Kelet-Magyarország, 1982. szeptember (42. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-16 / 217. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. szeptember 16. A Rakamazi ÁFÉSZ vas-műszaki boltjában öt év alatt megtízszerezték a forgalmat. Ez a gondos árubeszerzésnek tulajdonítható. Erre az évre 80 millió forintos forgalmat tervezett a bolt. (E. E. felv.) Turistahad — vadkempingben A „senki“ földjén? Szatmárcsekétől pár kilométerre, talán éppen fél úton Kóród felé, idilli környezetben ömlik a Túr-csatorna a Tiszába. A torkolat mellett dióliget, enyhet adó árnyai alól gyönyörködhet az ide tévedő idegen, vagy a nyaranta nap mint nap megforduló környékbeli: hogyan zubog át a víz a patinás betongáton, hogy néhány méter után elcsöndesedve simuljon szőkébb testvéréhez. Sorompó pórja el A Túr-csatorna betonépítményét, mely egyszersmind zsilipként is szolgál, vízügyesek, fürdőzők egyformán csak Bukó-gát néven emlegetik, ám ebből aligha derül ki, hogy a megye talán legszebb torkolatvidéke rejtőzik az elnevezés mögött. Egy-egy fürdésre alkalmas nap százak, ezrek fordulnak meg a Bukó környékén. Vízesésével hátukat veretik, vagy az alatta sistergő kétarasznyi vízben téblábolnak. Kétoldalt remek gyep kínál fekhelyet, aki idetéved, jöjjön bár száz kilométerekről, aligha bánja meg. Mindösze egyvalami hi- bádzik. A gát és környéke a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság tulajdonában van, így ezen a területen idegeneknek tartózkodni tilos. A gáthoz vezető utat is sorompó zárja le, igaz, ez nemigen zavarja a fürdőzni igyekvőket, a lakatot eltávo- lítva könnyűszerrel bejutnak a területre. A vízügy mitsem tehet, bírságolási jogkörrel nem rendelkezik, a gátőr egyedül tehetetlen, ráadásul a fürdés baleset-, a sátorozás fertőzés- veszélyes. A Bukó-gátnál megforduló turisták jó része Szatmárcse- kére jön, a fürdőzők másik része pedig a község lakói közül kerül ki. Sira Lajos, Szatmárcseke tanácsának vb- titkára tehát kétszeresen is érdekelt abban, hogy a Bukó ügye megnyugtatóan rendeződjön. kéhez tartozó Túristvándi- ban is sátorváros nyílhasson, — mégpedig lehetőleg vízközeiben —, az Országos Műemléki Felügyelőség beleegyezésére is szükség van. Bírsággal csupán? A megyébe látogatók tervei között általában mindkét település neve szerepel. Tény, hogy az idegenek túlnyomó része kellemes emlékekkel távozik. Ám az is igaz, hogy a hátizsákos, sátras túrista- had szerte a világon évről évre nő. Jelenleg a törvény betűje szerint ők csak szabálytalan körülmények között lakhatnak, ám bírságolásuk nemigen lenne célravezető, annál is inkább, mivel a legközelebbi kemping csak Vásárosnaményban lelhető. Nyár pedig 1983-ban is lesz, addig viszont még van 9—10 hónapja az illetékeseknek, hogy valamilyen átmeneti megoldást találjanak, míg a helyzet a kempinggel (kempingekkel) végleg, nem rendeződik. Csendes Csaba Nyíregyházi résztvevővel Mkotótábor Lettországban Évről évre rendszeresen megrendezik a lett főváros, Riga mellett Dzintariban a szocialista országok alkotói szimpozionját. Az idén mától, szeptember 16-tól november 17-ig, vagyis két hónapig tart ez a találkozó. A dzintari alkotótáborban részt vesznek a Szovjetunió köztársaságainak művészképviselői, valamint valamennyi szocialista ország egy-egy művésze. Ebben az esztendőben a szobrászok találkoznak, s a szimpozion témája: Ember és társadalom kisplasztikákon, érmeken. Hazánkat is egy művész, a Nyíregyházán élő Munkácsy-díjas Tóth Sándor képviseli. A két hónap alatt a művészek tapasztalatcseréket szerveznek, ismerkednek Lettország tájaival és embereivel, a megadott témán belüli és tetszés szerinti gondolatkörben dolgoznak. Munkáikból kiállítást rendeznek. Kollégiumra várva Épül a szálkái, de így is kevés Egy közepes nagyságú, ötezer lakosú községet benépesítene, ha a megye 33 középiskolai és szakmunkás- képző intézeti kollégiumainak tanulóit egy helyre telepítenék. A legfrissebb adatok szerint a megyében 5170 