Kelet-Magyarország, 1982. július (42. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-24 / 172. szám
4 Kelet-Magyarország 1982. július 24. Kommentár Két lehetőség Bonnban - szerzett értesü- . :sek szerint Schmidt kancellár csütörtökön, San Franciscóban tartott sajtóértekezletén George Schultz, az új amerikai külügyminiszter úgy mutatta be az újságíróknak a bonni kormányfőt, mint személyes jó barátját és „a világ legkiválóbb állam- férfiainak egyikét”. A csütörtöki nap folyamán Helmut Schmidt több alkalommal is támogatásáról biztosította a francia kormányt az amerikai embargó el nárítására hozott döntésében, az esti órákban (középeurópai idő szerint pénteken reggel) pedig egy előadásában arról beszélt, hogy „a Nyugat képtelen egyidejűleg megküzdeni olajárrobbanásokkal és az amerikai költségvetési deficittel, amely indokolatlanul magas kamatlábakkal jár együtt.” Fémeken a vezető lapok kommentárokban foglalkoznak Schmidt és Lambsdorff amerikai útjával. A helyzet komolyságát hangsúlyozva sürgetik az elmérgesedett amerikai—nyugat-európai kapcsolatok sürgős javítását, de ugyanakkor kevés reményt látnak arra, hogy ez a Reagan-kormányzat ideje alatt bekövetkezhet. Ügy tűnik, hogy az amerikai kormány most mindenáron Reagan elnök tekintélyét igyekszik menteni. Több lap aggódik, hogy amennyiben nem enyhül a konok amerikai magatartás, akkor ennek neg tív kihatásai lesznek a nyugati szövetségre. A Frankfurter Rundschau úgy véli, hogy Washington az izolacionizmus új szakaszába lépett, ez azonban már', mint a korábbi idők passzív izolacionizmusa volt. Kér ehetőség maradt: vagy kertelés nélkül megmondani az amerikaiaknak, hogy ha így folytatják, a levegőbe röpítik az Atlanti Szövetséget, vagy tompítani a vitát, remélve, hogy a szövetség fennmarad addig, amíg egy új amerikai kormány megint 180 fokkal meg nem fordítja a kormányrudat — vélekedik a Frankfurter Rundschau. Kérdés, hogy — két lehetőség közül Nyugat-Európa melyiket választja? Kiújultak a harcok Az izraeli légierő pénteken 24 órán belül másodszor bombázta a hat hete bekerített Nyugat-Beirút déli peremvidékét, a repülőtér környékét és a Burzs el-Brazs- neh palesztin menekülttábort. A légitámadást hang- robbanásokkal kísért berepülések, mélyrepülésben végrehajtott szimulált támadások előzték meg. A dél-libanoni Szidon kikötővárosban pénteken az izraeli megszálló hatóságok kijárási tilalmat rendeltek el, miután az éjszaka folyamán palesztin gerillák támadást hajtottak végre az izraeli katonai kormányzó székháza ellen. A támadás során többen megsebesültek. (Folytatás az 1. oldalról) A népi ellenőrök megállapításai között persze nem egy olyan javaslat szerepel, mely igazolja, hogy van még teendő az újítások körül. A vas- és fémipari szövetkezetnél még mindig hosszú az újítások elbírálásának ideje, a megvalósított újításokat pedig nemegyszer érdemes volna átadni hasonló profilban dolgozó vállalatoknak, szövetkezeteknek is. Dicséretes a HAFE nyíregyházi gyárában a munkavédelmi újítások magas száma, ám az elbíráláshoz szükséges idő egy részüknél a kívántnál hosszabb. A Taurus nyíregyházi gyárában a „munkaköri kötelesség” címén elutasított újítások megvalósítására kell nagyobb gondot fordítani. A vizsgálat hatására néhány Nyugat-Beirútban A városba vezető útvonalakat lezárták. Ugyancsak palesztin gerillaakció színhelye volt a Beirút—Damaszkusz útvonalon lévő megszállt Bhamdun település. Abdél Halim Khaddam szíriai külügyminiszter pénteken Damaszkuszban fogadta Philip Habib amerikai különmegbízottat, aki — hírek szerint — arra próbálja rávenni a szíriai vezetést, hogy elutasító álláspontját visszavonva, járuljon hozzá a Nyugat-Beirútban bekerített palesztin gerillák esetleges befogadásához. A találkozó után Hafez Asszad elnök js fogadta az amerikai diplomatát. olyan javaslat is született, melyek megvalósítása minden gazdálkodó egységnél eredményesen szolgálhatja az újítások számának növelését. Így például a népi ellenőrök javasolták, hogy á vállalatok tartsanak évente ötletnapokat, az ötleteket pedig a lehetőségekhez mérten azonnal díjazzák. Hozzanak létre komplex újítóbrigádokat, a műszakiak segítsék a fizikai dolgozók újítási javaslatainak kidolgozását. Nagyobb gondot fordítsanak a propagandamunkára, az újítások ügyintézésének gyorsítására, valamint a szakvéleményezés határidejének rövidítésére is. Újítási versenyekkel, újítóbizottság