Kelet-Magyarország, 1982. augusztus (42. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-05 / 182. szám

2 Kelet-Magyarország 1982. augusztus 5. Üzemek is támogatják Olvasótáborok — új keretek között Egy évtizedes hazánkban az olvasótábor! mozgalom. A hetvenes évek elején fiatal írók kezdeményezték az ol­vasótáborok szervezését, az­zal a céllal, hogy a kulturá­lis szempontból hátrányos helyzetű diákok ezekben a táborokban közösségre talál­va bővítsék ismereteiket ön­magukról és a világról. Nagy szerepet kapott az irodalmi, a képzőművészeti és a zenei nevelés, újabban pedig a természettudományos is. Idén új feltételekkel kezd­tek a szervezők az olvasótá­borok előkészítéséhez. Ezen­túl ugyanis csak pályázat út­ján lehet elnyerni az olvasó­tábor rendezésének jogát. Ehhez megfelelő körülmé­nyekkel és olyan tematikával kell jelentkezni, mely bizto­síték a sikerhez. Megyénkből hét pályázat futott be a köz­ponti bíráló bizottsághoz, s ebből hatot elfogadtak. így a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa mellett működő olvasótábori bizottság, a Művelődésügyi Minisztérium, a KISZ, az írószövetség és a többi rendező javaslata alapján hat szabolcs-szatmá- ri olvasótábor költségeinek nagy részét fedezik az orszá­gos közművelődési alapból. Üj vonás: idén először me- gyénkbeli üzemek is jelent­keztek, hogy a táborok fenntartásához hozzájárulja­nak. Alapos előkészítő munka jellemezte a táborok szerve­zését. Egyeztették a kiscso­portok vezetőinek célját, a viszonylag egységes szemlé­let kialakítása érdekében. A Hazafias Népfront megyei bizottsága és a megyei könyvtár módszertani füze­tet adott ki, melyben Mó­ricz Zsigmond, Krúdy Gyu­la, Sipkay Barna és Váci Mi­hály egy-egy műve, illetve a mű elemzése található. Eze­ket a központi témák mellett dolgozzák fel a szabolcs- szatmári olvasótáborokban. Jól sikerült a nyírszőlősi tábor, ahol a fő téma az ön­ismeret volt. Mándokon A táj és az ember címmel köl­tőóriásaink életművével is­merkedtek a diákotthon la­kói, nagy sikerrel. Cigány- gyerekeknek szerveztek olva­sótábort Cégénydányádon, a tiszaberceliben pedig a szakmunkásképző intézet fo­gadta a képzésük iránt ér­deklődő általános iskoláso­kat. Balkányban a hét elején nyitotta meg kapuját a leg­újabb tábor, a hónap végén pedig a tivadariba várják az ország minden részéből a kö­zépiskolásokat. Ezen a nyá­ron megyénk olvasótáborai­ban közel kétszázötven álta­lános és középiskolai tanuló vesz részt. Utazzunk! Társasát, diszkóváI — Az utazási vágyat talán még a honfoglaló ősmagya­roktól örököltem, mondja Molnár Béla, aki a Budapesti Iparművészeti Főiskola rek­lám szakán az idén végzett, s éppen a nyíregyházi Express utazási irodában találkoztunk. - — Szeretek utazni az Express-szel, 1978- tól évenként visszatérő uta­zója vagyok. Voltam a Szov­jetunióban, Romániában, Csehszlovákiában és Len­gyelországban, és tíz év múlva is az általuk szerve­zett utakon szeretnék járni — mert ez a fiatalok utazási irodája. Kínálatunk elég változa­tos az idén is, — veszi át a szót Szigligeti Imre, a megyei ki rendeltség vezető —, hiszen NDK-tói a Szovjetunióig, az US A-tói Japánig a fiatalok szinte