kollégiumi hely van, amely a közeli hetekben várhatóan kétszázzal gyarapszik; elkészül a mátészalkai szakmunkásképző intézet új kollégiumi épülete. A kollégiumok a megye- székhelyen a legzsúfoltabbak, itt vannak azok a középiskolák, szakmunkásképző intézetek, melyek a fél, vagy az egész megye területéről fogadnak tanulókat. A kollégiumi hálózat fejlesztése viszont nem tudott lépést tartani a fejlődéssel, így a jelenlegi 2300 nyíregyházi hely minden évben kevésnek bizonyul. Az 1982/83-as tanévben 160 fellebbezés érkezett az iskolaigazgatókhoz, illetve a megyei tanács művelődési osztályának középiskolai csoportjához. Minden száz tanuló után két helyet fenntartanak azok számára, akiknek a legindokoltabb a kollégiumi elhelyezés. Ebben a tanévben a 160 fellebbező közül hetvennégy tanulót helyeztek el pótlólag a kollégiumokban. A kollégiumi épületek állaga igen változatos, sok a régi, nem kollégiumi célú épület. Ezért szorgalmazzák az oktatási szakemberek, hogy a hatodik ötéves tervben tovább folytatódjék a kollégiumfejlesztési program. Az adatok szerint főként a szakmunkástanulók kollégiumait kívánatos gyors ütemben fejleszteni, mert a kilencezer ipari tanuló közül mindössze 1655 diák él és tanul kollégiumban, az össz- létszám 18,3 százaléka. A 6 ezer gimnáziumi tanulóból 1971 — mintegy 32 százaléka, a szakközépiskolákból pedig a 4982 diákból 1627 — az összlétszám 32,6 százaléka — veszi igénybe a bentlakásos intézményt, ennyi hely van a kollégiumban. Jó lenne viszonylag olcsó albérletet keresni azoknak, akik nem jutottak be a kollégiumokba helyhiány miatt. Intézményesen azonban u megyében nem foglalkozik egyetlen szerv sem „albérletközvetítéssel”. . Érdemes lenne kevésbé kihasznált épületeket— vagy munkásszállásokat — is bérbe venni ilyen célra. Ahol pedig a kollégiumok, olcsó és gyors megoldású bővítésére lehetőség kínálkozik, célszerű ezeket is számba venni — még a demográfiai hullám, a nagyobb létszámú középiskolai kor osztályok megjelenése előtt. Zsákok vetőmagvakhoz Folyamatosan adja a vetőmagforgalmazáshoz szükséges ép, tiszta zsákokat a Gabonaforgalmi és Malomipari Szolgáltató Vállalat a Vetőmagtermeltető Vállalatnak. Júliusban a vetőmagvak tárolásához, szállításához, fémzárolásához 156 ezret használtak fel. Most a napraforgómag-szállításhoz használt zsákokat szállítják. Ebből a megrendelők szeptemberben 79 ezer 400-at kérnek. A malomipari szolgáltatók havonta 80—90 ezer „lisztes”, valamint 50—60 ezer „korpás” zsákot juttatnak el partnereiknek. A szolgáltatók a visz- szaérkező zsákokat kitisztítják, megvarrják, válogatják, raktározzák. A zsákok a speciális porszívóval eltávolított, összegyűjtött takarmányport a dolgozók kedvezményes áron megvásárolják. A használhatatlanná, javíthatatlanná vált zsákokat hulladékként a TEMAFORG vállalatnak értékesítik; de volt mikor azokat a MÁV az áruszállításoknál, a törési károk megelőzésére kitöltő, bélelőanyagnal használta, (cs. gy.) Szokásjog? Szavaiból kiderül, hogy a terület egyszerű lezárása, vagy a területen tartózkodók bírságolása korántsem biztos, hogy célravezető lenne. Ahogy mondja, évtizedek alatt vált szokássá a Bukó környéki fürdőzés, s a környékbeliek erre a szokásjogra hivatkozva használják ma is a gátat. Cseke egy Tisza környéki kemping létesítését tervezi, s szükséges lenne egy a szomszédos Túristvándiba is, ahol legalább fürdésre kijelölt terület található. A kempingek kialakításának legfőbb akadálya egyelőre, hogy Szatmárcseke nem rendelkezik vízművel, s így nem tudná biztosítani a legalapvetőbb közegészségügyi feltételeket sem. A helyzet azonnali megoldására hát édeskevés esély van. Igaz, a vízmű terve már kishíján kész, s hamarosan megalakul az üzemeltető vízgazdálkodási társulat is. Talán a Nyírtourjst is tud segítséget adni a kemping létesítéséhez, ahhoz pedig, hogy a közigazgatásilag CseKórtérítés fagylalt- mérgezésért Emlékezetes az a tömeges fagylaltmérgezés, ami két évvel ezelőtt Nagyorosziban történt. A