Kelet-Magyarország, 1982. július (42. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-31 / 178. szám

4 Kelet-Magyarország 1982. íúlius 31. A palesztin erőket kivonják Beirútból mmentár Jtazás, órajelekkel Indira Gandhi amerikai útja minden világlap első oldalán kapott helyet. Nem neh% megjósolni, hogy ez az utazás még sokáig foglalkoz­tatja majd a kommentátoro­kat. Ar el nem kötelezettek mozgalmának egyik vezetője és sz Egyesült Államok'kö­zött hosszú esztendők óta fe­szültéggel terhes a viszony. Az az 1974-ben kirobbanj in­cidens, amelynek nyomán Washington, a korábbi meg­állapodás ellenére megta­gadta, hogy dúsított uránt szállítson az indiai Tarapur atomreaktorához, már csak következmény volt. És mi az előzmény? India és a szomszédos Pa­kisztán az „Oszd meg és uralkodj!” elvén alapuló brit politika továbbélő öröksége­ként afféle ősellenségek, a független állami lét első pil­lanata óta. Washington, el­sősorban katonapolitikai meggondolások alapján, Pa­kisztánt támogatta; Peking hasonlóképpen. Volt idő, amikor Pakisztán támogatá­sa Indiával szemben a kínai és az amerikai külpolitika szinte egyetlen érintkezési felülete volt. India magatartása a világ­politikában pozitív volt. Del­hi el, élte az Indiai-óceán mili tipizálására vonatkozó washingtoni terveket és — egyebek között — azt a kí­nai-amerikai ossz játékot, amely a tömeggyilkos kam­bodzsai Pol Pot-rezsim át­mentését szorgalmazta. Az indiai—amerikai ellen­téteknek ezen a masszív tömb., n tavaly, a cancuni csúertí lálkozón repedés je­lentkezett. Reagan és Indira Gandhi kölcsönösen közele­dett egymáshoz és az ezt követő levélváltás kikövezte Indira Gandhi Washington­ba vezető útját. Hogyan értékeljük ezt? In­dia számára a pakisztáni és a kínai fenyegetés éppúgy alapvető tény marad, mint a Szovjetunió — Usztyinov marsall tavaszi látogatása során újra megerősített — barátsága. Viszont a wa­shingtoni látogatás tényét nem lehet figyelmen kívül hagyni. Egyelőre csak az biztos: Indira Gandhi az or­szág növekvő gazdasági gondjainak némi enyhítését várja Washingtontól. A Palesztinái Felszabadí- tási Szervezet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában megerősítette: a PFSZ bele­egyezett abba, hogy kivonja fegyveres erőit Beirútból. Libanoni kormányforrások, szerint kidolgozták a Nyu- gat-Beirútban körülzárt pa­lesztin fegyveresek elvonu­lásának ideiglenes tervét és időrendjét. A tervet Safik al-Vazzan libanoni minisz­terelnök csütörtökön adta át Philip Habib amerikai kü- lönmegbízottnak. A terv sze­rint a mintegy nyolcezer pa­lesztin fegyverest először szárazföldi úton Szíriába küldenék és egy részük on­nan távozna Jordániába, Irakba és Egyiptomba. Amennyiben sikerül megál­Két és fél órás űrsétával kezdte meg a pénteki napot, expedíciójának 79. napját, a Szaljut—7 személyzete. A megszokottnál" korábbi éb­resztő után az űrhajósok el­végezték a szükséges előké­születeket : felöltőtték szka­fanderüket, ellenőrizték lég­mentességét, bezárták és el­lenőrizték a zsilipkamrának a lakótérrel összekötő ajtaját, s moszkvai idő szerint 6 óra 39 perckor kinyitották a vi­lágűrbe vezető nyílást. A kialakult szokásnak megfelelően a fedélzeti mér­lapodni a kivonulás megkez­désének határidejében, Eliasz Szárkisz libanoni államfő hivatalosan kérni fogja an­nak a többnemzetiségű erő­nek a felállítását