Kelet-Magyarország, 1982. augusztus (42. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-22 / 196. szám
1982. augusztus 22. Kelet-Magyarország 7 Nagykároly a virágok és a jó gazdák városa A negresti-oasi Osanul állóhelye. Azt szokták mondani — és jogosan —, hogy Nagykároly a virágok, főleg a rózsák városa. Ezt igazolják a tiszta utcák a sok színes virággal, a fák üde zöldjével, az új városnegyedek, ahol minden lépésnél érezhető a jó gazda keze nyoma. És ez nemcsak azért van, mert a nagykárolyiak minél szebbnek akarják látni városukat, hanem tesznek is érte. A város polgármesterét, Soimeanu Cornelia elvtársnőt abból az alkalomból kerestük fel, hogy megjelent a Nagy Nemzetgyűlés törvénytervezete a néptanácsok, a szocialista egységek és az állampolgárok kötelezettségeiről és felelősségéről a városi és falusi települések jó gazdálkodásában és tisztán tartásában, a közrend és fegyelem megőrzésében. — Polgármester elvtársnőj kérjük vázolja, hogyan ölt testet a lakosok munkája a városképben, a város gondozásában és szépítésében. Szálloda, a turisták kedvelt tnegAz avasi gépgyártók első nemzedékének legutóbbi meg valósításai közül külön figyelmet érdemel a hőkezelő műhely felszerelése és üzembe állítása. Mégpedig rekordidő alatt: három hónapnál rövidebb idő alatt. A munka ütemére így emlékszik visz- sza Borchescu Ilié mester: „Egy hónap alatt csak négy teljes éjszakát aludtam odahaza. Inszakadásig dolgoztunk, mi is, a brassói TIM képviselői is, akik közreműködtek a műhely üzembe állításában.” Ciorba Gheorghe mérnök, energetikai felelős a megfeszített munkáról szólva így nyilatkozik: „Mindannyian megértettük, hogy a műhely feltétlenül szükséges a termelőfolyamat jó lefolyásához. Eddig a hőkezelési műveleteket a szatmári Unióban végezték, ami időveszteséget jelentett, nem inkadrálód- hattunk be a tervezett határidőkbe, kocsi kellett az alkatrészek szállításához, amikor azt más célra használhattuk volna fel, s nem utolsósorban . túlságosan sok üzemanyag fogyott. Azonfelül a szatmári Unióban ösz- szetorlódott a munka.” A műhely már elérte végső kapacitásának 70 százalékát. Négy kemence, négy hűtőmedence van benne. Az egész berendezés országos viszonylatban a legkorszerűbbek közé tartozik, prototípus, amit itt, Negresti-Oasban fognak hitelesíteni. Újdonságnak számít e kemencéknél az automata hőszabályozó — az egész hőkezelési eljárás a vezérlőtábláh ellenőrizhető. A kemencék szigetelése kiváló, tehát minimális energiafogyasztást szükségeltet. A technológiai folyamat teljes egészében gépesített mind a kemencékben, mind a hűtő-'' medencékben. A műhelyt úgy tervezték és építették, hogy eleget tehessen a gyár termelési igényeinek. A műhely üzembe helyezése országos érdekű problémát old meg: bányaipari gépek alkatrészeinek problémáját, olyan termékeket biztosít, amelyeket igényelnek az ország szénmedencéiben. A negresti-oasi FUMT-nál hőkezelt alkatrészek első szállítmányát már elküldték a Zsíl-völgyi szénmedencébe. Fofaza Gavril mérnöknek, a műhely vezetőjének számításai szerint az év végéig 600 tonna alkatrészt hőkezelnek. A műhely üzembe állítása a gyár fejlődésének magasabb fokát jelzi, ’ termelő kapacitása évi 5200 tonna bányagéppel nő. Haiduc Stefan nyos fajta szemléleti módot, alkotási stílust — lényeges, hogy mindenki egyénisége megnyilvánulhasson munkáján keresztül. Igyekszem felkeresni azokat, akikről tudom, hogy érzékük van a kézműves munkához. — Tehát egyfajta tehetség- kutatást is folytat... Kik a kör jelenlegi tagjai? — Foris Iosif modellaszta- los, Jurka Vasile mérnök, a fiatalabb Foris Iosip, Hart Iosif villanyszerelő, Maxim Stefan címfestő, Domnici Vasile esztergályos, Bledea Vasile esztergályos, Ratiu Aurel, a 9-es szekció mestere. Valószínűleg rövidesen sokkal többen leszünk ... Mindenesetre az a célunk, hogy olyanok látogassák a kört, akik komolyan veszik ezt a fajta szabadidő-foglalkozást. Ágopcsa Marianna — A nagykárolyiak hazafias munkájának eredményé városszerte mintenütt jelen van. Jelen van az elültetett 2000 díszfában, 3000 rózsatőben, a 12 138 négyzetméternyi utcakorszerűsítésben, a 700 folyóméter csatornában, a lakosság pénzhozzájárulásával épített 5461 négyzetméter