Kelet-Magyarország, 1982. július (42. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-28 / 175. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. július 28. Két ház A két ház, jelenleg még papíron létezik, de majdani lakói már biztosak lehetnek abban, hogy emberséges körülmények közé jutnak. A megyei tanács végrehajtó bizottsága Kisvárdának a cigánytelepek felszámolására a hatodik ötéves tervben ötven kedvezményes kölcsön odaítélésére és azok anyagi fedezetére adott lehetőséget. Ezekből építhet új otthont Lakatos Károly és Gábor Gyula, akikről a tanácsi határozat megállapítja, hogy a kölcsön felvételéhez előírt folyamatos munkaviszonnyal és az előírt saját hozzájárulással rendelkeznek. Mindketten öt, illetve hat éve az Öntödei Vállalat kisvárdai gyáregységében dolgoznak. Lakatosék szoba-konyhás lakásban élnek hat kiskorú gyermekükkel, Gáborék hasonló körülmények között élnek három gyermekkel. Ingyenes építési telket kapnak és kedvezményes lakásépítési kölcsönt. Razzia — a környezetért A környezet értékeinek, a közterületeken lévő tárgyak, parkok, játszóterek stb., hathatósabb védelemére rendszeres razziákat tartanak a jövőben a város területén. A város vezető szervei külön csoportot hoztak létre — tagjai rendőrök, önkéntes rendőrök, tanácsi dolgozók, különböző társadalmi aktivisták — akik módszeresen járják majd a város utcáit és megakadályozzák a közterületeken lévő értékek rombolását. A helyszíni bírságolással, súlyosabb esetekben a feljelentéssel is élnek a környezetvédelmi csoport tagjai. A város kilenc arca Rendezési tervhez kérik a lakók véleményét KI* KM Halt A városi tanács vb megbízásából készítette el a város és a hozzátartozó települések rendezési tervét a Kelet-magyarországi Tervező Vállalat debreceni irodája. A rendezést terv, illetve a városépítési koncepció részletesen foglalkozik a város és a környező — Ajak, Anarcs, Dögé, Lövőpetri, Nyírlövő, Pap, Szabolcsveresmart, Szabolcs- báka, Rétközberencs és Kékese — települések fejlesztési lehetőségeivel 2010-ig. Nyit a könyvtár? „Lehet-e egy város könyvtár nélkül?” — tette fel a kérdést levelében Magocsa László a Tompa Mihály utca 4. sz. alól. így ír: „Legutóbb 1981. júliusában felvilágosításként elmondták, hogy átépítik a könyvtárat, így ideiglenesen szünetel az olvasó- szolgálat, s a kölcsönzés egyaránt. Ma pedig, 1982. július 5-én hiába kopogtat a vendég, senki nem nyit ajtót, pedig a bejárat melletti tábla szerinti kiírás alapfán már épp egy órája meg kellett volna, hogy nyissa kapuit a város s egyben a járás nem kevés emberének kultúr- igényét kielégíteni hivatott intézmény. A kapualjban, a boltívek alatt csaknem ugyanolyan elrendezésben, mint egy évvel ezelőtt mindenféle építési anyag hever kusza összevisszaságban. Igaz, hogy egy vadonatúj vas ajtókeret már felkerült a főbejárati ajtó elé, ám arra még mindig ném sok remény van, hogy hamarosan ki is nyissák azt. Arra enged következtetni az a kép is, amely a hátsó bejárati ajtóból tárul a kíváncsiskodó elé; értékesebbnél értékesebb, régi könyvritkaságokkal telezsúfolt raktárhelyiségnek kinevezett szobaféle, porosodó folyóiratok, lehangoló összevisszasága. Meglepő ez az állapot napjainkban, amikor minden hasznosítható ötletre szükségünk van, s amikor akár a megye területén lévő más könyvtárakban is könyvtárközi kölcsönzéssel viszonylag rövid időn belül biztosítják a kívánt külföldi szakirodalmat is. Bízunk abban, hogy az átépítés üteme felgyorsul, s valamilyen áthidaló megoldást alkalmaznak az illetékesek ...” A levél nyomán kértünk választ a városi tanács elnökhelyettesétől. Korábban lapunkban is foglalkoztunk a könyvtári helyzettel. Az épület a rendkívüli belvíz miatt vált , használhatatlanná. Úri Dezső tanácselnök-helyettes elmondta; nem tudtak ideiglenes megoldást találni, bár több variációval is próbálkoztak. Nem tudták elhelyezni a jelentős mennyiségű könyvállományt, így bármennyire fájó is volt az itt élő és könyvszerető embereknek, sort kellett keríteni az épület teljes felújítására. Az elnökhelyettes arról tájékoztatott bennünket, hogy a kényszerű helyzet napokon belül véget ér; augusztus 15-ig a városi tanács költségvetési üzeme befejezi a munkát és a könyvtár ismét fogadja a látogatókat. Egy kicsit az alapterület is nagyobb lesz az eredetinél, mert sikerült egy épületben lévő helyiséget átalakítani