Kelet-Magyarország, 1982. július (42. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-22 / 170. szám
2 Keiet-Magyarocszág 1982. július 22. /--------------------------------------------------------------------------------\ Biztonságosabb közlekedést! Augusztus; baleset-elhárítási hónap Szabolcs-Szatmár megye közlekedésbiztonsági helyzete 1982 első felében kedvezőtlenül alakult: közútjainkon 365 baleset történt, s ez 8,63 százalékkal több, mint az elmúlt fél évben. A balesetek közül a halálos 26-ról 30-ra, a "könnyű sérüléses 137- ről 169-re emelkedett, a súlyos sérüléses balesetek kisebb mértékben — 173- ról 166-ra — csökkentek. E kedvezőtlen helyzet többnyire a járművezetők 'hibáira, alkalmazkodó képességének hiányosságaira, figyelmetlenségre vezethető vissza. A főbb baleseti okok közé tartozik megyeszerte az elsőbbségi ■jog meg nem adása, a szabálytalan kanyarodás és előzés, a gyalogosok többsége vigyázatlan, hirtelen úttestre lépéssel, álló ■jármű vagy oszlop előtt való figyelmetlen áthaladással követtek el személyi sérüléses balesetet okozó közlekedési vétséget. A balesetek 83 százalékát járművezetők, 17 százalékát gyalogosok •okozták. Igen magas a kerékpárosok baleseti aránya is. A kétkerekű járművek használói között különösen sok a túl fiatal és a túl idős személy, akiknek közlekedési ismerete hiányos, alkalmazkodó készségük alatta van a közlekedési színvonalnak. A balesetek okozói közül különösen súlyosan büntetjük azokat a gátlástalanul felelőtlen embereket, akik szeszes italtól befolyásolt állapotban vezetnek járműveket. Ök rendkívül nagy veszélyt jelentenek a közúti közlekedésre. A hatóságok fokozott szigora és a rendszeres ellenőrzések ellenére az alkohol 95 balesetnél szerepelt mellékokként. V _________________ Az ittasan balesetet okozók között a leggyakrabban a magán gépkocsivezetők szerepelnek. Az évszakok változásával, a nyári melegben, a téli hidegben éjjel-nappal úton levő „hivatásos” gépkocsi- vezetők döntő többsége megértette, hogy aki vezet, ne igyon, aki ivott, ne vezessen. A magánautósoknál ezen a területen évek óta nincs javulás. El kellene érni, hogy ezt a cselekedetet ne tekintsék „bocsánatos bűnnek”, hanem a társadalom minden tagja ítélje el az agresz- szív magatartást tanúsító járművezetőket, gyalogosokat. E szomorú statisztika megváltoztatása, a közúti közlekedés biztonságának növelése, a közlekedési •balesetek számának csökkentése, a gyermekek és idős embertársaink fokozottabb védelme érdekében a Szabolcs megyei Közlekedésbiztonsági Tanács, valamint a Volán 5. sz. Vállalat Forgalom- biztonsági Tanácsa felhívással fordul megyénk valamennyi közlekedőjéhez, hogy 1982 augusztusát nyilvánítsuk közúti balesetelhárítási hónappá. A felhívás célja, hogy fokozottabban tegyünk meg mindent a közlekedési szabályok maradéktalan megtartásáért, a balesetek megelőzéséért, a biztonságos közlekedésért. Kérjük megyénk minden járművezetőjét, gyalogosát és utasát, hogy •csatlakozzon a felhíváshoz, közös erővel, összefogással előzzük meg a közúti közlekedési baleseteket, szilárdítsuk megyénk közlekedésbiztonságát. Fülöp János rendőr alezredes az MKBT titkárhelyettese ______ J Diákok, munkában Előnyben a lányok A nyári szünidőt mindenki másképpen tölti el. Vannak diákok, akik szinte állandó jelleggel strandolnak, vannak akik kedvenc hobbijuknak élnek, akik nyári alkalmi munkát