előbb utalt arra az erős és mély együvétartozási ér­zésre, amely népeink kapcso­latait jellemzi. Ez olyan tény, amelyről nem lehet és nem is fogunk megfeledkez­ni. Történelmünknek a kö­zös régmúlt homályos kezde­teibe gyökerező tudata, az a tény, hogy a finnek és a ma­gyarok ugyanabba a nyelv- családba tartoznak, mindig lelkesített bennünket. A kö­zeli rokonságnak mindkét részről meglévő érzése ked­vező hatású volt kapcsolata­ink fejlődésére állami szin­ten, és az állampolgárok kü­lönböző rétegei között egy­aránt. Ezen az alapon Finn­ország és Magyarország — társadalmi rendszereink elté­rő volta ellenére — rövid idő alatt példás, önzetlen barát­ságon alapuló kontaktusokat alakított ki. Ennek következ­tében az országaink közötti együttműködésben jelentős eredményeket értünk el. Az országaink közötti sok­oldalú, több mint száz évre visszanyúló kulturális kap­csolatok mindig híven szol­gálták és erősítették a népe­ink közötti meleg barátságot. Ezek nyomán a kapcsolatok társadalmaink különböző szintjein állandóan szélesed­tek. Napjainkban egyre több finn látogat el önökhöz és a magyarok is egyre nagyobb számban keresik fel az észa­kon élő testvérek országát. Finnország és Magyaror­szág a gazdaság terén is elő­ítéletek nélkül valósította meg a sokoldalú és kölcsönö­sen előnyös együttműködést, takozott. Azt is látjuk azon­ban, hogy lehetőségeinket még korámtsem merítettük ki teljesen. Ha közös szándé­kainkkal összhangban to­vábbi erőfeszítéseket te­szünk, még előbbre jutha­tunk. Meggyőződésünk, hogy az ön mostani látogatása ezt a célt jól szolgálja és törek­véseinket mindkét ország vezető testületéi is maguké­nak vallják. Ennek szellemében kívá­nok önnek, elnök úr, és ked­ves feleségének kellemes ma­gyarországi tartózkodást és kérem, tolmácsolják a ma­gyar nép baráti üdvözletét és legjobb kívánságait a finn ■népnek. Kádár János Mauno Kof- visto elnök és felesége, vala­mint a jelen lévő finn vendé­gek egészségére, Finnország és a testvéri finn nép boldo­gulására, népeink barátságá­ra és együttműködésére, a békére emelte poharát. aktív kereskedelmi forga­lomra és dinamikus gazdasá­gi kapcsolatok kialakítására törekedve. A gazdaságban és bizonyára a kapcsolatok más területén is van azonban még tennivalónk, találhatók kihasználatlan erőforrások és lehetőségek is. Első titkár úr! Amikor ön 1973 őszén Finn­országba látogatott, tisztelt elődöm kijelentette: a finnek politikájukkal már régóta meg akarják mutatni, hogy a különböző társadalmi rend­szereket képviselő népek kö­zötti gyümölcsöző együttmű­ködés nemcsak lehetséges, hanem szükséges is. „A kü­lönbségek nem akadályt, ha­nem inkább kihívást jelente­nek”, állapította meg Kekko­nen elnök. Azok az eredmé­nyek, amelyeket például Finnország nagy szomszédjá­val, a Szovjetunióval fenn­álló szilárd kapcsolatai terén elért, feljogosítanak arra, hogy hangsúlyozottan ismé­teljem elődöm szavait- Kis népként mi, finnek különö­sei* fontosnak tartjuk a nem­zetközi békés egymás mellett élést, amely a biztonság és a jólét alapja. Mint ismeretes, Finnország tevékenyen részt vesz a nem­zetközi együttműködésben, is­mert és elismert semlegessé- gi politikája keretei között. Ez a politika eszköz, amellyel részt vállalunk a változó vi­lág dolgaiból és amelynek se­gítségével mind saját bizton­ságunk támogatására, mind a nemzetközi együttműködés érdekében képesek voltunk reális és gyümölcsöző béke­politika kialakítására. Mi mindent elkerülünk, ami el­lentétek kialakulását váltaná ki a nemzetközi életben, és ■igyekszünk elősegíteni az ál­lamok közötti megértést mindenütt, ahol arra meg­vannak a feltételek. Ebben a vonatkozásban örömmel állapítható meg, hogy Finnország aktív, béke­szerető semlegességi politiká­ja és Magyarország külpoli­tikája már évek óta megta­lálta az érintkezési pontokat a békés egymás mellett élés megvalósításában. Ezeket az érintkezési pontokat foglalja keretbe az európai biztonsá­gi és együttműködési érte­kezlet záróokmánya is. Engedjék meg, hogy még egyszer kifejezzem köszönete- met azért' a nagyszerű ven­dégszeretetért, amelyben en­gem, feleségemet és kísérete­met részesítették. Mauno Koivisto elnök po­harát emelve kívánt boldog­ságot és jó egészséget ven­déglátóinak, valamennyi je­lenlévőnek, s sok sikert a ro­kon magyar nép munkájához, törekvéseihez. Mauno Koivisto: A finn és a magyar külpolitika megtalálta a közös pontokat Arab csúcs Fesben Gerencsér A Iwmr* Miklós: 1 f - f I fej L, jl ML ML ML lr / Ady Endre CDCélettörténete

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents