Kelet-Magyarország, 1982. július (42. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-31 / 178. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. július 31. Idegenvezető molnárok Valóság lesz a makettből Gerberaház Ha történetesen valakinek eszébe jutna, hogy Nyíregyházán a Jósavárosban, vagy akár a befejezés előtt levő Szamuely lakótelepen jó lenne még néhány lakóházat felépíteni, netán a városnegyedek egyhangúságát valamilyen új formájú épülettel feloldani, aligha valósíthatnák meg ötletét. ják a várost az üzemek, épp ezért kellene meghatározni: hol lehet úgy fejleszteni, hogy az kedvező legyen úgy a város, mint a vállalatok számára. „Elúszott“ a nagy jutalék Korábban kétszer is kapott kiváló dolgozói kitüntetést Makay Bálint György 40 éves fehérgyarmati lakos, a helyi ÁFÉSZ volt felvásárlója, s munkájának követelményeit igen jól ismerte. 1980-ban Makay átvette a gázcseretelep vezetését, de ezzel egy időben megegyezett az ÁFÉSZ vezetőségével, hogy a kölesei felvásárlást is le fogja bonyolítani. Kölesén a munkáját előbb kifogástalanul végezte, később azonban mindinkább előtérbe került az, hogy a jutalékának növelése érdekében egyre nagyobb meny- nyiségü almát vásárolt föl, s már nem tudott a továbbeladásnál sem úgy figyelni a tőle átvevők minősítésére, ahogy korábban, s ezt az átvevők természetesen azonnal kihasználták. Tizennégy személynél bizonyítható, hogy a — gyakran szabálytalanul, a kertekben, vagy az udvarokon, s nem a felvásárlási telephelyen — átvett almát a vevők leminősítették, s ezzel az AFÉSZ-t 158 ezer forint kár érte. (Az egyik termelő ebből megtérített 16 ezer forintot.) Makay a túlhajtott felvásárlási tevékenység mellett nem tudott eléggé figyelni a göngyölegekre sem. A telepet és a termelőket a Zöldért látta el ládákkal, s a kiszállított jó ládák között bizony gyakran voltak sérültek, roncsoltak, hibásak is. A termelő a ládák állapotát soha nem kifogásolta, megörült, ha kapott, inkább otthon saját maguk igyekeztek kijavítgatni, használhatóvá tenni. Annyira azonban sohasem sikerült kijavítani, hogy a Zöldért az átvételkor meg ne kifogásolja azokat, s ebből levonás következett. A későbbi bírósági eljárásban megállapították, hogy elsősorban Makaynak kellett volna felügyelnie arra, hogy kifogástalan ládákat kapjanak, s ha így történik, az ÁFÉSZ-t nem éri 8 ezer forintnyi kár. Ugyanakkor a válogatás, szállítás költségeit is el kellett volna számolni a termelőknek, s hogy ez nem történt meg, az ÁFÉSZ-t 17 ezer forint kár érte. A kölesei felvásárlási telep kis kapacitású volt, s ezt Makay az első pillanatban észrevette. Nem is tervezett többet, mint 590 tonna alma felvásárlását, s ennek elszállítására fuvarigéretet kapott azz ÁFÉSZ-tól. A szállítás azonban kezdettől fogva akadozott, a telepen ösz- szetorlódott az áru, fokozott romlilsvesszélynek volt kitéve. Makay látva a helyzetet, nem csökkentette a felvásárlás ütemét, s nemcsak a szerződéses termelőktől, hanem a többiektől is korlátlan mennyiségben vásárolt, összesen eredeti tervének majdnem a kétszeresét, 10C$> tonna árut vásárolt föl. Az ÁFÉSZ osztályvezetője előbb felhívta Makayt, hogy csökkentse a felvásárlás ütemét, (Makay nem csökkentette), majd november 11-én — látva a telepen felhalmozott hatalmas mennyiségű almát, — határozottan leállította a további felvásárlást. Makay azonban még ekkor is vásárolt föl almát. Tény, hogy a rossz tárolási viszonyok miatt az alma minősége súlyosan károsodott, és a romlás miatt az ÁFÉSZ-t 595 ezer forint kár érte. Makay azzal védekezett a bíróságon, hogy az ÁFÉSZ a szerződött almára vonatkozó szállítási ígéretét sem tartotta be, s a kár keletkezésében rajta kívülálló ok, a telep hiányosságai is közrejátszottak. E védekezést a bíróság elfogadta, s megállapította, hogy az eredeti tervben szereplő 590 tonna, alma minőségi romlásáért Makay nem felelős, felelőssége csak a terven felüli almáért, összesen 246 ezer forint kárért áll fenn. A Nyíregyházi Megyei Bíróság Makayt hűtlen és hanyag kezelés miatt egy év szabadságvesztésre büntette, a büntetés végrehajtását azonban három év próbaidőre feltételesen felfüggesztette. Kötelezte a bíróság Makayt, hogy az okozott kárból 158 179 forintot az ÁFÉSZ-nek fizessen meg. Az ítélet Jogerős. <k) Egyik oka természetesen az lenne, hogy csak nagy értékű házak lebontása árán lenne elegendő hely. De volna más is, hogy például a korábban kiépített közművezetékek kapacitása behatárolt, hogy csúcsidőben sem több vizet, sem több hőt, vagy áramot nem lennének képesek a vezetékek odaszállítani, márpedig ezek nélkül nem lenne összkomfortos a lakótelep. Regionális szerep És mennyi minden hiányozna még! A mainál is zsúfoltabbak lennének aboltok, az iskolák, az óvodák, a tömegközelekedési járművek, jóval több gépkocsi ontaná kipufogóján a gázokat, s nyilván kisebb terület jutna a parkoknak. Tulajdonképpen, ha nem is konkrétan az említett városnegyedek miatt, de a megye- székhely jövője miatt vetődött fel a gondolat a város I főépítészében, hogy célszerű lenne egy új általános I rendezési tervet készíteni Nyíregyházának. Igaz, még . alig múlt néhány éves az előző, ám olyan tervre lenne szükség, amely a regioná- í lis elképzelésekből, Nyíregy- l háza szerepköréből kiindulva hosszú távon nyújtana lehetőséget, vagy szabna határt az iparfejlesztésnek, a közlekedés által támasztott igényeknek, figyelembe venné a demográfiai tapasztalatokat, például a népességmozgást, a régiókból kiemelve foglalkozhatnának közművesítéssel, környezetvédelemmel, környezetalakítással, s tisztáznának olyan alapokat, amelyek kiindulását jelentenék egy rugalmas városfejlesztésnek. Rugalmasabban Mit jelent ebben a rugalmasság? Azt, hogy nemcsak dinamikus fejlődést tenne lehetővé, hanem a változásokat, a változtatásokat is befogadná, nem kötné meg úgy a városfejlesztők kezét, mint ahogyan a mai terv teszi. Mert a jelenlegi előírja, hogy itt, vagy ott parkot stb. kell elhelyezni, de biztos-e, hogy ott a helye? Biztos-e, hogy amikor rajzokon, maketteken elhelyezték a különböző formájú épületeket, már akkor látható volt, mennyire lesz forgalmas ez a terület, s mi a biztosíték rá, hogy egy-egy tér hangulata előre és jól megjósolható? Az új terv mellett az élet- szerűség szól. Az, hogy rugalmasabban kezelné, s csupán csak kijelölné a fejlesztési irányokat, s nagyobb távlatokban, mint a jelenlegi. Most kelet' felé terjeszkedik a város, ott épül a majdani Újváros, de mi lesz, ha ott is elfogy a terület? Az új terv erre is megkeresi a választ, miként arra is, hogy hol, s milyen lehetőség kínálkozik üdülőterület kijelölésére és létrehozására, mit és hogyan lehet majd arra a területre építeni. De nem következetes a mostani tervünk az iparterületek elhelyezésében sem, hiszen ma tulajdonképpen csaknem teljesen körbefonBeszűkült városmag A mostani terv lezárja a városközpontot is, pedig ez a mag, ez a terület kicsi, s a zártság behatárolja a fejlesztési lehetőségeket, nem ad módot magasabb fokú intézmények elhelyezésére. Nyíregyháza központja, mint az alföldi városok (mezővárosok) zöménél, nagyon kicsi, az egykori városmag beszűkült helyen konzerválódott és ezt a terv meg is hagyta. Ma már megváltoztak az igények, a város szerepköre, ezért az új tervnek változtatnia kell. Ilyen, de ehhez hasonló és nagyobb horderejű kérdések is felvetődnek; mint a különböző területhasznosítási rendszerek (pl. üdülő), valamint az esztétikai struktúrák és más kérdések. Ahogyan a népgazdaságban a népgazdasági tervek, régiókban a regionális tervek rendkívül fontosak, úgy egy város életében, fejlődésében nélkülözhetetlen a jó és megbízható prognosztikákat, fejlesztési irányokat tartalmazó általános rendezési terv. Balogh József Színes virágok pompáznak a Nyíregyházi Közterületfenntartó Vállalat kertjében szabad ég alatt és hangulatos űvegházakban. Hatalmas területet foglalnak el a földből éppencsak kibújt szegfűk, melyek majd Erzsébet-napon kerülnek a pultra. Az elmúlt évben 470 ezer szál termett, az idén mintegy félmillió várható. Az Erzsébetek köszöntésére a szegfű mellett kardvirág és gerbera is lesz. A gerbera a legkeresettebb virágok közé tartozik. Eddig más megyéből érkezett Szabolcsba. Tavaly Nyíregyházán felépült az első gerberaház, s az idén még egyet szeretnének felállítani. A növekvő igényeknek megfelelően pedig legalább még kettőt- hármat. A csodálatos színű, nemes virágok gördülőasztalokon helyezkednek el az üvegházakban. Érdekes és hasznos megoldás, a növények ápolása szempontjából is, hogy a mintegy 30 méter hosszú gördülőasztalon könnyedén elmozdíthatok. így végig, szinte faltól falig szabaddá válik az út. A növények gondozói könnyen hozzáférnek a virágokhoz. Hazánkat is meghódította az új divatirányzat, a szárazkötészet. A közterületfenntartó vállalat szalmarózsát termeszt e célra. A virágokat leszedés után szárítják, és késő ősszel csokrokat, valamint fali, asztali és térkompozíciókat készítenek belőle. A vállalat már évek óta tagja a virágküldő szolgálatnak. Ez lehetővé teszi, hogy az ország távoli részein, illetve külföldön élő rokonainknak, ismerőseinknek virággal kedveskedjünk egy-egv ünnep alkalmából. O. J. Ezután elmélyült kutatásokkal teli dolgos évtizedek következtek. Számos könyv, tanulmány született, melyből néhányat eredetiben láthat a művelődési házban található emlékszobába betérő vendég. Ott vannak folyóiratának, a Cserháti Sándorral együtt szerkesztett Mezőgazdasági Szemlének példányai. A trágyázás alapelveiről írt munkája a korabeli szakmai közvéleményben nagy visszhangot váltott ki. Az agrokémikuS Kosutány az elsők között ismerte fel a mezőgazdasági iparok fejlesztésének jelentőségét. A mezőgazdasági szesz- gyártás és a malomipar korszerűsítése terén nagy érdemeket szerzett. A filoxéra pusztítása 1890-ben a szőlőre irányította a figyelmét, majd élete legjelentősebb szakaszában a magyar búzafajtákat vonta vegytani vizsgálat alá a „gazda, a molnár és a sütő GYÖNYÖRŰ HOBBY. A Debrecenben élő fiatalasz- szony, Kozárné Szabó Erzsébet műsorvezető nem mindennapos időtöltést választott. A porcelánfesztészet megismerésére vállalkozott — autodidakta módon. Munkái a kávéskészletek, a vázák és más egyedi darabok, a klasszikus porcelánfestészet hagyományait őrzik. Honismeret Nyírlugoson Kosutány emlékezete A név — Kosutány Tamás — ma már keveset mond. Méltatlanul merült feledésbe a nyírlugosi születésű mező- gazdasági szakíró, agrokémi- kus. A lelkes lokálpatrióták egy csoportja Fekete József tanár vezetésével a hiányos emlékezetet akarta kiigazítani, amikor kitartó gyűjtőmunka után 1979 augusztusában emlékszobát avattak. Az azóta is gyarapodó gyűjtemény a Nyírlugosról elindult mezőgazdász életútját mutatja be, 1848. március 7- én született. Szatmáron járt gimnáziumba, majd a keszthelyi felsőbb mezőgazdasági tanintézetben és a pesti egyetemen folytatta tanulmányait. 