Kelet-Magyarország, 1982. szeptember (42. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-29 / 228. szám
4 Kelei-Magyarország 1982. szeptember 29. Napi külpolitikai kommentár Két zsiráf — egy panda A japán kormány — jelentették be Szuzuki Zenko japán kormányfő pekingi látogatásának megkezdésekor — két zsiráfot ajándékoz Kínának, amely ezt egy pandamackóval viszonozza. Az állattanban járatlanok is tudják, hogy a panda jóval ritkább, így a 2:1 tisztes cserearánynak tűnik. A megfigyelők azonban most, e magas szintű látogatás során alighanem joggal vélik úgy, hogy a derék mackókülönlegesség a két zsiráfnál jóval többe kerül majd Tokiónak... Minden jel arra utal ugyanis, hogy Peking a látogatást elsősorban arra akarja felhasználni, hogy gazdasági gondjain enyhítsen a sziget- országi szomszéd segítségével. Máris bizonyos, hogy Japán 65 milliárd jenes kölcsönt ad a Kínai Népköztársaságnak — és ez még aligha bizonyul majd a panda teljes „ellenértékének”. Szuzuki látogatásának protokolláris oka egyébként egy jubileum: pontosan egy évtizede írták alá a két nagy ázsiai ország képviselői a diplomáciai kapcsolatok új- rafelvételéről szóló egyezményt. Hosszú, buktatókkal és kitérőkkel teli volt az út idáig. Mit szépítsük, a japán —kínai kapcsolatok újkori története a feszültségek, nemegyszer véres háborúk története. Nem csoda, ha a Kínai Népköztársaság és az amerikai politika szférájába került Japán Császárság között sokáig fagyos volt a viszony. A frontáttörést a Nixon nevével fémjelzett amerikai—kínai kibékülés hozta. Kína akkor nem titkolta, hogy a „nagy háromszöghöz” (USA, Japán, Kína) a szov- jetellenesség jegyében csatlakozik — olyannyira, hogy Tokió később a Pekinggel kötött szerződésébe kénytelen volt felvenni a hírhedt szovjetellenes cikkelyt (a „Hegemónia-záradékot”). A kapcsolatok ezután intenzívebbé váltak, igaz, problémák is maradtak bőven. Japán ipari köreiben például sokkot okozott a már megkötött gazdasági szerződések sorozatos lemondása. Az egyik leglátványosabb vitára épp a jubileumi esztendő, 1982 nyarán került sor, az emlékezetes „tankönyvvita” formájában. Azóta összeállt a kép és bebizonyosodott": a pekingi tiltakozások fő célja az volt, hogy egyrészt Tokiót — és közvetve az éppen Tajvannal fegyverüzletet kötött Washingtont — nyomatékosan emlékeztessék Kína „érzékenységére”, pnásrészt pedig a még mindig fontos pozíciókat őrző „balosokat” a KKP kongresszusa előtt megfosszák attól a lehetőségtől, hogy Tenget és híveit „túlzott engedékenységgel” vádolhassák. A találkozó világpolitikai érdekessége, hogy a tíz esztendővel ezelőtti szovjetellenesség tompult. Ez már a KKP-kong- resszuson is érezhető volt, s azóta Bakuban elhangzott Brezsnyev higgadt, a szovjet—kínai vizsony normalizálását kívánatosnak minősítő beszéde. Hirmát Endre NSZK Döntött az FDP A Német Szabaddemokrata Párt parlamenti frakciójának kedden megtartott titkos próbaszavazásán az 54 képviselőből harmincnégyen értettek egyet azzal, hogy az FDP pénteken — a keresztény uniópártokkal együtt — úgynevezett konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal buktassa meg Helmut Schmidt kancellár kisebbségi szociáldemokrata kormányát. A ha- talomátvételi kísérlet ellen 18 szabaddemokrata képviselő szavazott. A CDU—CSU-val folytatott tárgyalások eredményét, vagyis a tervezett keresztényliberális koalíció programját 32 képviselő