Kelet-Magyarország, 1982. szeptember (42. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-25 / 225. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. szeptember 25. Vásárosnaményban BHHHBHBnHHBHininnnnHHnnBnii Áru a városnak — a háztájiból Hogyan segítik a háztáji és kisegítő gazdaságok Vásá- rosnamény lakóinak ellátását? Erre a kérdésre kerestek és adtak választ pénteki ülésükön a városi tanács tagjai, s közben módjuk volt áttekinteni azt is: miként szolgálta a kisgazdaságok termelésének fejlesztését az az intézkedési terv, amelyet tíz éve dolgozott ki a végrehajtó bizottság. Amit összegezésképpen megállapíthattak, az volt, hogy a kisüzemek az önellátás mellett megtermelt áruik értékesítésével járultak hozzá a város lakóinak jobb, színvonalasabb ellátásához, amelyhez nagy segítséget adott a helyi fogyasztási szövetkezet, a termelőszövetkezet, de több megyei működési területű vállalat is. Az ÁFÉSZ például két éve mezőgazdasági szakboltot nyitott. A sertéstenyésztők takarmányt kaptak és zökkenő- mentes volt a felvásárlás is, a méhészek és nyúltenyésztők termékeit is a szövetkezet továbbította a nagykereskedelemnek és a feldolgozó iparnak, a kertészeti szakcsoport tagjait a gyümölcsösök növényvédelmi munkáinak elvégzésével segítette, alapanyagot szerzett a baromfitenyésztők számára, s igyekezett eleget tenni a téli alma felvásárlásában és értékesítésében vállalt kötelezettségeinek, amely azonban korántsem volt zökkenőmentes többnyire a szállítási gondok miatt. A Vörös Csillag Tsz függetlenített szakembert foglalkoztat a háztáji termelés segítésére, de ösztönözte az állattenyésztést takármány- termő-terület biztosításával, a szántás, a szállítás elvégzésével. A malomipari vállalat a tápellátás megszervezésével, a tejipari vállalat a megtermelt tej felvásárlásával, az állatforgalmi és húsipari vállalat a kihelyezett kocák számának növelésével, a HÚNNIACOOP pedig a baromfitenyésztő szakcsoport létrehozásával és működésének segítésével járult hozzá a kisgazdaságok termelésének növeléséhez. ★ Fehérgyarmaton a tanácstagi interpellációk intézéséről, a végrehajtó bizottság, a műszaki és kommunális bizottság, valamint a művelődési, az egészségügyi és szociálpolitikai bizottság tevékenységéről hallgatott meg beszámolót a városi tanács. „Sétálóutca", urbánbútorok, szélrózsa Hol legyen a Venus-szobor? BEFEJEZTÉK A NYÍREGYHÁZI VÍZTORONY FESTÉSÉT. Az MHSZ ejtőernyősei vállalták a munkát. A negyvenkét méter magas torony festéséhez több mint két tonna festéket használtak fel. Kijavították a villámhárítót, a tetőszigetelést, és sok egyéb apró hibát. Képünkön: a „brigád” egyik tagja, Kovács István munka közben. (Jávor László felvétele) MINDENÜTT JÓ, DE... Otthonuk — a nevelőotthon „Gyerekkoromat Berkeszen töltöttem. Itt fejeztem be az általános iskolát, majd innen..Nehéz lenne megszámolni, vajon hány felnőtt írta már le az idézett mondatokat, önéletrajzát készítve. Ha pedig a jelenleg a nevelőotthonban élők egyszerre felnőtté válnának, négyszáz újabb önéletrajz kezdődhetne az idézetekkel. Hégyen négyszázból Mert jelenleg ennyien laknak a patinás kastély nemrégiben felújított falai között, kéretlenül, örömmel vagy keserűséggel. Szüleik helyett róluk az állam gondoskodik, megkísérelve a lehetetlent: pótolni a családot. Tanév közben még hagyján, akkor