1872-ben a magyaróvári mezőgazdasági tanintézetben kapott állást. A mezőgazdasági kémia és a mezőgazdasági iparok vegytanának előadója lett. A szerény kiállítást nézegetve azt is megtudjuk, hogy Kosutány 1873-ban a lipcsei egyetemen szerezte meg doktori diplomáját. szempontjából.” A még élő Kosutány-utódoktól kapott családi fényképek teszik szemléletessé a kicsiny kiállítást. Az emlékszoba létrehozói nem tekintik befejezettnek a munkát. A Kosutány-emlék-' anyag állandó gyarapításán túl tervezik egy helytörténeti, helyismereti szoba berendezését. Ebben a Nyírlugosra és környékére jellemző gazdasági eszközöket, tárgyi emlékeket* helyeznének el. Otthont találnának benne a népi hagyományt ápoló szövők, fafaragók. Ha mindez megvalósul, akkor már méltó körülmények között fogadhatják a dél-nyírségi táj múltjára kíváncsi országjárókat. R. G. Két ipartörténeti értékű i malom van megyénkben, s , érdekes, hogy mindkettő * Szatmárban. Egyik a híres s túristvándi vízimalom, a } másik a nem kevésbé nevelj zetes tarpai szárazmalom. 5 Mindkettő helyreállítására ] jelentős összeget fordítottak I az elmúlt évek során. A tar- \ paira a műemléki felügyelj lőség 660 ezer forintot, a I megyei tanács 1 milliót, a 3 tarpai tanács 100 ezret, míg | a Szabolcs megyei Gabona- I forgalmi és Malomipari Vál- “ la lat 900 ezer forintot adott, i A vállalat több éven kereszti tül ugyancsak több milliót áldozott a túristvándi vízimalom helyreállítására is, : hogy gyönyörködésére szolgáljon a hazai és külhoni turistáknak. Az ipartörténeti értékű malmokat felújításuk óta a Szabolcs megyei Gabonafor- gaimi és Malomipari Vállalat üzemelteti. Marosi Ká- ■ roly a vállalat igazgatója elmondta, nagy a látogatottságuk, s erről a vendégkönyvek tanúskodnak. Ha a turisták üzemelés közben kivágják látni, hogyan is működik a vízimalom, ak- 3 kor az ott szolgálatot telje- ■, sítő nyugdíjas molnár Bak . Sándor bácsi bemutatja. Felhúzza a zsilipeket és megforgatja a kerekeket. A túristvándi vízimalom. Nagy mestere e műnek, hiszen félszáz esztendeje dolgozik a malomban. A vállalat filmet is készíttetett a túristvándi vízimalomról, s a vállalat életéről, s ha vendég érkezik megyénkbe be is mutatják részére. Csupán azért nem szerepel e filmen a tarpai szárazmalom, mert akkor még a helyreállításán dolgozták. De a tarpai malom idegenvezetője is szakavatott. Demeter Mihály bácsi nyugdíjas molnár évtizedeket töltött a szakmában. A vállalat igazgatója elmondta, hogy Túristvándiban a vízimalom szomszédságába vendégház építését tervezik az elkövetkező években. Szép tervet dédelgetnek a vállalatnál. Megkezdték a malomipari emlékek, régi eszközök, hengerszékek, da- ratisztító gépek, egykori felvonók, sziták, malomipari berendezések összegyűjtését a megyében, s Nyírbátorban az összegyűjtés, rendszerezés után egy malomipari történeti múzeumot kívánnak létrehozni, s majd az érdeklődők előtt felavatod. (farkas) Vendégház az istvándi malomnál ? felfrissített rendezési terv Szárazkötészet és virágposta Ä tárgyalóteremből