Börzsöny-vidéki Egyesült AFÉSZ-nek a községben lévő Drégelyvár elnevezésű vendéglőjében szalmonellával fertőzött fagylaltot árusítottak, aminek következtében nyolc- vanhatan kórházba kerültek. A szövetkezetét a SZOT az ápolási költségek — csaknem 150 ezer forint — megfizetésére kötelezte. Az ÁFÉSZ-nek vagyonbiztosítási szerződése volt az Állami Biztosítóval, amelytől az összeg visszafizetését kérte, majd amikor megtagadták, a biztosító Nógrád megyei igazgatósága ellen pert indított. Az alperes azzal érvelt, hogy csak azt a kárt köteles megtéríteni, ami Döntött a Legfelsőbb Bíróság balesetből eredő személyi sérülés vagy tárgyrongálódás folytán keletkezik. A fagylaltmérgezés azonban nem ebbe a kategóriába tartozik. Az ügy a Legfelsőbb Bíróságon dőlt el, amely az Állami Biztosítót a peresített összeg megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint nem vitás, hogy a kárt az ÁFÉSZ által készített termék okozta. Ettől függetlenül azonban a hirtelen föllépett étel- mérgezés balesetből eredő sze- .mélysérülésnek minősül, amiért — a biztosítási szerződés alapján — a kártérítési felelősség fennáll. — nacsi csere hunyf bérlakásban lakott, és a révén — időközben el- feleségével együtt — háztulajdonos sógora hozzájárulásával, mint bérlő költözött a lakásba. Ezen az okirati bizonyítékon kívül azt is igazolta, hogy mindig bérleti díjat fizetett. Ha a rokoni kapcsolatra tekintettel ennek összegét méltányosan állapították meg, ennek a közöttük lévő jogviszony szempontjából jelentősége nincs. Az érvényes bérlet alapján a szerelő második feleségét befogadhatta a lakásába. Hogyan kell tárolni az almát? Exsógorok háborúja Egy szerelő húsz éve lakik sógora kétszintes családi házának egyik lakásában. Felesége elhunyta után később újra megnősült, és az asszony, a háztulajdonos tiltakozása ellenére odaköltözött. Ezek után a tulajdonos pert indított ellenük, amelyben kérte a bíróságot: volt sógorát és második feleségét — mint rosszhiszemű, jogcím nélküli lakáshasználókat — kötelezze távozásra. Keresetét azzal indokolta, hogy a szerelő a rokoni kapcsolatra tekintettel, mint családtag lakott a lakásban, de ezt a szívességi használatot a haláleset után megvonta tőle. A szerelő viszont arra hivatkozott, hogy lakáscsere révén, mint bérlő költözött sógora házának egyik lakásába. Az alsófokú bíróságok a házaspárt a lakás elhagyására kötelezték, azzal, hogy a férfinek legalább komfort nélküli lakást kell biztosítani, felesége elhelyezéséről azonban saját maga köteles gondoskodni. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely az ítéleteket hatályon kívül helyezte, a keresetet elutasította, és a háztulajdonost ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte. — Az ítéletek törvénysértők — hangzik a határozat. — A szerelő bemutatta a húsz éve kötött csereszerződést, amelyből világosan kitűnik, hegy taEgy megyei szövetkezeti vállalattal kötött mezőgazdasági termékértékesítési szerződés alapján az egyik megyei kereskedelmi vállalat — egy termelőszövetkezet útján — 38 vagon jonatánalmát szállított. Az almaszüretkor a szövetkezet vállalat megbízottja a tsz-ben tartózkodott, és megállapította, hogy a termés 82 százaléka különleges, illetve első osztályú, a fennmaradó pedig harmad- osztályú minőségű; az árut kifogás nélkül átvette, majd hűtőházba szállíttatta. Amikor később az almát kivették, hogy eladják, kiderült: csaknem 26 százaléka megromlott. Emiatt a szövetkezeti vállalat a kereskedelmi vállalat ellen 988 ezer forint kártérítés fizetésére pert indított; az pedig ugyanilyen összeg erejéig a tsz ellen lépett fel. Az ügyben végső fokon döntő Legfelsőbb Bíróság a keresetet elutasította. — A szövetkezeti vállalat még valószínűsíteni sem tudta, hogy a tárolási veszteséget a kereskedelmi vállalat, illetve a tsz okozta — hangzik az ítélet. — Szakértői vélemény szerint számos tényező befolyásolja, hogy az a Írnámeddig lehet tárolni.. Attól is függ, milyen a