Kelet-Magyarország, 1982. szeptember (42. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-29 / 228. szám

1982. szeptember 29. Kelei-Magyarország 3 Szabályozók A mezőgazdasági pénz­ügyi szakembereket élénken foglalkoz­tatja a Minisztertanács szeptember 16-i határoza­ta. Az árak és a pénzügyi szabályozók módosítása szigorítja a gazdálkodás körülményeit. Egy szűk körű beszélgetésben erről hosszú eszmecsere folyt. Mindenekelőtt azt latol­gatják a jelenlévők: a ked­vezőbb árarányok mennyi­ben ellensúlyozzák a nö­vekvő kiadásokat. Természetesen a felvá­sárlási árak átlagosan 3,7 százalékos növelése, a nö­vényvédő és gyomirtó szerek, valamint a mező- gazdasági gépek árnöve­kedését egy az egyben nem tudja kompenzálni. Differenciáltan erre na­gyobb a lehetőség. Ott, ahol például jelentős a búza-, avagy a kukorica­termesztés területe, ma­gasak a termésátlagok, a felvásárlási árnövekedés kiegyenlítheti a termelési költségnövekedést. Má­sutt az állattenyésztés jö­vedelmezősége javítható, a nagyobb volumenű és jobb minőségű vágómarha és vágósertés, avagy a vá­góbaromfi értékesítéssel. Kimondható tehát — és ez volt a beszélgetés lé­nyege — az 1983. évi ár- és pénzügyi szabályozás sok lehetőséget ad a gaz­dálkodásban a költségek és bevételek egyensúlyban tartásához. Ettől függetle­nül a gazdálkodás körül­ményei és feltételei szigo­rodtak. Csupán a termelés jobb szervezésével, a ter­mékszerkezet megfontolt módosításával nem lehet tökéletes a pénzügyi hely­zet. Most már valóban lét­kérdés a takarékosság. Ez mindenekelőtt a normák megtartásával és szigorí­tásával érhető el. A norma szerinti gaz­dálkodás nem szű­kíthető le részterü­letekre. Nemcsak a gé­peknél, az .üzemanyag fel- használásártál, de minden ágazatban, minden mun­katerületen nagy a tarta­lék. Az állattenyésztésben például az abrak, a nö­vénytermesztésben az ok­szerű kemizálás kínálja a norma szerinti vagy nor­ma alatti felhasználást úgy, hogy a teljesítmény nő. Akik beszélgettek, he­lyes végkövetkeztetésre jutottak: a szigorúbb gaz­dasági körülményeket csak jobb munkával, nagyobb teljesítménnyel lehet eny­híteni. Ilyen alapon kell és lehet előbbre lépni. S. E. „Szabolcs" láda készül A baktalórántházi Dózsa Termelőszövetkezet 67 hektárnyi erdejében folyamatos a fakitermelés és -pótlás. A terme­lőszövetkezet nyírkércsi fűrészüzemében két műszak alatt tíz köbméter farönköt dolgoznak fel, melyből az idén saját részükre eddig százezer darab Szabolcs típusú almásládát készítettek. Képeinken: aaládaszegezők és a fűrészüzem. (Jávor László felvételei) M agyarországon több száz ezer alkoholistát tar­tanak nyilván. Vajon mennyi azoknak a száma, akik nincsenek benne semmi­lyen katalógusban, jegyzék­ben? Beteges szenvedélyük­kel nemzedékeket tesznek tönkre, naponként egyre el­viselhetetlenebbekké válnak a gyerekek számára. Leve­gőtlenek az ilyen családok, az élet furcsa, torzított, ön­magába fordul tekintetükben, gondolataikban. X Jancsi ott áll az ajtótól nem messze. Nekitámaszko­dik a falnak, de ahogy kilép valaki az ajtón imbolyogva, olykor haragosan káromkod­va, Jancsi azonnal kiegyene­sedik, félve pillant a kilépő­re. Aztán megnyugszik, majd bátrabban elsétál az ajtó előtt és benéz. Az apját nem látja, de a hangját már egy félórája hallja. Szólni kelle­ne