Kelet-Magyarország, 1982. augusztus (42. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-22 / 196. szám
1982. augusztus 22. Kelet-Magyarország 3 zabolcs-Szatmár tne- gye többi településén is gazdag programmal köszöntötték az alkotmány ünnepét. Nyíregyházán az immár hagyományosnak tekinthető jósavárosi napok rendezvénysorozata vonzotta a legtöbb érdeklődőt, ahol a sportversenyektől az aszfaltrajzversenyig, a nép- művészeti kiállítástól a divatbemutatóig sok mindenben válogathattak a szórakozni vágyók. A város három nagyüzeme és három termelőszövetkezet munkás-paraszt találkozót szervezett, a városi stadion és a Volánpálya pedig sporteseményeivel vonzotta az érdeklődőket. Mátészalkán a hagyományokhoz híven zenés ébresztő köszöntötte a város lakosságát, reggel 9 órától pedig aszfaltrajzverseny kezdődött a gyermekek számára. Az ünnepi nagygyűlésre a Keleti lakótelep új iskolájának udvarán került sor, ahol egybekötötték az alkotmánynapi megemlékezést a 16 tantermes, tornatermes korszerű intézmény avatásával. Lánczi János tanácselnök mondott ünnepi beszédet, majd a helyi termelőszövetkezet elnöke új lisztből sütött kenyeret adott át a MOM igazgatójának, hogy ezzel is szimbolizálják a munkás-paraszt szövetséget. Volt térzene, divatbemutató, gazdag kultúrműsor, este pedig lovasbemutató, majd utcabál zárta a rendezvénysorozatot. A kisvárdai járásban Mezőladányban kezdődött az ünnepségsorozat, ahol népzenei és néptáncműsorral avatták fel ä felújított művelődési házat. Kisvárdán a Várkertben szórakozhattak a város lakói, erről az amatőr könnyűzenei együttesek gondoskodtak. Nyírbátorban a legtöbb társadalmi munkát végzők kitüntetésével kezdődött az ünnepségsorozat, majd a Bóni a máriapócsi, a Csepel az Uj Barázda, a nyírbélteki Ganz-Mű- vek dolgozói pedig az öm- bölyi tsz tagjaival ünnepeltek. Vásárosnaményban a Tisza-part volt a színhelye az ünneplésnek, ahol irodalmi vetélkedő, kocogóverseny, kispályás labdarúgó-mérkőzés szórakoztatta az érdeklődőket. A fehérgyarmartiak 19-én vettek részt nagygyűlésen a ruhaipari szövetkezetnél, pénteken pedig kulturális és sportversenyek kínáltak jó szórakozást. Nagygyűlés Tar Imre mondott Kiemelkedő alkotmánynapi ünnepség színhelye volt augusztus 20-án Nyírtelek. Emlékezetes napra ébredt a nagyközség lakossága, itt tartották a megyei nagygyűlést és egy gyönyörű új iskolát vehettek birtokukba. A jeles eseményre összegyűlt a nagyközség, a tanyavilág apraja-nagyja, ott voltak a megye, a nyíregyházi járás, a helyi párt-, állami és társadalmi szervek vezetői, az iskola építői. Az új iskola udvarán felállított emelNyírteleken ünnepi beszédet vényen foglaltak helyet Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára, László András, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Gulyás Emilné, a Hazafias Népfront megyei titkára, Nagy László, a KISZ megyei bizottságának első titkára. A Himnusz hangjai után szavalat következett, majd Majoros József, a Hazafias Népfront nyírteleki bizottságának elnöke köszöntötte a megjelenteket, ezt követően Tar Imre mondott ünnepi beszédet. A több ezres ünneplők lelkes tapsa közepette adta át a szalag átvágása után az új iskolát Tar Imre Majoros Józsefné igazgatónak. (Jávor L. felv.) — A magyar nép alkotmányának ünnepén a Magyar Szocialista Munkáspárt Sza- bolcs-Szatmár megyei Bizottsága, a megyei tanács, a Hazafias Népfront megyei bizottsága nevében tisztelettel és meleg szeretettel köszöntőm az ünnepi nagygyűlés résztvevőit, kedves mindnyájukat — kezdte beszédét a megyei