fogadta el, 20 pedig elutasította. Mindkét szavazásnál két képviselő tartózkodott. A szavazásban részt vett egy olyan nyugat-berlini képviselő is, aki a konstruktív bizalmatlansági indítvány parlamenti szavazásán nem vehet részt. Pénteken a Bundestagban tehát 54 helyett csak 53-an szavazhatnak. Egyelőre nem tudni, hogy a mostani szavazáson a nyugatberlini képviselő mire adta le voksát. Időszerű kérdésekről, a magyar kormány békepolitikájáról Poja Frigyes beszéde az ENSZ-ben Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere az ENSZ-közgyűlés 37. ülésszakán elhangzott beszédében kedden rámutatott: az ülésszak ellentmondásos, veszélyekkel terhes helyzetben kezdte meg tanácskozását, olyanban, amikor a békét és biztonságot fenyegető aknamunka erősödött, s néhány konkrét eseménnyel összefüggésben tovább nőtt a feszültség. A magyar külügyminiszter e kedvezőtlen fejlemények okát a szélsőséges imperialista köröknek abban a törekvésében látja, hogy megbontsák a két világrendszer között kialakult erőviszonyokat. Ezek a körök módszeresen törekszenek a szocialista és a fejlett tőkés országok kapcsolatainak megrontására, a kelet—nyugati együttműködés fejlesztésében elért, kölcsönös érdekeken alapuló eredmények felszámolására. „A Magyar Népköztársaság kormánya határozottan elítéli az enyhülés elleni támadásokat, a nemzetközi légkör megrontására és a fegyverkezési verseny fokozására irányuló próbálkozásokat. Legfőbb külpolitikai feladatának a jelenlegi helyzetben is azt tartja, hogy lehetőségeihez mérten hozzájáruljon a világbéke megőrzéséhez, a nemzetközi légkör javításához, a nemzetközi biztonság megszilárdításához, a leszerelés ügyének előmozdításához, az államok és népek barátságának és sokoldalú együttműködésének erősítéséhez" — hangoztatta a külügyminiszter. Púja Frigyes a továbbiakban állást foglalt a politikai érintkezések, a kelet—nyugati párbeszéd intenzitásának fokozása mellett. Rámutatott, hogy a Magyar Népköz- társaság meggyőződéses híve a leszerelésnek, a fegyverzetek korlátozásának és csökkentésének. A Szovjetunió és az Egyesült Államok, a Varsói Szerződés és a NATO között a külügyminiszter szerint erőegyensúly jött létre, amely a szocializmusért, a haladásért és a békéért küzdő országok és népek történelmi vívmánya. Erről az egyensúlyról nem mondhatnak le, ugyanakkor törekvéseik arra irányulnak, hogy az erőegyensúlyt a legalacsonyabb szinten tartsák fenn. Ebből következik, hogy mindent megtesznek az irracionális méreteket öltő fegyverkezési hajsza megállítása érdekében. — Az egyetemes béke, a biztonság megerősítése szempontjából meghatározó jelentősége van a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyának — állapította meg a szónok, kiemelve a hadászati nukleáris fegyverek korlátozásával foglalkozó tárgyalások, a nukleáris fegyverekkel folytatott kísérletezés minden közegben való betiltásának fontosságát. Aggodalmát fejezte ki a magyar külügyminiszter az utóbbi évek néhány európai fejleménye, főként a NATO 572 közép-hatótávolságú nukleáris rakéta nyugat-európai telepítéséről szóló döntése, a SALT—II. szerződés ratifikálásának amerikai megtagadása, a nyugati fegyverkezési tervek, a lengyel eseményekbe való megengedhetetlen beavatkozás miatt, s kifejezte reményét, hogy a folyamatban lévő szovjet—amerikai tárgyalások végül eredményekhez vezetnek. A magyar külügyminiszter az utóbbi hónapokban