Kelet-Magyarország, 1982. július (42. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-24 / 172. szám

1982. július 24. KM HÉTVÉGI MELLÉKLET Q SIAILIAIDMCITITIHICIN Vietnami konyha Jogi kérdések Egzotikus ízek, zamatok A távol-keleti baráti ország ét­kezési szokásai kapcsán minde­nekelőtt a rizsről kell szót ejteni, hiszen még napjainkban Is ez a lakosság fő tápláléka; az elfo­gyasztott kalóriamennyiség kö­rülbelül háromnegyed részét ad­ja. Elkészítése egyszerű, ám igen változatos: a vietnami mestersza­kácsok gyűjteményeiben több mint kétezer, rizsből készülő fo­gás szerepel! Említsük meg rög­tön az egyik leghíresebbet, a vietnami holdújév, a tét elma­radhatatlan „kellékét”, a bang trungot (bancsung). A rizsből, némi disznóhúsból és kis zöld­babból álló, négyszögletesre for­mált és pálmalevelekkel burkolt sütemény nagyjából a mi kará­csonyi-újévi bejglink szerepét tölti be. Fél napig főzik, s ez­alatt a hagyományokhoz hűen a családi tűzhely körül összegyűl­ve mesélik el egymásnak a ha­zatérő családtagok az elmúlt év eseményeit. A rizsliszt is fontos eledel. Eb­ből készítik a jellegzetes vegyes, leveses egytálételek tésztaalap­anyagát (erre általában kis da­rabkákat, zöldséget tesznek, majd felöntik a levessel). A legismer­tebb ilyen fogás a pho (fő). A rizslisztet ugyanakkor felhasz­nálják sertés-, bivaly- és halta­karmányként is. Sőt, rizsből fő­zik majdnem valamennyi szeszes italukat. A „Lua moi”-jal, a rizspálinkával minden látogató megismerkedik, az elszántabbak a sum-summal — egyfajta kis­üstivel — is megpróbálkozhatnak. A sokféle déllgyümölcsből a piacokon banán- és ananászhal­mok várják a vásárlókat), kávé­ból, citromból, gyömbérből pe­dig likőrt készítenek. Vietnam tengeri ország. Érthe­tő hát, hogy a hal-, rák-, csiga- és kagylóételek garmadájából válogathatunk. Hanoiban jó né­hány kis családi étkezde üzemel. A „Galambhoz” címzett kínai vendéglőben például angolna- és teknőclevest, békacombot és más ínyencségeket főz a gazda a nyílt tűzhelyen. Az átlagos utcai ki­főzdék persze jóval egyszerűb­bek: egy bambuszkosárban elfér a faszén-tűzhely, a másikban az apró porceláncsészék és a pálci­kák. ízletes étel a bambuszrügy is, különösen levesként, de olaj­ban sütve és kirántva is Legin­kább a spárgára emlékeztet. Amig a hajtások fiatalok, nyer­sen is fogyaszthatók. A lótusz­rügyből levest és édességfélét is készítenek. Az étkezés kissé különbözik a nálunk megszokottól. Egyszerre tálalják fel a különféle fogáso­kat, s a vendégek pálcikákkal szedegetnek tálkáikba. A rizs mellé főtt zöldség dukál — hús ritkán kerül az asztalra. A házi­gazda nemegyszer saját maga szed a jelenlévők tányérjára: ez a vendégszeretet biztos jele. Sz. G. További kedvezmények a gyes-ben Több, mint másfél évtizede van lehetőségük a dolgozó asszo­nyoknak, hogy gyermekeiket há­roméves korukig a nap minden órájában szem előtt tartsák, gon­dozzák, neveljék. Nem kell őket hajnali buszokon, villamosokon távoli bölcsődékbe, „anyahelyet­tesekhez” cipelniük. Fizetés nél­küli szabadságuk nemcsak mun­kaviszonyban eltöltött időnek számít, hanem még segélyt is kapnak azért, hogy anyai hiva­tásuknak élhetnek. A gyermek- gondozási segély jelentős támo­gatás, de a gyakorlat azt bizo­nyítja, hogy ahol a férj kis- vagy közepes keresetű, még inkább ha az anya egyedülálló, anyagi nehézségei támadhatnak a csa- * Iádnak az asszony teljes fizetése nélkül. A kisgyermekes anyák helyzetével kapcsolatos feszültsé­gek azonban nem szűkíthetők le a jövedelem gondjára. Sokan at­tól tartanak, hogy az otthon töl­tött évek során elmaradnak a felgyorsuló szakmai fejlődéstől. A szerkesztőségi postákban levelek tömege tanúskodik arról, milyen szívesen jártak volna be munkahelyükre részmunkaidő­ben vagy vállaltak volna bedol­gozást az asszonyok. Eddig erre lehetőségük nem volt. Bár a ter­melésből hiányzó munkásasszony kezek komoly munkaerőgondo­kat okoztak. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a most elfogadott — és május elsején hatályba lépett — kormányhatározat a munka és a gyermeknevelés egyidejű válla­lására serkent. Az új jogszabály lehetőséget ad arra, hogy az édesanyák a gyermek másfél éves kora után a gyes összegé­nek teljes folyósítása mellett részmunkaidőben — havi átlag­ban napi négyórai — munkát vállalhatnak. Sokáig bombázta az illetékese­ket a sajtó, rádió-televízió a kér­déssel: az apák miért nem ma­radhatnak otthon gyesen. A fő indok az volt (jogosan), hogy az egészen pici gyerekek gondozá­sára az édesanyákat tartották alkalmasabbnak. Az össze-össze- csapódó nézetek vitája eredmé­nyeképpen megszületett a komp­romisszumos megoldás. A csecse­mőket ápolják-gondozzák tovább­ra is az anyák egyéves korukig, de legyen meg a lehetősége a családnak a döntésre: anyagi vagy szakmai szempontból me­lyik házastársnak előnyösebb a gyes. A gyerek egyéves korától az apa is élhessen ezzel a lehe­tőséggel, ha akar. (Nem elha­nyagolható bizonyítéka az egyen­jogúságnak.) Óriási kedvezmény az is, hogy a súlyosan fogyatékos vagy tar­tósan beteg gyermekkel nem há­rom, hanem hatéves korukig ve­hetik igénybe a szülők a gyer­mekgondozási segélyt. A bedolgozók, részmunkaidő­ben foglalkoztatottak, a mező- gazdasági szövetkezeti tagok csa­ládtagjai csak mostantól lesznek jogosultjai a gyesnek, amennyi­ben legalább kilencven napon át (munkamegállapodás alapján) részt vettek a közös tevékeny­ségben. Az új kedvezményezet­tek nemcsak újszülött gyerme­keik után igényelhetik a gyest, hanem már korábban született, hároméves korukat még el nem ért fiúk-lányuk után is, azok harmadik életévének betöltéséig. Mivel a társadalombiztosítási szolgáltatásokat (anyasági segélyt, temetési segélyt) kiterjesztették a kisiparosokra is, sokan most úgy vélik, a gyes is megnyílik számukra. Nos, sem a kisiparo­sok, sem az egyéni gazdálkodók nem jogosultjai továbbra sem a gyesnek. (Ám azt kivételes mél­tányosságból megkaphatják, ha kérelmezik a megyei társadalom- biztosítási igazgatóságokon.) Az egyetemi, főiskolai hallga­tókra sem terjesztették ki a jog­szabályt. Tehát gyes nem jár to­vábbra sem nekik születendő gyermekeik után. de problémá­juk rendezésében más segítségre számíthatnak. És végül a gyermekgondozási segélyre való jogosultság meg­változott feltételéről: eddig a szü­lés napját megelőző tizennyolc hónapon belül egyévi, lagalább hatórás munkaviszony kellett ah­hoz, hogy a jogosultságot meg­szerezzék. Ezután elegendő, ha a dolgozó nőnek a szülés napját megelőző két éven belül kilenc- hónapos, legalább négyórás mun­kaviszonya van. Ez óriási jelen­tőségű a fiatalok esetében, akik gyakran egy-két hónap hiányzó munkaviszony miatt estek el a gyestől, illetve méltányosság gyakorlását kellett kérniük az il­letékesektől. Dr. Kertész Éva Dohányzás és autóvezetés Ausztrál tudósok már évek óta kutatják a dohányzás és az au­tóvezetés eredményessége közöt­ti összefüggést. A kísérletsorozat eredményéből kitűnik, hogy az erős dohányosok nem megbíz­hatók a kocsivezetésben. Azok a gépkocsivezetők, akik naponta átlagosan húsznál több cigaret­tát szívnak el, háromszor annyi szénmonoxidot fogadnak maguk­ba, mint amennyit a tisztának nem mondható nagyvárosi leve­gő tartalmaz. A vérbe is bekerü­lő szénmonoxid rontja a látást, és csökkenti az ítélőképességet, ezek pedig kedvezőtlen helyzetet teremtenek a gépkocsivezetők részére. Rovarcsípés és -szúrás ellátása Megcsípett egy átkozott