és a könyvtár szolgálatába állítani. Reméljük, minden akadály_ elhárul az ígért időpontra a nyitás út- jából. Óvatosságból még oda tettük címünk után a kérdőjelet... A rendezési terv sémája. Ebből a város lakóterületi rendezési tervével, s a javasolt beépítésekkel kívánunk foglalkozni. Reméljük, hogy a város lakói a tanács műszaki osztályán — ahol teljes részletességgel megtekinthetik a tervet — javaslataikat a végleges terv elfogadása előtt minél többen kifejtik. A rendezési terv a várost kilenc területi egységre bontja. Az I. területi egység a városközpont és belváros. A városközpont kialakulóiban van, a jóváhagyott részletes rendezési terv alapján készülnek a tervezett közintézmények és a lakóépületek. A belváros tengelyét képező Lenin utca és attól nyugatra, valamint a Rákóczi Ferenc utca mentén a telkenkénti rehabilitációs átépítés folytatódik. A belváros rekonstrukciója során a többszintes építési forma helyett kis társas- házak és korszerű, csoportos lakóépületek épülhetnek itt a VII—VIII. ötéves tervben. A II. területi egység az északi lakóterület, amely részben üdülés célját szolgáló zöldterület, részben lakóterület. A várkörnyék — a strand, a camping és a sportterület — egybefüggően az üdülést és az idegenforgalmat hivatott elősegíteni. Ennek érdekében egy új 400 személyes camping megépítése, a várkörnyék, már meglévő terv szerinti elhelyezése s a lovasiskola tefületi fejlesztése indokolt. Szükséges továbbá a védőerdők, a parkerdők mielőbbi kialakítása is. A III. területi egység az — északi lakóterület, melyre a családi házas beépítés a jellemző. A lakóterület bővítését északkeleti irányba javasolja a terv. A városközpont közelében korszerű csoportos, a többi részen telkesített családi házas beépítés várható. A IV. területi egység a keleti lakóterület, mely részben lakó-, részben közintézmény- terület. Az itt lévő Bessenyei gimnázium, járási hivatal, piac stb. távlatban is megmaradnak. Ezért a terület helyreállítását a központhoz való kapcsolódás miatt fokozatosan valósítják meg. Az V. területi egység a belváros déli része, a vasútkörnyék. A vasútállomás előtti részen, a Gyár utca és a Dózsa György utca között telkes családi házas beépítés alakult ki, nyugatra laza beépítésű, nagytelkes családi házas beépítésbe megy át. A Gyár utca és a Szamuely utca közötti rész a város legsűrűbben lakott lakóterülete. A VI. területi egység a nyugati lakóterület. Ez a város legnagyobb, összefüggő lakóterülete. E terület családi házas beépítésű, mely továbbra is megmarad. A városiközponthoz és a belvároshoz közelebb eső részeken kis társasházas és korszerű csoportos beépítés az indokolt, amely már meg is kezdődött. A VII. területi egység a déli iparterület, mely részben ipar-, részben lakóterület. A távlatban ez is továbbfejleszthető. A lakóterület családi házas beépítése már megkezdődött, aminek folytatását a tervezet is javasolja. A VIII. területi egység a Hármasát és vidéke. A város leglazább beépítésű, családi házas területe. Beépítése a Dolgozók útja és a vasút területe között megindult. A IX. területi egység a kórház környéke. A terv a kórház környékén szórványosan elhelyezkedő lakóterületek közül csak a Vasvári utca mentén lévő lakótömböt javasolja megtartani. Hosz- szú távon azonban a Vasvári utca folytatásában tervezett új gyűjtőút mentén családi házas beépítést javasolnak a terv készítői, az üzemi védő- távolságok betartásának figyelembevételével. Ez a lakóterület nagy távlatban összekapcsolható a Hármasét környékével, így a vasúttól keletre lévő városrészek egységes egészet alkothatnak. A fejlesztési tervben részletesen foglalkoznak a tervezők a víz- és szennyvízellátás, oktatás és közművelődés, a szociális és egészségügyi ellátás, a közlekedés, az energiaellátás és a hírközlés, az üdülés és az idegenforga- loml s nem utolsósorban a környezetvédelem helyzetének elemzésével, s az ebből, illetve a tervben megjelölt 1995, valamint 2010-ig a fejlesztés lehetőségeivel. A városrendezési elképzelés, a lakosság észrevételeinek figyelembevételével még ez évben a városi tanács elé kerül. Ennek elfogadása után kerül sor a város és a lakóterületek részletes rendezési tervének elkészítésére. Ezt követően az elfogadott építési irányelvek szerint kerülhet sor a város területén építésekre. Vincze Péter Aranymikrofon és várostörténet