Kelet-Magyarország, 1982. július (42. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-04 / 155. szám

XXXIX. évfolyam, 155. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1982. július 4., vasárnap MEGEMLÉKEZÉS A NEMZETKÖZI SZÖVETKEZETI NAPRÓL Ülést tartott az Országos Szövetkezeti Tanács A hatvanadik nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából — Rév Lajos elnökletével — Szolnokon megtartotta szom­baton soros és egyben ünnepi ülését az Országos Szövetke­zeti Tanács. Megnyitó beszédében Rév Lajos kiemelté: a magyar szövetkezetek az elmúlt év végén lezajlott kongresszu­saikon meghatározták céljai­kat, megújították vezetőségei­ket és azóta még eredménye­sebben munkálkodnak társa­dalmi-gazdasági feladataink megvalósításán. Az ülés ezt követően a szö­vetkezetek jogi szabályzatá­nak továbbfejlesztésére elő­terjesztett javaslatokat vitat­ta meg. Tavaly a szövetkeze­ti kongresszusokra való fel­készülés idején a szövetke­zeti tagok széles köre tett ja­vaslatot a szövetkezeti tör­vény, valamint a hozzá kap­csolódó jogszabályok módo­sítására. Behatóan foglalkoz­tak ezekkel a kérdésekkel a kongresszusokon is. Az Igazságügyi Minisztéri­um irányításával működő ko- difikációs bizottság, az egyes országos tanácsok bevonásá­val hónapokig dolgozott az illetékes szervek elé terjesz­tendő javaslaton. Az Országos Szövetkezeti Tanács szombati ülésének vi­tájában felszólalók minde­nekelőtt azt vizsgálták, hogy az önálló vállalati működés­hez szükséges megalapozott döntéseket milyen módon le­het a legkörültekintőbben és a leggyorsabban meghozni. Ugyanilyen súllyal foglal­koztak a felszólalók azzal is, hogy a szövetkezeti tagok ér­dekeltsége, döntésekben való részvétele hogyan fokozható. Az OSZT felkérte az Igazság­ügyi Minisztériumot, hogy vita alapján átdolgozott ja­vaslatot az ősz folyamán ter­jessze az illetékes kormány­zati szervek elé. Az OSZT végül megvitatta a Szolnok megyei Szövetkezeti Szövetségek megyei Bizottsá­ga által készített beszámolót a különböző rendeltetési me­gyei szövetkezetek együttmű­ködéséről, és a bizottság en­nek érdekében kifejtett mun­kájáról. Oklevélátadó ünnepséf a mezőgazdasági főisko an Dobos István népköztársasági ösztöndíjas repülőgepvezeto átveszi diplomáját Dóka István főigazgatótól. A Nyíregyházi Mezőgazda- sági Főiskolán tegnap, július 3-án oklevélátadó ünnepséget tartottak. Az ünnepi tanács­ülésen megjelentek a megye, a város párt-, állami és tár­sadalmi szerveinek képvise­lői. A végzős hallgatókat dr. Dóka István főigazgató bú­csúztatta. Az 1981/82-es tan­évben' nyolcvannyolcan fe­jezték be üzemmérnökként tanulmányaikat. Gépjavító szakon hetvenegyen, a repü­lőgépvezető ágazaton tizen­heten végeztek. A szónok hangoztatta, a főiskola annak a népgazdasági ágazatnak ké­pez szakembereket, melynek eredményeit mind idehaza, mind külföldön elismerik. Gazdaságpolitikánk a me­zőgazdaság kiemelt, dinami­kus fejlesztését tűzte ki célul. Ennek megvalósítása csak úgy lehetséges, ha a megfe­lelő szakmai kultúrával és ál­talános műveltséggel rendel­kező ember munkájának mi­nősége javul. A gazdaságos­ság javításában a most vég­zett szakemberekre is kulcs- fontosságú szerep vár. Az elmúlt tanévet értékel­ve elmondta a főigazgató, hogy tartalmilag, módszerta­nilag gazdagodott az oktató­nevelő munka, korszerűsöd­tek az oktatás feltételei. Az oklevélátadás ünnepé­lyes pillanatát követően Far­kas Zsolt a távozó hallgatók nevében mondott köszönetét a főiskola oktatóinak, dolgo­zóinak fáradozásukért. A frissen végzett szakembe­reket leendő munkahelyeik képviselőd köszöntötték ezt követően. Az agrárszakembe­rek termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban és a mezőgazdaság háttériparában felelős munkakörökben kez­dik pályájukat. A