Kelet-Magyarország, 1982. augusztus (42. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-11 / 187. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. augusztus 11. Felismerések N incs olyan távoleső pontja az országnak, ahol elmondhatnák: ide már nem ér el a világgazdaság hullámverése. A kereslet, kínálat, devizaárfolyam, minőségi követelmény, export, import, nyersanyag — csupa olyan fogalom, mely érint nagyvállalatot, kisszövetkezetet egyaránt. Ha valaki időben nem figyel oda, majd rájön saját kárán, de az okos időben kapcsol és alkalmazkodik. Fehérgyarmat és környéke még jóindulattal sem mondható ipari hagyományokban bővelkedő és ipari termeléssel hivalkodni tudó tájnak. Ami errefelé jellemző, az a kis gyáregység, közepes szövetkezet, tsz-ben működő melléküzem. De itt is érződik a világgazdaság megannyi gondja, néha öröme. De most mégse ezen örvendezek, hanem azon: a politikai és gazdasági vezetők képesek meggyőzni az itt dolgozókat, hogy más, több, jobb munka kívántatik, mint eddig. Nem lehet ugyanis véletlen, hogy a HÖDIKÖT, a MEZŐGÉP, a RÍSZ, a téglagyár munkásai alkalmazkodni tudnak a megannyi új követelményhez. Éneikül ugyanis nem sokat érne a vezetők felismerése. Több itteni üzemben hallottuk: a munkások tömegesen tanulnak, képezik magukat szakmájukban. Van, ahol kényszerűen, de elővették a tankönyveket, hogy elfelejtett ismereteket bányásszanak elő. Volt, amikor a feladat — s tegyük hozzá a hiúság! — késztetett valakit arra, hogy ne hagyja magát legyőzni. Ügy hiszem, mindez lényeges. A világpiaci és az itthoni követelmények ugyanis csak emberekkel valósíthatóak meg. Igaza van annak, aki azt mondja, hogy a jó munkát meg kell fizetni. De csak a jó munkát. Azt, amelyikben nemcsak a szakmai rutin, hanem a szakmai hiúság, önérzet, a becsület is benne található. Ezt tetten érni mindig öröm. Kis üzem a nagy piac sodrában. Ez a realitás. Hogyan birkózik meg a MEZŐGÉP gyáregysége ezzel? Baj-er ha nyugodt az igazgató? Amikor a nulla gólt jelent Kétszáznyolcvanöt fős létszámával a kicsi üzemek közé tartozik a fehérgyarmati Mezőgép gyáregység. Ehhez viszonyítva 106 milliós termelési értékük már nagyobbat sejtet. Igazi jelentőségüket mégis az adja meg: bel- és külpiacon nélkülözhetetlen termékek gyártói. — És hozzátehetem nem kis büszkeséggel: nyereségesen — fejezi be a gondolatsort Pacza Mihály igazgató. Konjunktúra? Szerencse? Véletlen ? — a kérdésekre Farkas György főmérnök, Tóth Géza termelési vezető és Szilágyi Bertalan szb-titkár adják a választ, az igazgatóval. Percek alatt élénk vita közepén vagyunk. Azt hihetne bárki, közgazdasági ankét Hírek ipari szövetkezetekből Rugalmasan, termelékenyen Rugalmas alkalmazkodás — ez jellemezte az első fél évben a Fehér- gyarmati Ruhaipari Szövetkezet munkáját. Szükség is volt erre, hiszen a devizakurzusok változásai őket is érintették. A fél évre esedékes 15 milliós tervüknek ugyanis nagy része, 9,3 millió forint főleg NSZK-piacon realizálódik. Csökkent létszámmal kellett megfelelniük a nagy feladatnak, sjgőzben kielégítették a növekvő szolgáltatási igényeket is. Az asztalos- és vasipari szövetkezet a lakosság részére 1,7 millió forint összegben végzett szolgáltatást. A termelésük sem volt megvetendő, fényezett szekrények, más termékek hagyták el az üzemet, több mint 30 millió forint értékben. Létszámgonddal küzdve is jól dolgoztak az építőipari szövetkezetben. A második