Kelet-Magyarország, 1982. július (42. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-09 / 159. szám
2 K elet-Magyarország 1982. július 9, O0QO3Q 'K'UA'miZ/t'J.'lS Bajor Gizi — Jávor Pál Két fogoly — a filmmúzeumban A nyári filmmúzeumi sorozat harmadik filmjeként július 9-től a Két fogoly című magyar alkotás kerül a vászonra. Zilahy Lajos 1927-ben megjelent könyvét tíz évvel később a harmincas évek legrutinosabb hazai rendezője, Székely István filmesítette meg. A cselekmény az utolsó békeévben, az első világháború kitörése előtt kezdődik. Takács Péter és Almády Miett a zsúrozó-bálozó világban „végzetszerűen” sodródik egymáshoz. Pár hónapos boldog házasságukat a háború zavarja meg. Péter a frontra kerül, majd fogságba esik. Hét évre Miett magára marad. Kiállja-e házasságuk a nehéz próbát, életigenlésük felülkerekedik-e a háború szörnyűségein? — erről szól a film, amit többek között a két főszereplő — Bajor Gizi és Jávor Pál — alakítása mentett meg a feledéstől. Az elmúlt napokban a cégénydányáfli alkotótábor fogadta a nyíregyházi tanárképző főiskola rajzszakos hallgatóit és tehetséges művészjelöltjeit. Munkáik jelenleg a fehérgyarmati művelődési ház kiállításán láthatók. A táborban készült Szentesi Péter linómetszete. Video; a jövő műfaja Tanulmányúton az HDK-ban Nem tekint még vissza hosszú múltra a hazai videózás, népszerűségének növekedését éppen napjainkban tapasztalhatjuk, jövője pedig, a szakemberek szerint határtalan. Ha a filmet a könyvhöz hasonlíthatjuk, akkor a videó-kazetta: újság, azaz, olyan, mint a napilap, friss hírekkel, gyors információkkal. Nyíregyházán, a Nyíri Amatőrfilm Klub jóvoltából országosan elismert már a híre a videotechnika alkalmazásának, olyannyira. hogy az NDK amatőrfilm szövetségének meghívására a Népművelési Intézet két nyíregyházi amatőrfilmest kért fel és küldött ki a nemzetközi rendezvényre, tapasztalatcserére. Július 2—11. között a videó-technika amatörfilmes lehetőségeivel ismerkednek a baráti országban, ahol ezt a műfajt már igen magas színvonalra emelték. Faragók, táncosok Tábori krónika Beköszöntött a táborozás szezonja. A nyári vakációt a pedagógusok, a népművelők, a művészeti csoportok vezetői és az amatőr alkotók közül sokan töltik táborokban — vezetőként, vagy résztvevőként. Megyénkben is egymást érik a különféle táborok, tanfolyamokkal, továbbképzésekkel egybekötve. Csak a megyei és városi művelődési központ szervezésében tizenöt táborba vártak, vagy várnak vendégeket. Emellett a járási művelődési házak is rendeznek alkotó munkára alkalmas táborokat. Ezen a héten is több táborban kezdődött meg a munka. Nagy- kállóban a cigány néptánc oktatói és művelői vesznek részt továbbképzésen, Kisvárdán a színjátszók találkoztak, a megye- székhely a csillagászati szaktábor hallgatóit fogadja, Tuzséron pedig a nagy hagyományú képzőművészeti táborban találtak otthonra az amatőr alkotók. Negyven résztvevő látogatott el a vásárosnaményi fafaragó táborba, ahol továbbfejleszthették technikai-művészeti ismereteiket. Lézerbalett, gyurmázás, tárlat Programok a hát végére Még tart a VB-láz, ezért megyénk nagyobb művelődési házaiban is folytatódik a VB-ügye- let, ami azt jelenti, hogy a színes tévék elé a közvetítések végéig várják a vendégeket. Városainkból ezúttal kiállításokról és szünidei gyermekprogramokról kaptunk hírt. Fehérgyarmat: a hét végén még látható a cégénydányádi alkotótábor lakóinak — a tanárképző főiskola hallgatóinak — munkáiból összeállított tárlat. Az érdeklődő közönség a fiatal művészjelöltek olaj-, pasztellképeit, grafikáit, batiktechnikával készült textíliát tekintheti