és telepíté­sét, amelynek az lesz a fela­data, hogy őrizze a paleszti­nok elvonulási útvonalait és védelmezze a palesztin me­nekülttáborokat. Jordánia kész mindazokat a Beirútban körülzárt pa­lesztin harcosokat befogadni, akiknek jordániai útlevele van — közölték Ammanban az amerikai kongresszus ott tartózkodó küldöttségével a jordániai hatóságok képvise­lői. Az amerikai küldöttség szerint 800—2000 palesztin harcosról van szó. nők, Valentyin Lebegyev lé­pett ki a világűrbe, s az űrál­lomás oldalán húzódó, hor­gony elnevezésű, kapaszko­dókkal felszerelt „hídon” vé­gezte el a szükséges munká­kat. Parancsnoka, Anatolij Berezovoj, a zsilipkamra aj­tajában állva segítette társát, s kézikamerával rögzítette az űrséta valamennyi mozzana­tát. Az űrhajósok 2 óra 33 per­cet töltöttek a világűrben, a másodpercenként 8 kilomé­teres sebességgel keringő Szaljut—7-hez rögzítve. Világszerte élénk figyelem kiséri az indiai miniszterelnök asszony amerikai útját. Képünkön Indira Gandhi — George Shultz külügyminiszter társaságában — egy képkiállítást te­kint meg a washingtoni külügyminisztérium épületében. KÉT ÉS FÉL ÓRÁS ff Űrséta a Szaljut—7-en SZOVJET ÉLET Az Aeroflot légi útjai A Szovjetunió légi útvona­lainak hossza jelenleg egy­millió kilométerre tehető. Az ország 3600 városában és te­lepülésén van repülőtér. A repülés iránti igény nap­jainkban egyre nő. 1981-ben az Aeroflot a tervezett 106 millióval szemben 109 millió embert szállított. Egyes jára­tokon, főleg csúcsidőben, a helyfoglalás nehézségekbe üt­közik. Ezeken ,a vonalakon sűrítették a jáya^kat, első­Az IL—86-os léglbus2 utas­tere. sorban a moszkvai, leningrá- di, baltikumi útvonalakon. A járatok számát állandóan bő­vítik, főleg Szibéria, a Távol- Kelet. a Távol-Észak és az ország központja között. Az elmúlt években több új repülőtér épült, közülük leg­jelentősebb a jereváni, amely óránként 2100 utast fogad. Ä közeljövőben korszerűsítik Krasznodar, Jakutszk és még néhány város légikikötőjét. Az IL— 86-os légibusz rövide­sen rendszeresen közlekedik majd az egyik legzsúfoltabb vonalon, Moszkva és Szimfe- ropol között. Több vonalon beállítják az új, 120 férőhe­lyes JAK—42-eseket. Az Aeroflot szolgáltatásait a népgazdaság számos terü­letén igénybe veszik, így a szibériai gázvezetékek, a tá­vol-keleti villanyvezetékek és más objektumok építésekor. Százmillió hektárnyi mező­gazdasági terület műtrágyá­zása történik légi úton. Az Aeroflot a közeljövőben több új mezőgazdasági gépet kap: a 30 éve kifogástalanul mű­ködő AN—2 mezőgazdasági repülőgép modernizált válto­zatát. Az AN—3-asok erősebb légcsavaros motorral rendel­keznek, így teherbírásuk 500 kg-ma] nő. A pilóták ké­nyelmét a légkondicionált ve­zetőfülke szolgálja. A helikoptercsalád is új taggal bővül ,a közepes ter­helésű M—17-es, és a 20 ton­nás MI—26-os típusokkal. A menetrendszerinti gépek harmadik generációja, az IL —86 és a JAK—42 nem­csak belföldi járatokon fog közlekedni. Az IL—86 már a Moszkva—Berlin útvonalon teljesít szolgálatot, idén pe­dig a Moszkva—Párizs légi­folyosón is üzembe helyezik. Az Aeroflot 89 ország 110 légikikötőjével közlekedtet menetrendszerinti járatokat. Turistaáron — Koreában (5.) Kultúra - szórakozás Ha az ember külföldön tu­rista és nem szakmai delegá­ció tagja, nyilván' a történel­mi, kulturális látnivalók, ér­dekességek töltik