könnyebben telik az idő a tanulással járó kötelességek teljesítése közben. De aztán a bizonyítványt kiosztva elkezdődik a hosszú nyár. A szülők ilyenkor szabadságot vesznek ki, s néhány hetet közösen tölt a család valahol. Kivel, mivel töltik a két és fél hónapot a berkesziek? Négyszázuk közül négy legénykét kérdeztünk meg: milyen nyári emlékekből fog élni egy éven át? Koczkanics Misi a szerencsésebbek közé tartozik. Neki volt hová mennie. Az apró termetű 8. osztályos fiú végig otthon volt, nővérénél. Férje katona, hát elkelt a segítség. De jutott azért idő emellett focizni, kószálni, kerékpározni. Hiányzik is a kerékpár most, visszatérve, de helyette motorozni tanulhat: már jelentkezett az iskola motorszakkörébe. Sátorban a Balatonnál Tóth Andrásnak van is családja, meg nincs is. Még nyár elején, a tanév vége előtt hazaengedték Aranyosapátiba, aztán egy hónapig nem jött vissza a hosszú hét végéről. Apja elköltötte a fia útiköltségét is, így a gyerek otthon maradt. Mikor aztán visszakerült, már érthető módon nem engedték újból haza, „nyaralni”. Hiszen az intézetbe is azért került, mert apja nem dolgozott. Italozott, s a gyerekekre sem ügyeltek a szülők. András sem járt iskolába, csavargóit, legelőre járt —, jobbik esetben csak focizni. A tárgyalóteremből Aranyosapáti helyett hát a Balaton mellett, Zamárdiban töltött két hetet, sátortáborban, Láda Zolival, meg Szarka Jóskával együtt. A haj ókázásra emlékeznek a legszívesebben, közösen idézik fel a nevét is az emeleÜgyeskedő konyhafőnök Tervrajz fekszik Kulcsár Attilának, a nyíregyházi tanács műszaki osztálya vezetőjének asztalán. A rajz, a városi főépítész, Vince István munkája, s a vonalak, jelek egy előbb-utóhb megvalósuló elképzelést, a nyíregyházi sétálóutca jövendő képét mutatják. Talán kevesen tudják, hogy létezik egy, a Hazafias Népfront mellett működő bizottság, melynek tagjai patrióták, építészek, művészek, akik — mint a bizottság neve is mutatja — a városesztétikával, a „városszépészet- tel” foglalkoznak. Ez a bizottság, legközelebbi ülésén éppen a sétálóutcára vonatkozó szándékokkal foglalkozik: majd. Előre bocsátván, hogy többnyire a közelebbi és távolabbi jövőről esik most szó, próbáljunk meg közösen eligazodni a tervrajzon. A sétálóutca majdan a Nyírfa Áruháztól az OTP-palotá- ig, illetve a Csemegétől a postáig húzódik. Üzletsorok tarkítják, aztán úgynevezett „urbánbútorok” ékítik, s helyet kapnak itt a zsűri által már elfogadott csobogók, vízijátékok is. Szeretnék, ha a példának is tekintett kecskeméti városközpont mintájára, afféle „megyei nulla kiFényes masina szürcsöli csütörtökönként a levegőt Nyíregyházán, a bíróság épülete előtt. Nem mintha különösebben ízlelni vatló volna. A szálló pormeny- nyisége itt — a mérések tanúsága szerint — általában két-há- romszorosa a megengedett értéknek. Persze, ezenkívül a város- han még 11, a megyében összesen 33 helyen mérik rendszeresen a megyei KÖJÁL munkatársai: tiszta-e a levegő? Van, ahol igen. A városok és nagyközségek közül Vásárosnaményban járva érdemes leginkább levegőt venni. Persze, lehetőleg a kórház kéményétől minél távolabb. (Ez a kémény ugyanis Naményban az egyetlen számottevő levegőszennyezési tényező.) De tiszta léggel büszkélkedhet a Tisza-parti település meűlett Nyírbátor is. Nyíregyházáról már nem