fél évben lesz látványos munkájuk, hiszen ekkor adják át az OTP-s lakásokat, a SERKÖV-nél végzett kilencmillióé bővítést, a MEKOFÉM 18 millió forintos építményeit. Készülnek az alvázak a Tajga lakókocsihoz. — A termékeket a piaci igény határozta meg. Megkaptuk a dokumentációt, s hozzá a magyarázatot: ezt kell csinálni. Nálunk készült a prototípus, a nullszéria. És ezzel a „nullái” lőttük a gólt. — Sok idő nem volt a gondolkodásra. A megrendelők — szovjet ügyfél, Agrotröszt, Bábolna — itt dörömböltek. Májusban megkaptuk a Tajga terveit, júliusban már gyártottuk. Legfeljebb egy negyedév áll rendelkezésre egy-egy átálláshoz. Napra, szinte órára pontosan dolgozunk, s ez a legnagyobb büszkeségünk. — A gumikerekeken, a pneumatikán és a boylereken kívül mindent mi csinálunk. Ha hiszi, ha nem, egy lakókocsiba 3500 alkatrész kerül. — A termelés mellett változatlanul feladatunk marad a tsz-ek kiszolgálása, az ügyeletek tartása. Hozzánk senki nem fordul úgy, hogy ne segítenénk. A műszakiak gyorsasága kellős közepébe csöppent. — A Mezőgép egészének, s ennek megfelelően nekünk is pontosan meg kellett találnunk a helyünket a mai gazdasági életben — mondják. — Mi az igény itthon és külföldön? Gyors alkalmazkodás, jó minőség, pontosság. Ehhez természetesen a hatékony, hasznot hajtó munka. — Kezdődött azzal, hogy tisztult a profil. Ma három fő termékünk van: a Tajga lakókocsi, a Silex silómaró és a bálabontó. Vannak kisebb gyártmányok is, pár darabosak, de a lénjTfg: három fő termékünk van. döntő volt. Itt kellett kitalálni mindent. Szervezést, észszerű gyártási folyamatot. Az íróasztal melletti dokumentáció sokszor kívánt módosítást. — Sokfelé panaszkodnak a nagyvállalatok gyáregységei, hogy kevés az önállóságuk. Nos, mi is kis gyáregység vagyunk. De nem kerestük, s nem is találtuk az ellentétet. Hogy mennyi mégis a döntési jog? Nem kevés. A feladatot nekünk kell megoldani, de hogy miként, az a mi dolgunk. Az új termékek kikényszerítették az eddigi rejtett szaktudást. nemcsak a mában vagyunk biztosak. — És az emberek, a munkások is valami egészen új előtt álltak. Korábban két- három szerszámmal, belőtt mozdulatokkal, már rutinból tudtak dolgozni. De most? Szinte újra kellett tanulni a szakmát. — Mindent megbeszéltünk a műhelyekben. Megmagyaráztuk : technikánk olyan, amilyen, de ezzel csak a legjobbat szabad termelni. És szinte hihetetlen, de mintha újjászülettek volna emberek és gépek. A nagy feladat igenis megmozgatja a feje— Csak annyit ehhez: egy kisvállalat használja ki a háttér erősségét, piacismeretét, kapcsolatait, technikáját. Nekünk az a dolgunk, hogy ide koncentráljuk minden erőnket. Hogy ez mennyire sikerül? Nos, a gyáregységek között igen előkelő második helyen állunk. — Az elmúlt két esztendő ezt hozta nekünk, s ez nem kevés. Kialakult a profilunk, próbára tettük, s nem sikertelenül az erőnket. És ami fonmpndhatni több évre előre nyugodtak lehetünk. — Az évi kapacitásunk le van kötve. Termékeink kapósak, s láthatóan azok is maradnak. A piac megtartása pedig csak rajtunk múlik. Minőség, határidő: ezek varázsszavak. A varázsszavak nagyon is hétköznapiak. Ismeri őket munkás és igazgató, mérnök és adminisztrátor. Azt is tudják:’ nem mondogatni kell ezeket. A cselekvés pedig már jellemzőjük. Munkahelyek születnek! Már javában folyik az I egykori göngyölegellátó telep felújítása. A volt GEV területén üzem ala- | kul. Tizenkétmillió