fajtája, minősége, érettségi foka, a szedéstől a betárolásig eltelt idő, továbbá a tárolás időtartama, termelési technológiája stb. A szövetkezeti vállalat a szerződéskötéskor nem közölte, hogy az almát igen hosszú ideig kívánja tárolni, holott erre gondolnia kellett volna. A szakértő szerint a jonatánalmát május közepéig csak veszteségek árán lehet tárolni. Tudnia kellett azt is, hogy az októberben szüreteit alma általában már a fán túlérett lehet, és emiatt hosszabb tárolásra nem alkalmas. A szövetkezeti vállalat októberben szüretelt jonatánalmát vett át. A szakértő arra is rámutatott, hogy veszteség nélkül, tartósan csupán az az alma tárolható, amely a szedéstől számított 24 órán belül tárolóba kerül. Az ebben az ügyben szereplő gyümölcsöt azonban csak a szedés után 8—9 nappal szállították hűtőházba; ezenkívül az első és harmad- osztályú almát nem válogatták szét és hosszabb eltevésre emiatt sem volt alkalmas. Végül a hűtőházi naplóból a megyei élelmiszer- és vegyvizsgáló intézet megállapította: a hőmérsékleti adatok a rossz tárolást bizonyítják. Mindezek miatt a Kereset alaptalan. ' Hajdú Endre KITEKINTÉS Hegyei lapokból E heti tallózásunk a gazdasági élet jegyében készült. Az ország más tájaival kapcsolatosan ugyanis számos érdekes közlemény jelent meg az elmúlt hetekben a megyei lapokban. KISALFÖLD Pisztrángostavat létesít az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal soproni felügyelősége a Rák-patak völgyében á Brennberg- bánya alatti Görbehalomnál. Korábban már volt víztároló ezen a helyen, de mivel a töltés nem volt kellően vízzáró, az egykori tó vize elfolyt. Az OKTH-nak azonban fontos feladata az élővilág védelme, s mivel a patak felső folyása még a legutóbbi időben is pisztrángoknak adott otthont, döntés született a tó visszaállítására. A mederhez szükséges területet az ágfalvi termelőszövetkezet bocsátotta rendelkezésre. A meder feltöltése, a zsilip helyreállítása és a földmunkák befejezése után előreláthatólag már e hónapban megkezdődik. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A Szolnoki Cukorgyár a cukorrépa hulladékának, illetve gyári melléktermékének talajerőpótlóként való kísérleti hasznosításra kötött szerződést a Szolnoki Állami Gazdasággal és a húsipari vállalattal. A kétéves kísérleti program elvégzésére az adta az ötletet, hogy az évente 5—600 000 tonna cukorrépát feldolgozó gyárban a földekről beszállított nyersanyaggal együtt több ezer tonna hulladék, föld, répale- vél-maradvány, répafej is érkezik. A hulladékot eddig a szemétlerakodó helyekre szállították, lényegében ugyanerre a sorsra kerül a cukorgyártás során keletkező mésziszap is. \ kísérlet során a cukorgyári hulladékot egy kijelölt területre szállítják ki, elterítik, majd több rétegbe rakva mésziszappal, a húsipari vállalat vágóhídi hulladékával, illetve a közeli sertéstelep trágyájával keverik. A vegyes keverék egykét év alatt tökéletes humusszá érik, és értékes talajerőpótló lesz belőle. BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG A gyomaendrődi Viharsarok Halászati Tsz-ben ma már csaknem teljes kapacitással üzemel, a közelmúltban átadott halfeldolgozó üzem. Ez év végéig a közkedvelt Körösi halászléből 400 tonnát gyártanak, iraki exportra 1100 tonna fagyasztott növényevő halat, a hazai üzletekbe 50 tonna vegyes konyhakész halszeletet szállítanak. A feldolgozáshoz szükséges alapanyag egyharma- dát a halászati tsz saját halastavából biztosítja, míg a többi halat 15 partnergazdaság szállítja. NÉPÚJSÁG Az abasári Rákóczi Termelőszövetkezet évek óta 40 hektár földterületet bérel a visontaiaktól, ahol az idén 5 millió 200 ezer szőlőoltványt iskoláztak. Ezek közül egymillió szovjet exportra kerül, 600 ezer oltvány a hazai üzemekben talált gazdára. Várhatóan 100 ezret a szövetkezet saját maga értékesít, további százezret többek között a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola Tangazdasága árusít majd a házi szőlőskertek fejlesztéséhez. (o. sz.)
