Kelet-Magyarország, 1982. július (42. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-29 / 176. szám

2 Kelet-Magyarország 1982. július 29. MUZSIKA, TÁNC Koncertnapló A Musica Antiqua Hungarica neve magas szintű produkciót jelez. Sajnos, július 23-i nyíregyházi műso­rukról nem beszélhetünk felső fokon. Műsorválasztásuk sike­res volt, átfogó képet kaptunk Európa középko­ri és reneszánsz zenéjé­ről. Az emlékezetes szá­mok jnuzikálisan kidol­gozottak, stílusosak vol­tak, többször is elkápráz­tatták a közönséget. Az együttes tagjainak fele azonban nem tudta a számok sorrendjét. Közös énekléseiknél egy-két „kórustag” csak imitálta az éneklést, a kottát búj­va. A harsonaduót ütem­kihagyással adták elő. Nem mindig sikerült az együttesnek a műveket pontosan, egyszerre kez­deni. A törzscsapat-zenekar meghívott muzsikusokkal bővült, s úgy véljük, a műsor egésze ezért nem volt élményszerű. Belga balettcsoport nagy sikerű bemutatóját láttuk július 26-án este a nyíregyházi művelődési házban: a neerpelti Imagi Tijl 50 fős amatőr táncegyüttest. Műsoruk megkompo- náltsága Alicia Borghten koreográfusnő, moz^u- latteremtő fantáziájának gazdagságát dicséri. Két­órás műsorukban a köny- nyedebb és fajsúlyosabb hátterű táncok arányosan, kellő időben váltották egymást. Eredeti mozdu­latsorokat, érdekes lépés­kombinációkat alkalmaz­tak Bartók „verbunkos” zenéjére, eltalálva a ma­gyaros karaktert, s a má­sik véglet: a klasszikus táncstílus előkelőségével, Mozart zenei elképzelései­vel is azonosultak. Humo­ros, szórakoztató és tech­nikailag magas szintű tán­caikból nem hiányoztak a dzsesszes elemek sem, di­namikus lendülettel ra­gadták magukkal a kö­zönséget. A finálé „Him­nusza” a föld minden ter­mészetéért és életéért szólt. Hazánkban most járnak először, több városunk­ban felléptek a KÓTA vendégeiként, útjuk végén pedig kiránduláson is­merkednek meg megyénk nevezetességeivel. Bíró Éva A KRASZNA ELŐTT MEGÁLLÍTOTTÁK Szalmagáttal a pakura ellen A pakura sötét színű, ne­hezen folyó anyag. Kenőolaj előállításán kívül tüzelőszer­nek használják. Fűtőérteke kb. 10 ezer kcal/kilognamm. Többek között pakurával fűti a Szabolcs-Szatmár megyei Távhőszolgáltató Vállalat mátészalkai üzemegységének a kazánjait. A tüzelőanyagot a kazánháztól nem messze, két darab 500 köbméteres tartályban tárolják. Július 17-én este a telepen szolgálatot teljesítő műszak­vezető ellenőrzéskor vette észre, hogy a tartályokat kö­rülvevő betonfalon, a kár­mentőn belül a füvet sűrű, fekete massza lepte el. Nyom­ban intézkedett. Értesítette a Felső-tiszai Vízügyi Igaz­gatóság ügyeletét, majd kol­légáival együtt a csatornába csurdogált pakura nyomába eredtek. ITT A TÜKI—II. A Fehérgyarmati Asztalosipari Szövetkezet ÚJ, hí- romrészes szekrénysort készít a Keletszövker, valamint a Skala- Coop üzletei számára. Hanglemez Ha a nyíregyházi Besse­nyei könyvesbolt díjat alapít­hatna a legnépszerűbb hazai könnyűzenészeknek, azt min­den bizonnyal a hajdani „nagy csapatnak”, Szörényi- éknek, illetve az „örökzöld” Fenyő vezette Hungáriának kellene átadnia. örvendetes, hogy sok fiatal nemcsak a könnyűzenét, ha­nem általában a zenét, még­hozzá a jó zenét szereti. így egyre több dzsessz-rock le­mez is elkel. Sőt, mind több fiatal vásárol komolyzenei al­bumokat is. Például kedvel­tek J. S. Bach és Beethoven művei. Márföldi Béla boltvezető elmondta, hogy tavaly 2 mil­lió 400 ezer forint értékű le­mezforgalmat bonyolítottak le. Ez egyharmada á könyv­árusításból származó bevéte­lüknek. A komolyzenei leme­zek keresletét jelentősen nö­veli az ez év szeptemberében is megrendezendő Hungaro­ton hanglemezhetek, számos komolyzenei különlegesség­gel. Utazási csúcs: áprilistól augusztusig Menetjegy, tízezerért 1982 újdonsága: minden szombat szabad. Ezentúl éven­te átlagosan 130 