ki az ideje javát. Alig mostuk le az út porát, ismerkedésünk máris egy történelmi filmmel kez­dődött. A bő két hét alatt öt dokumentum- és egy játék­filmet tekintettünk meg. Té­máik — érthetően — a japán és az amerikai imperialisták elleni harc, a szocialista tár­sadalom és gazdaság építése, valamint a haza egyesítéséért folytatott küzdelem megfil­mesítése. Külföldi filmeket csak a szocialista országból mutatnak be, leginkább azok nemzeti ünnepei alkalmából. (Április 4-e táján magyar filmhét volt a mozikban.) A múzeumok, a nagy köz­ponti kultúrházak olyan mo­numentális létesítmények, amelyek méreteikben, pom­pájukkal bármelyik gazdag ország dicsőségére válnának. A tudomány házának neve­zett óriási pagodatetős épület a közrftűvelődést, a tovább­képzést, az oktatást szolgál­ja. Az épületben hatszáz ki- sebb-nagyobb terem van, könyvtára 30 millió kötetből áll. Néhány száz magyar könyv címével is találkoz­tunk a katalóguson. Legszí­vesebben a szakkönyveket gyűjtik, az idegen szépiroda­lom kevés. Az olvasók részére a könyvek kiadása gépesített. Az emeletenkénti előhívó­pultnál betáplálják a kivá­lasztott könyv kódjeleit és rövid idő múlva futószalag hozza a kívánt könyvet. Az egyik magnetofon- és lemez- hallgató-teremben a ritka könyvek, értékes, magas szin­tű előadások szövegét tárol­ják. A koreai mellett orosz, kínai, angol, francia, spanyol és arab nyelven is lehet mű­veket tanulmányozni. Né­hány magyar tudományos könyv is szalagon van. A Forradalmi Múzeumban a japánok és amerikaiak el­leni harcot, a partizánmoz­galmakat és a mai néphad­sereget mutatják be. Külön teremben állították ki a nagy honvédő háború alatti nemzetközi szolidaritás doku­mentumait. Eredeti, Magyar- országról küldött ruhadara­bokat is bemutatnak. Fotók­kal illusztrálják, amint a /magyar nép adományát és a vöröskeresztes gyógyszer­szállítmányokat repülőbe rakták. Ez a terem is tanú­sítja népünk, de az egész szo­cialista tábor összefogását a koreai nép megsegítésére. A Forradalmi Múzeum része egy kör alakú építmény, ahol diorámán örökítették meg a néphadsereg egyik nehéz, de győzelmes csatáját. Más alkalommal a néphad­sereg színházában — amely hatezer ülőhelyes —, egy for­radalmi operát láttunk. Az ezerfős ének-, s a mintegy 300 tagú zenekarral együtt az előadás során ötezer sze­replőt mozgattak meg Az opera több mint egy fél év­századot ölel fel, a japán el­nyomástól indul, és a szoci­alizmus mai eredményeinek megéneklésével zárul. A lát­vány lenyűgöző, a tartalmat az aktualitás adja. A népi állam nagy gondot fordít a több ezer éves tör­ténelem tárgyi emlékeinek felkutatására, megőrzésére. Ezt láttuk Phenjanban, a Történelmi Múzeumban, Ke- szongban a királysíroknál, valamint a helyreállított első buddhista egyetem falainál. Myohyangszanban pedig a buddhizmus emlékeit gyűj­tötték egy skanzenbe, ahol a legszebb ősi templomokat, szobrokat tekinthettük meg. A Phenjan melletti man- gendei vidámparkból a ma­gyar turistákat alig lehetett kiszedni. Játékos kedvünkben az íjászattól, az óriáskerékig, a céllövöldétől a különleges hullámvasúiig mindent ki­próbáltunk. A hullámvasút Piknik a Gyémánthegyek felvételei.) különlegességét az jelenti, hogy a mintegy húszsze­mélyes szerelvény nemcsak le-föl hullámzik, kacskarin- gózik, hanem egy óriási hu­rokban (körben) lábbal, ke­rékkel az ég felé