meg. Gondoltak a legkisebbekre is; vasárnap délelőtt 9—12 között várják a gyerekeket bábkészítésre, gyurmázásra, meselemezek hallgatására. Kisvárda: a város életében most az a legjelentősebb kulturális esmény, hogy teljes erővel próbálnak az alkalmi, nyári társulat tagjai. Készülnek a tavalyi produkció felújítására, Ruzante: Csapodár madárka című népi komédiájának előadásaira, s az új bemutatóra, Dóczi Lajos—Fényes Szabolcs: A csók című zenés komédiájának premierjére. Két kiállítás várja a látogatókat a művelődési központban. Még láthatók a gépi hímzők munkái, az újabb tárlaton pedig a tuzséri alkotótábor ifjúsági részlegének tagjai jelentkeznek ígéretes kis alkotásaikkal. Mindig szívesen látott vendégek a házban a gyerekek, hogy kellemes programokat találjanak a vakációra. Hetente egyszer a 4. számú iskola napközijével együtt ismeretterjesztő filmek vetítéséről is gondoskodnak. Mátészalka: a szatmári városban három helyen kínálnak szabadidős programokat. A művelődési központban a nyíregyházi tanárképző főiskola végzős hallgatóinak kiállítása látható. A hét végén klubnapon találkoznak a különféle klubok tagjai. Az úttörő- és ifjúsági házban pénteken Utazás Afrikába címmel gyermekeknek tartanak ismeret- terjesztő programot, szombaton filmvetítés és diszkó, illetve ötórai tánc várja a nagyobbakat. A diszkó a klubkönyvtárban is népszerű — remélhetőleg itt egy-egy jó könyvön is megakad majd a táncos kedvű fiatalok szeme. Vásárosnamény: a művelődési központ kiállítótermében a fafaragók bemutatója kínál látnivalót. A gyermekek ezúttal pénteken délután két órától szórakozhatnak társasjátékokkal, illetve találhatnak hasznos programot a Játsszunk mesét! — című mesedramaturgiai foglalkozáson. Nyíregyháza: a kiállítások kedvelőinek ajánljuk a hét végére Kerülő Ferenc festőművész tárlatát a Lenin téri kiállítóteremben. Már első alkalommal is népszerű volt a társkereső szolgálat, pedig nagyon sokan nem tudták megfejteni a „rejtjeles” hirdetést, mi az az MVMK és GM. Az MVMK — a megyei és városi művelődési központ épülete, a modern ház a Krúdy mozi mellett, a GM — gazdasági munkaközösség — társkereső és közvetítő szolgáltatással. Most pénteken délelőtt 9—12 között várják az érdeklődőket a művelődési ház 32. szobájában. Ugyancsak pénteken a sóstói strandon — reméljük jó az idő — a kisgyermekeket gyűjtik össze a népművelők, hogy bábokkal, játékokkal szórakoztassák őket. Hétfőn pedig a felnőtteknek kínálnak valódi csemegét — lézer- balettet, profi táncosok fellépésével, a legmodernebb technikát alkalmazó műsorral, látványos, a testre is vetített diaképekkel. Az Időgép című produkcióból hétfőn este két előadás lesz. Áz „Igaz ez a szép11 brigádvetélkedő |UIIiDN Immár harmadik kiadásban látott napvilágot a Zenei zseblexikon, ami a néhány éve megjelent zenei minilexikon bővített, átdolgozott kiadása. Adattár ez a kötet, amely kifejezetten a zenerajongóknak készült. Két részből áll. Az első tömören, lényegre töröen tartalmazza mindazt, amit a zeneszerető közönség művekről; szakkifejezésekről, hangszerekről, műfajokról és formákról tudni kíván. Hosszabb „korszak-címszavak” alatt az egyes stílusperiódusok jellemzőit sorakoztatta fel a szerző, Darvas Gábor. A második rész zeneszerzők és előadóművészek életrajzi adatait közli. 3. feladatlapja Brigád neve: Munkahelye: Postai címe: 1. Még a Dunántúlon tartottak a harcok, amikor 1944 decemberében Debrecenben megalakult az Ideiglenes Kormány. Kik lehettek a tagjai? 1. Csak baloldaliak, 2. Más németellenes elemek is. 2. Az új kormány egy sor intézkedést hozott, többek között bizottságokat is állított fel. Melyeknek volt feladata a munkásellenőrzés? 