bárhová eljuthatnak az iroda segítségével A ren­dezvényszervezéstől a valuta- beváltásig sok mindent elin­tézünk, sőt a fiatalok cso­portjai más ofszág fiataljai­val szervezett progra­mokon is találkoznak a tu­ristautakon, sőt még egy nemzetközi diszkóprogram sem elképzelhetetlen. Belföldön a fiatalok szíve­sen keresik fel az Express nemzetközi táborokat — ezek kiemelt idegenforgalmi kör­zetekben vannak — a Duna­kanyarban és a Balatonnál. Külföldre a legtöbben a tengerpartra mennek, ez ra­gyogó élmény, különösen azoknak, -akik még nem lát­tak tengert. — Érdekes, hogy ebben az évben sokkal többen utaznak egyénileg, mint korábban. Ennek nagyon örültünk. Úgy látszik a kedvezményeinkről és szolgáltatásainkról szóló füzetecskét eredménnyel la­pozgatják az utazni vágyók — sok ilyen ajánlatunk volt — mondja Szigligeti Imre. De még mindig kevés azon rendezvények száma, amire az iroda révén lehet eljutni. Itt van'pl.abécsi Rolling Stones-, vagy a zágrábi Pink Floyd-kórtcert. A megye 30 jegyet kapott, és az tíz perc alatt elkelt. Egy évben átlagosan két­ezren vesznek részt belföldi és ötezren külföldi utakon — ez elég kevés a megye lakos­ságához viszonyítva —, de szinte ugyanennyien keresik fel irodánkat kisebb szolgál­tatásokért, vagy csak egysze­rűen érdeklődnek. Tóth Gábor MIRŐL ÍR A FÁKLYA? A Fáklya augusztus 1-én megjelenő 15. száma a Szovjet­unió hatvanadik évfordulója tiszteletére indított sorozat­ban Litvániát, ezt a gazdag kulturális hagyományokkal rendelkező baltikumi köztár­saságot mutatja be. A Fjodorov professzorról írt cikkből a szemlencse-át­ültetés olyan módszeréről olvashatnak, mely az egész világ szakembereinek fi­gyelmét felkeltette. A tudós gyógyítási módszereit ma már sikerrel alkalmazzák a világ több országában is. Érdekes színes képekkel il­lusztrált írásban kísérhetik végig a litván mozaikablak- művészet kialakulását, fejlő­dését. Kit ne érdekelne az, mi­lyen lesz földünk 2000-ben. Erről egész oldalas cikket közöl a Fáklya. A cikkben szovjet és amerikai tudósok próbáltak prognózist készíte­ni a nem is olyan távoli jö­vőről és annak az útját, módját keresik, hogyan le­hetne megmenteni a termé­szetet a civilizációs vészé* lyektől, a háborúktól, ame* lyek immár puszta létünket veszélyeztetik. A folyóirat végén rejtvénypályázatot, könyvszemlét, filmismerte­tést talál az olvasó. BABÁK ÖRÖME. Nem lehet elég korán kezdeni. Pillanat­kép a nagykállói strand gyermekmedencéjében, (elek) Vihar, fagy, víz ÁB: ötvenmillió a megyei mezőgazdasági nagyüzemeknek Az elmúlt fél évben több, mint ötvenmillió forintot fi­zetett ki Szabolcs-Szatmár megyében az Állami Bizto­sító a mezőgazdasági nagy­üzemek káraira. Ez 15 szá­zalékkal kevesebb, mint az előző év hasonló időszaká­ban, ami igen kedvező, hi­szen az országosan kifizetett mintegy 600 milliós forint k^rérték csak -hét százalék­kal lett kevesebb. Valószínű rontja majd ezt a kedvező képet a második fél évben a július elején jelentkezett jég- és viharkárokra nyúj­tandó kártérítés. A szövetkezetek és állami gazdaságok állatkáraira kifi­zetett térítés június 30-ig or­szágosan elérte a 450 millió forintot, melyből 38 milliót a megyében fizettek