Kelet-Magyarország, 1982. augusztus (42. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-06 / 183. szám
1982. augusztus 6. Kelet-Magyarország 3 Vasasok a városért Lakáskiutalás „ajándékba“ A vásárosnaményi faforgácslap gyárban korszerű berendezésekkel ürítik a vagonokat. (JL) Versenyértékelés Kevesebb anyagból — határidő elült A TITÁSZ nyíregyházi üzemigazgatóság területén 31 szocialista brigád több mint 400 tagja vesz részt az éves versenyben. A közelmúltban értékelték az első félévi teljesítéseket. A szerelést végző szocialista brigádok vállalták, hogy éves szinten a tervüket 115 százalékra teljesítik. Az első fél évben 115,4 százalékot értek el. Műszaki átadás-átvétel hibájukból nem hiúsult meg. Négyszázezer forint értékű bontott anyag újrafelhasználását vállalták, a féléves eredményük 236 ezer forint. A szállítást és gépkocsikarbantartást végző brigádok az anyagszállítás minél kevesebb fordulóval történő szervezését, valamint üzemanyag- és munkaerő-megtakarítást vállaltak. A saját erőből felújított alkatrészek értéke az első fél évben 64 ezer forint, amely több mint 130 százalékos vállalásteljesítésnek felel meg. A szakszolgálati üzem szocialista brigádjai Nyíregyházán 2 darab transzformátorállomás szerelési munkáit határidő előtt egy héttel elkészítették. Vállalták több kapcsolóállomás soron kívüli munkáinak elvégzését, ezt határidő előtt teljesítették. Munkájuk során 300 kilogramm vörösréz huzalt újraszigeteltek és felhasználtak. Az erőmű szocialista brigádjai a távfűtési menetrend pontos és fegyelmezett betartásával 5,9 százalék energiát takarítottak meg. Használt anyagok beépítésével az első fél évben 50 ezer forinttal csökkentették a költségeket. A kirendeltségek szocialista brigádjai egyéb vállalásaik teljesítése mellett nagy gondot fordítottak a fogyasztókkal való közvetlen kapcsolat javítására, így elérték, hogy az első fél évben területükön fogyasztói kifogás nem merült fel. Az üzem- gazdasági osztály jól érvényesítette az anyagnorma betartására tett vállalásait. A szocialista brigádok az első fél évben több mint 3 ezer óra társadalmi órát végeztek, és 21 újítást nyújtottak be, ebből tizenegyet elfogadtak. NYÁRI EGYETEM, NYELVI TÁBOR Magyarország felfedezése—németül A cím kissé megtévesztő, mert nem a népszerű szociográfiai könyvsorozat német nyelvű kiadásáról lesz szó, hanem a Magyarország iránt érdeklődő külföldiek körében évről évre kedveltebb nyíregyházi nyári egyetemről. Az idén július 27. és augusztus 8. között közel kétszázan vettek részt a TIT megyei szervezetének ismeretterjesztő rendezvényén. Gyógyítás Kisvárdán MEGYÉNK LEGNAGYOBB VASAS ÜZEMÉNEK dolgozói a legjobb társadalmi munkások közé tartoznak. Szaktudásuknak, segítő szándékuknak ezrek és ezrek veszik hasznát. Legutóbbi társadalmi munkájuk szembetűnő eredménye a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola közelében látható. Az Ér-patakot egy még fel nem avatott, szép mívű — gyalogosoknak szánt — híd íveli át. A Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalat mérnökei tervezték, szakmunkások, betanított munkások „túlóráztak”, hogy a város egy látványos műtárggyal gazdagodjon. A város vezetői, lakói méltányolják a több éve végzett eredményes társadalmi munkát. A városi tanácstól tavalyelőtt a vállalat egy tanácsi lakásra pluszként vevőkijelölési jogot kapott. Az ajándéklakás kulcsát természetesen egy kiváló