repülőgép- vezető ágazaton oklevelet szerzett fiatalok egy része a hazai polgári repülésben he­lyezkedik el. Az ünnepi ta­nácsülésen még jutalmakat nyújtottak át a legjobb ta­nulmányi eredményt elérők­nek. SALVADOR Hondurasi beavatkozás A salvadori hazafias erő­ket tömörítő Farabundo Mar­ti Nemzeti Felszabadítási Front közleményben követel­te Hondurastól a hondurasi csapatok kivonását Salvador területéről. A front ugyan­akkor felajánlotta a hondu­rasi kormánynak, hogy köz­vetítők révén kezdjenek tár­gyalásokat. Egy héttel ezelőtt kétezer hondurasi katona lépte át a két ország határát és csatla­kozott a salvadori hadsereg alakulataihoz. A nagyarányú katonai összevonás Salvador észak-nyugati Morazan me­gyéjében történt. BEIRUT: Körülzárt város Az izraeli fegyveres erők szombaton, helyi idő szerint 13 órakor lezárták a libanoni főváros keleti keresztény és nyugati mohamedánok lakta negyedét elválasztó zöld vo­nal mentén lévő átkelőhelye­ken a Nyugat-Beirutba irá­nyuló forgalmat. A körülzárt városrészből kifelé tartó sze­mélyek és járművek tovább­ra is átléphetik a „zöld vona­lat”. Beértek a kalászosok, dől a rend a sóstóhegyi Vörös Csil­lag Mg. Termelőszövetkezet tábláin. (Gaál Béla felvételei) A szokásosnál hűvösebb időjárással köszöntött ránk a július. A nyíregyházi me­teorológiai állomás mérései szerint a hónap első napján 21,2 fok volt a hőmérsékle­ti maximum — vagyis, ke­vesebb, mint az előző öt év­ben. A szokatlanul hideg le­vegő észak felől hatolt be a Kárpát-medencébe. Nemcsak hideget, hanem sok-sok csapadékot is ho­zott június utolsó hete. Ez idő alatt 27 milliméter eső hullott, nem ritkán zivatar formájában, vagyis égzen­gés, villámlás kíséretében. Június 30-án délután 3-kor igazi nyári vihar vonult át a megyén. Ugyancsak észak­ról jött a fenyegető felhő — a nyíregyháziak mérései szerint — 80 kilométeres se­bességű szél kíséretében, ami helyenként fákat dön­tött ki. A vihar hatására egy óra alatt 8 fokkal csök­kent a hőmérséklet. Borúra derű — tartja a mondás, s ez úgy tűnik az időjárásra is igaz. A hideg­front áthaladt hazánk fö­lött, s helyét a délnyugat felöl érkező igen meleg légtömegeknek adta át. Szombaton helyenként már plusz 30 fokos meleget is mértek. Es a következő na­pokban újra itt lehet a ká­nikula. Nedves még a szem, — álla­pítja meg Gonda György El tudtak volna képzelni szebb időt is az aratók, mint ami az elmúlt napokban volt. A hét szinte minden délután­ján menetrendszerűen érke­zett az eső, s jó néhány he­lyen jeget is hoztak a felle­gek. Tisztaberek, Fehérgyar­mat, Hodász, Kálmánháza térségében volt a legjelentő­sebb kár, itt különösen, de másutt is nehéz aratásra kell számítani. A megyében több mint 110 ezer hektáron kell aratni az idén, a sóstóhegyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet­ben pedig 700 hektáron. Szombat reggel, nyolc óra. Együtt a szövetkezet vezér­kara, Papp László főagronó- mus, Gerda György növény- termesztési ágazatvezető, Tóth László műszaki vezető. Hajnali ötkor már talpon voltak, akárcsak a kombáj- nosok, szemszállítók, ötödik napja aratnak, de eddig csak kóstolgatták az árpát. Vizes a föld, még a homok sem nagyon bírta a nehéz gépe­ket. A pénteki napsütés azon­ban sokat segített, szárította a határt, a kalászokat, s szombat reggel beindulhatott a nagyüzem. Az egyik E— 516-os nyergében két tapasz­talt, sokat próbált kombáj- nos ül, kettőjük közül Veres Sándor a rangidős, az idei a tizenkettedik nyara, amit a kalászosok betakarításával tölt.; Falja a gép a kalászokat, s az aratók örömmel nyugtáz­zák a gép mögött szálló por­felhőt: azt mutatja, hogy szá­raz a termény. A növényter­mesztési ágazatvezető szerint azonban még mindig eléggé magas a nedvességtartalom, pénteken például huszonhat százalékot