ki. A ta­valyi, hasonló időszakhoz ké­pest előbbinél tíz, a megyé­ben pedig 17 százalék a csök­kenés. Szabolcs-Szatmár megyé­ben az első fél évben 85 ezer hektár területről jelentettek a nagyüzemek növénykárt, amelynek kifizetett összegé több, mint 13 millió forint,. Legjelentősebbek — az arány mintegy 70 százalék — a víz és jég okozta károk. Az országos helyzettől eltérően a megyében a tavalyinál is sú­lyosabb kárt okoztak a ta­vaszi fagyok a gyümölcsö­sökben és a szőlőkben. Az országban a mezőgaz­dasági nagyüzemek az első fél évben 477 ezer hektár ve­tésterület, illetve ültetvény elemi kárait jelentették be. Ebből tényleges veszteséget a biztosító szakemberei 256 ezer hektáron állapítottak meg. A legnagyobb kárt — csaknem 120 ezer hektáron — a belvizek okozták. Mint­egy 76 ezer hektáron a jég verte el a növényzetet, a téli és tavaszi fagykárok, vala­mint a homokverés viszony­lag kisebb területeket súj­tottak. A téli fagyok pusztításá­nak következtében az or­szágban 34 ezer hektáron kel­lett pótolni a vetést. Erre 71,3 millió forint kártérítést vettek fel a mezőgazdasági nagyüzemek. Az áprilisi és májusi fagyok 23,5 ezer hek­tár gyümölcsösben és 1,5 ezer hektár szőlőben tettek kárt. A veszteség gyümölcsnél fe­le, a szőlőnél mindössze hét százaléka a tavalyinak. Vízkárokat országosan ed­dig 23 ezer hektáron mértek fel, itt a belvizek okozta ter­méskiesés mintegy 47 millió forint értékű. További 95 ezer hektárnyi elöntött területen folyamatosan, illetve az őszi érésű növényeknél később állapítják meg a károkat. Az eddigi kártérítési összeg alig fele a tavalyinak, a június végi és júliusi esőzések nyo­mán azonban a károk növe­kedése várható a belvizes te­rületeken Szabolcs-Szatmár megyében is. Jégesős nap az országban a fél év végéig 37 volt, kettő­vel több, mint a tavalyi azo­nos időszakban. Június 30-ig 76 ezer hektár volt a jégvert terület. A július eleji súlyos jégverések azonban ezt 80 ezer hektárral növelték, Sza­bolcs-Szatmár megye terüle­tén 35 ezer hektáron jelent­kezett ebben az időszakban jég- és viharkár. Jégkárokért eddig az Állami Biztosító az ország mezőgazdasági nagy­üzemeinek 19 millió forintot fizetett ki. Azonban a káro­sodott területek nagyobb ré­szén csak előszemlézték a növénykultúrákat, a kár mértékét véglegesen a ter­més érésének időszakában ál­lapítják meg. Szépségszalon Két új fodrász- és kozme- férfifodrász-, valamint koz- tikai szalonnal bővíti szol- metikai szalont. A másik gáltatásait a Nyíregyházi szépségápolási centrum Fodrász „Ipari Szövetkezet. Nyíregyházán fogadja majd Szeptemberben adják át a vendégeket, az Iskola és a műszakilag Tiszavasváriban Szarvas utcán épülő ház az új szolgáltatóházat, s a földszintjén rendezik be a tervek szerint még decem- megye legmodernebb fod- berben megnyitják a női és rász-kozmetikai szalonját. A tárgyalóteremből Ütöttek üveggel, szíjjal Tavaly november í 3-án este együtt ivott a tiszavasvári étte­remben Horváth Béla 26, a test­vére, Horváth Ferenc 23 éves helybeli lakos, és a lánytestvé­rüknek udvarló, fiatalkorú K. Miklós, aki szintén tiszavasvári lakos. Az elfogyasztott nagyobb mennyiségű szeszes italtól mind