pártbizottság első titkára. A mai napon, amikor társadalmunk alaptörvényéről, az alkotmányról szólunk, hagyományőrző tisztelettel és őszinte elismeréssel emlékezünk I. István királyra, a magyar állam alapítójára. Az ő szellemi hagyatékához vagyunk hűségesek, amikor minden törekvésünk arra irányul, hogy megfeleljünk a mai kor igényeinek. A történelmi visszapillantás ismertetése után így folytatta beszédét a szónok: A felszabadulás utáni évek országépítő munkájával eltüntettük a háború okozta sebeket és valóban forradalmi változás következett be hazánkban. E nagy arányú fejlődés adott alapot ahhoz, hogy 33 évvel ezelőtt törvénybe iktathattuk népünk első igazi alkotmányát, amely egyszersmindenkorra lezárta történelmünknek azt a korszakát, amelyben a kizsákmányolás, a jogfosztott- ság, a megaláztatás, a nyomor és a munkanélküliség volt a dolgozó emberek osztályrésze. A továbbiakban szólt az alkotmány adta jogokról és kötelességekről. Büszkék lehetünk azokra az eredményekre, amelyeket szorgalmas népünk kemény és kitartó munkával ért el. Sikereink alapja pedig az a széles körű társadalmi ösz- szefogás és őszinte bizalom, amely hazánkban a párt vezetésével a különböző társadalmi osztályok, rétegek és csoportok, különböző világnézetű és nemzetiségi emberek között kibontakozott. Előrehaladásunk biztosítéka is az az egyetértés, a cselekvésben megnyilvánuló 'közakarat, amelyet Kádár János elvtárs találóan „nemzeti közmegegyezés”-nek nevezett. Az alkotmány napja egyúttal az új kenyér ünnepe is. A kenyéré, amely számunkra az életet jelenti és jelképezi. Őszinte tisztelettel adózunk szövetkezeti parasztságunknak, akik megtermelték ebben az évben is hazánk minden lakosának kenyerét— Az a gyors ütemű és nagyarányú társadalmi gazdasági, kulturális felemelkedés, amely hazánkban végbement, különösen szembetűnő Szabolcs-Szatmár megyében. Különösen az 1970- es években gyorsult fel a megye fejlődése. A párt helyes politikája, az arányos területfejlesztés, a szorgalmas munka eredményeként alapvető változások mentek végbe a megye társadalmában, gazdaságában és kultúrájában. Átalakult a táj és vele együtt a lakosság élete is. A korábban teljesen agrár jellegű megyében az ipar és a munkásság lett a meghatározó. Az ipar termelési értéke jelenleg már több mint kétszerese a mezőgazdaság termelési értékének. A foglalkoztatottak 52,8 százaléka munkás, 24 százaléka paraszt- Megnövekedett az értelmiség száma, hatása és befolyása. Ez a nagyarányú átalakulás megváltoztatta a lakosság munkájának jellegét, szemléletét és magatartását is. A változások kedvező irányúak és szocialista jellegűek. A szónok részletesen ismertette az iparban, mező- gazdaságban elért eredményeket, a lakosság életszínvonalának növekedését, az életkörülmények változását. Majd jelen helyzetünkről így szólt: Az utóbbi években nehezebbé vált feltételek között is folytatódott a megye gyors ütemű fejlődése. Az a törekvésünk, hogy a VI. ötéves terv időszakában nagyobb mértékben járuljunk hozzá a népgazdaság egyensúlyának javításához, az életszínvonal megőrzéséhez, az életkörülmények javításához. Ennek ‘érdekében bontakoztatjuk ki az intenzív gazdálkodás folyamatait. A hatékonyság, a minőség, a gazdaságosság, az export, a piac igényeihez való rugalmas alkalmazkodás került előtérbe. A termelés növekedésének üteme nálunk is mérséklődik, de a differenciált fejlesztés elveinek megfelelően gyorsabb az országosnál. A VI. ötéves terv első esztendejére kitűzött feladatokat teljesítettük, több fontos területen túlteljesítettük. Ipari termelésünk 1981-ben 7 százalékkal, a mezőgazdaság termelése 6,5 százalékkal, a lakosság pénzbevétele 6,1 százalékkal növekedett. 