Kelet-Magyarország, 1982. szeptember (42. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-14 / 215. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. szeptember 14. Városmentők Űjabb, értékes fotókkal gazdagodott a régi Nyíregyháza emlékeit mentő akció dokumentumtára. A- Nyíregyházi Városi Tanács V. B. határozatára megalakult városi értékeket mentő bizottság egyik tagja, Somogyi Jolán könyvtáros jóvoltából ritka, muzeális értékű fotók kerültek elő Molnár János tanár tulajdonából. A közel nyolcvan esztendős nyugdíjas pedagógus közel 30 éven át tanította városunk ifjú nemzedékét, annak idején, s most készséggel adta át a gyűjteménynek a fotókat, reprodukcióra. Négy fénykép örökíti meg a megyeszékhely régen eltűnt utcáit, tereit, házait, köztük egy a régi úgynevezett Liptai-iskolát ábrázolja. Liptai Jenő földbirtokos ajándékozta az egyháznak azt a területet, melyen az iskolát felépítenék az állomás mellett. Az épületet az angol bombázások idején telitalálat érte, 1944. szeptember 6- án, s a vasútállomással együtt pusztult el. A különleges fényképpel és a régi városkép más épületeit ábrázoló fotókkal — például az Arany János utca sarkán álló házzal, ahol a tanár úr a pincében a légitámadásokat átélte — most fontos dokumentumokkal gyarapodott a városi gyűjtemény. Dicséret illeti azokat, akik a lapunkban megjelent felhívás nyomán jelentkeztek, s jelentős értékekkel már eddig is gazdagították a leendő közgyűjteményt, s dicséretes maga a kezdeményezés is, hogy szeretnénk megmenteni az utókornak azokat a városrészeket, régi beszédes épületeket, vagy egy-egy munkásmozgalmi szempontból jelentős találkozó fényképes emlékét, melyeket nélkülünk unokáink nem fognak látni, sőt olykor már mi sem emlékszünk rájuk. Szerencsére új városrészek nőnek ki a földből, de ugyanakkor a modern, egészséges lakótelepek helyéről, az átalakuló városkép nyomán eltűnnek a régi meghitt utcák, terek, a régi Nyíregyházára,' az egyedi településszerkezetre olyannyira jellemző épületek, házsorok. Ezeket legalább képekben, vagy egy- egy jeles esemény emlékét magnószalagon megmenteni azonban kevés dicséretes cselekedetnek titulálni: ez kötelesség. Ezért hívjuk fel újra a városlakók és a várost szeretők figyelmét: a tanév kezdetével újra megkezdődik a gyűjtő- és szervezőmunka. Kellenek hozzá mecénások, felelős városatyák, honos nyíregyháziak, sok-sok lelkes patrióta, hogy képekben, dokumentumokban mentsük meg az utókornak a mi Nyíregyházánkat! Baraksó Erzsébet fafaragók A Bereg keleti csücskében, a tarpai határban van a megye egyik legnagyobb termelőszövetkezeti erdészete. Az erdészetnek-fafeldolgo- zásnak ősi jeleit őrzik a műemlékek, mint a szárazmalom, de utalnak a népi famegmunkálásra kapuk, kerítésoszlopok, zsindelyes épületek, tornácok. A tarpai emberek szeretik az erdőt, a fát, kedvelik a fa megmunkálását. Ezért is életrevaló az a kezdeményezés, hogy Tarpán fafaragó szakkör indult. Erre a tarpai Esze Tamás Tsz és Smid Sándor vásárosnaményi fafaragó népi iparművész kötött megállapodást. A tsz a tanfolyamnak helyet, a szakkör tagjainak munkájához szerszámokat, faanyagot ad. Az iparművész heti egy alkalommal tanítja majd a résztvevőket a fafaragásra, főként a beregi, tarpai famegmunkáló elődök nyomdokain haladva. Az oktatást kiegészítik diavetítések, de megrendezik majd Tarpán a beregi fafaragó műhely alkotóinak kiállítását is. A tanfolyamon a fiatal tsz- tagok mellett idősebb emberek is részt