járdában és sok más közművesítési-városgazdálkodási munkában, ami szüntelenül gyarapítja-szépíti a várost. Jelenleg a Mihai Viteazul elnevezésű új városnegyed szisztematizá- lásánál folyik serény munka. A Mihai Viteazul sugárút bejáratánál, a Gyapotfonóval szemközt, park készül, amelynek rendezését mielőbb be akarjuk fejezni nagy nemzeti ünnepünk, augusztus 23. tiszteletére. — Hogyan oldották meg a város övezetekre osztását, tisztaságát? — Például a zöldövezeteket felosztottuk vállalatok (a város központi övezete), iskolák (a román katona emlékműve és a park) szerint, a képviselők és a lakószövetségek pedig gondoskodnak a tisztaságról és a virágok ápolásáról. Városunkban minden egyes lakosra 12 négyzetméter zöldövezet gondozása jut. Nagykároly azért nevezhető a virágok városának, mert az eredmények közös munka, minden lakos közvetlen részvételének gyümölcsei. Lejegyezte: Marinescu George ízlésrambíció és szerénység Bemutatkozik az Unió képzőművészeti köre Első „szereplése” volt a Unió képzőművészeti körének a szakszervezetek megyei tanácsa székházának előcsarnokában május elején rendezett kiállítás — a kör akkor még alakulófélben volt, Vastag István irányítása alatt. Azóta külön helyiséghez jutottak már az Unió klubjában — amint Vastag István mondja, a vállalat szakszervezeti bizottsága nagymértékben támogatja tevékenységüket. Vastag István tíz éve dolgozik az Unióban, sok ötletes, míves faragás, ötvösmunka került ki már a kezei közül, s jó kompozíciós érzékről tanúskodik a kantin falait díszítő monumentális munkája is. 1974-ben egyéni kiállítása volt a szatmári Művészeti Galériában, 1971- től rendszeresen részt vesz a közös tárlatokon. — Hogyan kezdődött ismerkedése, a faragással, fémdomborítással?-Oasban — Már iskolás koromban sokat rajzolgattam, ajánlották is, hogy jelentkezzem a kolozsvári képzőművészeti líceumban, én viszont ambíciót csináltam abból, hogy önmagámtól tanuljak meg mindent. Mai napig sem bánom, érzésem szerint ’így sokkal több tapasztalatot szereztem. Arra törekedtem, hogy egyszerű emberektől lessem el a faragás, az ötvösség fortélyait s általában egyszerű eszközökkel is dolgozom : a szobrászathoz mintössze egy kést és négy vésőt használok. — Mivel foglalkoznak a kör tagjai? • — Sokirányú tevékenységre gondoltunk: rajzolásra, festésre, népművészetre, iparművészeire, naiv művészetre. Ez utóbbinál bizonyos szemléleti változtatásra törekszem — helytelen felfogás szerint naiv művész az, aki nem tud „jól” rajzolni, elrajzolja az embereket, tárgyakat. Pedig nem így van, a naiv művészt világlátása, képzelete teszi „naivvá”. Persze az, hogy „ízlésnevelés”, nem azt jelenti, hogy rá akarok erőszakolni az emberekre bizoA szatmári Unió a bányagépgyártás országosan is számottevő egysége. Sikeres premier Negresti Termékeny esztendők Ahogy Varga József tsz-elnök látja A párt kongresszusai, országos konferenciái, egyéb országos fórumok minden esetben meghatározó jellegűek voltak hazánk gazdaságitársadalmi fejlődésére, politikai életének alakulására. Várga József, a píri mezőgazdasági termelőszövetkezet elnöke már a IX. kongresszuson is részt vett, azelőtt az első parasztkongresszuson, majd a X., XI. és XII. párt- kongresszuson, az 1967-es, 1972-es és 1977-es országos konferenciákon és más magas fórumokon képviselte a községet, a megyét. — Pártkongresszuson vagy más, országos jellegű tanácskozáson részt venni, jelen lenni, mindig valami megfo- galmazhatatlan belső feszültség érzését kelti az emberben. Ennek forrása a bizalom és megtiszteltetés, mely oda juttatott, s maga a határozathozatalra és eredményfelmérésre összegyűlt tömeg, melynek szava, szavazata az egész országnak ad cselekvési programot. Az ember olyankor azt érzi, hogy itt valami nagyszerű dolog történik, olyan döntések születnek, melyek valóra váltásáért minden energiánkkal küz- denünk kell, mozgósítanunk azokat, akiket képviselünk. Anélkül, hogy rangsorolnánk a közéleti emberrel szembeni elvárásokat, az ő cselekvését jellemző voná/---------------------------------« Fejlődő Szatmár MINDEN NEGYEDIK CSALÁD ÚJ OTTHONBAN Szatmár fejlődésiről, a lakosság életminőségének érdembeli javításáról csak az ország területi