Kelet-Magyarország, 1982. július (42. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-03 / 154. szám
1982. július 3. Jogi kérdések Állami gondozás HATALMASAT DÖRREN a gyámügyi előadó ajtaja. Fiatal indulatos nő hagyja maga mögött. Zokogva roskad le a kis előtérben. Próbálom nyugtatgatni, tudakolni felindulásának okát. — Inkább kenyéren és vizen élek, de nem adom intézetbe a gyerekemet — hüppögi. Lassan kibontakozik a kép. A kis szoha-konyhás lakás, a súlyosan beteg anya, akinél a fiatal, nemrég elvált nő meghúzza magát a gyerekével. — A nagymama miatt a kicsi otthoni harmonikus fejlődése nem biztosított. Addig is, amíg legalább egy szükségszobát tudnak nekik adni a lakásügyesek, intézetbe kellene tenni a kislányt — mondja később a gyamugyes. — Nincs szívünk állami gondozásba venni, és úgy kényszeríteni az anyát, hogy vigye intézetbe a gyerekét. Él-hal érte. Mindent meg is tesz, hogy enyhítse az otthoni rossz körülményeket. Hozzánk nevelési segélyért jött. Dehát az már ismert a gyakorlatból, hogy ennek folyósítására csak akkor van lehetőség, ha egyébként minden rendben van otthon, csak a kereset olyan alacsony, hogy az egy főre jutó összeg nem éri el a mindenkori legkisebb ipari nyugdíjat. Az önhibájukon kívül nehéz helyzetben lévő szülők ritkán kérik gyermekük intézeti elhelyezését, amelyet sokan tévesen azonosítanak az állami gondozásba vétellel. És bár az intézeti nevelők, igazgatók a megmondhatói, hogy a gyerekek luxusigényeinek kielégítésével :inte már átesünk a ,,ló túlsó oldalára ', a nevelőotthonok életét nem ismerő emberek az ,,állami gondozott" szó hallatán a régi „Árvácskára” és menhelyekre gondolnak. Ezért ódzkodnak az állami gondozásba vételtől. Az intézeti elhelyezést pedig tévesen azonosítják is ezzel. Való igaz, hogy az állami gondozásba vétellel a gyerek kikerül a szülő felügyelete alól gyakorlati és jogi értelemben egyaránt. az Állami gondozott gyerek gyámja az illetékes gyermek- és ifjúságvédő intézet igazgatója lesz. ö az állami gondozott lányok-fiúk törvényes képviselője. Ha a gyámhatóságon részletes felvilágosítást kapna a szülő arról, hogy mik az á'Llami gondozásba vétel nélküli intézeti elhelyezés előnyei, bizonyára kevésbé idegenkedne ettől a gondoskodási formától. Ilyen esetben a szülő megmarad a gyerek törvényes gyámja. (Tehát gyakorolhatja a szülői felügyeleti jogát.) Kezelheti a gyerek esetleges (például örökségből származó) vagyonát. Felveheti az elhalt másik szülő utáni árvaellátást, családi pótlékot. (Feltéve, hogy az intézeti gondozásért térítési díjat fizet.) Sajnos tapasztalatból tudom, hogy a gyámügyi előadók egyike-másika ahelyett, hogy a „sima” intézeti elhelyezés lehetőségére, és annak kedvezőbb formájára felhívnák a nevelési segélyért jelentkezők figyelmét, segíté- - síiknek határait így summázzák: „legfeljebb állami gondozásba vesszük a gyereket”. Ettől viszont sokan valósággal pánikba esnek. Mi az, ami a fentieken túl is. visszatartja a rászorulókat a (saját hibájukon kívül nehéz helyzei ben lévőiket) attól, hogy segítségért felkeressék az illetékeseket? Ügy érzik, ha a gyerekeiket nevelőotthonba vágy nevelőszülőkhöz adják, a lakásügyi hatóságok megfeledkeznek égető lakásproblémájukról. Lekerülnek a „listáról”. Pedig ez nem így van. A szülő kérelmére a gyámügyi hatóság