rendkívül feszültté vált közel-keleti helyzetről szólva a Magyar Népköztársaság kormánya és közvéleménye nevében a leghatározottabban elítélte Izrael agresszív és terjeszkedő politikáját, barbár libanoni háborúját, és együttérzését fejezte ki a libanoni szörnyű tragédia áldozataival. Hatékony intézkedéseket sürgetett az ENSZ-ben a Biztonsági Tanács és a közgyűlés határozatait rendszeresen megsértő Izrael megfékezésére. — A magyar kormány továbbra is a különalku politikája ellen, az átfogó, igazságos rendezésért száll síkra a Közel-Keleten. Állást foglal az izraeli csapatoknak az összes megszállt területekről való kivonása, az önálló palesztin állam megteremtése, a térségben élő összes állam biztonságának és önálló létének nemzetközi szavatolása és egy nemzetközi értekezlet megtartása mellett, amelyen a PFSZ is képviselve lenne. A Szovjetunió Leonyid Brezsnyev által előterjesztett hatpontos javaslata mindezeket az igényeket kielégíti — állapította meg Púja Frigyes. Az afgán és a kambodzsai kérdés mesterséges felszínen tartásáról a miniszter a következőket mondotta^ Afganisztánt illetően a kulcskérdés az afgán belügyekbe való beavatkozás megszüntetése a nemzetközi reakció erői részéről. A magyar kormány érdeklődéssel kíséri az ENSZ- főtitkár erőfeszítéseit, s reméli, hogy a közvetlenül érdekelt államok megtalálják a tárgyalásos rendezés útját, aminek tartalmaznia kell Afganisztán törvényes kormányának elismerését és az ország szuverenitásának biztosítását. — A Magyar Népköztársaság kormánya üdvözli és támogatja a három indokínai ország külügyminisztereinek 1982 júliusi javaslatait a szomszédaikkal folytatandó érdemi párbeszédre, s elutasítja a korábbi rezsimek maradványaiból verbuvált „koalíciós kormány” tervét Kambodzsában, amely a Kambodzsai Népköztársaság törvényes rendjének aláásását célozza. Púja Frigyes a továbbiakban a Magyar Népköztársaság támogatásáról biztosította a népek harcát a társadalmi haladásért, a függetlenségért, az önrendelkezésért, a gyarmatosító törekvések és a faji megkülönböztetés ellen. A Magyar Népköztársaság nagymértékben érdekelt a kölcsönösen előnyös nemzetközi gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok zavartalan fejlődésében — jelentette ki Púja Frigyes. Sajnálattal állapította meg, hogy a nemzetközi helyzet feszültebbé válása már tartósan érezteti kedvezőtlen hatását ezen a területen, s erélyesen visszautasította a szocialista országok elleni gazdasági szankciók politikáját. A magyar kormány a nemzetközi gazdasági együttműködés zavaró jelenségeinek kiküszöbölésén dolgozik. „A feszültebb nemzetközi helyzet és a kedvezőtlenebb világpolitikai folyamatok ellenére hiszünk abban, hogy a békés fejlődés lehetőségei még nem merültek ki. Ezt diktálja a józan ész, ezt követeli a világ népeinek érdeke” — mondotta végezetül a magyar külügyminiszter az ENSZ-közgyűlés általános vitájában. Kifejezte meggyőződését, hogy a béke fenntartásában érdekelt erők együttesen képesek felülkerekedni a konfrontációs törekvéseken. „A Magyar Népköztársaság kész egyesíteni erőfeszítéseit minden józan és felelős politikát folytató országgal ennek érdekében” — mondotta. Gerencsér Miklós: il Ill/IIlCflI pipik , Ady Endre VlUMßV élettörténete 48. Ez a valójában mindvégig magányos szellemi óriás a végső strófák megírása után maradt egyedül igazán, szemben a felfogott elmúlással. Negyvenegyedik