a hárman lerészegedtek. Este ti­zenegykor, záróra körül távoz­tak az étteremből, de távozíás előtt Horváth Béla kilenc üveg sört vásárolt. Az étterem előtt megszólította őket a szintén erősen ittas Pente József és egy üveg sört kért K. Miklóstól, ö mondta, hogy negy­ven forintért adnak egy üveggel, ezen vitatkozni kezdtek, noha Pente elővette a pénzét is. Elsőként Horváth Ferenc ütöt­te gyomron Pentét, aki a ben­zinkút irányába kezdett szalad­ni. A másik három utána, és a Rózsa közben utolérték. Horváth Béla ütötte fejbe egy tele lévő sörösüveggel. Horváth Ferenc a derékszíjával csépelte, majd amikor Pente a földre zuhant, mindhárman rúgdosták. Eközben ugyancsak az étterem­ből tartott hazafelé egy másik társaság, akik észrevették a ve­rekedést, fel is segítették a föld­ről Pentét, közben Oláh Lajos olyan kijelentést tett Horváthék felé, hogy miért bántották ezt az embert? Erre Horváth Béla megkérdez­te Oláh Lajostól, hogy ő is a Pente haverja? A többiek is tet­tek megjegyzést, s Horváthék tá­madóan léptek föl, de ekkor már nem üres kézzel. A Horváth Fe­renc derékszíján kívül Horváth Bélánál egy kisebb, K. Miklósnál pedig nagyméretű konyhakés volt. Közrefogták Oláh Lajost, és hol elöl, hol hátul ütötték, szur- kálták. Oláh megpróbált kimenekülni közülük, a ruházati bolt felé sza­ladt, de Horváthék mentek utá­na, késsel csapkodtak feléje, s a derékszíj sem pihent. Oláh La­jos a bolt előtt összeesett, bár igyekezett fölállni, közben azon­ban K. Miklós a konyhakéssel a felső teste irányába szúrt. Oláh Lajosnak mégis sikerült fölállni, beszaladt egy bérházba, s onnan szállították kórházba. A hat szúrás közül az egyik életveszélyt okozott, ezt azonban az azonnali orvosi beavatkozás megszüntette. Mivel az egyik szúrás átvágta a jobb karján az alkar idegfonatát, elképzelhető, hogy maradandó emléke — érzés és mozgászavar az ujjaiban — marad erről az éjszakáról. Pente József számos sérülést, többek között agyrázkódást is szenve­dett. A Nyíregyházi Megyei Bíróság dr. Szabó Péter tanácsa Hor- váthékat életveszélyt okozó testi sértés és súlyos testi sértés mi­att vonta felelősségre, és Horváth Bélát két év és hat hónap, Hor­váth Ferencet pedig két év bör­tönre büntette, az előbbit három, az utóbbit két évre tiltva el a közügyektől. A bíróság a két testi sértés mellett K. Miklóst egy lopás mi­att is felelősségre vonta, (a ko­rábbi ítéletben a bíróság próbá­ra bocsátotta, de a próba alatt vette a kezébe a konyhakést), és összesen két év fiatalkorúak börtönére büntette, továbbá két évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet nem jogerős. <k) ÖNKISZOLGÄLÖ. Július 28-tól ötmillió forintos árukészlettel vár­ja a vásárlókat a Fehérgyarmat és Vidéke ÁFÉSZ helyi ruházati áruháza a rövid-, kötött- és divatáruosztályon. A 16 évvel ezelőtt elhelyezett polcokat kicserélték (a régieket más boltban, felújítva, még hasznosítani fogják) 800 ezer forint felhasználásával így ön- kiszolgáló rendszert vezethettek be. Jobb lett a földszinti üzletrész* áteresztő képessége. A négy nap alatt az osztály 15 dolgozója, s a karbantartók derekas munkát végeztek, így vált lehetővé az ilyen rövid idő alatti