közigazgatási átszervezése utáni időszakban lehet beszélni. Akkor vált megyénk székhelyévé a város, azóta fejlődött, korszerűsödött ipara. Ma 22 jelentős ipari egységgel rendelkezik. Évi ipari termelése pedig több milliárd lejt összegez. A város lakossága 120 000 fő. Nyolc új lakóteleppel gazdagodott az utóbbi másfél évtizedben Szatmár, ami lehetővé tette azt, hogy minden negyedik család új otthonba költözzék. Üj 600 ágyas korszerű kórház, fogászati poliklinika, modern kereskedelmi hálózat áll a lakosság rendelkezésére. És tovább épül, szépül a megyeszékhely. Az új központban nemcsak a kecses adminisztratív palota emelkedik 22 szintes magasságba, de itt épül Szatmár első áruháza, a szakszervezetek kultúrháza és több igen szép kivitelű tömbház. Folytatódik a város kiépítése a 16-os számú lakótelepen, korszerűsödnek az utcák, új üzletsorok és zöldövezetek létesítésével válik egyre szebbé, vonzóbbá környezetünk. Az életminőség további javítása viszont — mint ahogyan az a napokban megtartott lakónegyedi honpolgári gyűléseken is kitűnt — megköveteli, hogy a jövőben az eddiginél magasabb fokon értékesítsék a rendelkezésre álló anyagi és munkaerőt, a dolgozók bevonását a határozatok tel- iesítésébe, és körültekintőbben szervezzék meg a hely- ségszépítéei akciókat. * E tennivalók az év első felében elért teljesítményekből is fakadnak. A nettó termelési terv mutatóját 101 százalékban teljesítették, 11,7 lej megtakarítást értek el az ezer lej árutermelésre tervezett anyagi költségeknél. Év elejétől 421 család költözött új otthonba, 350 lakáson most végzik az építők a befejező munkálatokat. Az idén végzett hazafias munkák értéke meghaladja a 85 millió lejt. Varga Aranka V _____________ sokat, mégis ide kívánkozik a kérdés: Varga József, a saját gyakorlatában mire helyezi a legnagyobb hangsúlyt? — Elsősorban a tömegek bizalmára, arra, hogy minden tőlem telhetőt megtegyek azért, hogy ne csalódjanak, hanem bízzanak bennem. De nem helyezem én magam itt senki elé. A közgyűlés, a vezető tanács az a fórum, mely döntéseket hoz, határozatokat, melyek végrehajtásáért elsősorban én vagyok a felelős. S ez a személyi felelősség, mondanom sem kell, teljes odaadást kíván, azt kívánja, hogy kudarcok, félreértések esetén ne elsősorban másokban, hanem magunkban keressük a hibát, azt kívánja, hogy cselekedeteinkben mindenkor élnie kell bizonyos önkontroll- nak, mely biztosítja a törvényesség, az erkölcs-etikai követelmények tiszteletben tartását, a szavak hitelét. A tagság és a vezetőség közti összeforrottságról elsősorban az eredmények, az mtsz belső élete nyújthat bizonyítványt. Példaként említem a nem régi súlyos viharkárok helyrehozatalát: közös összefogással egy hét alatt 450 hektáron vetettük újra a tengerit, 55 hektáron a kertészeti növényeket, s tettük rendbe a jobbára tető nélkül maradt istállóinkat. Időnk sem jutott a sopánkodásra, s a jól végzett munka máris nyugalmat, önbizalmat ad mindannyiunknak. — Pírban nagyszerű eredmények születtek az évek folyamán. Az elmúlt két évtized évszázadok fejlődésével felér. Mégis, ha felszólal, ha kérdezik, mit mondhat az elnök egy országos fórumon? — Pír is része az egésznek. Tehát elsősorban azt mondhatom, azt kell mondanom, hogy mi miként valósítottuk meg az országos célkitűzéseket. Elmondhatom, hogy az 1960. évi 1,2 millió lej értékű termelést a tavaly harmincszorosán múltuk felül. Elmondhatom, hogy a gyapjúhozam, a kertészeti növények, a magtermesztés tekintetében országos .szinten is számottevő eredményeket értünk el. Elmondhatom, hogy mindez elsősorban a tagság szorgalmának, a vezető tanács jó munkaszervezésének köszönhető, de semmiképp sem valósulhatott volna meg 'a párt agrárpolitikája követése nélkül, az országosan biztosított feltételek és segítségadás nélkül. Csakhogy van a dolognak egy másik oldala is: az ilyen alkalmakat messzemenően ki kell használni a tanulásra, mások tapasztalatainak megismerésére, elsajátítására. S ez a legnagyobb nyereség, amivel én mindenkor hazatérek. Máriás József Az oldalt Románia nemzeti ünnepe alkalmából a Szatmár megyében megjelenő két testvérlapunknak, a Szatmári Hírlap és a Szatmári Krónika munkatársai állították össze.