lehet ennyi jót elmondani. A város lométert” avagy idegenforgalmi szélrózsát állíthatnának fel a Kossuth tér környékén. Lesz járdapresszó, s a pihenni vágyók számára „ücsörgő”. A Kossuth tér amolyan fórumtér is lenne, s a városi tanács ma is tetszetős udvarán kamarazenei hangversenyek tartására alkalmas szabadtéri színpadot alakítanának ki. A bizottság soros ülésén ■egy érdekes téma is terítéken szerepel. Hova kerüljön a több mint értékes, a legtöbbünk számára kedves Venus- szobor, mely sokak véleménye szerint, ma eléggé eldu- dott helyen rejtegeti klasszikus bájait. Többen gondolják úgy, hogy a megújított Korona és a Csemege Áruház térségében talán jobb helyen lenne, mint ma. Terv tehát sok van, de természetesen elhatározás, no meg pénz szükségeltetik a megvalósításhoz. Csak egyetlen példa: gondoskodni kell az érintett területek forgalmának eltereléséről. De, hogy még sem csak a távoli jövő muzsikája minden: lehet, hogy a jövő év elejére — a kiskörút belépésével — a Zrínyi Ilona utca és a Kossuth tér közötti szakasz már új szerepében működhet. közepén bizony — enyhén szóivá — nem élvezhető a levegő. A felelősség nagyobbik része a gépkocsikra hárítható. Ezek, amelyek leginkább felverik a port, emellett pedig okádják magukból a szén-monoxidot, s hozzájárulnak a levegő magas nitrogén- dioxid-tartalmához is. Javulás a 4-es út várost kikerülő szakaszának átadásávad várható. No és, ha megvalósulnának a Nyíregyháza környezetvédelmi és környezetfejlesztési programjában javasoltak: a városközpont utcái sétálóutcákká válnának, ahová behajtaná csak célfuvarral lehetne. És természetesen kerékpárral. A reneszánszát élő közlekedési eszköz aztán igazán nem mérgezné a levegőt. A KÖJÁL munkatársai mérik az ülepedő por értékét is. Tavasztól őszig ennek a mértéke is fölötte van a megengedettnek, ami jórészt a töredékére fogyott Ha valaki végigülte volna azt a tárgyalást, amelynek Szűcs And- rásné Páskai Márta 42 éves nyíregyházi lakos, a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat üzemi konyhájának volt vezetője és az Alföldi Vendéglátó néhány más konyhájának főnöke volt a vádlottja és végighallgatja őket, arra gondolhatott volna, hogy nem bűnösök, hanem áldozatok ülnek a vádlottak padján. Volt sírás-ri- vás, volt szerecsenmosdatás, csak igazi bűnös nem akadt, valamennyien kis szabálytalanságokat ismertek el, amit csupán azért követtek el, hogy segítsenek egymáson. FIKTÍV SZÁMLA Szűcs Andrásné Páskai Márta adinisztrátorként kezdte az Alföldi Vendéglátónál, aztán üzletvezető-helyettes, majd üzletvezető lett belőle, de hogy milyen, arra álljon itt jellemzéséből néhány adat. 1978-ban háromszor kapott igazgatói figyelmeztetést, 1979-ben élelmezésügyi szabály- sértésért büntették meg 1500 forintra, 1981-ben pedig fegyelmit kapott, amelynek hat hónapig terjedő időre kétszáz forint bér- csökkentés volt a következménye, s visszavonták tőle azt a két kiváló dolgozó kitüntetést, amelyet 1973-ban és 1978-ban kapott. A SZÁÉV üzemi konyháján 1980 novemberében leltározást tartottak. Szücsné megtudta va- lahonnét, hogy leltározni fognak, ezért akkori helyettesével Krasz- ifki Antalnéval önleltározást véerdő számlájára írható. Ezért javasolták a város észak-északkeleti oldalán erdősáv telepítését, ez miinden bizonnyal csökkentené az utóbbi időben megnövekedett