átállás. Képünkön: az első vásárlók. (M. K. felv.) KITEKINTÉS ■ I Üzemi lapokból Színvonalasak és tartalma­sak a Szabolcs-Szatmár me­gyében megjelenő üzemi la­pok júliusi számai is; azt tükrözik, hogy az üzemekben és a szövetkezetekben nincs uborkaszezon, nyári szünet. SZABOLCS-SZATMÁRI (SZÖVETKEZETEK A megye ipari, mezőgazda- sági és fogyasztási szövetke­zetei lapjának júliusi számá­ban — a tavalyi esztendő számvetéseként — tényközlő cikk jelent meg az ipari szö­vetkezetek anyag- és ener­giatakarékosságáról. Többek között megtudjuk, hogy a KALLUX Cipőipari Szövet­kezetnél hatmillió forintot takarítottak meg. Hogy ho­gyan? A férficipőgyártásnál országos viszonylatban 20— 21 négyzet dm a kialakult bőrnorma. A szövetkezet az egy párra eső felhasználást 18 négyzet dm alá szorította le. A „RACITA” Cipőipari Szövetkezetben a csizmák és szandálok gyártásánál a tü- zödében munkaszervezéssel 22 százalékos mennyiségi nö­vekedést értek el. A RAFA- FÉM a faanyagoknál kelet­kezett szabási hulladékokat pl. bútoralkatrésszé dol­gozták fel. Az Öfehértói Ve­gyesipari Szövetkezet hulla­dék fával fűti a nagy telje­sítményű vasúti kazánt, ez­zel fűtik a szövetkezethez tartozó összes termelői és nem termelői helyiségeket. SZABOLCSI ÉPÍTŐK A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat lapja Bő­vülő lehetőségek címmel a Kelet-magyarországi Építő­ipari Gazdasági Társaság munkájáról ad számot. Az írás szerint a vállalatok ter­melési vezetői állandó kap­csolatot tartanak és a felme­rülő kapacitáshiányokat, vagy feleslegeket azonnal egyeztetik és egymásnak se­gítséget nyújtanak. Tevé­kenységük közül kiemelkedő az együttműködő vállalatok területére kihelyezett ÉP- TEK-raktárak létrehozása, a gépkihasználást fokozo gép- kölcsönzési rendszer és köl­csönbérleti díjszabás meg­alkotása. Az egymás meg­becsülésén alapuló társa­sági működéssel a tagvál­lalatok elégedettek. SZABOLCSI VÍZMŰ A víz- és csatornamű vál­lalat lapja első oldalon közli az 1982-es esztendőre vonat­kozó beruházási feladatait. Ebből azt emeljük ki, ame­lyek a fürdők építésével, fej­lesztésével foglalkoznak. A fürdőfejlesztésekre 20 millió forintot ütemeztek be. Há­rom úszómedencét építenek — Nyíregyházán a Malom utcában, a tanárképző főis­kolán és Fehérgyarmaton. Sóstófürdőn a múlt év vé­gén bővített területen két teniszpálya építésével és mi­nigolfpálya létesítésével bő­vítik szolgáltatásaikat. Meg­kezdték a vásárosnaményi strandfürdő beruházásának előkészítését. NYÍREGYHÁZI DOHÁNYFERMENTÁLÓ A nagyvállalat üzemi lapja tudósítást közöl a honvédel­mi klub felügyeleti ellenőr­zéséről. Ebből kiderül, hogy a szervezeti átalakulás révén két szakosztályban tevé­kenykedik a vállalati MHSZ- klub 111 fővel, melyből 32 főt a klub által patronált 6. sz. általános iskola tanulói és tanárai tesznek ki. A fia­talok hazafias nevelése cél­jából az elmúlt évben 9 elő­adást tartottak, 772 hallgató előtt. Egy esetben honvédel­mi napot tartottak. A sok­oldalú tömegsporttevékeny­séget nagyban elősegítette a társadalmi összefogással épült'— összetett honvédelmi versenyek céljaira szolgáló — pálya.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents