Kelet-Magyarország, 1982. augusztus (42. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-11 / 187. szám

KÉTHETES TERV SZERINT A kölesei Kossuth Termelőszövetkezetben ha rmadszor Varga Károly. kaszálja a lucernát Bak János és Honismeret ki apjainkban, amikor gyakran aggódunk nyilvánosan is, a vi­lágban a helyüket kereső fiatalokért, jóleső érzés azokról a törekvésekről be­számolni, melyet honisme­reti szakköreinkben, vagy a táborokban megfigyelhe­tünk. Az iskolák és a mű­velődési házak helytörté­neti, honismereti szakkö­rei, a múzeumok mellett működő baráti körök a leggyakrabban emlegetett színterei a történelmi múlt, vagy egy-egy néprajzi táj­egység kutatásának. Fon­tos helytörténeti, honis­mereti munkát jeleznek azok a törekvések is, me­lyek egy-egy település el­tűnt, vagy szemünk előtt semmivé váló arculatát, egy jellegzetes házat, utca­sort kívánnak az utókor­nak megmenteni — ha másképp nem lehet, egy fotó segítségével. Megyénkben is szép eredményekről adhatnak számot a honismereti ku­tatás megszállott hívei, az önállóan dolgozó amatőrök, a szakkörökhöz tartozó gyűjtők, az ilyen jellegű táborok állandó résztve­vői. De szólhatnának a mozgalom intézményes őrei is, például a Hazafias Népfront bizottságaiban tevékenykedő tisztségvise­lők, szervezők, a múzeum­baráti körök támogatói, fenntartói, vagy az ifjúsá­gi klubok tagjai, szűkebb hazánk felfedezésére ser­kentő KISZ-vezetők, köz- művelődési dolgozók. A lelkes kutatók seregé­ből ezúttal kettőnek a ne­vét emelnénk ki, nem is tudományos eredményük miatt, hanem azért, mert rendszeresen szükségét ér­zik tevékenységükről a nyilvánosságot tájékoztat­ni, publikálni, így is újabb híveket toborozva e ne­mes munkának. A Roho- don élő Balogh László a helyi általános iskola ta­náraként teremtett köve­tésre méltó hagyományt, amikor egy kis néprajzi gyűjtemény alapjait a ta­nulókkal együtt megvetet­te. Lapunkban is gyakran közöltünk tollából tanul­mányokat, főképp szülőfa­luja, Szamosszeg múltjá­ból. Gyakran jelentkezik szerkesztőségünkben leve­lével Fekete József nyírlu- gosi tudósítónk is. Kedves beszámoló levelében ezút­tal a múlt heti vásárosna- ményi honismereti tábor hétköznapjaiból ad ízelí­tőt, amikor közli, hogyan gyűjtöttek a beregi város­hoz csatolt Vitka község­ben idős emberektől, fele­désre ítélt neveket a falu szántóiról, legelőiről, vizei­ről, dűlőiről. Nem egy esetben helyi hiedelmeket, mondákat is felelevenítet­tek a község szülöttei, megmentvén ezzel a régi legendákat. P éldájukkal is szeret­nénk új híveket to­borozni a múlt em­lékeit kutatók sorába, mert szeptembertől új tagokat várnak a honismereti szak­körök. BE. Csütörtökön megkezdik a PFSZ kivonását Beirutból Az izraeli kormány kedden közép-európai idő szerint 11 órakor rendkívüli ülésre ült össze, hogy megvizsgálja Ha­bib amerikai elnöki külön­megbízott legújabb javasla­tát a palesztin erők beiruti távozásáról. A javaslatokat kedd reggel nyújtott^ át Sa­muel Lewis, az Egyesült Ál­lamok nagykövete Menahem Begin izraeli kormányfőnek. Lewis szerint az izraeliek „nagyon komoly és fontos ter­vezetnek” minősítették a ja­vaslatot. A nagykövet nem említet­te pontosan, hogy a ter­vezet menyi időt biztosít a palesztinok távozására, de hozzátette: „biztosan állíthatom, hogy nem he­tekről van szó”. A libanoni kormány szer­dán ül össze, hogy hivatalo­san felkérje Franciaországot, az Egyesült Államokat és Olaszországot, hogy vegyenek részt a Nyugat-Beirutban fel­állítandó nemzetközi haderő­ben — jelentette az egyik li­banoni rádióadó. A nemzetközi erők lét­száma kétezer fő lesz — közölte szerdán a beiruti rádió: 800 amerikai, ugyanennyi francia és 400 olasz katonából áll majd az alakulat. A jelek szerint csütörtökön megkezdődhet a kéthetes ki­ürítési menetrend végrehajtá­sa. Az első külföldi egységek azt követően érkeznek Bei- rutba, hogy egy hatszáz és egy ezerfős palesztin csopor­tot elszállítottak Jordániába, illetve Irakba. Egyiptom há­romezer, Szíria négyezer ge­rillát fogadna be. A Habib- terv előírja, hogy amennyiben a PFSZ nem tesz eleget csa­patkivonási kötelezettségé­nek, automatikusan érvényte­lenné válik a multinacionális erők mandátuma és Izrael le­hetőséget kap a katonai meg­oldás befejezésére. Kedden a kora délutáni órákban az izraeli légierő gé­pei isméttöbb hullámban bombázták a Beirut déli ke­rületeiben lévő palesztin me­nekülttáborokat. Szervizbázis Naményban A tanács-vb előtt a szolgáltatás A városban és vonzáskör­zetében működő kisiparosok lakossági szolgáltatásban be­töltött szerepéről, valamint a kisajátítási eljárásokról hang­zott el tájékoztató, illetve be­számoló