vesznek. vissziMiin Miért késnek a beruházások Fehérgyarmaton ? Lapunk augusztus 13-i számában a Fehérgyarmati Városi Tanács V. B. üléséről szóló tudósításban szó volt a beruházások megkezdésének elhúzódásáról. Cikkünkre a Szabolcs-Szatmár megyei Beruházási Vállalat igazgatójától érkezett válasz: Vállalatunk a Kelet-Ma- gyarországban megjelent közleményben foglaltakra hivatkozva a fehérgyarmati lakás- és óvodaépítés előkészítésének, megvalósításának műszaki-gazdasági helyzetét, a késedelmek okait magában foglalóan belső ellenőri vizsgálatot tartott. A vizsgálatok eredményeként a beruházó tanács, a lebonyo- litó vállalat, a tervező és a kivitelező tevékenységét a következőképpen értékeljük: A beruházási program készítésénél: a tanácsi középtávú tervben szereplő telepszerű többszintes lakótelep beépítési tervének és beruházási programjának készíttetését a NYIRBER szorgalmazta. Kezdeményezésünkre került sor az előzetes programfelvételre, a tervezési munka megrendelésére. A beruházási program 1981. december 21-én került jóváhagyásra. Ezt követően 1982. február 10-én került sor az engedélyokirat kiadásra. A lakóteleppel összefüggő és a megvalósításhoz kapcsolódó valamennyi terveztetési és kiviteleztetési munkának ez adott jogi alapot. Az A jelű 34 lakásnál a terveztetés a beruházási programmal párhuzamosan történt. A párhuzamos terveztetésre engedély nem volt. Engedélyokirat hiányában intézkedett a NYIRBER, rendelte még a kivitelezést, kért létesítési engedélyeket. A munkakezdésnek műszaki akadálya nem volt. A munka kezdésének pénzügyi fedezeti feltétele engedélyokirat hiányában, kezdési feltétele pedig az építési engedély hiányában nem volt meg. A lakás építése a tanácsi terv szerint 1982—83 év, mely az érvényes vállalkozási szerződés szerint biztosított. A B jelű lakásoknál a terveztetésnél a feltételek azonosak az előbb leírtakkal. A tervszállítás és kivitelezési megrendelés idejében történt, az 1985. március 31-i teljesítésnek akadálya nincs. Szükséges, hogy a létesítési engedélyeket a hatóságok kiadják. A 25 személyes óvoda terveztetése vállalatunk kezdeményezésére történt. A módosított engedélyokiratot megelőzően 6 héttel már kiviteli tervek rendelkezésre álltak és megrendeltük a kivitelezési munkát. A kivitelező nyilatkozata szerint az 1983. augusztus 31-i üzembe helyezésnek akadálya nincs, az építési munkát befejezi. A NYIRBER-nek késedelme nincs, sőt saját felelősségére és kockázatára rendelte meg a kiviteli terveket. Az 50 gyerek befogadására épülő óvoda terveztetését az engedélyokirat szerint végeztük. A módosított helyszín miatti áttervezéssel együtt a kiviteli terv határidőre biztosítva lett. A munkaterület átadása, a kivitelezés megrendelése idejében megtörtént. A befejezési határidő szerződés szerint két héttel megelőzi az engedélyokirat szerinti határidőt. A kezdést akadályozza az építési engedély hiánya, a NYIRTERV- nek késedelme nincs. A vizsgálatok szerint a Fehérgyarmati Városi Tanács vitatott beruházásai az engedélyokiratban előírtaknak megfelelően, a NYIRBER- rel kötött megbízási szerződések tartalmi részekben rögzítettek szerint történik. Lebonyolítói késedelem miatt a beruházás nem csúszik. Megjegyzés: Hely hiányában nincs módunkban a terjedelmes, minden részletekre kiterjedő vizsgálati jelentést közölni. Mint ahogy nem áll szándékunkban a tanács vb-ülésén előterjesztett megállapításokat sem ismételni. A jelentést megkapták mindazok, akiket illet. Feltehetően