Kelet-Magyarország, 1982. augusztus (42. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-29 / 202. szám

1982. augusztus 29. Kelet-Magyarország 3 Üj színfolttal gazdagodik a megyeszékhely. A szükségszerűség hozta, hogy a régi Fogtechnikai Válla­lat évekkel ezelőtt kinőtte a kicsiny Bethlen Gábor ut­cai helyiségeket, s most különálló épületben, érdekes építészeti megoldással a kórház közelében helyezik el. A Malomkertben kapott végleges helyet, a NYÍR- TERV úgy készítette el a komplex (beépítési tervet, hogy hatvan lakást és a kórházzal szemközti 4-es számú kispostát is ott helyezik el. A beépítési tervben az ÉPSZER ál­tal készített UNIVÁZ-szer- kezetes lakások már jól be­váltak, csak most a tervező újszerűén, egymásnak de­rékszögben helyezi el a tömböket és a sarkaiknál kör alakban újabb lakáso­kat alakít ki. Az egyik ilyen körben lesz a posta, a má­sikban műtermes lakások kapnak helyet. Mellettük modern építé­szeti megoldással tervezik a kétszintes fogtechnikai labort. Az ezerötszáz négy­zetméteres alapterületen száz munkahelyes intéz­ményt hoznak létre. Ezzel feltehetően megoldják a több hónapos várakozási időt a fogpótlásoknál. Te­tőtérbeépítésre is lehetőség nyílik a tervező elképzelése szerint, s az épület előtti terület díszítésére is gon­doltak. Összetört vázszerke­zethez hasonlító, fogsorra emlékeztető alakzatot he­lyeznek el a bejárat közelé­ben. További látványosság­nak ígérkezik az ablakmeg­oldás, amelynek díszítő ele­mei fogsorra és ajakra em­lékeztetnek. A tervező el­képzelése szerint ez a meg­oldás oldja majd a szerke­zet tömörségét, és egyedi jelleget kölcsönöz nemcsak az épületnek, hanem a környéknek is. A fogtechnikai labort 1984-ben kezdi az ÉP­SZER és még ebben az öt­éves tervben befejezik. Vár­hatóan 15—18 millió forint közötti összeget emészt fel a beruházás. Megnyugtató, hogy végre rendezik a fogtechnikai la­bor elhelyezését, de talán szerencsésebb lenne, ha az egész megyét érintő, sok száz beteg több hónapos vá­rakozását igyekeznének csökkenteni a mielőbbi építéssel. Még úgy is, hogy a rendelkezésre álló pénzt és a felhasználást az ötéves terven belül valamivel előbbre hoznák! (tk) Á fél megye kenyere Kemence az emeleten Nyíregyháza, Nagykálló, Balkány, Üjfehértó, Tiszalök, Tiszavasvári, Gá- vavencsellő, Demecser, Dombrád, Kis- várda, Mándok, Záhony és környéke, mintegy 330 ezer ember kenyér- és péksütemény-ellátásáról gondoskodik a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat. Naponta e térségben át­lag 10 vagon kenyeret, s mintegy 400 ezer zsemlét, kiflit, különböző pékárut fogyaszt a lakosság. Vajon milyen e kenyerek, péksü­temények minősége? Kik, s hogyan végzik a meózást, s vigyáznak egészségünkre? Ugyanis mielőtt sütésre ke­Hogyan tanítsuk az oroszt? A MAPRJAL — szabolcsi szemmel Műsorát Kodály hét zongoradarabjának há­rom művével nyitotta. A kiválasztott darabokban (2. 3. 