születésnapján, 1918. november 23-ára virradóra összetépte azt az egyetlen könyvet, amely minden útjára elkísérte, s amelybe ezt jegyezte 1906-ban: „Ady Endre vén diák kedves bibliája.” Reggel dúltan, félig eszméletlenül találták szobájában. Ágya körül hevertek a tépett biblia lapjai. Belső borítóján lelték meg utolsó keze írását: „Eli, Eli, Lama Sabaktani”. Héber szavak ezek, Krisztustól valók. Ö mondta, mielőtt kiszenvedett a keresztfán: „Én istenem, én istenem, miért hagytál el engem.” A Rettenetes hajnal után nehezen szedte össze magát, de aztán megint türelmesen, józan Eszmélettel viselkedett. Ha kellett, a régi pedantériával szedte össze magát. így történt akkor is, amikor Já- szi Oszkár javaslatára hivatalos küldöttség kereste fel, elhozva a Nemzeti Tanács díszes okmányra fogalmazott írásos üdvözletét. Hatvány Lajos, Hock János, Nagy György, Wildner Ödön, Mellemé Miskolczi Eugénia — valamennyien a Nemzeti Tanács tagjai — keresték fel. Ady a biztonság kedvéért papírra diktálta köszöntő sorait, de még így sem tudott a szöveg végére jutni. Ennyit szándékozott mondani: „Betegen és meghatottan, hálásan szorongatom a felém nyújtott kezet, dadogva, mert életemben sokat kiabáltam — dadogva is mondom, milyen jólesik nekem ez a mindennél nagyobb kitüntetés. Úgy érzem, hogy való és bekövetkezett az én forradalmam.” így is hitte. Annál szörnyűbb volt elszenvednie, hogy nem vehet részt a nagy munkában. Nem akart, nem tudott beletörődni a tehetetlenségbe. November végén mindenképpen- ott kívánt lenni a Vörösmarty Akadémia alakuló ülésén, öccsébe kapaszkodott, úgy vánszorgott el a Veres Pálné utcából a Baross utca elején lévő Fővárosi Könyvtárba. Öt jelölték és egyhangúlag meg is választották elnöknek, s melléje alelnöknek Móricz Zsig- mondot. Ady szeretett volna az alkalomhoz illő szép beszédet mondani. Kétszer is megpróbált szólni, de erejéből alig néhány szóra futotta. Egy ideig még ott maradt, fájdalmas belső tusakodással a kényszerű hallgatás miatt, majd letörten odasúgta öccsé. nek: — Nagyon fáradt vagyok... szeretnék lefeküdni... Kocsit nem kaptak, sűrűn meg-megállva támolygott haza. Másnap vitték meg neki a lesújtó hírt: Kaffka Margit kisfiával együtt a spanyol influenza áldozata lett. Keserű sírásra fakadt és az érzelmi roham csillapultával halkan kijelentette: — Most már én következem ... A NEMZET HALOTTJA Ami emberileg lehetséges volt, mindent megtettek érte. Magához kérte a Nyugat Részvénytársaság jelképes igazgatóját, a mecénás Kornfeld Móric bárót, s közölte vele, húszezer korona kölcsönre lenne szüksége, hogy anyagi gond nélkül gyógyít- tathassa magát. Azonnal megkapta a hatalmas összeget, méghozzá úgy, hogy meg sem terhelték vele a hagyatékát. Nyomban állandó ápolónőt fogadtak melléje. Botár Im- réné megérdemli, hogy följegyezzük a nevét, mert ez a nagyszerű asszony a legnemesebb kötelességtudattal áLlt helyt a beteg költő mellett. Hozzáértő és fáradtságot nem ismerő munkájának köszönhetően átmeneti javulásnak örvendhettek a barátok és a család. Kedve és igénye lett Ady- nak újra közeli ismerősöket fogadni. Ezekben a napokban látogatták meg a kormány tagjai, Jászi Oszkár, Garami Ernő, Kunfi Zsigmond, Szende Pál. A költő érdeklődött a politikai élet minden részlete iránt. Aggódott is értük. Egy alkalommal, m'iután magas hivatalt viselő látogatói távoztak, szomorúan jegyezte meg: „A hónuk