teljes fordu­latot tesz a benne ülő társa­ság. Most az egyszer nem mi dicsértük a vendéglátók pro­dukcióit, hanem nekünk szólt az ott tolongó sok száz úttö­rő és katona lelkes tapsa. Lábbal az ég felé. Csopor­tunk a mangendei vidám­parkban. A phenjani állatkert meg­tekintése is szerepelt produk­ciónkban. Jóval a város szé­lén túl, egy 270 hektáros li­getben építették fel az új ál­latkertet. Az egyes állatfajok szállásait széles zöldsávok választják el egymástól. Nincs hangzavar, nincs bűz. A trópusi állatok nagy há­nyadát a harmadik világ or­szágainak vezetői ajándékoz­ták. A halak-hüllők házában meglátszik a tenger közelsé­ge: számunkra addig sok is­meretlen ritkasággal talál ­egyik „kőasztalán”. (A szerző koztunk. Érdekessége az ál­latkertnek, hogy egy kicsit cirkusz is. Az elefántokkal, majmokkal, papagájokkal jól betanított, magas szintű pro­dukciókat mutatnak be. Leg­nehezebben a papagájoktól szabadultunk. Egy nagyobb termetű példány a gondozó­ját utánozva legalább húsz­huszonöt szót értelmesen mondott ki. Egy-égy útitár­sunk fitogtatva néhány sza­vas koreai tudását szintén szóra próbálta bírni a csoda­madarat. Nem sikertelenül, mert a rosszul ejtett szava­kat kijavítva mondta vissza a papagáj. Jártunk középiskolában, a fővárosi fürdő- és sportuszo­da kombinátban, a vonszani sportpalotában (ahol a már említett magyar tornászlá­nyok is felléptek). Találkoz­tunk a lakossággal vendég­lőkben, hegyi kiránduló- és egyéb szórakozóhelyeken. Nagy a rend, fegyelem, tisz­taság, az egymás iránti, de főként a vendég iránti tiszte­let. Az emberek többsége munkahelyi közösséggel, bri­gáddal, a fiatalok iskolával, vagy ifjúsági szervezettel jár színházba, múzeumba, kirán­dulóhelyekre. Az iskolás gye­rekek nemcsak a városi par­kokat, útszegélyeket tartják tisztán, de a városokat össze­kötő útvonalak keskeny pad­káit is beültetik virággal, s azt gondozzák. A fiatalokkal korán megszokatják a fizikai munkát. A felnőttek is — bármilyen foglalkozást űznek — hetenként két óra társa­dalmi munkát végeznek. Turistacsoportunk más tá­jat, más éghajlatot, más szo- kású, erkölcsű embereket is­mert meg. Igen sok minden tetszett, van, amit mi más­ként csinálunk. Egy a fontos: munkája után a nép jól, s mindig jobban éljen, béké­ben, szabadon. Csikós Balázs (Vége) A KÖZÉP-MAGYARORSZAG? KÖZMf- ÉS MÉLYÉPÍTŐ VÁL­LALAT BUDAÖRSI MUNKAHE­LYÉRE FELVESZ: szakmunkáso­kat, -betanított munkásokat és kubikosokat. Magas kereseti le­hetőség, a teljesítménytől füg ■ gően: ácsoknál 5000—8000,— Ft/hó, kőműveseknél 4500—6500,— Ft,hó, kubikosoknál 3500—5500,— Ft/hó. Szállást, étkezést biztosí­tunk. Jelentkezés: 51. sz. mii. főépítés-vezetőségen Budaörs, Lévay u. 9., vagy 32. sz. építésve­zetőségen Budapest, VL, Zichy J. u. 1. (Bájcsy-Zs. u. sarok). .AZ „ALFÖLD” Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat nyíregyházi raktárháza felvételre keres RAKTÁRI DOLGOZÓKAT és SZÁLLÍTÓ munkásokat, azon­nali belépéssel. Jelentkezni Nyír­egyháza, Tünde u. 11. sz. alatt. Megközelíthető a IS és lS-os autó­busszal. Magyar Acélárugyár tiszaszalkai gyáregysége FŐKÖNYVELŐT keres felvételre egyetemi vagy főiskolai végzettséggel és gyakorlattal. Lakást biztosítünk. Jelentkezéseket írásban kérjük az alábbi címre: magyar acélárugyár, személyzeti és oktatási osztály. . , - ’ (1-367)

Next

/
Thumbnails
Contents