forintért vásárolta meg az Ikladi Ipari Műszergyár, | s négyszáz négyzetméteres üzemcsarnokot alakít itt ki. A tervek szerint a gyár szakembereinek irányításával szeptemberben megkezdik a gépek telepítését, addig a hiányzó szakipari munkák folynak. A mostani tervek szerint egyelőre két műszakban indul majd a termelés, műszakonként 60—60 fővel. Főleg asz- szonyokat foglalkoztatnak. Ezt a létszámot idővel 300—400-ra kívánják növelni. Az új fehér- gyarmati üzemben csirketelepek szellőzőberendezéseit gyártják majd, ezek az ikladi művek exportjához szükségesek. A gyár, ha teljesen nem is oldja meg a város és környéke foglalkoztatási gondjait, jelentősen segít a szabad munkaerő elhelyezkedésében. Megelőzni Az elmúlt egy év alatt 8 tűzeset történt Fehérgyarmaton. Duplája, mint az ezt megelőző tizenkét hónapban. Ebből hét esetben lakóházaknál, illetőleg azok környékén keletkezett tűz, egy alkalommal pedig a termelőszövetkezet szalmakazla gyulladt ki. A tűz okai különbözőek, öngyulladás, szándékos gyújtogatás egy-egy esetben, de háromszor okozott tüzet a gondatlanság és ugyanannyiszor az olajkályha felrobbanása. A statisztika önmagáért is beszél, és arra int: nagyobb figyelmet kell szentelni a tüzelőeszközökre, s különösen a nem is annyira veszélytelen olajkályhák kezelésére. A hírhez tartozik még, hogy a város önkéntes tűzoltó egyesülete megtette azt, ami tőlük tellett: valamennyi tűzhöz kivonultak és részt vettek az oltási munkában. Elismerésre méltó, szép dolog, de ez nem minden. A tüzet kell megelőzni! (t. á.) Az oldalt összeállította: Bürget Lajos ■cet. — Végeredményében felépült a szisztéma: gyors döntés, rugalmas alkalmazkodás, a meglévő technikával a leghatékonyabb munka. Ehhez persze az is kell, hogy fizessük meg a munkát. — Ehhez az alapot nekünk kellett megteremteni, s elmondhatjuk, nem okoztunk csalódást. Igaz, béreink eleve alacsonyabbak mint más, nagyobb ipari helyeken, de a legjobbaknak már mi is 20 forint fölött tudunk fizetni. — Talán az is jellemző arra, hogy sikerült megújítani termelésünket, hogy az idén már lényegesen kevesebb túlórát használunk. Ami van, az is azért jelentkezik, mert a kooperálóktól nem mindig érkezik meg az alkatrész. — Ma ott tartunk már, hogy az év elején meg merjük rendelni a vagonokat, amelyekkel termékeinket elszállítják. ERDEI JELENTÉS Lepke ellen helikopter A három járás területén dolgozó fehérgyarmati erdészetben az idei nyáron 100— 110 időszaki munkás, főleg diák dolgozott. A fiatalok az erdőkben szükséges könnyebb munkákat végezték, a csemetéket kapálták. Az erdészet járművei szállították őket a munkahelyekre, melyek nemcsak keresetet, de szép élményt is kínáltak. A napi 6 órás munkáért átlagban 100 forintos bért fizet a FEFAG. A felnőtt munkások fát termelnek ki. A nyári időszakra tervezett feladatokat igen jó ütemben végezték el, előirányzatukat 20 százalékkal teljesítették túl. A kömörői részen és a Vásárosnamény közelében lévő Bagi-tagban fákat döntöttek, ipari és tűzifát készítettek elő elszállításra. met. Az aranyfarkú lepke veszélyeztette a fákat. Ennek a lepkének a hernyója — mint közismert — hatalmas károkat tud okozni. A négy és fél ezer hektárnyi tölgyerdőket a tyukodi Rege Társulás gépei permetezték. A közelmúltban fejezte be a fehérgyarmati erdészet a helikopteres növényvédelA kömörői erdőben tűzifának valói termeltek ki a gyarmati erdészet munkásai (Fotó: Bjí. K.)