az intézeti elhelyezést bármikor köteles megszüntetni. És a lakásügyi hatóságok továbbra is ugyanúgy tartják számon őket a kiutalásra várók között, mintha a gyerek otthon lenne. EZÉRT, HA MINDENKÉPPEN INDOKOLT a gyerek intézeti elhelyezése, és arra lehetőség is van, kár sínylődni hagyni a rossz szociális körülmények között. Nem szükségszerű, hogy a gyerek elidegenedjen a családjától, ha a család a kapcsolattartásnak minden formáját kihasználja. Dr. Kertész Éva Orvosi tanácsok A fogszabályozásról Az iskcttaíogászati rendeléseken naponta talál a kezelőorvos olyan gyermeket, akinek egy-egy foga, fogcsoponja, vagy az állcsontja rendellenes helyzetű. A gyökerek eltávolítása és a szuvas fogak kezelése után ezeket a gyermekeket beutalóval a fogszabályozásra küldik. A fogszabályozó orvos feladata a fogazat alaki rendellenességének kezelése és gyógyítása. A szabálytalan fogazat feltűnő rendellenesség. Amellett, hogy károsan befolyásolja az arckifejezést, a megjelenést, egyes rendellenességek akadályozzák a rágást, beszédhibákat okozhatnak, sőt hajlamossá tehetnek fogszuvasodásra vagy fogágybetegségre is. A leggyakoribb kórformák közé tartozik például a szűk állcsont torlódott fogakkal, nyitott harapás előredőlt felső metszőkkel, bull- dogharapás az alsó állcsont előreállásával. Az eltéréseknek számos oka lehet. Az öröklődésen kívül, elsősorban a gyermekkori rossz szokások: az ujjszopás, ajak-, köröm-, ceruzarágás és a helytelen nyelés említhetők. Ezek az ismétlődő behatások deformálják az állcsontokat és elmozdítják a fogaikat. Sok problémát okoz a tejőrlök elhanyagolása és korai eltávolítása, de káros lehet a tejmetszök váltódásának elmaradása, mivel az rendellenes fogáttörést eredményez. A megelőzés érdekében célszerű felhagyni a rossz szokásokat. Fontos a kiadós rágás, a gondos fogápolás és a rendszeres fogorvosi ellenőrzés. £p fogsor esetén ritka a fogszabályozási teendő. Fogszabályozó kezelésre legalkalmasabb a fogváltás időszaka 6-tól 12 éves (torig. A kezelés általában kivehető fogszabályozó készülékkel történik, melyet a gyermekek hamar megszoknak, s a készülékbe épített rugók és csavarok lehetővé teszik a kívánt fogelmozdítást. Kezelés 2—3 hetenként történik, időtartama néhány hónap, ritkábban 1—2 év. A készüléket a gyermekek éjjel-nappal hordják, étkezés kivételével. A folyamatos erőhatás elősegíti a fog elmozdulását és a csont átépülését. A készülék szakaszos (csak éjszakai) hordása feleslegesen meghosszabbítja a kezelés időtartamát. Dr. Csémi László megyei fogszabályozó főorvos Saláta TÖLTÖTT UBORKA. Hozzávalók 4 személynek: 2 uborka (35 dkg). 30 dkg sütni való kolbász, 25 dkg sonka, 2 evőkanál olaj, 1,5 dl víz, bors, só kapor. Az uborkát meghámozzuk, hosszában félbevágjuk és belsejét, magját eltávolítjuk és apróbb darabokra vágjuk. A kolbász héját lehúzzuk és a tölteléket a félbevágott uborkába töltjük. Az egyes uborkadarabokat egy-egy sonkaszelettel ösz- szefogjuk. Forró olajban körülbelül 5 percig sütjük. Majd vizet öntünk hozzá és fedő alatt 25 percig pároljuk. Világos rántást készítünk, felengedjük vízzel. Amikor a rántás már megfőtt, apróra vágott kaprot teszünk bele. Ecettel, cukorral ízesítjük. Joghurtot is tehetünk hozzá. A kapormártást az uborkára öntjük. Vászontáska A kellék mindössze egy darab