jósavárosi porszennyezés értékét is. örvendetes viszont, hogy a városközpontban — a bíróság kéménye kivételével — megszűntek a füstokádók, s nem sok a panasz az üzemekre sem. A kevesek közül valid a Derkovits utcán Lakóké, akik a gumigyárat kárhoztatják: mennyire jogosan, vizsgálat fogja kideríteni. A hagyományos szennyező- anyagok mellett folyamatosan bővül az újabban mértek listája. Nyíregyházán már második éve •kísérik figyelemmel a levegőben levő por fluortartalmát, s feltehetően az itteni tapasztalukat is figyelembe veszik majd az illetékesek a szennyeződés határértékének megáULapításakor. Néhány hónapja pedig hozzákezdtek a levegő ólomtartalmának méréséhez is, ám ennek tapasztalatairól legalább egy év elteltével lehet csak beszámolni. (cs) geztek és kimutaták, hogy 28 ezer forint hiányuk van. Természetesen nem volt szándékuk a hiányt megtéríteni, ezért készítettek egy több mint 28 ezer forintról szóló számlát, s Krasznainé aláírásával átküldték a 329-es számú konyhának, s ezzel azt a látszatot keltették, mintha ilyen értékű áru cserélt volna gazdát a két üzemi konyha között. Simon Szabolcsné, a konyha főnöke a hamis bizonylatok alapján az összeget bevezette a pótforgalmi jelentésbe és a számlával együtt beküldte a vállalat központjába. ELTŰNT A HIÁNY Abban is megegyeztek a két üzemi konyha vezetői, hogy ha befejeződik a SZAEV konyhájában a leltár, majd visszatérhetik az árut, a lényeg, hogy leplezni tudják a tényleges leltárhiányt. Amikor a dolog kiderült, Szűcs Andrásnét és Krasznai Antalnét három-három havi átlagkeresetüknek megfelelő összeg megtérítésére kötelezte az Alföldi Vendéglátó Vállalat. 1981. június 30-án újból leltároztak a SZÁÉV üzemi konyháján, és ekkor is hiányt állapítottak meg. Szücsné ezt is a korábbihoz hasonló módon próbálta eltűntetni. Rábeszélte a 309-es számú konyha vezetőjét és helyettesét, hogy a SZÁÉV részére augusztusban kiszolgált hideg élelmet úgy számlázzák le, mintha azt jóval korábban adták volna. Varga János és volt főnöke — teljesítették Szücsné kérését, s közel 20 ezer forint értékű hideg étel kiszállításáról adtak számlát. Szücsné Bagi Pálnéval, a dohánygyár üzemi konyhájának helyettes vezetőjével is megegyezett egy fiktív bizonylat kiállításában, így aztán Szücsnének minden hiányát sikerült eltüntetni. A tárgyaláson csak részben ismerte el bűnösségét, arra hivatkozott, hogy a SZÁÉV-nél sok vendéget láttak el élelemmel, s ezekért a vállalat sokszor nem fizetett. A Nyíregyházi Járásbíróság dr. Demeter Ferenc tanácsa nem fogadta el a -védekezést, s Szűcs Andrásnét tíz hónapi, Varga Jánost nyolc, Bagi Pálnét négy, Krasznai Antalnét hat, Simon Szabolcsnét négy hónapi szabadságvesztésre, Végső János- nét négyezer forint pénzbüntetésre ítélte. A bíróság Varga, Bagi- né, Krasznainé, Simonné és Vég- sőné büntetésének végrehajtását különböző időtartamú próbaidőre felfüggesztette. Szücsnéék ügye csupán egy volt azok közül a visszaélések közül, amelyeket az utóbbi években az Alföldi Vendéglátó nyíregyházi, vagy inkább szabolcsi üzemegységeiben elkövettek. A vádlottak padjára került, vagy kerül a HAFE, a tuzséri hűtőtároló, a 110-es szakmunkásképző éttermének volt főnöke, de egymást érték a szabálytalanságok a 15-ös, a 9-es iskolában, a 10-es óvodában, s ki tudja hol még, mert hosszú évekig ha nem