szabadna­punk lesz. Tehát sokkal több idő jut pihenésre, kirándulás­ra, utazásra — ezt a szöveget olvashatjuk a Zrínyi Ilona utca 8. sz. alatti MÁV me­netjegyiroda egyik prospek­tusán. Az iroda 1979. július 2-án nyílt meg, impozáns megjele­nésével, divatos és korszerű berendezéseivel hamar meg­kedveltette magát az utazó- közönséggel. Itt nincs nagy sorban állás, lökdösés, maga a környezet is igényességet követel. A kiszolgálás gyors, a pénztárosok segítőkészek és kedvesek. Bártfai Valéria, személy - pénztáros nyitás óta itt dol­gozik. Tőle érdeklődtünk az utazóközönségről: — Hozzánk bárki betérhet — mondja — jegyet vált itt a 10 éves gyerek épp úgy, mint a 60 éves nagymama. S hogy hová? Belföldre bárhová, aho­vá eljutnak a MÁV szerelvé­nyek: naponta mintegy 2500 személyszállító vonat közle­kedik. — Külföldi jegyeket is kiadunk Angliába, Mongó­liába, éppúgy, mint a szom­szédos Csehszlovákiába. Nyá­ron lényegesen nagyobb a forgalom, mint a többi idő­szakban. Ennek oka, hogy ilyenkor lényegesen több diák utazik, hiszen szünidő van. A csúcsidőszak április köze­pétől augusztus végéig tart. Az idén a legmagasabb havi bevétel júniusban volt — két­szerese a februárinak. A fiatalok belföldön a Ba­latonra, külföldre NDK-ba, és Bulgáriába utaznak legszíve­sebben. Nekünk is jó, hogy az NDK-ba napi kilenc vonat indul, s így szinte mindenki­nek tudunk adni helyjegyet. Várnába, a kedvelt bolgár üdülővárosba sajnos csak egy, — a Pannónia expressz — amelyre a csoportok a jegyek nagy részét már télen lefog­lalják, s így nyáron úgyszól­ván reménytelen a próbálko­zás. Az egyéni utazó talán két hónappal az utazás előtt járhat sikerrel — korán kell szervezni a nyári programot. Vannak különleges kérdé­sek is — folytatja Bártfai Va­léria. Nemrégiben volt -egy férfi, aki egy nyugat-európai körúton vett részt, a Svájc, Franciaország, Spanyolország, vissza Spanyolország, Fran­ciaország, Olaszország, Ju­goszlávia útvonalon. Spanyol- országba még nyolc belföldi utat is kért. Csak a menet­jegye tízezer forintba került, de a jegyek kiadásával sem­mi gond nem volt, néhanap­ján jól is jön egy ilyen „gon- dolkodtatóbb” feladat. — Nagy forgalmat jelente­nek a belföldi jegyek is. Ed­dig kb. 40 ezer helyjegyet ad­tam el —, mondja a pénztá­ros. — Érdekesség, hogy a dohányzó emberek is sok­szor „nemdohányzó” fülkébe kérik a helyjegyet, azt az egy-két cigarettát kint a fo­lyóson szívják el. Sokan azt is kikötik: ablak, vagy ajtó mellé kérik a helyjegyet, amíg van választék, tudjuk teljesí­teni ... Tóth Gábor A telepről csatorna vezet a városon keresztül a Kraszná- ig. Hossza mintegy 1200 mé­ter. A fedett csatornarész a városon kívül nyitott árak­ban folytatódik, így pár perccel a szennyeződés ész­lelése után már ezen a nyitott szakaszon, a távhőszolgáltató állomás tartályaitól 800 mé­terre (!) érték utói a lassan hömpölygő szennyáradatot. A vízügyiek utasítása szerint eljárva azon nyomban szal­mafonatból készített gáttal zárták el a víz tetején ülő pakura útját, majd azt köve­tően megkezdték a szennye­zőanyag eltávolítását. Kétna- pi megfeszített munkával si­került a csatornába jutott 8—10 köbméter pakura nagy részét összegyűjteni. A tar­tályból kifolyt fűtőanyag fe­le a kármentőn belül ma­radt, így annak a szakembe­rek szerint nem kell veszen­dőbe mennie, összegyűjtve újra hasznosítható. Nemúgy a csatornából ki- mericskélt, és a csatomafal- ról földdel együtt eltávolí­tott szennyeződés, melynek értéke 60 ezer forintra tehe­tő. A takarítás tetemes költ­ségeit a vállalat mátészalkai üzemegységének dolgozói vállalták magukra, akik tár­sadalmi munkában, erejüket megfeszítve akadályozták meg, hogy a szennyeződés a Krasznába jutva ott további károkat okozzon. A vállalat vezetői példa­mutató gyorsasággal indítot­tak vizsgálatot a jelentős anyagi kárral