alatt hordják a fejüket” — a lehetséges megtorlásokra célzott ezzel. Rejtély, miért fokozódott oly hevessé Csinszka iránti ellenszenve. Voltak órái, amikor nem tudta elviselni felesége jelenlétét. „Menj innen! Utállak!” — suttogta ilyenkor, önkéntes titkárához, a fiatal Steinfeld Nándorhoz változatlanul ragaszkodott. Arra biztatta, sürgősen szerezzen számára vasúti kocsit Garami Ernő közlekedési és kereskedelmi minisztertől, mert mindenáron Érmindszentre akar költözni. Ez természetesen lehetetlen volt, egyrészt járóképtelensége miatt, másrészt siralmas viszonyok nyomorították az egész országot. Vészes méreteket öltött a szénhiány, a vonatok egy része is csak üggyel-bajjal közlekedhetett, dühöngött a spanyol influenza, kezdett általánossá válni az éhezés, a nyomor. (Folytatjuk) MAGYAR—FINN KÜLÜGYI KONZULTÁCIÓ Elutazott Budapestről Matti Tuovinen finn külügyi államtitkár, aki szeptember 26—28. között látogatást tett Magyarországon. Megbeszélést folytatott Nagy János külügyi államtitkárral a két ország baráti kapcsolatainak fejlesztéséről és a nemzetközi helyzetről, mindenekelőtt az európai biztonsággal és együttműködéssel összefüggő kérdésekről. A finn államtitkárt fogadta Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT GUATEMALÁBAN Guatemalában 30 nappal meghosszabbították a július 1-én kihirdetett rendkívüli állapot időtartamát. Hétfői hivatalos bejelentés szerint az intézkedésre a kormányerők és a gerillák közötti harcok elhúzódásán kívül az utóbbi napok áradásai nyomán előállt katasztrofális helyzet miatt is szükség van. Élve temették el Élve ásott ki a földből egy 20 éves amerikai fiatalembert a rendőrség vasárnap Texas államban, akit a múlt hét keddjén raboltak el lakása közelében. Az emberrablók — miután magnetofonra mondatták vele követeléseiket — a fiatalembert egy 78 cm széles, 65 cm mély és 2,5 méter hosszú dobozba zárták. A dobozba egy kis vizet, kenyeret és —, hogy levegőhöz juthasson — egy vékony csövet helyeztek el. Ezután — élve eltemették ... A fiatalember apjától, egy jövedelmező elektronikai vállalat tulajdonosától, fia életéért cserébe 75 ezer dollárt követeltek. A rendőrség vasárnap nyomára jutott az embérrablóknak, és így sikerült felfedeznie a fiú „sírkamráj át”. Kiszabadítása után a fiatalember elmondta: a föld alatti dobozba zárva eltöltött négy napon át egyáltalán nem aludt. „Biztos voltam benne: ha elalszom, öt percen belül meghalok. Hogy mivel töltöttem az időt? Az életem során megismert emberekre gondoltam, s közben legalább milliószor megismételtem a szót: „szeretlek” . . . MARCHAIS KÓRHÁZBAN Mint a 1’Human.ité közli, Georges Marchais, az FKP főtitkára néhány napos orvosi vizsgálaton esik át, a párizsi Lariboisiere kórházban megvizsgálják egészségi állapotát. A főtitkár a vizsgálat befejezése után, a hét végén folytatja tevékenységét a párt élén. ALBÁN EMIGRÁNSOK TÁMADÁSA A Tanjug kedden délután ismertette az ATA albán hírügynökség jelentését az albán tengerparton partra szállt „banditák” megsemmisítéséről. Az albán belügyminisztérium' kedden kiadott közleménye szerint a szeptember 25-ről 26-ra virradó éjszakán „bűnözők, albán emigránsok bandája szállt partra Albánia tengermellé- ki vidékén bizonyos Hevdet Mustafa vezetésével”. A partraszállást öt órán belül, felfedezték, és a biztonsági erők, a fegyveres erők egységei és helyi lakosok „likvidálták a banditákat”.