1. üzemi bizottságok, 2. igazoló bizottságok. 3. 1945. március 17- én jelent meg az Ideiglenes Kormány földreformrendelete. Társadalmi hivatását tekintve: 1. reform volt, 2. vagy agrárforradalom? 4. 1945 novemberében tartották hazánkban az első valóban demokratikus választásokat. Kik kapták a- legtöbb szavaztot? 1. a kisgazdapártiak, 2. a munkáspártok. 5. 1946 nyarán a gazdaságilag szétzilált országban az infláció, a pénzromlás elérte a mélypontot. Hogyan sikerült új forintot teremteni? 1. önerőből, 2. külföldi segítséggel. 6. 1946 szeptemberében parasztnapokat szerveztek a fővárosban. Kik kezdeményezték? 1. a kommunisták, 2. a reakciósok? 7. Magyarország mikor kötötte még a szomszédos országokkal a második világháborút lezáró békét? 1. 1945. január, 2. 1947 február. 8. 1948 márciusában létrejött a két legnagyobb hazai munkáspárt, a kommunisták és a szociáldemokraták egyesülése. Mi lett az új párt neve? 1. Magyar Dolgozók Pártja? 2. Magyarországi Szocialista Párt? 9. Jelölje meg azt az alapvető okot, amely a legdöntőbb volt az 1956-os ellenforradalom kirobbanásában! 1. a külső és belső reakció, 2. az akkori pártvezetés hibái. 10. Mit takar napjaink politikájában a „kétírontos küzdelem” kifejezés? 1. a tőkések és csatlós államaik elleni harcot. 2. a dogmatizmus és revizionizmus elleni küzdelmet. A helyes válaszokat tessék bekarikázni és a felső részt pontosan kitölteni. A kitöltött feladatlapot kivágva, 2,— forintos bélyeggel ellátott zárt borítékban kérjük július 15-ig postára adni. A helyes válaszokat egy hét múlva közli a lap. Postacím: „Igaz, ez a szép" Nyíregyháza, Pf.: 200. 4401. Inczédikert? Krúdy város? mm Ötleteket vár a tanács A városfejlesztés nemcsak azt 'jplenti, hogy korszerű épületek készülnek Nyíregyházán, hanem azt is, hogy a lakosság tevékenyen kiveszi részét ebből a munkából. Aki részt kér egy-egy park, járda, út kialakításából, az jobban magáénak érzi a szű- kebb pátriát. Van azonban ennek a tevékenységnek egy ritkábban lehetőséget kínáló része is: amikor egy-egy új negyednek nevet ad a város. Tavaly volt tíz éve, hogy éppen a megyei lapban látott napvilágot a felhívás, amelyben a tanács illetékesei kérték : a rideg „alközpont” vagy „lakókörzet” helyett jobban hangzó, a város történetéhez, jellegéhez igazodó, könnyen megjegyezhető nevet adjanak az Ószőlők térségében készülő lakótelepnek. Így született meg a Jósaváros elnevezés. Most újabb lakónegyed körvonalai kezdenek kibontakozni Nyíregyháza keleti részén, a Család utca mentén, amit ideiglenesen Újváros névvel jelölnek. Többen okkal tették szóvá ezt a nem éppen szerencsés elnevezést, mondván, hogy ezt valójában minden újonnan felépülő lakótelepre, bárhol az országban rá lehet húzni. Éppen ezért több lokálpatrióta máris javaslatot tett a városi tanácsnál egy jobb elnevezésre. Tekintettel arra, hogy a keleti városrészen kialakítandó új negyed az Orosi út mentén, Oros tőszomszédságában valósul meg, volt aki javasolta: legyen a negyed neve „Orosi kertváros”. Felvetődött ilyen elnevezés is: „Ifjúsági kert”, „Ifjúsági város”, „Ifjúsági kertváros” — ám nyomban ott volt az ellenvetés: az ilyen elnevezésnek különösebb karaktere nincs. Ugyanakkor megfontolandó például a Családkert elnevezés, amit indokolhatna a Család utca közelsége. Vagy: legyen „Krúdyváros” — mivel közel van ide a nagy író szülőháza. Figyelmet érdemel az a javaslat is, hogy Jósaváros mintájára kereszteljék ezt a városrészt „Inczédi városnak”, vagy „Inczédikertnek” arról az emberről, aki első polgármestere volt Nyíregyházának, s aki