is járó ügyben. Az első megállapítások sze­rint a műszakvezető figyel­metlen munkavégzése, mu­lasztása okozta a tüzelő­anyag elfolyását. A műszak­vezető ellen fegyemi eljárást kezdeményeztek. Eddig a szerencsés kime­netelű eset története. Amely szolgál néhány tanulsággal is. Az emberi mulasztáson kívül nem lehet kifogástalan mű­szaki színvonalú az a beren­dezés sem, melynek csapjai, zárjai mindössze az őt kezelő ember feledékenységére van­nak bízva. Kell, hogy legyen ennél sokkal megbízhatóbb technikai megoldás is! Nem megfelelő az ott dol­gozók szerint a telep csator­nahálózata sem. Az, hogy a Krasznába ez­úttal nem jutott, minden bi­zonnyal tömeges halpusztu­lást okozó szennyeződés, csak a véletlenen, s alig pár száz méteren múlott. Egy folyóvíz ezúttal meg­menekült. De csak rajtunk áll, hogy hasonló helyzet leg­közelebb ki se alakulhasson! Csendes Csaba A tárgyalóteremből ,Józanul egy falat kenyér...” Józanul egy falat kenyér — így jellemezte őt a falu rendőre. Lengyel József mezőladányl la­kos ailg töltötte be 18. életévét, de július 12-én már negyedik munkahelyét is ott kívánta hagyni. Édesanyja jó szóval pró­bálta őt munkába küldeni, de nem hallgatott rá. „Elkeseredé­sében” ismerősével egész dél­előtt ivott. A 6—1 deci elfogyasz­tott pálinka nem volt elég, ezért délután 4 óra körül bement a mezőladányi italboltba, ahol it­tassága miatt kiszolgálását meg­tagadták, sőt a bolt vezetője ki­vezettette az utcára. Lengyel József ezt a sérelmet nem tudta elviselni, puszta kéz­zel beverte az ajtó üvegeit. Ép­pen akkor haladt el az italbolt előtt a szolgálatban levő rendőr törzsőrmester, aki felszólította őt, hagyjon fel magatartásával. Lengyel Józsefnek a rendőri fi­gyelmeztetés nem használt, rá­támadt a vele szemben jogszerű­en intézkedő rendőrre, akinek a támadást sikerült állampolgári segítséggel megfékeznie. Az in­tézkedő rendőr Lengyel Józsefet — mert az ablaküveg megvágta a kezét — orvosi vizsgálatra kí­sérte. Az orvosi rendelőben azonban tovább folytatta garázda magatartását. A törzsőrmestert megöléssel fenyegette, az orvosi vizsgálat elől elzárkózott, majd ismét rá­támadt a közelében álló rend­őrre. ököllel az arcába ütött, melyből eredően 8 napon belüli sérülést is szenvedett. A Kisvárdai Járásbíróság dr. Dzvonyár József tanácsa gyorsí­tott eljárással Lengyel Józsefet 1 évi szabadságvesztésre és egy évi közügyektől eltiltásra ítélte, és egyben elrendelte kényszer­gyógyítását is. Szükség volt er­re, hiszen a vádlott az őt meg­vizsgáló szakértőknek is elmond­ta, 16 éves korától fogyaszt alko­holt és kb. egy év óta barátok­kal, haverokkal részegségig ita­lozik. Tudja magáról, ittasan kö­tekedővé válik, emiatt már volt összetűzése a törvénnyel, vere­kedés szabálysértése miatt az elmúlt év nyarán már megbírsá­golta őt a kisvárdai rendőrka­pitányság. Vajon tanul-e a történtekből az életet még csak kóstolgató, a a felnőttkort éppen elérő fiatal­ember? Figyelmeztető kell, hogy legyen az ítélet minden felnőtt számára: ne tűrjék el, akadá­lyozzák meg a tizenévesek al­kalomszerű italozását is, amely egyedüli oka volt ennek az eset­nek is. Dr. Hadnagy Rozália ügyész Cukrászat 3ánkmajtison Hódít a rétes Három évvel ezelőtt Fehér- gyarmatra, vagy Jánkmajtisra kellett utazni Csegöldről, Ro- zsályból, Hermánszegről, s a Jánkmajtisi ÁFÉSZ ellátási körzetébe tartozó többi apró községből az embereknek, ha megkívántak egy kis cukrász- süteményt. Mivel megyénknek ezen a táján is szeretik az édességet, így jó ötlet volt, hogy cukrászatot nyitott Jánk- majtison á fogyasztási szö­vetkezet. A tenyérnyi üzemben né­gyen — két cukrász és két ki­segítő — keveri a krémet, sü­ti, szeleteli a tésztát. Egy hé­ten átlagosan 30—32 féle édes csemege készül itt, a keres­lettől függően egy, vagy két műszakban. Nyáron főleg