Kelet-Magyarország, 1982. szeptember (42. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-23 / 223. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. szeptember 23. Részlet a szakszervezeti amatőr népi iparművészek kiállításáról. Aialőr lépj iparművészek tárlata Népes megyéinkben az amatőr népi iparművészek tábora. Erről tanúskodik a KPVDSZ Művelődési Házban a múlt héten megnyílt és szeptember 23-án, csütörtökön záruló kiállítás. A Szak- szervezetek Szabolcs-Szatmár megyei Tanácsa Hajdú-Bi- har megyével közösen rendezte meg az amatőr alkotók találkozóját. A két megyéből mintegy hatvan pályázó küldte el népi ihletésű munkáját. Csak szakszervezeti tagok vehettek részt a területi rendezvényen, amely egyben az előzsürizést jelentette a szak- szervezeti amatőr népi iparművészek IV. országos kiállítására és találkozójára. Ennek 1983. február 5—6-án Dunaújváros ad otthont. A rendezők öt kategóriában fogadtak el nevezéseket. Gazdag anyag érkezett a különböző kézimunkákból, a népi motívumok alapján eredeti eljárással készült hímzésekből, szövésekből, viseleti darabokból. Igényességről, a népi hagyományok tiszteletéről vallottak a beküldött fa- és csontfaragások valamint a bőrműves munkák. A kiállított fazekas tárgyak nemes, egyszerű vonalvezetésükkel ugyancsak tetszetősek voltak. Az országos pályázati felhívás lehetőséget teremtett a bemutatkozásra azok számára is, akik a kihalóban lévő kismesterségek — például vessző-, gyékényfonás, kékfestő, hangszerkészítés — örökségét vállalják magukra. A területi kiállításra beküldött pályamunkákat kevés kivételtől eltekintve továbbjutásra alkalmasnak ítélte a zsűri. Ez egyben a magas színvonal jele, másrészt tovább ösztönözheti azokat az üzemekben, gyárakban dolgozókat, akik szabad idejüket szívesen szentelik a népi hagyományok ápolására. Sok az elhanyagolt főzde Kezdődik a szeszszezon Tavaly csak a nyíregyházi járásban több, mint kétmillió liier 50 százalékos pálinkát főztek. Most, az 1982-es szeszfőzési idény előtt pedig minden jel arra mutat, hogy a jó gyümölcstermésnek köszönhetően, a múlt évinél is több pálinka kerül ki a főz- dékből. Tény — függetlenül _ attól, szeretjük-e a szeszt, vagy nem —, hogy az állami, tanácsi és szövetkezeti főzdék- ből kikerülő szeszre szüksége van a népgazdaságnak, hiszen köztudott, hogy a nálunk forgalmazott italok jelentős részéhez tőkés devizáért vásároljuk meg a szeszt. A több és jobb minőségű főzés tehát importkiváltás egyúttal, s így alapvető gazdasági érdek. A megyében — mint a Vám- és Pénzügyőrség nyíregyházi parancsnokságán mondták —, mintegy 120 főzde üzemel, vagy kellene, hogy üzemeljen, közülük 25 a nyíregyházi járásban található. Az előbbi feltételes módra a szeszfőzdékről szólva szükség van. Mert a parancsnokság információja szerint korántsem mondható, hogy minden rendben van. A jelek szerint számos helyen a felszereltség rossz, s a karbantartásra, korszerűsítésre nem fordítanak gondot. Szamosbecsen például alig használható a főzde, s a gyümölcstermelő választhat: vagy nem hasznosítja a hullott almát, szilvát, vagy tetemes többletköltséggel viszi a szesznek valót oda, ahol azt használni tudják. De — és a sor korántsem teljes — baj van Tiszadadán, Tiszadobon, Tiszavasváriban, Nagyhalászban, ahol a főzdéket a tanács tartja fenn. Másutt ugyan működőképes a berendezés, ám ez korántsem jelent hibátlanságot, hiszen Kótajban, Ófehértón, Apagyon például évente többször kellett kicserélni a szeszmérő gépet. Kezdődik tehát a szeszfőzési szezon, s a már ismertetett okok miatt is nagyobb gondot kellene fordítani a főzdékre, s azok berendezéseire. S. Z. [ visszgp „Madam” szakállal A