jelentős érdemeket szerzett a város privilégiumának megszerzésében 1837-ben. (Emléktáblája egyébként is a közelben, a Bocskai utca—Inczédi sor sarkán található.) Nyíregyháza város Tanácsának illetékesei köszönettel fogadták ezeket a javaslatokat és — akárcsak tizenegy évvel ezelőtt — most is a város lakosságához fordulnak további ötletekért. Ezeket a javaslatokat a városi tanács művelődési bizottságához kérik eljuttatni, hogy mielőbb dönthessenek a legkifejezőbb elnevezésről. Mindnyájunk örökségé MEGBÚVÓ KICSINY templomok, régi kúriák, kastélyok, parkok, haranglábak, néha látványos, máskor csak a szakember számára sokatmondó építmények: ezek a műemlékek. Közös vonásuk, hogy a nemzeti múlt valamely darabkáját őrzik, s ebben végső soron nincs különbség a paticsfalú templom, a régi parasztporta és a romos vár, avagy a katedrá- lis között. Mindegyikük meg- őriznivaló. Hosszas fejtegetésbe lehetne kezdeni arról, hogy a múlt emlékeinek őrzése egyúttal a nemzeti tudat erősítése, a hazafiság elmélyítése, de az elmélkedésnél is fontosabb a megőrzés gyakorlati kérdéseiről gondolkozni. Egy biztos: meglehetősen kevés pénz áll a célok rendelkezésére, és feltehetően hosszú ideig nem is lesz több. Azonban ebből nem következhet az, hogy műemlékeink túlnyomó részét hagyjuk a sorsára, s örüljünk, ha az állagmegóvásra jut pénz, már ahol, és amire jut. Mert az ügyben illetékes Országos Műemléki Felügyelőség, valamint az érdekelt megyei szervek véleményét hallgatva egyértelmű: a pénztárcák nagyobbra aligha nyithatók. Nyugodjunk bele? A kérdés — remélhetően — szónoki, s választ senki sem vár rá. Mert aki tisztában van az érintőlegesen említett eszmei jelentőséggel, annak számára vitathatatlan: belenyugvásról szó sem lehet. Mit lehet tenni? Oly sokszor és számtalan helyen bizonyosodott be, hogy közösségi célokért az emberek megmozgathatok, s él még a jó értelemben vett lokálpatriotizmus, mely kellő módon irányítva, mint a munkára fogott víz, akár hegyeket is képes elhordani. Biztos tehát, hogy értő vezetéssel felszabadíthatok még azok a szunnyadó energiák, melyek a látszatra néha „haszontalan” építmények megújítására felhasználhatók. De, tovább lépve, az épületek túlnyomó része mellől kellő gondoskodás után még az idézőjelbe tett „haszontalan” jelzőt is elvehetnénk, hiszen a műemlékek többsége felhasználható. Lehet könyvtár, klub, idegenforgalmi kulcsosház, vendéglő, helytörténeti múzeum, kiállítóhelyiség, s akkor még nem is beszéltünk egy Nyírbátorban — hogy csak a legjelentősebbet említsük — rejlő további lehetőségekről. A PRAKTIKUS — ha tetszik anyagi — szempont tehát az esetek többségében azonos nevezőre hozható a nem kevésbé jelentős szellemi neveléssel, a szülőföldhöz való hűség elmélyítésével, a haza szeretetével. Gondolkozzunk közösen: mi is a tennivaló? A legnemesebb örökségünkről van szó. (speidl) wJ hang Ellenvélemény A Kelet-Magyarország július 3-án megjelent számának második oldalán Márton Amál Zsuzsa elmarasztalta a lap szerkesztőségét, minthogy az nemrégiben a zöldborsó meny- nyiségét nem az újonnan rendszeresített Sl-mértékegység- ben, hanem a hagyományos mázsában közölte, s így egy SI- tanfolyamon való részvételt is ajánl a szerkesztőségnek. Én nem vagyok ellene a tanfolyamnak, sőt más természetű tanfolyamokat is tudnék ajánlani a szerkesztőségnek, itt mégis Márton Amál Zsuzsának javallom: vegyen részt valami néphagyomány-ápoló képzésen, szívesen látom például a július 26-án Vásárosnamény ban megnyíló Honismereti Táborban is. Itt ugyanis megtudná, hogy a Kelet-Magyarország olvasó közönsége egyelőre még a mázsát ismeri egy-két