méh. Feldagadt az arcom... — panaszkodott egyik ismerő­söm, de a szomszéd letorkol­ta: — A méh sohase átkozott és sohase csíp. A méh szúr, és csak azt szúrja meg, aki helytelenül viselkedik! A szomszéd méhesgazda... és az az érdekes, hogy élet- tanilag is igaza van. A rovarok közül csak az csíp, amelyiknek olyan kétpo- fájú, maró szerszámja van, amivel hasítani, tépni, sebez­ni tud. Amelyik fullánkkal támad, vagy védekezik, az nem csíp, hanem szúr, és a fullánk a legtöbbször kisza­kad. Hogy ezt a rovar tud- ja-e, az vitatható, de az bizo­nyos, hogy nem öröm a szá­mára. Meg az sem, hogy ok­talanul támadjon. Ha valaki nyugodtan marad, nem ria- dozik, akkor a legritkább esetben sebez. Tehát nem csíp és nem szúr. Természetesen kivételt képeznek azok a ro­varok, amelyek az áldozat vérével táplálkoznak: a tetű, a bolha, a szúnyog és társaik. A nyár azért veszedelmes, mert ilyenkor több a rovar, és meztelenebb az ember. A vita tehát a méh, a darázs, a szúnyog és nem utolsósor­ban a kullancs körül forog. A méhcsípés nem titkos, nem váratlan. A méhecske már percek óta ott kering az áldozat körül, aki csapkod, kapkod, riadozik, ahelyett, hogy békében maradna, mert a méh magától nem támad, nem szúr, csak akkor támad, ha zavarják, és mivel három­ágú fullánkja végén horgok vannak, a fullánk beszakad a sebbe, és a méregcsatornán át a vörösvértestoldó, vérnyo­máscsökkentő méreg a sebbe kerül, s még egészséges szer­vezetben is duzzanatot, fáj­dalmat, súlyos kellemetlensé­get okoz. Sajnos allergia ese­tén csalánkiütést, légzési za­varokat, hányást, szívdobo­gást és súlyos érzékenység következtében még halált is okozhat. Mindenesetre a ful­lánkot csipesszel el kell tá­volítani. A szúrás helyére ajánlatos szódabikarbónás pé­pet tenni, esetleg bedörzsölni kloroformmal, borogatni hi­deg vízzel, és súlyosabb eset­ben orvosi segítséget kell kérni. Nagyon sokféle méh és igen sok darázsfajta nyaral kör­nyezetünkben, tehát az óva­tosság helyénvaló. Darázs- csípéskor fullánk nincs, ott csak a szúrcsatornát leli a sérült vagy segélynyújtója. De a darázscsípés még a légy­szúrásnál is veszedelmesebb. A maró, csípő rovarok ej­tette sebek általában veszély­telenek, mert méreganyagot nem tartalmaznak, de fájdal­masak. és fertőzés kapui le­hetnek. A marások, csípések helyét fertőtleníteni kell, hogy ne szennyeződjön. Gyakran használt enyhítő szer a kámforhoz hasonló mentol, ami alkoholban ol­dódik, és a hideget érző ide­gekre hatva kellemesen hű­sítő hatású. Felhasználhatók a kölnivizek, az összes fer­tőtlenítő szerek és védőta­paszok a rovarcsípés ellátá­sában. A vérszívó rovarok csípése, • '..ve szúrása a?/ vesze­delmes, mert bet;köz­vetítői lehetnek. A bökőlégy szúrása igen fájdalmas, és helyén sokáig szivárog a vér. Lépfene és gennyedések köz­vetítője lehet. A böglyök az embervért nem szeretik. A te­tű szereti, és ha fertőzött, a kiütéses tifusz közvetítője. A bolha, poloska vért szív, de nem közvetít betegséget, el­lenben a szúnyog fajtája a malária átvivője. No és újab­ban a riadalmat keltő kul­lancs okoz gondot a termé­szetjáróknak és az erdőben ; csatangoló gyermekeknek, ál- ­Hatoknak. $ A kullancs eltávolításával helytelen az, ha valaki a bőr­be fúródó fejről lelógó testet letépi. A kullancsra petróleu­mot, étert, benzint kell csep­penteni, vagy vazelinnal, olajjal, zsírral bekenni, hogy teljesen fedve legyen. így nem kap levegőt, légzőnyílá­sai eldugulnak, és magától kiesik. A kullancs okozta se­bet úgy kell kezelni, mint a többi szúrt, mart, tépett, csí­pett sebzést. ; A kullancs, ha fertőzött, sú­lyos ideggyulladás köz veti- , tője lehet. Még szerencse, hogy fertőzöttsége nem olyan gyakori, mint az a riadalom, amit okozni