maradék anyag, ebből készül a jól mosható, köny- nyen tisztán tartható zs kocska. Munkamenet: 30, vagy 35 cm széles anyagdarabot félbehajtűnk. Az anyag 80 vagy 90 cm jiosszúságú, a fele 46—45 cm. A két végződést 4—6 cm hosszúságban, a belső oldalon végigvarrjuk, majd e varrásvonal felett, 2 cm távolságban ismét végig- varjuk, befűző, zsinóralag- utat készítünk. Ezután, ettől lefelé, az alsó hajtásvonalig a zacskó oldalszéleit kétszer végigvarrjuk. A felső (nyakszél) vissza hajtott duplarészén az oldaltalálkozásokat összeillesztjük, és apró öltésekkel összevarrjuk. A zsinóralagút mindkét oldal szélén szabadon marad, ezekbe széles színes cipőfűzőt vagy pamutfonalból sodort vastag zsinórt fűzünk. A legdivatosabb táskadísz a színes hímzőfonallal kivarrt apró virág-, bimbó-, levél motívumokkal kiegészített monogram. Kedvcsinálónak néhány betűt mi is bemutatunk. Amit a fokhagymáról tudni kell Hogy a fokhagyma népszerűsége miért változatlan évezredeken keresztül mind a mai napig, úgy látszik, örök rejtély marad. Kétezer-ötszáz évvel ezelőtt a görögök „büzlő rózsának” nevezték. De már ennek előtte és utána is számtalan megdöbbentő névvel illették: szerelerngyökér, szegények eledele, boszorkányméreg. Akárhogy is nevezték, vagy írták körül, tükrözte az emberek hitét csodálatos erejében. A fokhagyma óriási, közkedveltségének első íráses bizonyítékai időszámítás előtt 4ööü-bói származnak: Babilon akkori királya konyhája számára 395 ezer mérő fokhagymát rendelt. Nemcsak a konyhában használták: olajban feloldva a gyerekeket kenték be vele mindenféle betegség ellen; holtaknak adták „útravalóul”; hordták nyakba akasztva, lábbeliben, övben rontás ellen. A régi egyiptomiak a közönséges halandók sírjába agyagrögöt helyeztek. Tutenchamon fáraó arany szarkofágjában azonban hat fej fokhagyma maradványát találták. Néhány évszázaddal azelőtt pedig Keopsz fáraó volt kénytelen 1600 ezüstöt áldozni fokhagymára, mivel a piramisát építő fellahok nem voltak hajlandók tovább dolgozni, mert nem kapták meg napi fokhagymaadagjukat. NövénytanLlag a fokhagyma egyáltalán nem tartozik a különleges növények közé, termesztése is igénytelen. Látványnak sem igen mutatós. És mégis, amióta az emberek az illatát és ízét ismerik, így vagy úgy, de a legkülönösebb növények közé sorolják. S nemcsak az egyiptomiaknál játszott szerepet, de például az antik Görögország atlétáinak „dopping”-ja is voLt, a középkorban úgy vélték, hathatós védelmet nyújt a vámpírok és társaik ellen, és mágikus erőt képviselt a legkülönbözőbb korok és népek hitvilágában, folklórjában. Ahogy a római gladiátorok erejét megsokszorozta, úgy a mai szíriai paraszt sem Szobanövénykozmetika időről időre feltűnhetnek bármelyik növényünkön olyan hajtások, esetleg levelek, amelyek csúnyán túlnyúlnak a többin, vagy nagyon satnyák, torzak. Ezeket legjobb eltávolítani. Amelyek pedig már bármilyen okból pusztulásnak indultak, azért is haladéktalanul eltávolítandók, mert fertőzésgóccá válhatnak. Az erőteljes léggyökereket fejlesztő növényeknél, mint például a könnyezőpálmánál, a léggyökerek egy részét nyugodtan levághatjuk. Legfeljebb a már tartóedényig nyaltakból vezessünk néhányat a földbe, hogy ebben továbbfejlődve segítsék a tápanyagfelvételt. Az alsó vízkivezető nyíláson átnőtt gyökérrészeket