neki, hazahívni, az étel kiszedve hűl az asztalon. A kocsmából dől a sárga fény, parányi 'udvart” vará­zsol a sötétbe. Az „udvaron” túl alig látni, csak messze világít egy utcai lámpa. Vál­lalja-e a verést, ami a zava­rásért jár vagy ne? Az apja nem szereti, ha érte jön a gyerek. Már belépne, amikor majdnem felborítja egy asz- szony. A pálinka szagát még sokáig magán érzi. Férfiak lépnek ki az ajtón, mennek néhány métert és vizelnek. Jancsi reszket az idegesség­től. Bemehetne. Odaállna az apja elé és mondaná: „Apu, gyere haza!” Nem érti, de olyan furcsán, idegenül hang­zanak ezek a szavak a fülé­h*»n Hazafelé futva többször mondaná, hogy: „Apu, gyere haza!”, de egy hang se jön ki a torkán. X Borostás arcára, rossz ru­hájára és bolondos lovára mindig emlékezni fogok. Ugyanabban az időben állt meg a kocsma előtt, hogy az­napra engedélyezett borát megigya. Fuvaros volt. Nem - mulasztotta el, hogy minden­nap elsüssön egy tréfát,Jiogy élcelődjön valakin. Kezébe vette a poharat, be­lekóstolt, majd elégedetlenül víznek csúfolta a kocsmáros borát, vagy belekötött vala­melyik hallgatag iszogatóba. Ha néha mégis elmaradt, azonnal eszébe jutott valaki­nek, hiányzott a humora. Szerette a munkát, a becsü­letes embereket. Mindig az volt az érzé­sem, ha láttam, hogy Krúdy regényeiből toppant elém. Az orvos eltiltotta a szeszesital­tól. Aztán egyszer végképp elmaradt. Azt mondták, hogy meghalt. Egy délután a szo­kásos időben megállt a lo­vacska a kocsma előtt, a bakról feketébe öltözött fele­sége szállt le, és Bandi bácsi legendává szépült mozdulatá­val két deci bort kért, tisz­tán. „Apu, gyere haza!" KARDFOGÚ HAL ÉS BOHÉMÉLET Start a Taurus-klubban — Gyárunk közművelődési törekvéseit, az itt kialakult szokásokat a kapukon belüli kulturális életet nyugodtan vehetjük tipikusnak — magyarázza Szabó László, a Taurus gumigyár szakszervezeti bizottságának titkára. — Körül­belül ilyen a helyzet minden nyíregyházi üzemben. Sorolja a legnagyobb gon­dokat — ezek között is első helyen áll az általános isko­lát el nem végző fiatalok „újratermelődése”, az a lát­szólag kilátástalan küzdelem, amit a dolgozók iskolája ki­helyezett tagozatainak szer­vezéséért az üzemek folytat­nak. Ibrányban már sikerült Megemlíti, hogy Ibrányban már sikerült egy tanfolya­mot elindítani, de bent a Taurusban eddig még nem jártak sikerrel a szervezők. Nagy gondot jelent az is: ki törődjék a bejárókkal? Sze­rencsére olyan jó a buszköz­lekedés — műszakkezdéshez és -végzéshez igazodva —, hogy gyáron belül alig kép­zelhető el késő délutáni kul­turális program. Sorolhatnák még a jel­lemző adatokat, jelenségeket, egészen addig; van-e tekin­télye az üzemben a népmű­velőnek, tudják-e a gyár dolgozói, mit csinál a nép­művelő, hogyan tart kapcso­latot háromezer emberrel, milyen igényekre épít, s mit kínál a különböző érdeklő­dési körök szerint? A nép­művelő szó hallatán itt is sokan legyintenek, afféle fö­lösleges státusnak tekintik, amire semmi szükség, de hát előírják. Ettől a szemlélettől elég messzire esik a másik véglet — s ez utóbbit sajnos még nem tekinthetjük tipi­kusnak, általánosnak Nyír­egyházán — mégpedig azt, hogy Németh Mihálynak, a Taurus fiatal népművelőjé­nek a gyár segítségével ol­dódik meg hamarosan a la­káshelyzete. A gyár tehát fontosnak tartja a népmű­velő