ki-kl a maga munkaterületén mindent megtesz azért, hogy a még meglévő akadályok is elháruljanak a beruházások elől Fehérgyarmaton. ízletes eledel Bizonyára sokan zavarba jönnének, ha a képen látható „valami”-ről szakvéleményt kellene mondani. Miként a puding próbája, hogy megeszik, Piros Bertalanná fehérgyarmati háziasszony is így gondolkodott. A tökfélékhez tartozó, az agrárszakemberek kísérlete nyomán „született” növényi eledel főzve és sütve (rántva) egyként ízletes táplálék, (molnár) MAGÉVkirendeltség Nyíregyházán Eddig elfeküdt, mostantól termel Tavasszal nyitotta meg ki- rendeltségét Nyíregyházán a Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat. Szükségességét indokolja, hogy az új kereskedelmi szervvel tovább bővült a műszaki eszközök beszerzési lehetősége Szabolcs-Szatmárban. S ami a leglényegesebb feladata: a megye üzemeinél, vállalatainál elfekvő készleteket felvásárolja a MAGÉV, majd ismét értékesíti, vagyis bevonja a kereskedelmi, ezáltal a termelői vérkeringésbe. A MAGÉV megyei kirendeltsége alig négy hónap alatt tizennégymillió forintos áruforgalmat bonyolított le, s jelenleg hétmilliós árukészlettel rendelkeznek. ' , A MAGÉV nemcsak forgalmaz, hanem közelebb hozza a vásárlóit is egymáshoz. Ezért szeptember 22-én börzét tartanak Nyíregyházán, s elsősorban a Kelet- Magyarországi Termelékenységi Társuláshoz tartozó vállalatoknak ajánlják fel árukészletüket, illetve feltárják az egyes üzemeknél elfekvő műszaki anyagokat, berendezéseket. Természetesen ez nem zárja ki, hogy más vállalatok, szövetkezetek is részt vegyenek, vásároljanak a börzén. Sőt, így válik teljessé az áruforgalom. Ezen a napon nemcsak a Nyíregyházán jelenleg is kapható anyagok szerepelnek, hanem egy központi listán más MAGÉV kirendeltség anyagait is feltüntetik, a vállalat teljes árukészletét ajánlják a vásárlóknak. Augusztus közepére elkészült a Vöröshadsereg útján a MAGÉV kirendeltség raktárháza is, a volt faipari vállalat helyén, ahol már meg is kezdték az értékesítést. Közületeknek termelőeszköz-kereskedelmi áron adják az egyes műszaki cikkeket, s emellett kiszolgálják a magánvásárlókat is. (sb) A TÁRGYALÓTEREMBŐL Kerekezés lopott biciklin Július 27-én Baktalóránt- háza és Nyírjákó között igazoltatta a körzeti megbízott Horváth István 27 éves helybeli alkalmi munkást, aki egyébként többszörösen büntetett előéletű, s az utóbbi időben zsarolás és lopás miatt kellett rá kiszabni több mint négy év szabadságvesztést, és ezek miatt Horváth büntetésének letöltése után is pártfogói felügyelet alatt állt. A körzeti megbízott igazoltatáskor egy kerékpárról szólította le Horváthot, s miután tudta, hogy kerékpárja Horváthnak sosem volt, megkérdezte, hol szerezte ezt a szép zöld biciklit. Horváth eléggé zavart válaszokat adott, azt állítva, hogy vá- mosoroszi sógoránál járt, s tőle kapta kölcsön. A körzeti megbízott azért biztos, ami biztos, tisztázni szerette volna ezt a vámosoroszi mesét, s elkisértette magát az irodájáig Horváthtal. Míg a mese tisztázódott, Horváth meglépett, hagyva a kerékpárt, a munkáltatói igazolását, (csak éppen alibinek kellett: Horváth nem látogatta azt a munkahelyet), s a katonakönyvét, amit „kölcsönadott” személyi igazolványa helyett adott át a rendőrnek. Az nyomban biztos lett, hogy Horváth a vámosoroszi sógorától nem kapott kerékpárt, most már csupán az volt a kérdés: kitől vette ezt a csaknem új biciklit „kölcsönbe”? Bejelentő azonban nem volt, megvolt a tettes, — illetve