levághatjuk, akárcsak azokat, amelyek a tartóedénynek már a peremrészén is kinőttek. A levelek csúcsaitól, széleitől induló sánguló, bámuló, végül elszáradó sávok — amelyek előidézője legtöbbször a légszárazság — éles ollóval, késsel szintén levághatóak úgy, hogy mindössze egy-két milliméter széles, s így szinte már fel sem tűnő rész maradjon csak vissza belőlük. (Teljesen levágni a még élő részig azért nem ajánlatos, mert ez esetben a továbbszáradás még rohamosabb lehetne.) lenne képes enélkül aratni, mert úgy véli, erőt ad és kitartóvá tesz. Állítólag már az illata is áldásosán hat egészségünkre. Minden valószínűség szerint a legrégibb gyógyhatásúnak tartott növény. Plinius 61 féle fokhagymából készült gyógyítószert sorol fel: például orvosságnak tartja kígyómarás ellen, aranyérré, gyomorgörcsre. asztmára, kanyaróra, megfázásra. Az indiai gyógyításban alkalmasnak találták a hang és a lélek tökéletesítésére, illetve épülésére, A középkori Perzsiában vérke- ringési zavarokat gyógyítottak vele, a regi Kínában pedig hatékony nyugtatóként alkalmazták. Ha kolerajárvány ütött ki Európában, az utolsó mentséget a fokhagyma fogyasztásában látták — még 1973-ban is, amikor Velencében felütötte fejét a járvány. „Minden betegséget gyógyít” — ez áll róla egy 17. századbeli orvosi könyvben — és szerte a világon még ma is milliók esküsznek gyógyító hatására, erejére. A modern orvostudomány, bár megmosolyogja ezt a vakhitet, nem cáfolja meg egészen. Az már bebizonyosodott, hogy kiváló fertőtlenítő hatása van; egy fokhagyma leve egy egész baktériumkultúrát képes elpusztítani három perc alatt. Aki hisz benne, használja egészséggel, csak ne az előirt és szükséges gyógyszer helyett. Aki pedig csak pirítás kenyérre dörzsölve szereti, fogyassza egészséggel egy csésze citromos tea mellé. Ízelítő a nyári divatból Gyógyszájvíz Az újabban forgalomba hozott Cotinus szájvízben, amely kizárólag higiénikusan gyűjtött gyógynövényi kivonatokat tartalmaz (például cserzőanyagokat, illóolajokat), ezek ősidők óta ismert természetes hatása érvényesül. A készítményt klinikaiiag is megvizsgálták, és az eredmények azt mutatták, hogy a száj- üreg gyulladásos betegségeit, valamint a fogínysorv,adást kedvezően befolyásolja. Kellemes, illatosító hatásánál fogva üdévé teszi a leheletet. Használata egyszerű. A kúra optimális időtartama 30 nap. Ez idő alatt naponta kétszeri (reggel és este) alapos száj öblögetés szükséges. Fogmosás után egy deci vízhez egy evőkanálnyi Cotinus szájvizet kell tenni. A kúra befejezése után napi egyszeri öblögetés még javasolt. A ruhák főszereplői nyári viseletűnknek. Sokféle „stílusban” készülnek, így mindenki egyénisége szerint tervezheti, választhatja ki a legmegfelelőbbet. A nyári kánikulára számítva, pamut, vászon, madeira a legmegfelelőbb, alkalmi ruhákra, kis- komplékra a selyem különböző típusai; önmagában mintázott vagy nyomott mintás, shantung a legmegfelelőbb. A formamegoldások között a nőies, nosztalgikus irányzat adta lehetőségeket mind- mind kihasználják a tervezők, így sok a fodor, a csipkedíszítés, a plisszé és berakás. A ruha hossza rövidült, van „szolid” mini is és lábközépig érő hosszúság is, kinek mi illik, tetszik! Rajzainkon néhány tetszetős modellt mutatunk be. 1. Kétrészes vászonruha, nagy fehér gallérral, rövid sonkaujjakkal és kissé bővülő négyrészes szoknyával. Az eredeti francia modell fekete-fehér, így ez igen csinos, de mintás vászonból is készülhet. 