létrehozásával segítsék az egyre fontosabb, mind nagyobb lehetőségéket magában rejtő mozgalmat, (cs) Franciaország elhatározta, hogy az amerikai tilalom ellenére részt vesz a szibériai gázüzletben. Képünkön: Kelet-Franciaországban már építik a csővezetéket. I. Az emberi jogok körül időről időre visszatérő csata folyik. Aki azt várta, hogy ez a harc lezárul egy-egy elnök vagy kormány távozásával, annak tanulmányoznia kell a harc mélyebb okait: nem szűnik meg a különböző rendszerek versenye, az ideológiák különbözősége. A verseny a tömegek számára jótékony is. Jótékonyabb, mint amikor csak izolációs szembenállás van, vagy amikor a fegyverkezésben versenyeznek. Vannak azonban ennek a" „rendszerverseny”-nek — különösen a propagandaháborúnak — felületességei, torzító hatásai is. Egyszerűsítő, „csatatér”- szemléiet is tapasztalható. Ez csak a szélső ellentéteket nézi, s a másik fél leggyengébb pontjait keresi. A napi sajtó vagy a napi nyilatkozatok ilyenfajta háborújától köny- nyen felületesebbé válnak, torzulnak az ismeretek arról, hogy melyek az elismert emberi jogok, s tulajdonképpen mely jogok listájáról vitatkozunk. Kialakult vagy kialakulóban van ugyanakkor egy kiegyensúlyozottabb megközelítés, amit időnként „emberi jogdiplomáciának” neveznek. Híveinek egy része vállal bizonyos nyílt vitát, más része azt a nyilvánosság előtt minimálisra csökkentené, inkább csak diplomáciai csatornákon folytatná. Tehát e szemlélet hívei is legalább kétfélék, de egyetértenek abban, hogy meg kell találni, illetve őrizni az emberi jogokban a rendszerek közti közös nevezőt is, erőfeszítéseinknek így van értelme. A harmadik megközelítés — amely az emberi jogok és általában a morális tényezők fontosságát, jelentőségét tagadja a nemzetközi kapcsolatok szempontjából —, pusztán hatalmi-stratégiai szemlélet. Ez a megközelítés kizárólag a fegyveres erő és a területi befolyás nagyságának tulajdonít jelentőséget. Következetlenségére mutat, hogy teoretikusan az azóta humanistább nézetű Mor- genthau professzor régebbi munkáira vezethető vissza. Joggal bírálják ezt a koncepciót azzal, hogy még a stratégiai előnyök közül is csak a rövid távúakat biztosítja, mert az érintett, azaz alkuba bocsátott országokban sem veszi tekintetbe a jövő generációk érdekeit. Ráadásul nem számol az emberi tényezővel, a belső, a népi mozgásokkal, megmozdulásokkal; ezért mindig újabb meglepetések érhetik. A szocialista országokban is — bár más ismeretelméleti talajon — vannak különböző hangsúlyokat használók, akik a stratégiai erőtényezők, illetve akik a morális, emberi tényezők fontosságát helyezik előtérbe. Hivatalos és többségi nézetté azonban a pusztán hatalmi-stratégiai, az amorális megközelítés sehol sem vált, ez nem fér ösz- sze a szocializmus ideológiájával. A szocialista országokban a most fejlődő politikatudománynak még feladata kimutatni, hogy nemcsak az ideológiai célok, hanem a politika racionalitása, hatékonysága szempontjából is különösen fontosak a morális tényezők a nemzetközi kapcsolatokban. Feladat például feldolgozni, hogy mit jelentett, s miért volt éles Lenin vitája a „kispolgári moralistákkal, demokratákkal” egy meghatározott időszakban, és hogyan fejlődtek mindazoknak, mind pedig Leninnek a nézetei más időszakokban. Az éles szavak abból származtak, hogy átmenetileg — más tényezőkkel összejátszva — a wilso- nisták elvont, morális mércéikkel a fiatal szovjet államnak kárt is okoztak. Már néhány évvel később azonban Lenin és Csicserin maguk mutattak rá, hogy a másik táborból még mindig a moralista demokraták azok, akik közelebb állnak a haladás táborához, mint a cinikus hatalompolitikusok. A szocialista országok tehát az emberi jogok „csatatér-megközelítését sem tehetik magukévá, hiszen történetileg ezt többnyire az ő lejáratásukra használták fel. Ugyanakkor a támadások haA kikötő szíve — a medence. Déli oldalán láthatjuk a raktárakat és az árumozgatási terület egy részét. A szakértők azt állítják — s a gyakorlat is bizonyítja —, hogy a vízi szállítás a legolcsóbb, gyakran a legelőnyösebb, s néhány esetben — rendkívül nagyméretű gyártmányok szállításánál — pótolhatatlan. Ez is magyarázza, hogy a Duna, mely Európa második leghosszabb folyója, egyre inkább az érdeklődés középpontjába kerül. A tervek, változások Pozsony szerepét is fokozzák. A nagy tengeri hajókat, s vontató uszályokat itt kisebbekre