tudták, kicsoda — megvolt a lopott bicikli, — de nem akadt sértett. Végül az is előkerült: augusztus 24-én — csaknem egy hónappal a lopás után! — Törő Sándor kisszekeresi lakos tett bejelentést: ellopták a kapuja elől szovjet gyártmányú, női kerékpárját. Megvolt a gyári szám is, s az egyezett a Horváthnál találtai. Horváth kihallgatása során — miután előkerült, — elmondta, hogy nem akart gyalog hazatérni Baktalóránthá- zára, ezért amikor meglátta a kapuban a kerékpárt, gondolt egyet, elvette, s azon kerekezett Baktára. Horváth befejezte a kihallgatást, és megint eltűnt, lévén ez egy olyan ügy, hogy valami vagy valaki mindig hiányzik. Körözni kellett és az idén május 2-án fogták el Budapesten, a Nyugati pályaudvaron. Végre le lehetett folytatni a bírósági eljárást. A Nyíregyházi Megyei Bíróság Horváthtot a lopás miatt — mint többszörös visz- szaesőt — hét hónap börtönre büntette és egy évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet jogerős. (k) A KÉPERNYŐ ELŐTT Az iskolaév kezdete két műsornak is témául szolgált a múlt héten: a Stúdió ’82 keddi és a Fiatalok órája csütörtök késő esti adásában egyképpen az ún. hátrányos helyzetű tanulók, ifjak problematikájával foglalkoztak. Pontosabban azzal, hogy jószerivel csak jogilag, papíron van egyenlő esélye mindenkinek, mert még nagyon is számít, s meghatározza az iskolai pályafutást, a pályaválasztást az, hogy ki milyen családba „születik bele ...” Eltekintve attól, hogy — ugyan más-más szempontú megközelítésben — nem tűnt szerencsésnek a téma két műsorban is történt exponálása ugyanazon a héten, és sok újat nemigen tudhattunk meg róla (különösen a Fiatalok órájából), a Stúdió ’82 adása jól megalapozottnak, sőt érdekesnek hatott, elsősorban az iskolai követelményrendszert taglaló Lóránd Ferenc elemzésének köszönhetően. Szívesen nézhettük, hallgathattuk a kitűnő Czigány György szerkesztő-műsorvezető „Csak a derű óráit számolom ..című, igen színvonalas összeállítását a Testvérmúzsák találkozásáról. A műsorötlet — és az illusztris művészek közreműködésével megvalósított — kivitelezés mindenképpen dicséretet érdemel, még akkor is, ha a produkció itt-ott túlságosan „áhi- tatos” benyomást keltett. Szerencsére azonban a költő-vendégek, Nemes Nagy Ágnes és Kálnoky László a légies szférákból jóízű köz- érthetőséggel terelték visz- sza a figyelmünket a múzsák közös eredőjű testvériségére, az emberközpontúságra és a művészetek igaz szépségére. A könnyedébben szórakoztató műsorok közül nekem legjobban a Búzáné Fábri Éva szerkesztői sorozatában sugárzott Tánckongresszus c., 1966-os reA RADIO vüfilm tetszett. (Egyrészt ki emlékszik már egy ilyen régi — és tegyem hozzá, bármilyen jó — műsorra? Másfelől a tévénézők sokmilliós családjába új korosztályok léptek, amelyek a produkciót nem is láthatták. Nos, kellemes tv- este volt.) Viszont a Szombat esti filmkoktél változatlanul igen hullámzó színvonalúnak hatott — minden változatossága ellenére. (Talán a minden áron való szombat esti szórakoztatás helyezi a szokásosnál alacsonyabbra a műsorszerkesztés mércéjét? A Starky és Hutch amerikai bűnügyi tv-filmsorozat mostani darabjára gondolok elsősorban. Ami pedig az Egy úr az űrből c., szintén amerikai, némileg szokatlan sci- fi filmsorozatot illeti, — hát majd meglátjuk.) A hét legrangosabb televíziós bemutatója kétségkívül az Örkény István kisregényéből készített Glória volt. A nemrég elhunyt nagy írónk ebben az 1957- es művében is