munkáját. Kiválasztani a leg­érdekesebbet — Két és fél éve kerültem ide — mondja Németh Mi­hály — s bizony eléggé mos­toha körülmények között kezdtem meg a munkámat. Mert egy ilyen nagy gyár­ban lejárhatja a lábát a nép­művelő, amíg mindenkihez eljut, hogy megteljen a nagyterem közönséggel. Né­Amikor megitta és elment, a kocsmában levők sokáig néztek a lassan haladó kocsi után. X Karcsi apjáról senki se tudja megmondani, hogy mi­kor volt utoljára józan. Du­hajkodik, ha részeg, köteke­dik, ha felébred. Amikor elő­ször találkoztam Karcsival, a szeme döbbentett meg legin­kább. Csak ember nézhet így, a fájdalom mélységeitől súlyosan. Csendessége, szót­lansága még csak fokozta ezt a hatást. Valami nagy-nagy erőt sejtettem benne, ami ha közegére talál, megsokszoro­zódhat és képessé teheti ar­ra, hogy kitörjön ebből a fojtogató, szellemi sivárság- ösztönösségre nevelő környe­zetből. Amikor beszélgettünk, szavai hihetetlen mélységből törtek fel, egy életnyi kese­rűséget, megbántottságot ci­pelve magukkal. Később megtudtam, hogy Karcsi nem találta meg azt az erőt sokszorozó közeget. A szemében is egyre gyen­gébb lett a láng, míg telje­sen elnűnt a mélységben. Nagy István Attila hány kudarc és sok szép él­mény után most már ott tar­tok, hogy jól kiépített háló­zatom van, kulcsembereket találtam a brigádokban, a fiatalok között, s egészsége­sen pezsgő kulturális életről számolhatok be. Ami pedig a népművelő elismerését il­leti, ha megkapom a lakást, az már önmagáért beszél. Az erkölcsi elismerés, vagy ta­lán úgy is mondhatnám, a tekintély pedig munkám eredményétől is függ. Jó érzés hírt adni arról, hogy a népművelés-földrajz szakot végzett fiatal nép­művelő, csakúgy, mint a népművelés-könyvtár szakos üzemi könyvtáros, Podráczki Károlyné jól érzi magát munkahelyén. Az olvasók most már hatezer kötetes szépirodalomból válogathat­nak. A forgalommal elége­dettek, főleg a kötelező ol­vasmányok a keresettek, amit innen visznek haza a szülők iskolás gyermekeik­nek. Rendszeresek az üzemben a TIT-előadások. Témájukat úgy igyekszik Németh Mi­hály kiválasztani, hogy so­kakat érdeklő, aktuális kér­dések szerepeljenek napiren­den — így például a kisvál­lalkozások jogi háttere, a la­káshelyzet, az egészséges életmód, a fiatalkorúak bű­nözése stb. Bekapcsolódtak a nyíregyházi munkásművelő­dési hetek programjába, s ennek keretében legutóbb nagy sikerű kiállításnak ad­tak otthont. A Természettu­dományi Múzeum anyagát láthatták a gyári dolgozók Kővé vált ősvilág címmel. — Több, mint ezren néz­ték meg a kiállítást — me­séli a népművelő — s vagy ötszázan be is írtak a ven­dégkönyvbe. Az egyik érde­kes bejegyzésre sokan fel­figyeltek, ugyanis azt kifogá­solta egy látogató, hogy a kiállított kardfogú hal met­szőfoga nem volt szabályos. A kis sztori azt igazolja: a valóban jó, vonzó progra­mokat őszinte érdeklődés kí­séri. S egy másik példát is említ Németh Mihály, egy operaelőadást a színházban. Azt hitte, alig lesz jelentke­ző, s huszonhét jegy kelt el. Olyanok vették meg, akikre nem is gondolt. Apró jelek ezek, melyekhez a népműve­lőnek igazodnia kell. Színházban a gyáriak Az egyik legnépszerűbb közművelődési forma agyár­ban a vetélkedő. Brigádok serege vesz részt a különféle versenyeken, nagy lelkese­déssel. Esetenként egymást is kihívják