6.) Kocsis eredeti egyéniségén átszűrve azo­nosult Kodály zenei vilá­gával. Debussy: Pour le piano című művének há­rom tételében (Prelude, Sarabande, Toccata) brilli- áns virtuozitásával, pasz­tellszínekkel ecsetelte De­bussy impresszionista stí­lusát. Kocsis nemcsak mint zongoraművész, hanem mint zeneszerző is alkot. Koncertjén az általa zon­gorára átírt ritkán el­hangzó Wagner-opera, a Parsifal részletét hallhat­tuk. Zongorajátékával ze­nekari hangzást varázsolt a hallgatóság elé, megele­venítve előttünk az opera tartalmát, hangulatát. Kocsis zongoraestjének második részében Chopin 14 keringőjét szólaltatta meg. Interpretációjában a gyorsabb tempóvételek domináltak, s a romanti­kus előadói frázisokat egyéni felfogásban terem­tette újjá. Műsorát valószínűleg nem véletlenül kezdte Ko­dály-művel. Ezért kérdez­Közepes bőr — jó minőség Diszkóbox Bátorból A nyírbátori Minőségi Ci­pőgyár vitrinjében tetszetős cipők sorakoznak. Igényesebb lett a külföldi megrendelő. Gyakran hallani orosz szava­kat az üzemben, mert egy szovjet mérnök időnként sze­mélyesen ellenőrzi a terme­lést, a csomagolást, így elejét veszi annak, hogy a gyengébb minőségű árut esetleg a hatá­ron túlról kelljen visszakül­deni. Guth Hugó főmérnök: — Az első évben, 1979-ben 30 ezer pár cipőt készítettünk exportra. Idén már egymillió pár az exporttervünk. Nem tagadjuk, hogy objektív és szubjektív okok miatt az el­múlt évben voltak gondjaink a minőséggel. Idén viszont 95,5 százalékra állítottuk a mércét és az első félévben 97,1 százalékot értünk el. A művezetők és a bizalmi­ak javaslata alapján havonta differenciáltan osztják a pré­miumot. Aki kvalifikált mun­kát mindvégig hiba nélkül végez, az hónap végén akár egy plusz ezrest is zsebre vághat minőségi- prémium cí­mén. Koncert utáni beszélgetés Kocsis Zoltánnal, Nyíregyházán NYÍREGYHÁZÁN, AZ ANAESTHESOLÓGIAI ÉS INTENZÍV THERÁPIAS TÁRSASÁG KONGRESSZU­SÁNAK RÉSZTVEVŐI SZÁMÁRA ADOTT KONCER­TET CSÜTÖRTÖK ESTE KOCSIS ZOLTÁN A MŰVE­LŐDÉSI HÁZ HANGVERSENYTERMÉBEN. A szalagok végén olyan láb­beliket látunk, amelyek a lai­kusnak is elárulják, hogy előállításuk bonyolult mun­kával jár. Nem egy kaptafára készül például a diszkóbox, a gyöngybox csizma, a több fé­le fémhatású cipő, vagy a dísztűzéssel ellátott velúr ci­pő. Ám többen is hangoztat­ják, hogy a gyakori termék- váltás, az átállás mindig né­mi minőségi visszaeséssel jár. Papp Józsefné szakmunkás, brigádvezető: — A megengedett limitet nem szabad átlépnünk. Ez azt jelenti, hogy ezer pár ci­pő előállításánál 80—100 fo­rintnál több kárt nem okoz­hatunk. Az év első felében volt egy kis lemaradásunk, de a hátralévő hónapokban még figyelmesebbek akarunk lenni. Erdélyi Józsefné technoló­gus és pártalapszervezeti tit­kár: — Volt már rá példa, hogy harmad osztályú'bőrből első osztályú cipőt tudtunk kihoz­ni. Kiss Károly művezető: — Én vagyok az egyik ter­melésfelelős. Néha anyaghi­ány maitt hirtelen át kell áll­nunk egy másik termék gyár­tására. Jó szóval, megnyug­tatásokkal el tudjuk érni, hogy kevesebb legyen a vesz­teség az átállás miatt. Nábrádi Lajos rülne a malmokban meg­őrölt liszt, a vállalat nyír­egyházi, Mártírok téri la­boratóriumában, a kis „bú- bos”-ban — ahogyan a la­bor dolgozói az elektromos kemencét nevezik — min­den egyes új szállítmányból próbasütést végeznek. Dr. Fekete Zoltánná, a labora­tórium vezetője elmondta: e minilaborban a nagy- kállói, a nyíregyházi, a nyír­bátori, a kisvárdai