vállalnak. A Nyíregyházi Konzervgyárban minden évben sok diák dolgozik. — Az idény elején negyvenegy diák jelentkezett a munkaügyi hivatalnál — mondja Huczikné Pályi Etelka munkaügyi előadó a konzervgyárban. Hozzánk az jöhet dolgozni, aki 14. életévét betöltötte, rendelkezik az iskolalátogatási és a szülői engedéllyel. A diákok is két műszakban dolgoznak, reggel hattól délután kettőig, és délután kettőtől este tízig. Az órabér 12,50 vagy 13,20. Megtudtuk azt is, hogy a nyári diákmunkások nem egy üzemben, külön dolgoznak, hanem az egész gyár területén. Van aki a „főzeléküzemben”, a raktárban, de olyan is akad, aki adminisztráción tölti a munkaidőt. Van egy „szakmai” diákmunkahely is: megnyílt a munkahelyi óvoda, ezzel a dolgozók gyermekeinek nyári elhelyezését oldották meg. Itt is diáklányok dolgoznak, az óvónőképző iskolából jöttek. — Szívesen vesszük fel a mi dolgozóink gyermekeit szünidei munkára — folytatja a munkaügyi osztály képviselője, de ez különösebb előnnyel nem jár. Viszont a lányok valós előnyben vannak a fiúkkal szemben, mert elsősorban őket tudjuk jól beosztani a brigádokba. Szalai Erika — a Kölcsey diákja — aki az adminisztráción dolgozik június 30. óta, így vélekedik: — Nagy kedvvel jöttem dolgozni. Amit keresek, zsebpénz, s nem unatkozom otthon, itt a munkám abból áll, hogy az üzemekből reggelente leadott létszámjelentést egy kartonra felvezetem, s ezt majd a hónap végén ösz- szesítik. Ebből az összesítésből pedig statisztika készül. Távolabbi terveim is vannak: ősszel negyedikes leszek, s ha nem sikerül a felvételim főiskolára, akkor ide szeretnék jönni dolgozni. Itt lehetőséget adnak a továbbtanulásra is. Havasi Csilla és Varadi Katalin szintén itt dolgoznak a gyárban, főzeléküzemben. — A kész befőtteket gúlába rakjuk, üveget mosunk, meggyet válogatunk — mondják. — Kaptunk a gyártól munkaruhát is, ez gumicsizmából, köpenyből, kötényből, fejkendőből és kesztyűből áll. A kesztyűre azért van szükség, mert a befőtt berakás előtt nagyon forró. Ezenkívül kedvezményesen, 9,50 forintért kapunk vállalati ebédjegyet, ha igényeljük. A lányoknak élmény a munka, s az is, hogy a felnőttek közelében maguk is dolgozhatnak. Alakul a véleményük is, mint mondják: az idősebb dolgozók velük szemben nagyon rendesek, segítőkészek és elnézőek. Talán egy idő után még jobb viszony is alakul ki közöttük, mint a diákokkal... Tóth Gábor Ropogós az alagútból Naponta 80 mázsa kenyeret sittnek a Nyíregyházi Sütőipari • Vállalat nagykállói üzemében. Ebből a mennyiségből 30 mázsa 1 kilogrammos kenyeret a megyeszékhelyre szállítanak. Képünkön: Szabó Sándorné szedi ki a ropogós kenyeret az alagntas kemencéből. (G. B.) Fortrantól az aranyleletig Ungvári egyetemisták vendégségben Húsz napot töltött júliusban a nyíregyházi tanárképző főiskolán az Ungvári Állami Egyetem tizennyolc hallgatója és két oktatója. Ezzel egy időben Nyíregyházán tanuló főiskolások vendégeskedhettek a testvérmegye egyetemén. A két oktatási intézmény között állandóan bővülő kulturális kapcsolatok több mint tízévesek. A biológia szokosok cserelátogatása nyitotta 1969-ben a sort, és az idei nyáron a történelem és matematika szakosok következtek. Szakmai gyakorlattal kezdődött a Szovjetunióból érkezett hallgatók programja. A matematikusok a számítás- technikai központban „tanyáztak le”, míg a történelem szakosok múzeumokat, ásatást látogattak