szokott. A nyári rovarveszedelem komoly megelőzésre kénysze­ríti az embert. Ennek első mozzanata az óvatos figye­lem, amivel a rovarártalom­nak kitett területeken taná­csos viselkedni. A második az, hogy — bármilyen nagy is a meleg és bárhogy süt is a nap — bizonyos helyeken a meztelenkedés nem tanácsos. A harmadik: riasztószerek, folyadékok és kenőcsök hasz­na7.vta, és a negyedik: a nyu- | go út magatartás, ami az I azonnali intézkedés lehetősé- I gét és biztonságát is jelenti. Buga doktor Egészséges, divatos A fatalpú, zárt felsőrésszel ellátott, úgynevezett gyógy papucsok nemcsak a láb egészségét óvják, de divatosak is. Egészséges a viselete, mert a lábujjakat kapaszkodásra, erőkifej­tésre készteti, a talprésze pedig a gyógybetéthez hasonlóan van ki­képezve. Boka- és térdzoknival viselve jól illik a bő szoknyákhoz, a farmernadrághoz és szoknyához, valamint a most divatos sort-, ber- muda-, térd- és répanadrághoz. B. K. Á lakás szépítgetése Á lábápolás fontossága Az arc és a kéz ápolásával egyenrangú fontosságú a legjob­ban megterhelt emberi testrész, a láb ápolása. Leglényegesebb természetesen a tisztaság és a jó cipő biztosítá­sa. A naponta 10—15 perces láb­fürdő kedvezően hat a vérkerin­gésre, és csökkenti a fáradtság érzését. Gyógynövény szaküzlet- tekben, illatszerboltokban kü­lönböző lábsók, gyógyfű-keveré- kek vásárolhatók, de egy marék konyhasóval is hasonló hatást érhetünk el. A lábfürdőt mindig meleg vízzel kezdjük, és hideg víz­zel fejezzük be. Igen üdítő hatású a váltott forró- hideg vizes lábfürdő. Természe­tesen a befejezéshez itt is mindig hideg vizet vegyünk. Nagyon fontos a lábkörmök gondozása. (Tyúkszemek kivá­gásával és a benőtt körmökkel forduljunk pedikűröshöz!) A kö­röm vágása előtt 10—15 percig áztassuk lábfejünket — lehető­leg langyos vízben, amelybe für­dősót is ajánlatos tenni. Kör­meinket körömollóval, köröm- csípő-ollóval vágjuk. A lábkörmök széleit soha­se vágjuk ki, mert akkor „benőnek”. Vágás után reszelővei simítsuk végig a körmöket, így biztos, hogy harisnyánkat nem fogja kitépni. A körmökre ránőtt bőrt se vágjuk le, hanem krémmel egy kissé puhítsuk meg, és tol­juk vissza. Végül krémezzük be, és tornáztassuk lábunkat. A kör­mök vágása általában 8—10 na­ponként szükséges. Sajnos igen gyakori — és egyáltalán nem esztétikus látvány — a gombás lábköröm. Ezért amint észre­vesszük, hogy morzsalékos és sárgás a köröm, forduljunk szak­orvoshoz. A gombásodás megelőzésére nagyon jó hatású az illat­szerboltokban, gyógyszertá­rakban yásárolható MIKO- FEN hintőpor. A lábszáron a bőr általában nagyon száraz, mert ezen a ré­szen kevés a faggyúmirigy. Fon­tos tehát, hogy a napi lábszár­masszázs után — melyet min­dig a test irányába végzünk — alaposan krémezzük be a lábszá­runkat. A láb ápolásához tartozik a pihentetés is. Aki egész nap magas sarkú cipőben jár, az legalább ott­hon viseljen egészen lapos sarkú papucsot vagy cipőt, ez fordítva is érvé­nyes: aki lapos sarkú cipőt visel napközben, munkahelyén, leg­alább a házicipője legyen ma­gasabb sarkú. Kényelmetlen cipőt soha ne viseljünk. Közérzetünket is rontja, azonkívül tyúkszemet, börkeményedést, a lábfejen víz­hólyagot is okozhat' Gyakori láb­fájással forduljunk szakorvos­hoz, mert lehetséges, hogy betét kell a cipőbe, amivel igen sok bajt megelőzhetünk. Ha jól körülnézünk a lakásban, mindig találunk régen húzódó átrendezési, szépítési, korszerűsí­tési és takarítási tennivalókat. Nyáron, ha összefog a család, közös erővel gyorsan megvaló­síthatók ezek a tervek, amelyek ugyan már régen megfogalma­zott óhajok, de megvalósításuk­ig még nem került sor — leg­többször idő hiányában. Nem arra gondolunk, hogy a nyári szabadság alatt