1982. első félévi gazdasági terveink teljesítése is kedvező képet mutat. A szocialista ipar termelési értéke az első fél évben 7,2 százalékkal, a munkadíj 7,6 százalékkal növekedett. Kedvező, hogy a növekedés teljes mértékben a munkatermelékenység javulásából származott. Mindezek ellenére a kedvezőtlen külgazdasági helyzet hatása megyénk ipari és mezőgazdasági üzemeiben is egyre erőteljesebben érezteti hatását. Helyenként hiányos az alkatrészellátás, nem megfelelő a kooperáció, szigorúbbak lettek az értékesítés feltételei. Nem tanultuk még meg, hogy a változó körülményekhez gyorsabban és jobban kell alkalmazkodni. Nagy jelentősége van annak is, hogy az 1982-re tervezett 109 tanteremből a tanév kezdetére 95 megépül. Elkészültek a tervezett általános iskolák, itt Nyírteleken,-.-Tiszadobon, Mátészalkán, Nyírlugoson, Kislétán és Pátrohán. Az állami lakásépítésben az első fél évben elmaradás volt, de év végéig megépül a 4220 lakás. Mezőgazdaságunk az első féléves tervét teljesítette. Az aratási felkészülés jó volt, az időjárás ugyan nehezítette a betakarítást, de a jövő évi kenyérnekvaló idejében magtárba került. Búzából rekord- termésünk van. A mezőgazdasági termelés legnehezebb hónapjai azonban még hátravannak. Most jön az őszi nagy betakarítás. Az alma, burgonya, a dohány, kukorica mennyiségben és minőségben is egyaránt jónak mutatkozik. Nagyon gondosan kell felkészülni, hogy ezt *a minőséget a betakarítás, az értékesítés során is megőrizzük. A párt, az állami és a gazdasági vezetés azon fáradozik, hogy a termésnek megfelelő és elegendő piaca legyen. Értékesítési gondjainkat jelentősen enyhíti, hogy a Szovjetunió 240 ezer tonna almát vásárol tőlünk. Állattenyésztésünkről elmondhatjuk: állományunk a tervnek megfelelően alakult, kiemelkedő növekedést a sertés- és juhtenyésztésben értünk el. Minden reményünk megvan és a feltételek is adottak ahhoz, hogy terveink megvalósuljanak és a tavalyitól is jobb esztendőt zárjunk. Kedves elvtársak! Ismeretes, hogy a közelmúltban egyes fogyasztási cikkek — közöttük a liszt, a kenyér és rizs — árának emelésére került sor. Az egész társadalmunkat érintette. Az intézkedés a tervezetthez képest 1,2 százalékkal növeli a fogyasztási árszínvonalat. Erre a lépésre a népgazdaság, ezen belül a vásárlóerő és az árualap egyensúlyának megtartása miatt volt szükség. A népgazdasági egyensúly megtartása követeli, hogy a belső felhasználás növekedése ne haladja meg a nemzeti jövedelem gyarapodását. Elismerjük, hogy sajnos, ez kényszerintézkedés volt, amely növeli a lakosság kiadásait. Fontos, hogy az eddigieknél takarékosabban bánjunk javainkkal, mind a termelésben, mind a fogyasztásban. Becsüljük meg jobban kenyerünket. Sok embert érint a személyszállítás díjának emelése. A változtatás elsősorban az állami dotáció •csökkentése érdekében született. A jelenlegi költség 90 százalékát az állam viseli. Természetesen továbbra is fennmarad a munkába járás költségeinek vállalati támogatása, megmarad a nyugdíjasok kedvezménye. Olyan helyzetben van a népgazdaság, hogy a nehézségekből a vállalatoknak, a kollektíváknak és a lakosságnak is többet kell vállalnia. Szeretnénk, ha mindenki megértené, hogy a hozott intézkedések szerves részét képezik a jó ellátás megőrzésének, a népgazdaság belső egyensúlya stabilizálásának. Most valamennyi poszton, minden munkahelyen még tervszerűbb, fegyelmezettebb és jobb