társadalmi munkásnak adták oda. A legjobb társadalmi munkások közé tartozik Soltész Béla szerszámkészítő szakmunkás. A mozgékony fiatalember június 30-án ezért is vehette át a városi tanácson a Kiváló Társadalmi Munkás kitüntetést. Álszerénység nélkül hangsúlyozza, hogy az egész brigádjának szól a kitüntetés. Mint szocialista brigádvezető szervezi, irányítja a társadalmi munkát, de ha a város valamelyik üzeme, intézménye kér valamit, egy emberként fognak össze a fiúk. Nem régiben például a megyei kórház baleseti sebészetéről jöttek, hogy egy speciális orvosi műszert kellene elkészíteni. Hozzátették: ennek elkészítése türelmes munkát, precízséget igényel, ugyanakkor fizetni nem tudnak. A vasas fiúk Soltész Béla biztatására kifogástalanul elkészítették az egyedi darabot. És dehogyis gondoltak honoráriumra, amikor embertársaik gyógyulásáról van sző. AZ ÜGYES KEZŰ SZERSZÁMKÉSZÍTŐ munka után, meg évente két-három szombaton az ablakrácstól a könyvespolcig sokfélét készít. A jósavárosi óvodának például kerti asztalokat készített társaival. Nem mentegetőzésként mondja, hogy nem fusiról van szó. Munka után hulladékanyagot használnak fel, s a vállalat vezetői nem sajnálják azt a kevés villanyáramot, szerszámkopást amivel pluszmunkájuk jár. Hogy is sajnálnák, hiszen a brigád önkéntes munkája tanácsi intézményekben és a lakók körében népszerűsíti a vállalatot. Sőt az is legális, hogy néhány elkészült hintát a vállalat gépkocsija visz el az óvodába, „útbaeső fuvarral”. Suszta László, a vállalati pártvezetőség titkára arról számol be, hogy a vállalatnál a társadalmi munkát a pártmunka egyik fontos részének tekintik. Évente egyszer a pártvezetőség értékeli, hogy a vállalat kommunistái munkahelyükön és lakóhelyükön hogyan szervezték a társadalmi munkát, s miként vettek abban részt. Többeknek — főleg a tanácstagoknak és a HNF aktivistáinak — az a pártmegbizatásuk, hogy szervezik (és persze végzik) a társadalmi munkát. Az évenkénti értékeléseken a legjobbak a pártfórumon nyilvános elismerésben részesülnek, néhány an közülük jutalmat is kapnak. Nemcsak a tanácstagok, népfrontaktivisták jeleskednek a közhasznú munkában. A párttitkár helyesen szinte valamennyi párttagra nézve kötelezőnek tekinti a példamutatást a társadalmi munka területén is. TAPASZTALT MOZGALMI EMBER Lőkös Sándor, a személyzeti és oktatási osztály vezetője. Mint mondja, több vállalati fórumon hangsúlyozták, hogy a társadalmi munka politikai munka is. Lőkös Sándor szerint jó gyakorlat a vállalatnál, hogy a minősítéseknél figyelembe veszik: ki, miként tesz többet annál, ami szorosan vett munkaköri kötelessége. A munkaverseny segítése, a társadalmi munka szervezése és végzése minősítési szempont. De elsősorban nem ennek, hanem a lelkesedésnek köszönhető, hogy egy-egy kommunista szombaton 96—98 százalékos a megjelenés. És nemcsak a nyíregyházi, a többi gyáregységben is. Nábrádi Lajos A hallgatók többsége az előző évekhez hasonlóan ezúttal is az NDK-ból érkezett, de vannak nyugatnémetek, dánok és japán résztvevő is. Peter Thümler, egy fémipari nagyüzem szervezője az NDK- beli Eisenhüttenstadtból érkezett Nyíregyházára. Harmadik alkalommal részese hasonló magyarországi nyári egyetemnek. Egy ízben Sopronban a természet- és tájvédelemről hallgatott előadásokat, tavaly és az idén pedig Szabolcs-Szatmár megyével ismerkedik. Megyejárás — A szervezők nagy gonddal állították