a lakást fordítsuk fel, és bútortologatá­sokkal, takarítással, munkával teljen el a régen várt szabad idő, majd utána halálos fáradtan kezdjük újra a munkát. De ott van a hétvégi két sza­bad nap, amelyet ügyesen ki­használhatunk a lakás szépíté­sére, korszerűbbé tételére. Az el­ső teendő: családi beszélgetés során derüljenek ki az óhajok, ki milyen változtatást szeretne (például tanulóságok: áthelyezé­se, fűszerpolc felszerelése, ková­csoltvas holmik átfestése, köny­vespolcok létesítése, régi búto­rok áthúzása tapétával stb.) Ha a tervek megszületnek, fog­junk hozzá a megvalósításhoz, de úgy, hogy minél rövidebb ideig legyen a lakásban felfor­dulás. Először minden olyan hol­mit vásároljunk meg, amire szükségünk lesz, nehogy munka közben bosszankodjunk hiánya miatt. Ne fordítsuk fel egyszerre az egész lakást, mert akkor min­denki menekülni szeretne hazul­ról, hiszen nincs egy hely. ahol nyugodtan leülhetnének a csa­ládtagok, ha elfáradnak. Inkább módszeresen osszuk be a lakást, és egyszerre csak az egyik ré­szét, majd a következő héten a másik részét rendezzük át. Arra is ügyeljünk, hogy mindig ma­radjon idő a pihenésre, ne le­gyen „hétvégi hajrá”, hanem ki­pihenten kezdjük el hétfőn a •munkát. Ha okosan osztjuk be a lakást, és rendezése nem teheli túl a családtagokat, akkor mindenki örömét leli a rendezgetésben, korszerűsítésben, melynek ered­ményét együtt élvezi az egész család. Az ízlésesen átrendezett, felújított lakás majdnem az új lakásba költözés örömét jelenti. Engedjünk teret a gyermekek okos, ötletgazdag elképzeléseinek is, ne utasítsuk el azzal, hogy te ehhez még kicsi vagy. Ne ront­suk el tervezgető kedvét. A lakásrendezésre, felújításra a nyári időszak a legalkalma­sabb, amikor a bútorok egy ré­szét ki lehet tenni a kertbe, te­raszra, folyosóra. A lakástextí­liák is hamarabb száradnak, a reggel kimosott holmi estére he­lyére kerülhet. Nyáron talán szé­pítőkedvünk is nagyobb, mint az őszi esős vagy zord téli időben. Lehet, hogy a családban élő gyermekek barátai is szívesen segítenek a munka elvégzésében játékból, sportból, vagy talán unalomból. S ha elkészülnek a munkák, meg lehet ünnepelni a gyerekekkel és barátaival vasár­napi fagylaltozással, mozielőadás­sal, vagy kellemes kirándulással, „palacsintazsúrral”. F. K. Helyes testtartás 6. Pihenőszék hátrafelé dőlő üléssel és karfával, a nyak tá­masztását szolgáló magasabb támlával. Kevés berendezési tárggyal ke­rül az ember teste olyan gyako­ri és szoros kapcsolatba, mint az ülőbútorral. Ezért a tervezésnél ma már egyre inkább arra for­dítják a figyelmet, hogy a célnak minél jobban megfeleljen, és a rendeltetésének megfelelő igé­nyeket kielégítse, a megfelelő egészséges testtartást és a ké­nyelmes ülést biztosítsa. Melyek ezek a követelmények? A felső lábszár legyen egész hosszában alátámasztva; a hát alátámasztásával a felső testet olyan helyzetbe kell hozni, hogy a csípő helyzete a legkedvezőbb legyen; a székhátat vízszintes irányba gyenge ívelésben kell kialakítani. Mivel másfajta szék kell az irodai munkához, más az étkezéshez és megint más a pi­henéshez, az a helyes, ha az ülő­bútor kiválasztása ezeknek a szempontoknak figyelembevéte­lével történik. Néhány rajzzal il­lusztrált példa különböző ülőbú­torokra. 1. A gyárban dolgozó munkás ülőhelye a gép vagy műszerasz­tal mellett. 2. Az irodában dolgozó tisztvi­selő, akinek munkája az asztalra hajolással jár. 3. Az étkező ember széke: az ülés magassága'és mélysége egy­forma. 4. Szék az íróasztalnál. (Bár kényelmesebb a karfás megol­dás, mert a vállat pihenteti.) 5. Az olvasószék már nagyobb kényelmet nyújt a törzs és az al­só lábszár teljes pihentetésével.

Next

/
Thumbnails
Contents