is maradt el, de nem sokat ért az ellenőrzés. Kirívó és feltűnő ösz- szejátszásokra derült fény a 110-es szakmunkásképző kollégiumának vezetői és a konyha üzemeltetői között, s így természetes, hogy elnézték egymás hibáit, csak a diákok látták, vagy inkább érezték a saját bőrükön. HOL A NYERESÉG? A szabálytalanságok, visszaélések egyik forrása tehát a felületes ellenőrzés volt, de alighanem az a magabiztosság is hozzájárult, amelyet az a szinte hivatalos vélemény szült, hogy tudniillik az üzemi, és iskolai étkeztetést csak az Alföldi Vendéglátó oldja meg jól. így aztán ha bárhol felépült egy új üzemi, vagy iskolai konyha, nyomban az Alföldi Vendéglátó kapta meg üzemeltetésre, az itt képződött nyereségből, pedig más megyében hajtott végre jelentősebb fejlesztéseket, a megyei vendéglátó pedig eladósod- va vergődik már hosszú évek óta. Az Alföldi Vendéglátó becsületére legyen mondva, már ők is elégedetlenek voltak a megyei ellenőrzés munkájával, s alig vonták magukhoz ezt a tevékenységet, egymás után buktak le a megyében működő üzemegységeik vezetői. Talán a visszaélések feltárása és a vétkesek felelősségre vonása figyelmeztető lesz a többi iskolai, vagy üzemi konyha tes vízi járműnek: Beloiannisz. Zoli pedig kétszer is megjárta a Balatont. Másodszor már édesanyjával volt, vállalati beutalóval, kettesben. Osztálytársaival is jól érezte magát, de azért másodszor csak szívesebben ment. Egyedül Berkest A negyedik fiúcska viszont bánatos, hogy szóba került a nyár. A balatoni táborozás után neki már csak a kórház, meg a gyengélkedő jutott. Hatalmas barna szemeiben ott a két hónap keserűsége, ahogy a vakbélműtét utáni kényszerű szobafogságra emlékezik. Még a nevelő- otthon parkjába se nagyon tud kimenni: sebe sokáig húzódott. Közös játékokról, bográcsos főzésről, egynapos kirándulásokról, mindenről lemaradt. A többiek már a hétvégi hazameneteleket tervezik, ő arra sem számíthat. A Tiszalökön született kisfiú sem szüleit, sem rokonságát nem ismeri. Neki tényleg egyedül Berkesz jelenti az otthont. Pár esztendő múlva, ha saját lábán kell megállnia, a berkeszi évek élményei lesznek majd a „hátországa”, amelyből saját otthonát megteremtheti. Fog-e sikerülni? Balogh József Csendes Csaba Pályázati felhívás Kérünk egy sztorit! A Magyar Népművelők Egyesülete és a Művelődéskutató' Intézet pályázatot hirdet hivatásos és nem hivatásos népművelők részére. Pályázni lehet olyan rövid, legföljebb 10 gépelt oldal terjedelmű — a népművelés gyakorlatáról, a szakmáról, a közönségről, a „hivatal packázásairől" szóló — történetekkel, amelyek valóságos eseményeiket Írnak le, tárgyuk a művelődésügy bármely szelete, s amelyek jellemzőek és érdekesek. A beérkező Írásokat szakmai zsűri fogja elbírálni. A pályadíj — minőségtől függően, de terjedelemtől függetlenül 1000 2000 forint. A pályadíjak számát a kiírók nem korlátozzák: az arra érdemes műveket mind jutalmazzák. A pályadíj egyúttal szerzői honorárium: a legértékesebb írásokat ugyanis önálló kötetben fogják megjelentetni. A pályázat jeligés. A nevet, a foglalkozást, a beosztást, a lakcímet zárt borítékban kérik feltüntetni. Beküldendő: három gépelt példányban a Magyar Népművelők Egyesülete címére: 1251 Budapest, Corvin tér 8. A beküldési határidő: 1982. december 31. Füstokádók helyett gépkocsik Tiszta á levegő?