Kelet-Magyarország 1982. szeptember 19-i száma szerint Demeter András 24 éves vajai lakos, a vásá- rosnaményi kórház dolgozója „az ország első férfi szülésznő) je”. A nyíregyházi megyei levéltárban, Nyíregyháza város legrégibb iratai: 1471—1872” között 1838/6. sorszám alatt azonban, megmaradt Figura Zsuzsánna diplomás bába feljegyzése, amely egyebek között a nyíregyházi Róth úrról, a „szüléssegítő férjfiú”- ról is megemlékezik. Ezek szerint már 144 évvel ezélőtt működött hazánkban férfi szülésznő, sőt fennmaradt a „Szüléssegítő” Férjfiúnak Es- küvése” tehát eskümintája is 1838-ból. Állítom, hogy Szabolcs- Szatmár megye orvostörténeti emlékekben az ország egyik leggazdagabb területe. Sok mindenünk elpusztult, megsemmisült az évszázadok viharai kapcsán, de ami megmaradt és tény, azt adott esetben ismerni és alkalmazni kell. Ebben az esetben is igaznak bizonyult téhát, hogy a múlt ismerete hozzásegíthet a jelen jobb megértéséhez, megítéléséhez. Dr. Fazekas Árpád A tárgyalóteremből Büntetés csavargásért Nincs pontos statisztikai adat arról: hányán nem dolgoznak azok közül, akik munkaképes korúak, hiszen előfordul, hogy húsz. huszonöt év körüli fiatalt sem képesek a hatóságok munkára szorítani, mert a szülő vállalja, hogy ő tartja el még ilyen korban is a „gyermeket”. Ennek ellenére elég gyakran bűntett a rendőrség is a maga sajátos eszközeivel — 30 nap elzárással —, s büntet a bíróság is szabadságvesztéssel, ha bizonyítani lehet, hogy a munkakerülés veszélyt is jelent akár személyek, akár kisebb-nagyobb közösségek vagyonára. A Nyírbátori Járásbíróság néhány napja Ítélte el Kanálos Dezső 21 éves máriapócai , lakost közveszélyes munkakerülésért. Kanálos már 16 éves korában bíróság elé került garázdaság és elhárításra képtelen állapot kihasználásával elkövetett lopás miatt, majd 1978-ban jogtalan behatolás elleni lopás miatt, ám szabadulásáa után sem dolgozott, s az sem volt elég figyelmeztetés -zámára, hogy a nyáron húsz napra zárták fogdába csavargásai miatt. Azóta sem végez még alkalmi munkát sem, így most a bíróság szabott ki rá 4 hónap börtönbüntetést. A Nyíregyházi Járásbíróság Pécsi István 38 éves orosi lakost büntette meg csavargásai miatt. Pécsi sem először ült a vádlottak padján, első alkalommal 9 évvel ezelőtt büntették lopásért, de másodszor és harmadszor is lopásért kapott szabadságvesztést, azóta pedig a rendőrség „vendége” volt munkakerülésért. A bíróság megállapítása szerint Pécsi három éve nem vállalt állanuo munkát, a ha véletlenül valahol dolgozott is néhány órát, az ezert kapott összeget italra költötte. Ha a felesége szólni mert neki csavargásai miatt, megöléssel fenyegette, pedig fizikálisán munkaképes a 38 éves Pécsi. Volt alkoholelvonó-kezelé- sen is, de ez azért nem vezetett eredményre, mert nem szedte előírásszerűén a gyógyszereket. A bíróság azt állapította meg, hogy mivel Pécsi István idült alkoholista életmódot folytat, cselekménye és egész életformája összefügg az alkohollal, s mert a tavaly elvégzett kötelező gyógykezelés sem vezetett eredményre, így a kényszergyógyítás szükséges, amelyet munkaterápiás intézetben végeznek el. Mindkét ítélet jogerős. Kisyárda 2000-ben Jóváhagyta a tanács a város- fejlesztés távlati tervet Milyen lesz Kisvárda az ezredforduló táján? Mit kell tenni addig a város vezetőinek, hogy a település megfeleljen annak a szerepkörnek, amit most és a későbbiekben is be kell töltenie, hiszen Kisvárda nemcsak kulturális, egészségügyi, oktatási központja környezetének, de itt kell munkával ellátni a környékbelieket, s itt kell a kereskedelmet, a szolgáltatást is olyanná fejleszteni, hogy távlatokban is kielégíthesse a