mal­mokból került liszteket el­lenőrzik. — Mintavétel után vizs­gáljuk a lisztek sütőipari értékeit. Az elektromos kemencét begyújtották, előmelegítik. Barkaszi Istvánná laboráns éppen a kisvárdai malom­ból érkezett lisztmintát el­lenőrzi. Megsült-e már ...? — Ezt a lisztet már új búzából őrölték. Vízfelvevő képessége 60 százalékos, te­hát jó, sikértartalma 35,5, vagyis kiváló. Lemérnek pontosan 40 dekagramm lisztet, s a megfelelő mennyiségű só, víz hozzáadásával Szatmá­ri Schäfer Regina — az NDK-ból származó fiatal- asszony laboráns — próba­sütéshez megdagasztja a ci­pót, s kis lapáttal bevetik a kemencébe. — Egy-egy lisztminta mi­nősítése 3 óra 15 perc. Ezek alapján kiállítjuk a liszt bizonyítványát, s mellékel­jük hozzá a technológiai javaslatunkat is. Közben kisül a cipó, s megszegik. Finom, foszlós, ízletes. Engedélyezik e liszt­ből a szállítást, sütést. (farkas) Egy osztállyal lejjebb Szabolcs-Szatmár megyé­ben 270 szakszervezeti ke­reskedelmi társadalmi el­lenőr tevékenykedik, közü­lük száznegyvenen Nyír­egyházán és a nyíregyházi járásban végzik feladatai­kat. Valóban képviselik társadalmunk valamennyi rétegét. Évente átlagosan háromezer ellenőrzést vé­geznek megyénkben. Ez év első felében ki­emelt feladatuk volt a kis­kereskedelmi egységek nyit- vatartásának, áruellátásá­nak ellenőrzése, de a ven­déglátó helyek osztályba so­rolása is napirendre került, a háztáji és kisegítő gaz­daságok ellátását szolgáló egységeket is kiemelten el­lenőrizték. Tavasszal több olyan te­lepülésen választottak tár­sadalmi ellenőröket, ahol eddig nem működött ellen­őri hálózat. így például Fe­hérgyarmaton, Dombrádon és Demecserben hoztak lét­re új hálózatot. Ősztől új vonás lesz az ellenőrök munkájában a szakosodás. Az eredményesebb munka­végzés érdekében a keres­kedelmi felügyelőség köz­reműködésével szakosított csoportokat hoznak létre megyénk városaiban, vala­mint Záhonyban és Tisza­vasváriban. Jobb lesz így, hiszen az ellenőrök konkrét ismeretekkel lépnek majd be a szakboltokba is. Nagy vonalakban mit is mutat első féléves munká­juk mérlege? Megállapítot­ták, hogy 22 vendéglátó egység nem felelt meg az osztályba sorolás feltételei­nek. Ezeket a vendéglátó helyeket azóta egy osztály- lyal visszaminősítették. A hiányosságok közé tarto­zott, hogy több helyen le­járt szavatosságú árut for­galmaztak, néhány helyen hiányoztak az árjelzések. Az ellenőrök intézkedtek a hiányosságok megszünte­tésére, néhányszor javasla­tot tettek a vétkesek fele­lősségre vonására. A megyei tanács vb ke­reskedelmi osztálya rend­szeresen és eredményesen segíti az ellenőröket. De jó néhány szakszervezeti bi­zottság nem fordit kellő gondot az ellenőrzés irányí­tására, segítésére. Az ellen­őrök megérdemlik a mun­kahelyi, társadalmi segítsé­get és elismerést, hiszen mint a teljes elnevezésük is utal rá, a társadalom érde­kében fejtik ki tevékenysé­güket. N. L. Üvegtál készül tűk, hogyan készül a Ko- dály-centenáriumra ? — Nem akarom meglo­vagolni az évfordulót. Két fő feladat előtt állok. Az egyik a Kodály által 1924—32-ig közreadott Ma­gyar népzene című tíz kö­tetből álló ének-zongora sorozatából 30—35 népdalt Hamari