lehet cserélni, a pozsonyi kikötő tehát amolyan „rendező pályaudvar”-féle lesz. A régi kikötő kibővítése szóba se jöhetett — hiszen már amúgy is gátolta a város fejlesztését. Az új kikötő helyéül a Pozsony peremövezetében lévő Pálenisko városrészt választották. A nemrégiben még csendes, kertes környék a felismerhetetlensé- gig megváltozott, ma már inkább hatalmas hangyabolyra emlékeztet Az új kikötő hatvanhektárnyi területen épül, szíve — egy hatalmas medence — 700 méter hosszú és 180 méter széles. A tervek szerint tására átmenetileg működik olyan effektus, hogy a megtámadott is kénytelen napi felületességgel válaszolni, átvenni a leegyszerűsíthető módszereket, amiből a szemlélő sohasem fogja megtudni az emberi jogok valóban teljes és kiegyensúlyozott listáját. A szocialista országokban jó esélye van az „emberi jogdiplomácia” megközelítésnek, méghozzá nem az ideológiai vita mellőzésével, hanem a rendszerek közti világméretű verseny szem előtt tartásával. A lélektani, manipulációs háború helyett tehát az emberi jog-diplomácia és a verseny koncepcióinak együttes létezése az, ami egészségesnek látszik. Ehhez azonban szükség van nemcsak az eltérésekre, hanem a jogok közösen elfogadott, kompromisszumos listájára, bizonyos közösen elfogadott prioritásokra. Ezek körvonalazódni kezdtek még a hidegháború kezdetének idejére létrejött Egyetemes Nyilatkozatban, kicsit általános fogalmazásé ajánlások formájában, de a hatvanas években megszülettek kidolgozottabb formában, a Polgári és Politikai Jogok, valamint a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában; E kettő már jogilag kötelező szerződés, 1976 óta érvényben vannak és gondosabb, kiegyensúlyozottabb fogalma- zásúak. Ha nem is tökéletesek, létezik bizonyos ellenőrzési-végrehajtási mechanizmusuk is. (Folytatjuk) két 300 tonnás darut is felállítanak. Ezzel rakják majd fel a Plzenben és Ostravában gyártott atomerőmű-berendezések nehéz alkatrészeit. Külön szint szolgál majd a konténerrakodásra. Nyitott raktárterületnek 39 ezer négyzetméternyi helyet szánnak, 35 kilométer hosszú vasúti vágány hálózza be a területet. A kikötőn átívelő autópálya vasúti híd. Tények, adatok Mérlegen a katonai erők A béke megőrzése a mai nemzetközi politikában a kérdések kérdése. Hiszen mindenki előtt világossá vált, hogy a békének nincs alternatívája; a másik póluson ma már nem egyszerűen a háború áll, hanem az emberi civilizáció lerombolása, sőt, a földi élet megsemmisülése. E felismerésből fakad az a széles körű, világméretű érdeklődés, amely a leszerelés felé fordul, s az a törekvés, hogy világosan felismerjék, valójában kik és honnan fenyegetik a bé- Jkét. A Zrínyi Katonai Kiadó és a Kossuth Kiadó közös munkájaként a közelmúltban jelent meg magyar nyelven egy szovjet szerzői kollektíva világszerte feltűnést keltő műye, a Honnan fenyegetik a békét? című kötet. Ez a fényképekkel, térképekkel és {különböző ábrákkal gazdagon illusztrált kiadvány tulajdonképpen vitairatnak is tekinthető az elmúlt évben az USA-ban nyilvánosságra hozott Pentagon-tanulmányra. (Címe: The Soviet .Military Power, vagyis „A Szovjet katonai erő”) A csaknem százoldalas amerikai propagandabrosúra tele van a fegyverkezés igazolására szolgáló dezinformációkkal. A szinte túltengő imformáí- cióbőség ellenére azonban egyetlen adat sincs benne az Egyesüti Államok és a NATO fegyveres erőiről, ezzel szemben a szovjet kiadvány — az adott területek leghozzáértőbb szakembereinek közreműködésével — hiteles összehasonlító tényeket sorakoztat fel. Az illetékes szovjet szervek által összeállított könyv sokoldalúan, a témában nem járatos olvasók számára is közérthetően elemzi az USA fegyveres erőinek jelenlegi helyeztét, fejlesztésének irányait, hadiiparát és katonai gépezetének más fontosabb összetevőit. Világosan kitűnik belőle, hogy a Reágan-admi- nisztráció programját minden tekintetben a katonai erőfölényre való törekvés jellemzi. Az album alakú könyv tényszerű adatokkal veszi számba: mi áll ma egymással szemben a katonai potenciál vonatkozásában, milyenek a katonai erőviszonyok, milyen irányzatok jelentkeznek a világpolitikában. A tanulmánykötet — hitelt érdemlő nyugati források alapján — bizonyítja be, hogy semmi alapja sincs a Szovjetunió állítólagos katonai túlsúlyára és az Egyesült Államok „lemaradására” hivatkozó állításoknak.' o. sz. CSEHSZLOVÁKIA Az új pozsonyi kikötő