Vásárosnaményban a tanács-vb augusztus 10-i kedd délutáni ülésén. Mint az előzetes tájékozta­tó is hangsúlyozta: Vásáros­naményban a lakossági szol­gáltatások gyorsabb ütemű szervezését indokolja, hogy nemcsak a nagy léptekkel fejlődő város közel tízezer lakójának, hanem a város vonzáskörzetében élő mintegy 30—35 ezer embernek a szol­gáltatási igényeit is nagyrészt itt kell kielégíteni. Arra való tekintettel, hogy a szövetke­zeti és az állami szektor mel­lett jelentős szerepet kap eb­ben a magánkisipar, ennék fejlődését is fokozott mérték­ben elő kell segíteni. Ennek megfelelően készült el a kis­ipar VI. ötéves szolgáltatás­fejlesztési terve is. A várossá válás óta 35-tel növekedett a kisiparosok szá­ma, melyből az ipari ágazat­ban 25, szállításban és hír­közlésben 4, építőiparban 14 volt a növekedés. A város­ban és városkörnyéki közsé­gekben jelentősen leszűkült a hiányszakmák köre. Három év alatt a hiányszakmákként nyilvántartott üveges, aszta­los, cipész, női szabó, fény­képész, autószerelő, cserép­kályhás, koszorú- és művirág- készítő, autóápoló, fogműves iparjogosítványt adtak ki. A legfrissebb adatok szerint Vásárosnaményban és a vá­roskörnyéki községekben 121 kisiparos rendelkezik jogo­sítvánnyal. Jándon és Olcs- ván 1978 végén együttvéve 15 kisiparos tevékenykedett, ma 27, Naményban pedig 94-re nőtt a számuk. A termelés- és ellátásfelügyéleti osztály továbbra is szorgalmazza, hogy a városkörnyéki közsé­gekben minél több kisiparos telepedjen le. A cél minden esetben az, hogy a lakosság szolgáltatási színvonala to­vább javuljon. A tervbevett autószerviz-bázis építése — a felsőbb szervektől kapott tá­mogatással, a városi tanács által biztosított területen, va­lamint társadalmi munkával — megkezdődött. Tervezett átadási ideje 1983 utolsó ne­gyede. A kisiparosok által előállí­tott térmelési érték már meg­haladja az évi tízmillió forin­tot, de a szolgáltatás bővíté­sére még további lehetőség van. Közművelődés az ipari szövetkezetekben Politikai oktatás, önképzés, amatőregyüttesek A megye ipari szövetke­zeteinek többségébe konk­rét, tartalmas határozatok születnek arról, hogyan lehet a munkahelyi műve­lődés feltételein javítani, a szocialista brigádok kul­turális vállalásait segíteni, a továbbképzés, önművelés legjobb formáit megtalál­ni — állapította meg a KISZÖV elnöksége. Kedvezőek a politikai képzés, továbbképzés terü­letén szerzett tapasztala­tok. A munkahelyeken népszerűek az alap- és fel­sőfokú képzési formák. A politikai oktatásban éven­te kilencszázan vesznek részt. A szövetkezeti dol­gozók közül az elmúlt tan­évben pedig közel három­százan fejezték be a kö­zépfokú tanulmányaikat. A szövetkezeti bizottságok szervező munkája révén évente 120—140 betanított munkás végzi el a szak­munkásvizsgára előkészítő tanfolyamot. Az önműve­lést három letéti és tizen­hat saját szövetkezeti könyvtár is szolgálja. Több mint száz TIT-előadás hangzott el egy év alatt a szövetkezetekben. Az isme­retterjesztés új formáit le­het várni a KISZÖV el­nöksége és a TIT megyei szervezete között a közel- ? múltban létrejött együtt- í működési megállapodástól. J Az ifjúság kulturált szó- ; rakozásának megszervező- : se az ipari szövetkezetek ’ közművelődésének fontos > része. Az ifjúsági klubok ' mozgósító, kisugárzó ereje ■> nő. A meglévő 14 mellé ■ még tizennégy ifjúsági klub létesítését kérték a fiatalok, j A megyei szövetkezeti ; bizottság kulturális szer­vező és irányító tevékeny­ségéről megállapították, hogy a héttagú bizottság munkája az elmúlt idő­szakban javult. Négy al­bizottság — kulturális, munkaverseny, tömegsport, oktatási — munkáját irá­nyítják. Az ipari szövetke­zetek amatőr művészeti mozgalma jelenleg a me­gyében három kórust, öt tánccsoportot, két utánpót­lás tánccsoportot, öt irodal­mi színpadot, négy zene­kart és tíz szakkört fog­lal magába. Az amatőr csoportok közül több a KISZÖV nyíregyházi klub­könyvtárában talált ott­honra, amelyik a külön­böző rendezvényeken túl helyet ad például az iro­dalmi színpadnak, a Nyír­ség táncegyüttesnek, az ifjúsági bázisklubnak, a citerazenekarnak. A VOSZK tiszavasvári üzemében a Szegedi Ruhagyárnak bérmunkában női és férfi mun­kaköpenyeket készítenek. Repaták Jánosné és Gönczi Lászlóné szabáshoz készíti elő az anyagot. A VOR vásárosnaményi gyárának vasaiótermében a meleg nyári napokon 42—43 Celsius- fokra is felszökik a hőmérő higanyszála, a magas páratartalmú levegőben. Képünkön: Ka- csora Sándorné kuvaiti exportra kerülő zakót vasal. RUHAÜZEMEKBEN iXXXIX. évfolyam, 187. szám ÄRA: 1,40 FORINT 1982. augusztus 11. szerda^-

Next

/
Thumbnails
Contents