környező települések lakóinak igényeit is. A feladatokat az élet jelölte ki, a lehetőséget pedig az a koncepció hivatott megteremteni, amit a Kelet-magyarországi Tervező Vállalat szakemberei készítettek az egész körzetre, s amelynek Kisvárdára vonatkozó részét szerdán hagyta jóvá a városi tanács. A fejlesztés útját hosszú és nagy távra is megszabja a koncepció, így olyan fejlesztési ütemet diktál, amely alkalmas lesz arra, hogy 1995- re 21 ezer, 2010-re 24 ezer városlakó, s tizennyolcezer körüli környékbeli élet- és munkafeltételeit szolgálja. Ha a lakosság száma a tervek szerint alakul, akkor az aktív keresők száma is alaposan megemelkedik, ezért nemcsak a meglévő ipari üzemek — a VSZM, az EIVRT, a szeszipari vállalat, az öntödei Vállalat, a HUN- NIACOOP és a költségvetési üzem fejlesztését célozza a terv, hanem új mezőgazdasági termékfeldolgozó létesítését is, de azt is előírja, hogy azok az üzemek, amelyek kedvezőtlen telephellyel rendelkeznek, vagy gátolják a város fejlesztését, új helyre költözzenek. A mezőgazdasági telephelyek kevés kivételtől eltekintve alkalmasak a fejlesztésre, de mind a környezetükben élők, mind a telephelyek dolgozóinak érdeke azt kívánja, hogy növelni kell az üzemközpontok és a vegyes majorok közművesített- ségi fokát. A terület üdülési és idegen- forgalmi központja a vár környékén alakult ki, így a fejlesztést is ezen a területen célszerű elvégezni. Ahhoz azonban, hogy a városnak ez a része valóban üdülőkörzet legyen, nemcsak a fürdő kaA nemzetközi Kodály—Erkel énekverseny az opera kategóriájában kedden késő este fejeződött be a Zeneakadémián a verseny az Erkel-kü- löndíjért. A vetélkedőn — amelyre egy szabadon választott Erkel-áriával lehetett pályázni — tizenegyen indultak, köztük öt magyar. Nyolc résztvevő a Bánk bánból énekelt részletet, kettő a Hunyadi Lászlóból, egy pedig pacitását kell növelni, s nemcsak a . gyógyhatású vízre alapozott egészségügyi intézményt célszerű ide telepíteni, hanem kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató létesítményekről is gondoskodni kell. Ha a koncepció megvalósul, Kisvárdán 1995-re hétezer, 2010-re pedig 8500 lakás lesz. A tömeges lakásépítés a most érvényben lévő részletes rendezési terv szerint valósul meg a városközpontban, családi házak építésére pedig a város északi és keleti részét célszerű alkalmassá tenni. Fejlesztésre szorul a város intézményhálózata is, hiszen ha növekszik a lakosság száma, akkor több egészségügyi, szociális, oktatási és művelődési intézményre lesz szükség. Ezért javasolja a program a kórház, s a most épülő szociális otthon bővítését, új könyvtár és új filmszínház építését. A majdani város nagyságának megfelelően a vízmű kapacitását napi négyezerről hatezer köbméterre kell fejleszteni, de teljes körű közműves vízellátást csak Szabolcsveresmart környékén egy nagy kapacitású vízműtelep létesítése jelentene. Bővíteni kell természetesen a szennyvíztisztító telep kapacitását, a zavartalan villamosenergia-ellátás miatt az alállomás is bővítésre szorul, de a vezetékek rekonstrukcióját is el kell végezni. a Sarolta című operából. A Fővárosi Tanács 15 ezer forintos különdíját Vitalij Tarasz- csenko (Szovjetunió) nyerte, aki a Bánk bánból a Hazám, hazám című áriát adta elő. Második díjat kapott Ardó Mária. Diplomával jutalmazták Mila-Dülgerova Krasznyi- kova (Bulgária) és Francisc Nagy (Románia) teljesítményét. Kitekintés KÖZHASZNÚ ÖTLETEK Közgazdasági folyóirataink, hetilapjaink rendszeresen közölnek a vállalatoknál már alkalmazott, a gyakorlatban bevált közhasznú és átvételre alkalmas újításokat. Vannak azonban olyan mozgalmak, kezdeményezések is, amelyeket a