2. Trapéz vonalú mintás pamutruha, alul fodorral, fehér galérral és fehér kézelővel a karkivágás körül. A mellbőséget a vállból kiindulva apró szegőzések képezik. 3. Aszimmetrikus szabással készült selyemruha 3/4-es ujjakkal, színes szalagból megkötött övvel. 4. U. n. „kisruha” egyenes vonalú szoknyával, szegőzött díszitéssel a derékon és japán szabású karöltővel. 5. Csoportos fodor rátétekkel készült, ruha, madeira vagy mintás nyomott pamutanyagból. Tízen- és huszonévesek is viselhetik. Ujját is fodorbeállítás díszíti, szívalakú kivágása nagyon szép, nőies; az öv egyszínű selyemkendőből készülhet. 6. Középkorúaknak elegáns a gouvré gallér és szoknya. Selyem vagy vékony jersey alkalmas a széles „mellény- öves” ruhára. Nádor Vera Kereszfszemes hímzés c uhón A legegyszerűbb ruha is különlegessé, egyedivé válhat egy jó! megválasztott, kellemes színezésű sormintával díszítve. Népi hímzéseink sorában igen kedvelt a szálánvarrott vagy keresztszemes öltés, részben nemes egyszerűsége, másrészt könnyű leszámolha- tósága miatt. Szinte nincs ftlyan ruhadarab, kiegészítő divatcikk,* amin ne lehetne alkalmazni. A bemutatott borminták és rajzok ahhoz adnak segítséget, hogyan díszíthetjük akár régi, felújításra váró, akár új holmijainkat. Italok kánikulában KM HÉTVÉGI MELLÉKLET Meleg nyári napokon a figyelmes házigazda hideg itallal kínálja vendégeit. A hűtött palackos üdítők, sörök' és a hideg fröccs igen közkedvelt nyári ital. Vannak azonban olyan alkalmiak, amikor a vendégváró különlegesebb itallal szeretné meglepni meghívottait. Ha van háztartásunkban turmixgép, kevés fáradsággal, gyorsan elkészíthetők az igen kedvelt turmixitalok. Pikáns ízű a meggyturmix. Hozzávalók személyenként: fél deciliter gyümölcslé, egy dl tej, két evőkanál porcukor, őrölt fahéj. Sokak kedvence az eperturmix. Hozzávalók személyenként: egy ■ deciliter eperlé, egy deciliter tej, l egy evőkanál porcukorral jól ki■ kevert tojás sárgája, egy evőka- l nál méz. A turmixolás után az . italt széles szájú poharakba töltjük, tetejét tejszínhabbal és gyü. mölcsszemekkel díszítjük. Palackos üdítőkből is készíithe- tünk kis ízesítéssel különleges- italt. A Coca- és Pepsi Cola üdí- • több lesz egy kis kanál citrom- i létől. Citromlét narancs juice- : hoz és narancsléhez is keverhe- tünk. Elegánsabb a szervírozás, l ha az italokba egy-egy citrom- : karikát teszünk. Kiváló üdítő . italt készíthetünk bármilyen ir kompótléből pár csepp citrom, ízlés szerint cukor és szódavíz hozzáadásával. A jó hangulatot nyáron is fokozhatja egy kis alkohol. S ez szó szerint értendő, hiszen túladagolása a nagy melegben még veszélyesebb lehet. Jóízű és étvágygerjesztő ital a vodka paradicsomlével. Két deciliter para- dicsomitalt pár csepp citrommal, csipet sóval, borssal összekeverünk, és húrom cent vodkát öntünk hozzá. Széles szájú poharakban kínáljuk, tetején paradi- csomkarjíkával. Üdítő és pezsdítő ital a „citromos tea pezsgő”. Fél liter sötét citromos teához kevés rumot és fél liter szódavizet öntünk, jól záró üvegben lehűtjük. Kínálhatjuk pezsgőspoharakban. Ami pedig egyetlen esetben sem hiányozhat az italok mellől; nagy tál jégkocka.