lin­zerek, torták, vajassütemé­nyek, tepertős pogácsa, réte­sek. Hetente átlagosan ötezer darab. Télen a népszerű kré- mes egészíti ki a sort, amely hetenként mintegy három és fél ezer darabbal növeli meg a termelést. Gyúró-, habverő gép, s tej­színhabfúvó masina köny- nyíti meg az itt dolgozók munkáját. Nagy szükség is van ezekre, hiszen a többi műveletet — kezdve a hozzá­valók kimérésétől a tészták töltésén át a szeletelésig — kézzel történik. Húsz-huszonkét üzletbe jut­nak el az üzem termékei. He­tenként kétszer, hűtőkocsival szállítják ki a süteményeket. Pillanatnyilag legkeresettebb a rétes, amely mákos, diós és túrós töltelékkel készül. (h.) így készül a habroló. Vincze Irma és Iván Árpádné munka közben, a jánkmajtisi cukrászüzemben. (Császár Csaba fel­vétele) ' Tallózás Közgazdasági folyóirata­ink, hetilapjaink rendszere­sen közölnek a vállalatoknál már alkalmazott, a gyakor­latban bevált közhasznú és átvételre alkalmas újításo­kat. Vannak azonban olyan mozgalmak, kezdeményezé­sek is, amelyek a társadalmi élet különböző területein éreztetik kedvező hatásukat és érdemesek az átvételre. 'Ilyeneket gyakran olvasunk a megyei lapok tallózása so­rán. Ezekből teszünk köz­kinccsé most hármat. Szellemi kalandok A pécsi iskolások egy ré­sze a város központi napkö­zis táborában tölti a szünidő egy részét Pellérden. A kas­télypark napközis táborának társszervezője a TIT Bara­nya megyei Szervezete. Ez annyit jelent, hogy minden kedden és pénteken a TIT gondoskodik a programokról. Egy hét rövid vázlata: a kedd délelőtt mindig a ter­mészettudományoké, a dél­után a filmvetítésé, a szerda a kulturális programok nap­ja, ezt csütörtöki kirándulás követi, pénteken pedig lehe­tőség nyílik a játékos nyelv- tanulásra. Néhány példa a program­ból arra, hogy az alsósok természettudományos érdek­lődését milyen témákkal pró­bálják fölkelteni. Vízminta­elemzéssel derítik ki, mi minden van a vízben; vagy például mikroszkopikus vizs­gálattal keresnek választ er­re a kérdésre: mi minden van a körmöd alatt? Együtt építenek telefont, megismer­kednek a repüíőmodellekkel, a fényképezés titkaival, a sárkányépítéssel; környezet- védelmi sétákra indulnak. Mindez csak töredéke a ked­di programoknak. A péntek délelőtti játékos nyelvtanu­lás elsődleges célja, hogy fölkeltse az érdeklődést, im­pulzust adjon; hogy a gyere­kek megismerjék azt az örö­met, amikor egy-két szót már megértenek valamilyen más nyelven. Városképmentő fiatalok Néhány hete olvastuk a hírt a Győri Városi Tanács KISZ-alapszervezetének vá­rosképmentő kezdeményezé­séről. A műszaki osztály fia­tal szakemberei a társosztá­lyokkal közreműködve lelet­mentésbe fogtak, jártukban- keltükben lefényképezik és „leltárba” veszik az értékes, de műemlékileg még nem vé­dett épületelemeket, tartozé­kokat. A Győr-Sopron megyei Tanács Tervező Vállalat fia­taljainak egy része is bekap­csolódott az értékmentés tervszerű folyamatába, a ta­nácsiak felmérését, gyűjte­ményét felhasználva tervezé­si segédletet készítenek majd, amelyben a helyi építészeti megoldásokat, a műemléki és századfordulós épületeleme­ket ábrázolják, hogy a meg­kezdett tömbrekonstrukciók során a legszebb hagyomá­nyokat megőrizhessék. A Föld tüdeje A fák védelmében Székes­fehérvárott a tereken, lige­tekben a következő feliratú táblákat helyezték el: „Egy óra alatt egy autó annyi oxi­gént fogyaszt, amennyit 800 ember lélegezne be. Ez a fa visszatermeli ezt a mennyisé­get!” A másik így érvel: „Egy sugárhajtású repülőgép egy felszálláskor 4600 ember számára szükséges oxigént fogyaszt el, ezt egy 13X13 kilométeres erdő egy nap alatt visszatermeli!” A har­madik tábla pedig így figyel­meztet: „Nem kell gázálarc­ban járnunk az ezredfordu­lón, ha védjük és telepítjük a Föld tüdejét, az erdőket!” (o. sz.)

Next

/
Thumbnails
Contents