minőségű munkára van szükség. Haladásunk további záloga — mint eddig is — a munkás-paraszt szövetségre alapozva, minden társadalmi réteg összefogása. Még többet kell tennünk a jó politikai légkör biztosítás sa, a szocialista demokratizmus kiszélesítése érdekében. Ügy ítéljük meg, hogy mindezek megvalósításához a feltételek adottak, illetve folyamatosan megteremthetők. Van jól kidolgozott, az ország és a megye fejlődését, a dolgozó emberek érdekét szolgáló politikánk, szorgalmas lakosságunk, akik elfogadják ezt a politikát és dolgoznak megvalósítása érdekében. — Mai szép ünnepünkön jelen vannak katonafiatalok is — folytatta beszédét Tar Imre —, akik honvédelmi kötelezettségeiket becsülettel teljesítik. Köszöntjük őket és mindazokat, akik fegyverrel a kézben szolgálják hazánkat, védik békés építőmunkánkat. A Magyar Népköztársaság nemzetközi céljai mindenki előtt ismertek. Mi békét, biztonságot, zavartalan nemzetközi kapcsolatokat akarunk, a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködésének hívei vagyunk. De mi is tanultunk a történelemből. Szocialista építőmunkánk eredményeit, a magyar nép vívmányait nem hagyjuk védtelenül. A Szovjetunióval és a szocialista országokkal együtt védelmezzük a békét, szocialista rendünket. Itt, Nyírteleken, az alkotmány ünnepének fényét növeli, hogy egy új iskola átadásának lehetünk tanúi. Ez a gyönyörű, nyolc tantermes iskola azon a Nyírteleken -épült, ahol a felszabadulás előtt mindenki a Desseffyek cselédje volt, ahol az egykori tanyavilágból korszerű, virágzó község létesült. Az ide települt javítóbázis, a MEZŐGÉP, az állami gazdaság, a perlitüzem, a termelőszövetkezet, a villany, a víz, a gáz, a kulturális létesítmények mindmind szabad, szorgalmas emberek munkájának gyümölcsei. Ez az új iskola is élő példája társadalmunk összefogásának, alkotmányunk valóra válásának. Bizonyítéka annak, hogy a nehezebb körülmények között is javítjuk az életkörülményeket és boldogabb jövőt tervezünk gyermekeinknek. Kívánom, szolgálja ez az iskola az itt élők művelődését, váljanak az innen kikerülő fiatalok jó hazafiakká, legyenek becsületes állampolgárok, a szocializmus ügyének folytatói, a szocialista Magyarország építői — fejezte be beszédét Tar Imre. Az ünnepi beszéd elhangzása után László András, a megyei tanács elnökhelyettese az iskola építőit köszöntve Kiváló Dolgozó kitüntetést adott át Pásztor László tervezőnek, Hetei István vízvezeték-szerelőnek és Kantár Mihály művezetőnek, majd a nyírteleki Dózsa Tsz tagsága nevében új búzából sült friss kenyeret nyújtottak át Tar Imrének. Ezt követően a helyi általános iskolások adtak színvonalas műsort, végül Tar Imre átvágta az új iskola avatószalagját és jelképesen átadta az új létesítményt Majoros Józsefné iskolaigazgatónak, aki köszönetét mondott az építőknek, a társadalmi munkában részt vevőknek. Ezután a vendégek és a község lakossága megtekintették az új iskolát. Mátészalkán is új iskolát avattak és új kenyérrel köszöntötték alkotmányunk ünnepét. (Császár Csaba felv.) A fehérgyarmati járásban, Szatmár- csekén Turistvándi, Szatmárcseke és Nagyar fiataljai menetdalversenye nyitotta a sort. Felvonultak a Szatmár Bútorgyár | dolgozói (nekik gyártják a ; furnért a csekei faüzem- ; ben) és a tsz tagjai is. Kö- j mörőben az országosan is \ kiválónak minősült felnőtt népdalkörnek a Szocialista Kultúráért kitüntetést adták át. Gacsályban 5 község lakói ünnepeltek, s miként Kölesén és Fehér- gyarmaton, illetve Sza- mossáiyiban is — sport- versenyekkel élénkítették a programokat.