Júliától Gregor Józsefig prominens éne­kesekkel előadni. Ezeket a Hungaroton hanglemezhe­tek nyitókoncertjén és tv- felvételeken mutatjuk majd be. Véleményem szerint a sorozat Kodály életművében a fő helyen áll. Többre értékelem eze­ket Kodály egyéb művei­nél. Kodály és Bartók népdalfeldolgozásai kö­zött különbség van. Bartók sohasem illusztrál, Kodály illusztratív eszközöket használ. Bartóknál a nép­dal majdnemhogy ürügy. Kodály a szó legnemesebb értelmében harmonizál. Célja a magyar népzene megmentése és bevitele a műzenébe, míg Bartóknak nemcsak ez volt a célja. Egyébként Bartók a leg- magyarabb zeneszerzőnek tartotta Kodályt. — A másik feladat Ko­dály archív lemezfelvéte­leinek megjelentetése. Itt a Kodály ellenőrzésével 1928 decemberében lefolyt népdalfelvételekről lesz szó. Biró Éva Az Üvegipari Művek vásá- rosnaményi gyárában mű­szakonként négy-, négyszáz­ötven üvegtálat készítenek. Első képünkön: Jónás Ká­roly a kemencéből meríti az anyagot. Második képünkön: Varga Sándor centrifugával formálja az üvegszálakat. Fogtechnikai labor épül a Nyírségben Ajak az ablakon Hogyan tanítsuk az orosz nyelvet? Hogyan szerettes­sük meg a tanulóifjúsággal az orosz-szovjet irodalom ki­magasló hőseit? Ilyen és eh­hez hasonló kérdéseket vi­tattak meg Prágában az oros2 nyelvtanárok nemzetközi kongresszusán. Az augusztus 15—22-e között megtartott rendezvényen öt földrész het­ven országából érkeztek a küldöttek, több mint kétez­ren mondhatták el tapaszta­lataikat az általános, a kö­zép- és a felsőoktatási intéz­ményekben tanító pedagó­gusok közül. Az első ilyen MAPRJÁL- kongresszusnak a házigazdá­ja Moszkva volt, majd Várna, Varsó, Berlin, Prága után a VI. kongresszus rendezési jo­gát Budapestnek ítélték. Ed­dig háromévenként találkoz­tak az orosz nyelv legkivá­lóbb oktatói, most Prágában úgy határoztak, hogy ezentúl csak négyévenként jönnek össze. így Budapesten 1986- ban vitathatják meg az el­következő években tapasztal­takat. Nemcsak a szocialista közösség országaiból és a fej­lődő afrikai, -latin-amerikai, ázsiai kontinensről érkeztek a delegációk, hanem a kapi­talista áilammok közül pél­dául az Egyesült Államokból. Szűkebb hazánkat a Besse­nyei György Tanárképző Fő­iskoláról dr. Székely Gábor és Bállá Tiborné docensek képviselték. Székely Gábor nyelvészeti témájú előadást tartott az orosz nyelv szó­képzéséről, Bállá Tiborné a mai szovjet irodalom kérdé­seiről értekezett. A Prágában szerzett tapasztalataikat kol­légáikkal és az érdeklődő orosz nyelvtanárokkal meg­osztják. Az egyhetes előadássoroza­tot a rendezők kötetlen prog­ramokkal igyekeztek színesí­teni. A rendezők úgy gondol­ták, az orosz nyelvoktatás kérdései mellett a szláv nyelvterület történelmi, iro­dalmi .népművészeti gazdag­ságából is keresztmetszetet nyújtanak a messziről jött vendégeknek. A kongresszus végén a magyar delegáció egyik tagja, Tálas Istvánná, a Művelődé­si Minisztérium nyugdíjas főelőadója a MAPRJÁL-ban végzett sokéves munkájáért Puskin-érmet kapott. Végül Pócs Ilona, a MAPRJÁL -magyar szekciójának vezető­je a szekcióülések után meg­hívta a résztvevőket a buda­pesti kongresszusra 1986- ban.

Next

/
Thumbnails
Contents