Kelet-Magyarország, 1982. szeptember (42. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-20 / 220. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. szeptember 19. Nyíregyházlképeslap. (J. L. (elv.) Bravúros nyomozás a lakosság segítségével Ellopták a templomlosztogatót A feljelentést a m&riapócsl Bazilika főesperese tette meg. Elmondta, bogy a kegytemplomot szeptember 6-án este 8 órakor zárták be. Éjszaka egy óra tájban a templom felöl ajtócsapódást hallott, de arra gondolt, hogy a zaj a közeli szociális otthon felől jött. Reggel negyed hétkor a segédlelkész értesítette, hogy feltörték a templomot. Észrevették, hogy a templom egyik ablakából elktromos vezeték lóg le, s valószínűnek tartották, hogy a tolvaj ezen ereszkedett le, mert az ablak alatt csúszási nyomok látszottak. A perselyek közül kettőt feltörve találtak, s ezután látták meg, hogy a Mária-képet takaró üveget betörték, s hiányzott a kegytárgyat ékesítő ékszerek zöme. Arany, drágakő, gyűrű és fülbevaló, pecsétgyűrű és nyaklánc, becslés szerint legalább kétszáz aranytárgy hiányzott. Délelőtt 10 órakor egy asszony ment el a főespereshez, s egy arany karikagyűrűt és egy aranylánc darabját adta át, amelyet az utcán talált. Kutyák ugatására ébredt A feljelentést követő egy órán belül egyenruhás és civil rendőrök nagy apparátussal láttak hozzá az ismeretlen tettes, vagy tettesek és az ellopott aranytárgyak felkutatásához. Röviddel megérkezésük után egy máriapócsi férfi elmondta, hogy hajnali fél 3 körül kutyák ugatására ébredt fel. Kiment az udvarra s megpróbálta lecsendesíteni a kutyákat, de ekkor megszólalt egy férfihang, hogy menjen oda. „Jöjjön maga” — szólt vissza, ám ekkor újból megszólalt az ismeretlen, hogy segítséget szeretne tőle kérni, mert elütötte egy motor, s nem tud lábra állni. — Magamra kaptam valamit, s még vizet is vittem neki — mondta Szalmási Lajos a nyomozóknak —, akkor láttam meg, hogy aki odabicegett, egy negyven év körüli, jó vállas, olyan 170 centiméter magas, fekete hajú, frissen borotvált férfi volt. Mivel láttam, hogy sérült, átmentem a szomszédba Papp Zoltánékhoz, hogy megkérdezzem : nem vinnék-e be kocsival a kórházba. A nyomozók útja természetesen Pappékhoz vezetett. Papp Péter így mondta el a történetet: — Hajnali három óra körül átjött a szomszéd, hogy egy embert elütött egy motor, vigyük be kocsival a kórházba. Beült és bevittük Nyíregyházára. Megálltunk a kórház előtt, a portánál kiszállt, s mi nem is vártunk tovább. Ki vine a sántító embert? A jóhiszemű Papp-testvé- rek ténykedése nemcsak eny- nyiből állt, amit másnap reggel tettek, felért egy precíz nyomozói munkával. Amikor megtudták, hogy az éjszaka mi történt a templomban, kocsiba ültek és behajtottak Nyíregyházára. Elmentek a kórház portásához, hogy megtudják: mi történt azzal az emberrel, akit éjszaka beszállítottak. A portás semmit sem tudott, ő reggel vette át a szolgálatot, azt viszont megmondta, hol lakik Oroson az éjszaka szolgálatot teljesítő portástársa. A Papp-test- vérek Orosra indultak. Sikerült megtalálniuk a portást, aki elmondta, hogy a sántító ember nem kezeltette magát a kórházban, arra hivatkozott, hogy neki reggel dolgozni kell, s megkérte, hívjon neki egy taxit. A portás szerencsére arra is emlékezett, hogy a Volán taxiján egy 4-es számot látott. A Papp-testvérek a 4-es taxi nyomába eredtek, s bár a kocsit már nem az vezette, aki éjszaka szolgálatban volt, de tőle is megtudták, ki fuvarozta az éjszaka a sántító embert. A taxis mindenre emlékezett. Elmondta, hogy a házszámot nem tudja, de az utast Felsősimára vitte, s bármikor oda talál. Szeptember 7-én délután fél 3-kor rendőrök jelentek meg K. Andrásné Felsősima, Major út 17. sz. alatti lakásán. A lakás zárva volt. A rendőrök hatósági tanukat kerestek, s velük együtt mentek be az udvarra. Zörgettek az ajtón, s kopogtattak az ablakon is, de belülről semmilyen neszt nem hallottak. Ahogy alaposabban benéztek az ablakon, észrevették, hogy a folyosón ott van megbújva Fekete István 43 éves, többszörösen büntetett előéletű nyíregyházi lakos, akit — a személyleírás alapján — ekkor már alaposan gyanúsítottak a máriapó- cs i kegytemplom kifosztásával. Fekete többszöri felszólításra sem nyitott ajtót, s amikor erőszakkal hatoltak be a lakásba, csupán annyit mondott: megbuktam. Elrejtőzött a toroiyban A kihallgatás már a megyei rendőr-főkapitányságon történt. Fekete elmondta, hogy hétfőn délután a harangozás ideje alatt felment a toronyba és elrejtőzött. Este bezárták a templomot, ő ottmaradt, s éjfél körül látott hozzá előbb a perselyek kifosztásához, aztán betörte a kegykép üvegét, s. ahány aranyat csak tudott, összeszedett. Amikor tudta, hogy már elég gazdag a zsákmány, megpróbált kijutni a templomból, de minden ajtót zárva talált. Egy kábelt szerzett, s kikötötte a torony fakorlátjához. A karzatról ledobált néhány ülőpárnát is, hogy ha megcsúszik, azokra essen, aztán valóban megcsúszott, de mivel nem a párnákra esett, eltört a bokája. Ekkor találta ki azt a mesét, hogy motor ütötte el, s így szerzett sgítséget, hogy Nyíregyházára utazzon. A betörést, a templom kifosztását tehát beismerte Fekete, de azt mondta, hogy az aranytárgyakat Nyíregyházán átadta egy ismerősének, aki hamis útlevélhez akarta őt juttatni, s így Svájcba kicsempészni. Nyolc napig tartotta magát ehhez a hazugsághoz Fekete, mert nem tudta, hogy szeptember 10-én a rendőrök megtalálták a kegytemplomból ellopott aranytárgyakat Felsősimán, nővérének udvarán egy faházban. ★ A nyomozás még tart, s mire Fekete István megérdemelt helyére, a börtönbe kerül, a kegyképet ékesítő aranytárgyak is a helyükre kerülnek. Balogh József /--------------------/-----------------------------------------------> „Madam,szakállal v-----------------Nem kétséges, hogy meglepődött az a szülőnő, aki a gyermek világra jövetele előtti percekben a madá- mért szólt. Hívhatta, de a szülésznő helyett fehér köpenyes, szakállas fiatalember lépett az ágyához. Az első meglepetés után kiderült, Demeter András nem műtős, nem orvos, hanem tulajdonképpen szülésznő ... Még a nyelv sem hajlik aura, hogy elismerje, férfi is űzheti ezt a hivatást. De nemcsak a betegeknek, a kollégáknak, még az iskolában is fejtörést okozott a jelentkezése: a nyíregyházi egészségügyi szakiskola történetében még nem volt rá példa, hogy férfi adja be a jelentkezési lapot. Tanácstalanságukban az egészségügyi miniszterhez fordultak, s Demeter András már három hete járt az I iskolába, amikor a miniszter pecsétes papírt küldött, semmi akadálya a képzésének. Arra hivatkozott, ha nő lehet orvos, férfi miért ne lehetne szüíész(nő) ? így aztán a vásárosnaményi kórház fiatal szülésze sze- 1 mélyében az országban ő az v ________________________i— Mentés a hullámsírból Életet mentettek, közben a saját életük is veszélyben volt. Vállalták e veszélyt, hogy két meggondolatlan, tizenéves fiatalember élete tovább lobogjon ... Erős kezük legyőzte a hullámokat. Most erős kezüket gratulálva megszorítja a megyei tanács elnöke és átadja nekik a kormánykiitüntetést. Meghatottam mély tisztelettel veszik át a fényes érméket. Felnézek rájuk. Cseh Ádám- ra, a széles vállú férfira, aki finom munkához szokott a GELKA kisvárdai szervizében. Csodálattal végigmérem Rostás Sámuelt, a fekete bőrű fiatalembert, a Vulkán segédmunkását. Hullámsír volt az, ahová augusztus 8-án futva, majd úszva érkeztek, öt tizenéves fiatal sírt-kiabált élete megmentéséért. Kezüket emelve kiabáltak, kapaszkodtak a semmibe. Kettőjük keze életmentő kézhez ért. Hármójukat pillanatok múlva élettelenül sodorta tovább a tajtékzó Tisza. Négy fiú és egy lány vidám, önfeledt fürdőzésének ez lett a vége. A strandolok és a rossz hírre később érkezők még inkább meghatódtak, amikor megtudták: a vízbe fulladt lány az egyik megmentett fiúnak a menyasszonya volt. A megrázó esemény színtere a Tisza bal partja volt, Sza- bolcsveresmart közelében. Nem a kijelölt fürdőhelyen... A két életet mentő — noha mindketten Kisvárdán laknak — csak pár perce ismerték egymást. Cseh Ádám a füzesben nyársat keresett szalonnasütéshez, felesége az ebédhez készülődött. Rostás Sámuel barátaival beszélgetett. Az örvényhez csaknem kétszáz méterre lehettek. A segélykiáltásokra futásnak eredtek. Átvillant agyukon: életbevágóan fontos, hogy összeszedjék minden erejüket a futáshoz, az úszáshoz. Az eset közelében álló felnőtt nők és férfiak nem mertek segítséget nyújtani. Az életmentő szerint ez nem róható a „számlájukra”. Hiszen az örvény több hektónyi vizet óriási erővel kavargatott. A pokoli látványnak néhány gyengébb idegzetű hátat fordított. A bátrabbak sietve hozták gumimatracukat, s bedobták, hátha lesz a fuldoklóknak mibe kapaszkodni. Csehné utánakiáltott férjének: „Ne feledd, hogy három gyermeked van!” Dehogyis feledte, de vállalta a kockázatot, bízott erejében, úszni tudásában. Rostás Sámuel sem feledte, hogy otthon kisfia várja. De a fuldoklók szörnyű kiáltozása megsokszorozta erejét. Nem ijedt meg akkor sem, amikor a mentésre emelt karját a fuldokló elkapta, s egy pillanatig egymásba fonódva lemerültek. Aztán kiszabadította magát és a fiút rátuszkolta az éppen arra sodródó gumimatracra. Partra kec- meregve Cseh Ádámnak még arra is kiterjedt a figyelme, 'hogy a megmentetteket elsősegélyben kell részesíteni. Az életmentők kisvárdai emeletes házban laknak ugyan, de a Tisza-partján nőttek fel. Jól tudnak úszni, de azt is tudják, hogy a folyó meddig barát és mettől ellenség ... (nábrádi) Cigánylakosok találkozója művészekkel Tekintélyes a cigánylakosok: aránya Piri csen és Nyírpilisem, e két Nyírbátor környéki településem, A megyei művelődési központ és a helyi kultúrház ezért elsősorban az ő részvételükre számított, amikor a székhelyköz- ségben, Piricsén találkozót szervezett neves cigányköltőkkeL, -táncosokkal szeptember 18-án, szombatom. A pircsei rendezvény vendége volt többek között Osz- tojkán Béla és Bársony János költő, valamint Fenyvesi József festőművész, akinek alkotásaiból a helyszínen kiállítást is rendeztek. A műsort szabolcsi, szatmári táncosoik színesítették, fellépett többek között a milotai, a nyírvasvári valamint a nagyecsedi cigányegyüttes is. " > egyedüli, aki ezt a tipikusan női szakmát űzi. A 24 éves fiú másban is különbözik társaitól. Vajai lévén, a kórház nővérszállásán lakik, ő az egyetlen lakója a férfiak közül az intézménynek. Szobája oázis, tele különleges dísznövényekkel — nem véletlenül, mert kertészeti szakközép- iskolában éretségizett — s keresztszemes és hímzett párnákkal, térítőkkel díszítette a kicsiny birodalmát. Az éjszakai ügyeletek csendjében nőket megszégyenítő ügyességgel öltöget, keze nyomán az eredeti beregi motívumok kelnek életre a párnákon, futókon, garnitúrákon. Úgy tervezi, hogy hétfőn megkezdi Pesten a tanulmányait az anasztezio. lógus szaktanfolyamon. Egy év alatt végez, s akkor a szülészet-nőgyógyászati osztályon nemcsak a gyerekek születésénél, hanem az altatásnál is magas szinten láthatja el a betegeket. Az ország első férfi szü- lészfnőjje életében talán akkor izgult a legjobban, amikor a nyíregyházi megyei kórházban a szülészeten gyakorolt. Már csak percek lehettek hátra az újszülött érkezéséig, amikor bemosakodott, talán nem is , kell mondani, hogy orvostól az ápolónőig mindenki leste a mozdulatait. Alaposan megizzadt, mire levezette a szülést. A munkatársai szerint a nagykönyv- I ben sincs különbül megírva! 1 Ezek a divatos ruhák, kosztümök a Nyírbátori Ruhaipari Szövetkezetben készülnek szovjet megrendelésre. A tervek szerint 13 ezer darab farmer alapanyagú ruhát gyártanak a nyírségi üzemben. (Elek Emii felvétele) , A legjobbak gálaestje Megyénk legjelesebb amatőr művészeti együtteseit 'láthatja egy műsorban a közönség a Nyírségi ősz rendezvénysorozat keretében a szeptember 19-i gálaesten. A megyei és városi művelődési központ hangversenytermében vasárnap délután négykor kezdődő programban hagyományápoló népművészeti csoportok, táncegyüttesek, népi zenekarok, kisegyüttesek mellett egy alkalmi társulat is fellép. A megye amatőr 'színjátszóegyütteseinek rendezőiből verbuválódott csoport produkcióját talán úgy is lehetne nevezni: amikor a hóhért akasztják, hiszen ezúttal a rendezők színészként mutatkoznak be az ismeretlen szerző reneszánsz iskoladrámájával, a Kocsonya Mihály házasságával. Az előadást Nagy András László rendezte. Fellép a gálaesten a KSZDSZ Szabolcs-Volán táncegyüttes, a Szatmár nép- táncegyüttes, a kömörői és a milotai kórus, a városmajori és a turistvándi citerazene- kar, a nyíregyházi fúvósötös, valamint a Mészáros—Végh duó, akik augusztus 20-ra kapták meg A népművészet ifjú mesterei kitüntető címet. Heti bosszúságunk Aprólék Tulajdonképpen tisztán jóindulatból került az aprólék — mármint a baromfi aprólék — ügye erre a helyre, hiszen ez nem heti, hanem havi, meg negyedévi bosszúságként is megállná a helyét, mert meglehetősen hosszú ideje, hogy eltűnt a boltokból. Igaz, látni néha csupa szárnyból vagy csupa kaparóból áLló csomagot, a vegyes aprólék azonban jóval népszerűbb volt, küllőn ősén a kisebb keresetűek körében, Tudom, ha megjelenés előtt láthatná ezt a pár sort a baromfifeldolgozó valamelyik vezetője, kapásból mondaná, hogy csak annyi aprólékot adhatnak a boltoknak, ameny- myi combra és mellre van Igény, mert egy csirkének csak két szárnya, két lába, egy háta, egy ernyője, egy nyaka, egy zúzája és egy mája van, hogy a fenébe lehetne akkor külön „alkatrészenként”, meg még vegyes csomagokban is árulni? Mit mondjak? Nem tudom! De azt igen, hogy korábban volt vegyes aprólék, amit megkedveltek az emberek, most meg nincs. Azt is tudóim, hogy ha az ember Debrecenben jár, ott mindig talál, itt meg hiába rója az utcákat, egyik boltban sem vigasztalják meg. És még a nincsre sem kaphatnak magyarázatot. Ismerősöm mesélte, hónapokig jegyezte kereskedő társaival a baromfiellátásra vonatkozó panaszait, a minőségre vonatkozó kifogásait, s hónapokig hiába kérték: ugyan hadd mondhassák már el a csirke- gyárban is ezeket, legalább ott is megismerik mi a boltos, s mi a vásárló véleménye. A napokban végre eljött a nagy alkalom. Elmentek né- háinyan Kisvárdára, s ott — igaz a szalagon dolgozóktól, de — mégis megtudták az aprólékhiány okát. Azt tudniillik, hogy nem gazdaságos összeválogatni a sokféle „alkatrészt”, egyszerűbb és gyorsabb az azonos darabok csomagolása. Ha a gyár munkaszervezője lennék, biztos igazat is adnék annak, aki ezt kitalálta. De mivel csak vásárló vagyok, azt gondolom, ez az aprólék nem is olyan apró lék a gyár tekintélyén. B. J. Mellesleg Fárasztó is lehet a pihenés! Ne tessenek ezen csodálkozni, nem én találtam ki, hanem — mint friss olvasmányaimból megtudhattam — komoly tudósok állítják. Pszichiáterek szerint ugyanis téves az az elképzelés, hogy minden fáradt, túlfáradt, vagy kimerült bánmákoir képes üdülni, ha erre alkalma kínálkozik. Ebből következik tehát, hogy vannak pihenésre képtelen emberek. Mellesleg valamit erről már én is hallottam, ha nem is tudományos formában. Jól emlékszem arra az ismerősre, akit tíz éven át az istennek se lehetett elküldeni a legcsábítóbb beutalóval sem üdülni. Mindig talált valamilyen kifogást. Hol a magaslati levegőt tartotta ártalmasnak, hol a tenger zúgásától féltette idegeit. Aztán már szabadságra sem .nagyon tudták elküldeni, s fűnek-fámak állította, hogy ő egyáltalán nem érez fáradtságot. Aztán amikor családi okok miatt egy hetet mégis kénytelen volt kivenni, naponta ötszőr is bent látták a munkahelyen. Csiak bekukkantott és már rohant is. Akkor derült fény a titkára: nem ment üdülni, nem ment szabadságra, nehogy távoLlétóben valaki beüljön a székébe .. . Van másfajta pihenésre képtelen ember is. Nyughatatlan vérűeknek tartják az ilyeneket, s mint egy falium- béli ember mesélte, ők amikor elmentek a tsz-üdülőbe, összeálltaik: hárman és naponta eljártak az üdülőből nádat vágni a közeli állami gazdaságba. Teli bukszával mentek haza, azóta is ők az elsők, akilk „pihenni” akarnak minden évben . .. Másfelől arról is hallottam, hogy vannak akik „pszichológiai poggyásszal” indulnak el pihenni. Ezek általában házaspárok, akikről nyomban kiderül, hogy képtelenek hosszabb ideig együtt lenni, az üdülés végére teljesen kimerülnek idegileg. Meséli ismerősöm, szép volt, jó volt ez az idei nyár, die még jobb, hogy már dolgozni kell, így legalább végre . kipihenheti mágiát — a nyári pihenés fáradalmai alól. (angyal)