össze a programokat — mondta Peter Thümler. — Ügyeltek rá, hogy sokszínű tapasztalatokat vihessünk magunkkal a mai magyar valóságról. Az előadásokon kívül a megyejáró kirándulásokon, tsz-lá- togatásokon érdekes képet kaptunk Magyarország gazdasági életéről. Felfedezhettük a két ország, a két nép egyező irányú törekvéseit, erőfeszítéseit. A két hét tematikáját áttekintve kitűnik, hogy a nyári egyetem házigazdái hazánk történelmét helyezték az előadássorozat középpontjába. Több oldalról közelítve igyekeztek a külföldi résztvevőknek keresztmetszetet adni múltunkról, fejlődésünkről. Mivel az egyetem hallgatói zömmel német anyanyelvűek, természetesen németül hangzottak el az előadások. A rendezvénysorozat első felében az előadók bemutatták Magyarországot. Szóltak a magyar egészségügy helyzetéről, nemzetiségi politikánkról, valamint Németország és Magyarország XX. századi kapcsolatáról. Az Északkelet- Magyarország középkori építészetéről elhangzottak pedig jól előkészítették a megyejáró kirándulásokat. Szellemi élmény Először jár szocialista országban Helmut Scheidt, aki Hessenben szakiskolai szak- felügyelő. Benyomásairól kérdeztük. — Nagyon meglepett az a nyíltság, őszinteség, amellyel bennünket fogadtak. A változatos témájú előadások igazi szellemi élményt jelentenek. Munkámból adódóan elsősorban a magyar oktatásügy helyzetét áttekintő előadás érdekelt a legjobban. Jó alkalom volt ez a nyári egyetem arra is, hogy a két német államból érkezettek között párbeszédek alakuljanak ki az egymást kölcsönösen érintő kérdésekről. Különösen nagy élményt jelentett az augusztus 1-i kirándulás. Vaján és Mátészalkán a múzeumi gyűjteményeket tekintették meg. Túristvándiban felkeresték a közép-európai ipartörténeti ritkaságot, a több évszázada működő vízimalmot. Szat- márcsekén a Himnusz költőjének, Kölcsey Ferencnek emlékhelyét, Nyírbátorban a műemlék református templomot látogatták meg. A nyári egyetem második részében a magyar oktatásügyről, a szabolcsi népművészetről, a magyar felvilágosodásról és Ady Endre költészetéről szerezhettek ismereteket a külföldi vendégek. A gazdag program alatt a lipcsei Dieter Axmann-nak arra is volt ideje, hogy szerkesztőségünkhöz írt levélben összegezze tapasztalatait. Axmann levele „Nyugtával dicsérd a napot — mondja a közmondás. Úgy góndolom azonban, hogy az ez évi nyári egyetemet már befejezése előtt is érdemes dicsérni. A száznyolcvan, német nyelvterületről érkezett tudásszomjas hallgató kitörölhetetlen emlékeket szerzett Szabolcs-Szatmár megye szépségeiről. Mindany- nyiunk számára felejthetetlen, ahogy fogadtak bennünket a napkori Kossuth Tsz- ben. Reméljük, hogy e gazdag program kapcsán együttműködésünk a jövőben még szorosabbá válik.” A folytatás, a nyári egyetem továbbfejlesztése gyakran szóba került. A megújulás szándékát sejtette többek között az is, hogy az 1982-es nyári egyetemhez most először német nyelvi kurzus is társult. Margittai Valéria nyelvtanárnő, a nyelvi tábor vezetője elmondta, hogy a tizenkét szabolcsi jelentkező az NDK-ból érkezett főiskolások segítségével ideális körülmények között gyakorolhatta a német nyelvet. A sikeres kezdetre építve jövőre több érdeklődőt szeretnének a német nyelvi táborban fogadni. Reszler Gábor Együttműködés A város és a járás együttműködése az utóbbi években jelentősen fejlődött Kisvárdán. E fejlődés bizonyítékai közül emeljük ki a lakosság