társadalmi élet különböző területein éreztetik kedvező hatásukat és érdemesek az átvételére. Ilyeneket gyakran olvashatunk a megyei lapok tallózása során. Ezekből teszünk közkinccsé most néhányat. ISKOLASZlNHÁZ SZOLNOK MEGYÉBEN Sajátos művészi eszközeivel segíti a szolnoki Szigligeti Színház társulata a megye középiskoláiban a magyar és a világirodalom remekeinek megszerettetését. A színészek egy csoportja Iskolaszínházi „stábot” alakított, amely repertoárját gimnáziumokban és szakközépiskolákban tanított irodalmi alkotásokból állította össze. A műveket egy-egy tanítási óra idejéhez méretezték. Egyszerű díszletekkel az iskolai aulákban, tornatermekben, ebédlőkben egyaránt eljátszhatók. Az eddigi bemutatók, közvetlen hangú produkciók a diákság körében nagy sikert arattak. Erre alapozva a felsőbb szervek anyagi támogatásával a minitársulat a megye valamennyi középiskoláját felkeresi. Az előadások a középiskolások számára Ingyenes. Az évadnyitóra október elején kerül sor. KUPAC HELYETT KONTÉNER A Salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalat új konténerszállító gépkocsit állított üzembe. Ez — a húsz meglévő tartállyal — lehetővé teszi, hogy ezentúl a vállalat építési-felújítási munkáihoz az anyagot ne az út mentén, a házak közelében tárolják, hanem konténerben szállítsák a helyszínre. Ugyancsak ezekben az óriás edényekben gyüjthetik össze a faltörmeléket, hulladékot, melyet azután elszállíthatnak. Az új módszerrel nemcsak tisztábbak lesznek a megyeszékhely útjai, de takarékosabban lehet bánni az anyaggal is, hiszen az esetleges maradék nem kerül ebek harmincadjára, hanem a konténerrel továbbjut a következő munkahelyre. FORDlTÖIRODÁT MŰKÖDTET A TIT Az ismeretterjesztő társulatok közül országosan egyedülálló kezdeményezése van a Zala megyei TIT-nek: június elsejétől fordítóirodát működtetnek. A fordítóiroda célja a vállalati és magánszemélyek igényeinek kielégítése és a nyelvtanárokban rejlő szellemi kapacitás kiaknázása. Egy-egy gépelt oldalért a rendeletben meghatározott 41 forintos alapdijat számítják fel. Ehhez jön még az esetleges lektorálási díj, aztán a gépelés és az ügyintézés díja. A TIT-nek az egészből mindössze 15—18 százaléknyi összeg marad. A fordításokból befolyt pénzt ismeretterjesztő előadások vagy más közcélú rendezvények finanszírozására fordítják. (o. sz.) Verseny az Erkel-különdíjért A szeptemberi Tisza gyönyörű! Nincs az a festő, aki ecsetjével, palettája színeivel, nincs az a költő, aki legszebb szóvirágaival vissza tudná adni megannyi szépségét. A horgász, aki korábban másfelé csavargó«, „fancsikázott” a szomszéd megyében, most levett kalappal kér bocsánatot kedves, horgászszívünknek a legkedvesebb fo- lyónktól. Amely sokszor mostoha, de a legtöbbször adakozó annak, aki igazi ismerője, igazi szerelmese. Tiszta, csendes folyású most, sima tükre alatt megannyi rejtelemmel. Homokos lapályok, szakadó homokpartok, nagy kőruganyok mögötti lángok, bedőlt fák, bokrok akadői mind-mind titokzatosak — a laikusnak. De az értő horgász tudja a titkokat. Tudja, hol vet nagy burványt a harcsa, kilesi a keszegrajokat űző tiszai süllőket, balinokat. És a szakadások mélyén, gallyak horogtépő akadóinál a rejtőző testes tőpontyokat, az igazi tiszai „nyurgákat”, akik próbára teszik ám a horgászt! És most, most az igazi! Szinte nem lehet zsákmány nélkül hazatérni! Szól a kuttyogató végig a Tiszán, a meredélyek alján horgász les mindenfelé Dombrádtól Gávavencsellöig, Szabolcsig, Tímárig. Csónak csobban, peng a zsinór, vadkacsák csapata suhog, szaporodik a zsákmány a szákokban. A Tisza jutalmazza szerelmeseit. (Kép és szöveg: Pristyák J.) HORGÁSZLESEN.