házi mérkőzésre például a gyár történetéből, vagy Kodály életművéből. Bevált az a módszer, hogy a brigádok fele arányban ér­dekeltek a színházbérietek összegéből — 50 százalékát a szakszervezet fizeti, a má­sik felét a brigádkasszából adják hozzá. Most 128 bér­letük van a brigádoknak, de nem volt olyan színházi elő­adás az elmúlt évadban, amire a gyárból ne vettek volna jegyet. Amivel nem férnek be a gyárba, arra ott van a „hát­ország”, a Népkert utcai klub. Itt startol most új program­jával az ifjúsági klub, itt találkoznak a nyugdíjasok, más­kor a fiatal mérnökök, közgazdászok és technikusok, vagy a szocialista brigádok vezetői. S mi is lehet a népművelő legnagyobb öröme, mint ha pezsgő az élet a klubban, vagy ha előadások, filmankétok, író-olvasó találkozók, vetélke­dők alkalmával a gyári kétszáz személyes kultúrterem zsú­folásig megtelik. Baraksó Erzsébet Új kenyérgyár Nyíregyházán Ha Nyíregyházáról utazunk Oros irányába, a tejipari vál­lalat szomszédjában, az al­mafák koronája fölött itt-ott már felvillannak a leendő kenyérgyár földbe ágyazott betontartó oszlopai. A terep- rendezés idén tavasszal kez­dődött. Így szeptember ele­jén a KEMÉV dolgozói el­kezdhették a 168 millió fo­rintért épülő létesítmény alapozását. A kenyérgyár terveit a SZÖVTERV készítette. Az a tervezővállalat, amely már hét alkalommal dolgozott a Nyíregyházi Sütőipari Válla­lat megrendelésére, illetve az elmúlt években 9 kenyérgyár terveit szállította csehszlovák megrendelésre. A nyíregyházi vállalat szakembereit a kö­zelmúltban tapasztalatcse­rére vitte Csehszlovákiába a SZÖVTERV. A szabolcsi szakemberek többek közt Nyitrán is jártak, ahol olyan kenyérgyár dolgozik, mint amilyen a nyíregyházi lesz. A csarnok szomszédjában álló összesen 300 tonnás liszt­silókból pneumatikus rend­szeren és automatikus mérle­gen át jut a liszt az üzem­csarnokba. Az épületben há­rom folytonos 'tésztakészítő vonalon gyártják — emberi kéz érintése nélkül — a friss kenyere): óránként ezer ki­logrammot. Az egész folya­matot mikroprocesszor ve­zérli, amely egyedülálló lesz az ország sütőiparában. Az első vonalon alföldi, a máso­dikon burgonyás-, a harmadi­kon fehér kenyér sül majd. Két műszakban — a gyárve­zetőtől a portásig — mind­össze félszázan dolgoznak majd itt, ahol naponta 48 tonna kenyér sül mintegy 130 ezer ember ellátására. A tervezők gondoltak a jö­vőre is. A csarnokban helyet hagynak egy új (a negyedik) folytonos tésztakészítő vo­nalnak. így ha több kenyér­re lesz szükség az új FTK- vonal beállításával, növel­ni tudják a termelést. Nem feledkeztek el az itt dolgo­zók kényelméről sem. Ré­szükre fekete-fehér öltözőt, fürdőt, kultúrtermet, ebédlőt rendeznek be a jól felszerelt laboratórium és az irodák mellett. A gyár építését 1984 de­cemberére fejezik be. Ezután kezdik meg a technológiai szerelést,, melyet 1985. április 1-én követ a próbaüzemelés. Ezzel egy időben folyama­tosan megszűnnek az elavult nyíregyházi kis sütödék. A jósavárosi üzemben finom- pékáruk termelésére állnak át, a Vöröshadsereg utcai pe­dig tanműhelyként működik tovább. Szükség lesz tovább­ra is a jelenlegi kenyérgyár munkájára, ahol csak péksü­temények készülnek majd, s a hetedik ötéves terv alatt korszerű alagútzsalus kemen­céket szerelnek fel. <h.)

Next

/
Thumbnails
Contents