mértek. A megyeszékhely határá­ban gazdálkodó szövetkezet­ben ugyan még csak az ara­tás elején tartanak, de a szakemberek már a tarló­hántáson törik a fejüket. A tervek szerint ha a szalmát letakarítják a földekről, má­sodvetésként karalábét ültet­nek majd a gabona után. Szerencsére itt kevesebb kárt okozott a sok eső, a szél, mint a megye más pontjain. Az árpa, a búza kardként áll, csak a hosszabb szárú rozsot döntötte meg itt-ott a szél. Sajnos, másutt, különösen Szatmárban, Beregben, már nem ennyire kedvező a kép, nagy sávokban földön fekszik a kalász. Ráadásul a párás melegben rohamos a gyomo- sodás, a dudva néhol már túlnőtte a kalászokat. A szakemberek szerint az idén igencsak nehéz aratásra le­het számítani, ráadásul az idővel is csúsztunk. A hét közben ugyan jó néhány he­lyen próbálkoztak az aratás­sal, az eső, a vizes föld azon­ban — mint például Pátro- hán, Csegöldön — várakozás­ra kényszerítette a gépeket. Szombat volt az, amikor a legtöbb helyen akadály nél­kül dolgozhattak a kombáj­nok, s ha kedvező marad az idő, teljes gőzzel arathatnak a megyében, (bg) Érdekeltség A takarékos energiafel­használás ösztönzésére ma a premizálásnak számos módját alkalmazzák. Van is eredménye. Bár évről évre több a gép a mezőgazdaság­ban, a gázolaj, a benzin fel- használásának mértéke csökkent. Egyértelműen romlott viszont az anyag- és alkatrészfelhasználás mu­tatója. Szinte alig van üzem, ahol a gépek és berendezé­sek felújítására, javítására és karbantartására ne köl- tenének jóval többet, mint korábban. A költségnövekedésre so­kan azt mondják: természe­tes, hogy így van, hiszen az árak emelkedtek, a gépek elhasználódtak és így to­vább. Ebben van igazság, de túl egyszerű és átlátszó a bizonyítvány ilyentén magyarázata. Mert bár volt árnövekedés és van a gé­pek természetes elhasználó­dása, helytelen mindent e két dologgal magyarázni. Gyakran hallom a gépsze­relők panaszát, miszerint a gépkocsivezetők, traktoro­sok nem kímélik gépeiket. Viszont panasz az erőgép­vezetők részéről, hogy egyes szerelők hanyagul dolgoz­nak. Sajnos egyik fél sem beszél csak úgy a levegőbe. Véleményük tapasztalati alapja; hogy néha a vado­natúj gépet is gyorsan ösz- szetörik, másrészt a frissen javított kombájn, vagy traktor szerelési hiba miatt már az első fordulóban le­áll. Visszatérve az alapgondo­lathoz, az energiával úgy- ahogy már megtanultunk takarékosan bánni. Ez kö­szönhető az ösztönzésnek és a szankcionálásnak. De az anyag és az alkatrész is ener­gia, olyan energia, amelyet a csavar, vagy a tengely az el­készítésekor vett fel. Lehet-e szabad-e ezzel pazarlóan bánni? Vajon nem energiát pocsékolunk-e, ha idejeko­rán és nagy mennyiségben használunk el motorokat, motorrészeket... bármit? De igen. Ez is energiapazar­lás, csak hajlamosak va­gyunk arra, hogy ne ve­gyünk róla tudomást. Most itt az aratás. Ki- lencszáz kombájn, 4 ezer te­hergépkocsi és traktor, sok­ezer munkagép, hatalmas technikai apparátus áll mun­kába. Az üzembentartás, javítás bázisa több mint 100 millió forint alkatrész és anyag. És kevés az alkat­rész, számos fontos főrész hiányzik az üzemi, a keres­kedelmi raktárakból. A hi­ányt természetesen meg kell szüntetni, de nemcsak ez enyhíthet gondjainkon. Milliókat érő mozgalom lehetne az anyag- és alkat­rész-takarékosság. Ügy mint az energiatakarékosság. A jókat jutalmazzák, a hanya­gokat büntessék. Ne csak azért kapjon prémiumot a kombájnos, hogy mennyi tonna gabonát takarított be. Kapjon pénzt azért is, ha gépét nagyobb javítások nélkül folyamatosan üze­meltette. Seres Ernő HA MEGMARAD A KEDVEZŐ IDŐ Teljes gőzzel arathatunk Könnyű Irány Munkájuk a búvárnak? a Balcsi! az ízlelés Fájer ötszázassal Sör a tej helyett i>> *+••**»*********»»++ d^^ikula

Next

/
Thumbnails
Contents