sorba. Szemjon Ivan Vasziljevics, az ungvári egyetem matematika tanszékének docense így ösz- szegezte itt-tartózkodásukat: — Tanulságosak voltak a Nyíregyházán töltött napok. Bár bővebben csak a számítóközponttal ismerkedhettünk meg, de ez is igen hasznos volt. Láthattuk, hogy az egyetemünkön használttól eltérő számítógépek kezelését hogyan sajátíttatják el a magyar hallgatókkal, milyen módszerekkel oktatják a számítástechnikát. A most szerzett tapasztalatokat jól tudom majd oktató munkámban hasznosítani. Az ötödéves Zsidik Olga, Dorogi Natalia, Lovász Veronika és Lukács Rita hasonlóan örül, hogy bővült a számítástechnikai „szókincse”. Ugyanis a nyíregyházi főiskola számítógépe más programozási nyelven „ért”, mint ungvári kollégája, ezért a kedvéért új betáplálási módot tanultak meg a szovjet egyetemisták. — Az egyetemen a matematika szakosok mindannyian megismerkednek a számítógéppel, alapvető munkaeszközként kezeljük. Az egyhetes szakmai gyakorlat alatt ezt az új programozási nyelvet is annyira elsajátítottuk, hogy egy egyszerűbb feladatot le tudunk a gépen „futtatni” — mondta Lukács Rita. Természetesen nem minden matematika szakosból lesz programozó matematikus. Többségük tanárként helyezkedik el az egyetem után. Mint majd Dorogi Natalia is. — Ügy gondolom, tanárként is hasznosíthatom a számítástechnikát. Az általános iskolai szakkörökben alapfokon fel lehet kelteni az érdeklődést a kompjuterek iránt. A gyerekek ellátogatnak számítóközpontokba, és egész fiatalon megértik, milyen hasznos segítőtársak lehetnek a mindennapi életben ezek a bonyolult berendezések. A történelem búvárai közben egészen más természetű felfedezéseket tettek. Mareka Nyikoláj, Davidenka Alek- szandr és Takár László, akik két sikeres egyetemi évet tudnak maguk mögött, elmondták, hogy múzeumokban, emlékszobákban találkoztak megyénk múltjával. A tiszalöki régészeti ásatásra is eljutottak. Ott lehettek, amikor az egyik avar előkelőség sírjában aranyleletre bukkantak a Jósa András, Múzeum munkatársai. — Nagy élmény volt — jegyezte meg Takár László. — Régésznek készülök, és még soha nem láttam, hogyan kerülnek felszínre ilyen értékes leletek. Szeretek kutatni, izgat, mit rejt a föld mélye. Ti- szalökön szemtanúja lehettem, hogyan koronázza siker a kitartó munkát. Tervekben bővelkedik a történelem tanszékek kapcsolata. Ilko Vaszil Ivanovics- tól, az ungvári történeti tanszék docensétől megtudtuk, hogy rendszeres az ismeretterjesztő előadások, tudományos dolgozatok cseréje. Közös kötetek is készülnek a két oktatási intézmény tanárainak régészeti és leg- újabbkori tanulmányaiból. Legközelebb ősszel, az októberi forradalom évfordulójának tiszteletére rendezendő tudományos ülésen találkoznak ismét a történészoktatók, -hallgatók. A szakmai tapasztalatgyűjtésen túl országjáráson is részt vettek az ungvári vendégek. Megfordultak a fővárosban és környékén, felkeresték Debrecent, Miskolcot, a híres egri várat. Ha minden látnivalót, élményt számokká alakítva be lehetne programozni a vendéglátó főiskola számítógépébe, bizonyára egyezne a végeredmény e sorok írójának megállapításával: ez a nyár tovább mélyítette, erősítette a szovjet és magyar oktatási intézmények jószomszédi kapcsolatát. Reszler Gábor A tárgyalóteremből KITEKINTÉS Hegyei lapokból Júliusi számaikban a megyei lapok sok érdekes hírt közölnek. Témáik között helyet kapnak az idegenforgalom, a képzőművészet, a turizmus éppúgy, mint az öregek gondozása. Ezekből az írásokból válogattunk. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Érdekes látványosság, vadaskert várja az idei nyaralókat Velencén, az Express ifjúsági és üdülőközpontban. A Bágyom-patak által körülölelt kis szigetre a tábor vezetői vadkacsákat, vadlibákat, fácánokat, pompás tollazatú pávákat, kecses hattyúkat telepítettek, a partoldalban nutriatanyát alakítottak ki, a fák alatt pedig a sziget legújabb lakójának, egy pár hetes őzgidának építettek kuckót. Az állatok etetését, gondozását a velencei-tavi halőrök vállalták, társadalmi munkában. SOMOGYI NÉPLAP Elkészült a kaposvári Do- rottya-ház műemléki helyre- állítását szolgáló kiviteli terv. Az épület műemléki helyreállítása után idegen- forgalmi célokat szolgál. A terv szerint az utcai oldalon — az emeleten és tetőtérben — 64 ágyas turistaszálló, a földszinten utazási iroda és ajándékbolt lesz. A földszint udvari részén — a hangulatos boltívek alatt — sörözőt és játéktermet építenek, a pincében pedig kétpályás automata tekepálya lesz. A ház udvarának is megkapó hangulata van: két hatalmas gesztenyefa tart szinte reggeltől estig kellemes árnyékot. A fák alatt kerthelyiséget nyitnak. Az udvarról fazekasműhelyt és kiállítótermet is megközelíthet a látogató. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ Egyszer elmondták, hogy Hajdúszoboszló a „megye kirakata”. így is van. Jól történt tehát, hogy hozzáértő, lelkes és bátor népművelők 10 esztendeje életre keltették az első képzőművészeti galériát. A városi galériát hármas cél szolgálatába állították. Nem mondva le az alkalmi tárlatokról, főleg a hagyományos és a modern törekvéseket szerepeltették a nézők számára befogadható arányban, továbbá a képzőművészet valamennyi ágának helyet adtak, a szobrászattól a bábkészítésig. Kezdeményezésüket ma már országos becsülés övezi. És méltó folytatása is van. Nemrégen avatták fel Hajdúszoboszlón alighanem az első hazai üdülőgalériát a Barátság üdülőben. (ősz) Álkulccsal az öltözőben Egyáltalán nem illetődött meg a bíróság előtt Márton István 32 éves gávavencsel- lői lakos, de nem is csoda, hiszen többször büntették már meg lopás miatt, s legutóbbi büntetéséből tavaly december 21-én szabadult. A karácsonyt, a szilvesztert természetesen végigcsavarogta és végigitta, aztán jött a január és Márton a változatosság kedvéért ivott és csavargóit tovább. Ehhez azonban pénzre volt szüksége, s úgy gondolta, könnyebb lopással megszerezni, mintha dolgozna. Január 15-én este 8 óra tájban a gumigyár öltözőjében kileste a megfelelő alkalmat és egy öltözőszekrény ajtaját álkulccsal kinyitotta! Egy 3300 forint értékű kabátot talált, amelyben 200 forint is volt, s ezzel ment el a helyszínről. Január 29-én éjszaka a gá- vavencsellői presszóba tört be, ahol a lopással és a rongálással összesen 3000 forint értékű kárt okozott. Bűnlajstromán szerepelt még egy fél liter barackpálinka, amelyet Nyíregyházán, a Toldi utcai ABC-ben rakott zsebre, de az áruház dolgozói tettenérték. Márton Istvánt a Nyíregyházi Járásbíróság dr. Dré- gelyvári Imre tanácsa mint többszörös visszaesőt, két év és két hónap szabadságvesztésre ítélte, 3 évre eltiltotta a közügyektől és kötelezte, hogy az alkoholisták kényszergyógyításának vesse alá magát. Az ítélet jogerős. Vásárban, Baktalóránthfeáoi.