Ács Zoltán születése helye szerint szombathelyi, iskoláit is ott végezte. Lakhelye szerint debreceni, itt végezte egyetemi tanulmányait történelem—német szakon, s szerzett doktori címet 1979-ben, történelemből. S Szabolcs-Szatmár megyei Múzeumok Igazgatóságának szervezetébe 1978. augusztus 16-án került, mint történész- múzeológus. S azóta a kisvárdai Vármúzeurp igazgatója. Határozott fellépésű s mindig derűs, mosolygós fiatalember. Az elmúlt évben meghirdetett „Riporter kerestetik” győztese, s maradt továbbra is a Vármúzeum igazgatója. Miért? — Izgat a történelem és a múlt. Ittlétem alatt fedeztem fel, hogy jóval izgalmasabb történelme van Kisvárdának, mint Nyíregyházának. A komolyabb történelmi kutatásokkal öt éve jegyeztem el magam, amit az is bizonyít, hogy eddig három kiadvány jelent meg a városról. S most a 80—81-ben, a városban rendezett tudományos ülések anyagait rendezem sajtó alá. Hogyan került a „Riporter kerestetik” mezőnyébe? — Megméretni, s bizonyítani önmagámnak, hogy mire vagyak képes. S kíváncsiságom is hajtott, meg az, hogy éppen Pesten voltam intenzív angol nyelvtanfolyamon. Jelenleg min dolgozik? — A már említett újabb városi kiadványon. A Kossuth Kiadóval szerződés kötelez a „Magyarországi nemzetiségek története” című kiadvány megírására. Nem mondtam le a tv- és a rádiós munkáról sem, de csak mint külsős! Jelenleg egy dokumentumfilm tervezete van elbírálás alatt. S ha lehetőséget kapok, akkor történelmi, néprajzi és szociográfiai műsorokat szeretnék készíteni. S mint a Vármúzeum igazgatója? — Az elmúlt évek alatt a szakszerűtlen tárolás és a hatszori költözés miatt nagy károsodásokat szenvedtek a múzeum tulajdonát képező anyagok. Most is albérletben vagyunk, ideiglenes helyen. Remélhetőleg ez évben elkészül a zsinagóga átalakítása, s végleges, megbecsült helyére kerülnek az értékes történelmi, néprajzi és képzőművészeti anyagok. A várostörténetének még fel nem dolgozott időszakai js foglalkoztatnak. Megérné, ha a városban a történelem iránt érdeklődők is bekapcsolódnának egy-egy rész feldolgozásába, s így hamarabb kész is lenne a város története. Ezzel nagy segítséget adnának a város múltjának jobb megismeréséhez. — A legközelebbi terv: „Vas megye népművészete” címmel egy népművészeti kiállítás rendezése a kórház tanácstermében. S az új múzeum foglalkoztat, a megnyitás — egy kicsit félve és gondolkozva mondja —, talán jövőre. Ahol a legtöbb ügyfél megfordul Anyakönyv, igazolás Nemrég foglalkozott a városi tanács végrehajtó bizottsága az Igazgatási osztály munkájával, ahol a legtöbb ügyfél megfordul. Harmincöt féle feladat tartozik az igazgatási osztály hatáskörébe : anyakönyvi, szabálysértési, gyámügyi, kisajátítási, lakásügyi, helyiséggazdálkodási, népességnyilvántartási, birtok- védelmi, hagyatéki, katonai ügyek intézése. Itt iktatják a tanácshoz érkező ügyiratokat. 1981-ben csaknem 15 ezer ügyirat érkezett, melyből 3709 az igazgatási osztály hatáskörébe tartozott. Az egy ügyintézőre jutó iratok száma a tanácson átlagosan 312 volt tavaly, ám az igazgatási osztály munkatársaira ettől sokkal több, 742 elintézedő ügyirat jutott, s ebben még nincsenek benne a szabálysértési ügyek. A magas ügyirat- és ügyfél- forgalom, az osztályon történt személycserék ellenére — a vb értékelése szerint — nagy erőfeszítésekkel ugyan, de az igazgatási osztály' zömében megfelelt a követelményeknek. Az ügyintézési határidőket általában sikerült megtartaniuk. A hozott határozatok megalapozottságát jelzi, hogy az évi öt fellebbezésből mindössze egyet változtatott meg a másodfokú hatóság. A 30 napon túl jutott ügyek száma 18 volt, amelyre az ügyintézők határidő-hosszabbítást kaptak. Az igazgatási osztály anyakönyvébe 1981-ben 1461 születést, 151 házasságkötést és 326 halálesetet jegyeztek fel. Ezen túl 3128 esetben adtak ki anyakönyvi kivonatot. A népességnyilvántartók 17 514 személyi nyilvántartó lapot kezeltek és egy év alatt csaknem ötezerszer vezették át a megváltozott adatokat. Aprólékos, nagy pontosságot kívánó munka. Az állampolgárok itt kapják meg a legtöbb hatósági igazolást, melyből 50 százalékkal többet, 620-at állítottak ki az osztály munkatársai, melyek 95 százalékát azonnal megkapták. Az oldalt összeállította: PÁLL GÉZA Automata gyöngylámpagyártó gyárában. (E) gépsort helyeztek üzembe a közelmúltban az Izzó kisvárdai