mesterien jelenítette meg azt a társadalmi közeget, amelyben egy tiszta, bár kissé naiv jellemnek merőben új körülmények közé kellett beilleszkednie az 1950-es évek Magyarországán. A volt apácát, Glória nővért embersége megannyi buktatón átsegítette, s helyét meg tudta találni a neveltetésével olyan merőben ellentétes új élet- és erkölcsi viszonyok között, egyúttal persze a szerelmi boldogságát is. A művet most tévére ( adaptáló és rendező Zsúrzs Éva maradéktalanul át tudta menteni a képernyőre a kisregény művészi szuggesztivitását, mondandójának általános emberi érvényét. A sokszereplős tévéfilmből itt csak a Glóriát játszó Zsurizs Katit emelem ki: tökéletesen meggyőző volt. Merkovszky Pál MELLETT Az energiahordozók folytonos drágulása a legközvetlenebbül érinti a szállíó vállalatokat, de a szállítta- tókat is. Egyiknek sem mindegy, mennyibe kerül a fuvaroztatási költség. Néhány éve hallunk arról, hogy a vízi úton való szállítást ugyanolyan természetessé kellene tenni, mint amilyen megszokott volt évtizedekkel ezelőtt. A Jelenidőben legutóbbi adása Elhagyott Tisza-part címmel ezzel a témával foglalkozott. Az kétségtelen, hogy elszoktak a vízi úttól a szállítók, szállíttatok. Talán azért, mert lassú, illetve lassabb, mint a vasúti vagy a közúti szállítás. Ez igaz, de ha a fuvaroztatók jó előre és gondosan terveznék a szállításaikat, akkor vízi úton is továbbíthatnák áruikat jóval olcsóbban, mint közúton vagy vasúton. A Tiszán egy évben kb. 260 napot lehet hajózni. Ez azonban csak az egyik feltétel. A másik az, hogy kikötőket kellene építeni a Tiszán, illetve rendbehozni, megnagyobbítani az elhagyott, használaton kívüli kikötőket, amelyeket tucatszám találni a folyó mentén. Igaz, ez lassan megtérülő beruházás, de az energiaprognózis olyan, hogy mégis megérné, ha a szállíttató és a fogadó vállalatok közösen belefognának ilyen beruházásokba, — hangzott el az előbb említett műsorban. Miért írtam ilyen terjedelmesen erről a műsorról, illetve témájáról? Azért, mert azt gondolom, ha már ilyen nem jelentéktelen kérdést vett elő a szerkesztő és a riporter, jó lett volna, ha nemcsak egy megyét (Szolnok) keres fel, hanem megkérdezi a többi Tisza-menti megyében is a nagyobb, sokat szálíttató vállalatokat, gazdaságokat, mi a véleményük: valóban van-e realitása a vízi úton történő szállítás növelésének? A gyermek- és családszeretet ritka szép példáját hallhattuk néhány évvel ezelőtt a Vállalom című riportban. Három év után most újra mikrofonnal látogatta meg Hegyi Imre azt az asszonyt,' aki akkor életének veszélyeztetésével is vállalta, hogy megtartja tnagzatát és megszüli a gyermeket. A veszélyeztetett terhesség, hónapokig tartó fekvés örömteli eredménye: fiúikrek születtek. Hegyi Imre végigkísérte mikrofonjával a várakozás hónapjait, mind a szülés napjának eseményeit. Ezt a nagyon megkapó riportot most újra megismételték, de már — zenei nyelven kifejezve — egy kódával, utószóval megtoldva. Ez a riport több volt, mint epilógus. Szinte ódát hallottunk a gyermekek, a családi közösség szeretetéről. S nemcsak szavakról, tettekről is értesült a hallgató. Ez a házaspár, az asszony kívánságára, noha még mindig vigyáznia kell az egészségére, két serdülő, árván maradt gyermeket vett magához, igy most már hattagú a család — mondta igen boldogan ez a sokat szenvedett asszony. Csodálni való lelkierő, életszeretet árad belőle. Talán lesznek olyanok, akik erőt merítenek a vele történtekből. Seregi István