nemzedéken át, a Sí-mértékrendszer pedig hieroglifa számukra. Természetes hát, hogy a szerkesztőség úgy ír, hogy azt olvasói meg is érthessék. Ám annyit megengedek, hogy olykor lehetne akár zárójelesen is közölni a Sl-mértékrendszer megfelelőt a mázsa mellett s így lassan ahhoz is hozzászoknának az olvasók. Balogh László Rohod Egy férfi feküdt a földön... Lopott zsákmányból élt A december 23-ra virradó éjszaka az URH-kocsi két rendőre 2 óra tájban arra lett figyelmes Nagykállóban, hogy a Vöröshadsereg és a Dózsa György utcák kereszteződésében lévő élelmiszerbolt külső, biztosító ajtaja nyitva van, a mögötte lévő aj^ó üvegbetétje pedig betörve tátong. Jól körülnézték a boltot kívülről, és meglátták, hogy az árupolcoknál egy férfi fekszik a földön. Felszólították, hogy jöjjön elő, s az ismeretlen nem ellenkezett. Reklámszatyorjából konyak, vermut, barackpálinka, 20 csomag borotvapenge és 230 forint került elő. Igazoltatása közben azt is bevallotta, hogy a holmikat a mostani betöréssel szerezte. Az ismeretlen Szabó Sándor 36 éves miskolci gépkocsivezető volt, aki egyébként nyírgelsei születésű és többszörösen büntetett előéletű. Előállították az akciócsoporthoz, s reggel megkezdődött a kihallgatása. Nem sokat tagadott, — tudhatta, ez az egyetlen enyhítő körülmény immár számára, — de mégsem volt gyerekjáték összeállítani a bűn- lajstromát. 1980 szilveszterén szabadult utolsó, 5 év és két hónap szabadságvesztéséből harmadkedvezménnyel. (A kedvezmény az idén szeptemberben járt volna le.) 70 ezer forinttal rendelkezett szabadulásakor, de nem állt munkába, s áprilisban büntető- eljárás indult ellene, le is tartóztatták, előzetesben volt októberig. Akkor Nyíregyházára utazott azzal a szándékkal, hogy megkeresi pártfogóját. Az állomáson összeakadt egy volt rab- társával, akivel elitták a náluk lévő pénzt, de a — máig ismeretlen — társ biztatta, ne törődjön vele, szereznek, s folytathatják az iszogatást a Krúdyban. A társ — míg Szabó a járdán figyelt, — feltörte az Északi körúton lévő térj boltot, pénzt és különböző holmikat zsákmányolva. Ezután már gyorsan követték egymást az események. Szabó december elsején betört Nyíregyházán P. Zoltánná vegyesboltjába, tíz nap múlva a Nyír- jes-tanyán feszítette le az élelmiszerbolt lakatját, bár ott pénzt nem, csak élelmiszert és más értékesíthető holmit talált, még ugyanazon az éjszakán a bujtosi élelmiszerbolt lakatját is le- szerelte, és ott talált is több mint négyezer forintot. Egy hét múlva a Zöldért Ipar utcai pavilonjába látogatott be sajnálatos módon két lakat le- feszítése és az ablak betörése után, s még ugyanazon az éjszakán a Budai Nagy Antal utcai élelmiszerboltba is —- ugyanúgy. A zsákmányból öt napig élt, akkor következett a nagy- kállói üzlet és az URH. Mentségére legyen mondva, valamany- nyi bűncselekményét feltáróan elismerte, csupán a boltosokkal vitatkozott, azok némelyike sokkal nagyobb kárt akart a nyakába varrni, mint amennyit ténylegesen csinált. A vitás kárértéknél egyébként a bíróság a Szabó vallomását, s nem a boltosokét fogadta el. A Nyírj es-tanyai ügyben például ennek az volt az oka, hogy a boltos több karton cigarettát, összesen csaknem 9 ezer forint értéket állított, mármint hogy ezt Szabó elvitte, a bíróság azonban úgy vélte, ennyit jármű nélkül lehetetlen elvinni, megtörténhetett viszont, hogy más is járt a boltban. Szabót a Nyíregyházi Megyei Bíróság a lopás miatt egy év tíz hónap börtönre büntette, három évre eltiltotta a közügyek- től, alkoholizmusa miatt elrendelte kényszergyógyítását, továbbá kötelezte a károk megtérítésére. Az ítélet jogerős. <k)