egészségügyi és szociális ellátását. A betegellátás egyik legfontosabb formája a körzeti orvosi ellátás. A város-járás területén 32 körzeti orvosi álláshely van, melyből csak egy betölthetetlen, Ajakon. Kisvárdán a központi orvosi rendelőben megszervezett ügyeleti szolgálathoz a város vonzáskörzetébe tartozó nyolc orvosi körzet (13 község) is bekapcsolódott a hétvégeken. E forma bevezetését követően az alapellátás biztonságosabbá vált. A többi községben ügyeleti párokat alakítottak ki. A város és a járás több községében a körzeti orvosi rendelő műszerezettsége nem kellő minőségű. A legsúlyosabb a kisvárdai körzeti orvosi rendelő problémája. Az épület elavult, korszerűtlen, zsúfolt. Itt működik a két gyermekorvosi rendelő és a detoxikáló állomás is. A járóbeteg-szakrendelést az egyesített egészségügyi intézmény látja el. A városijárási kórházban a szakrendelés éves forgalma 260 000, a fogászaté 17 000 beteg. A kórházi laboratóriumban évente 81 000, a röntgenosztályon 49 000, a belgyógyászaton 19 000 lakos veszi igénybe a szakrendelést, melyet a kórház orvosai látnak el — az üres orvosi álláshelyek miatt — nem kis áldozatot vállalva. A városban működő 472 ágyas kórház 46 orvossal áll a betegek rendelkezésére. A legzsúfoltabb a belgyógyászat, a szemészeti osztály kínálja a legjobb elhelyezést. A kórháznak sokat segítettek egyes üzemek; BEAG, HUN- NIACOOP, több értékes műszer megvásárlásához adtak anyagi segítséget, s ezzel az üzemegészségügyi ellátás is javult. A táppénzen töltött napok aránya 1979-ben 5 százalék, míg 1981-ben 4,8 százalék. A táppénzen töltött napok mutatója alapján a város és a járás eredményei jobbak a megyei átlagtól. ALKU zép a vasárnap, tele a mátészalkai piac. Mindent összevetve jó a nyár, van áru, fizetés volt nemrég, van vevő. Számolok. Egy ... három ... öt... tíz... A tizedik háziasszony az első, akinek a kezében nincs virág. Nocsak. Ezért különös ez a piac. Majdhogynem otthonos. Alig van árus, aki legalább egy csokrot ne kínálna. Krumplit kell vennem és paradicsomot. Gombát is, ha van. Válogatok. öt forint a kardvirág szála. Minden kiskertben annyi van, mint a nyű, de hát aki leszedte, idehozta, csokorrá kötötte, aki kínálja, vár is valamit. Nem alkuszom a paradicsomra, a krumplira, és a gombára sem, de a virágra már igen. — Adja négyért szálát? Nemet int a nénike: — Jó ember maga, megveszi a szálát ötért. Aki a családnak vásárol, mind jó ember. — Négy! — lengetem a virágot — tizenkettő a három. — öt! — mondja a néni, mert hát kezemben az a három szál virág. — Négyötven — mondom, mert pokolian szeretném ügyességgel tetézni az otthoni örömet. — öt! Birkózunk ketten az árral, de a néni — már kofának hívom magamban — hajthatatlan. Szép a három szál kardvirág, ő tíz fillért sem enged. Fizetek hát. Várjon! Összekötöm magának. Kötözi. Nézem. A három szálhoz, gonddal kiválaszt még kettőt, és már nyújtja is. — Mondom neki, hogy három szál volt, de venném is elő a tízest.. Nem kell neki. A kettőt az alku örömére, csak úgy ajándékba adta. És mert bölcs öreg, maga kisebbíti az ajándékot: — Ugyan már kinek adnék el ennyi virágot? Maga meg ha vásárol a családnak ... Megyek, öt szál virággal, és nagyon élvezem, hogy rendes ember vagyok. Paradicsomot és krumplit már korábban máshol vettem, pedig a néni is árult. Van is bennem valamiféle bűntudat. Legközelebb a gombát is tőle veszem ... Bartha Gábor s
