Kelet-Magyarország, 1982. július (42. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-22 / 170. szám

2 Keiet-Magyarocszág 1982. július 22. /--------------------------------------------------------------------------------\ Biztonságosabb közlekedést! Augusztus; baleset-elhárítási hónap Szabolcs-Szatmár megye közlekedésbiztonsági hely­zete 1982 első felében kedvezőtlenül alakult: közútjainkon 365 baleset történt, s ez 8,63 százalék­kal több, mint az elmúlt fél évben. A balesetek kö­zül a halálos 26-ról 30-ra, a "könnyű sérüléses 137- ről 169-re emelkedett, a súlyos sérüléses balesetek kisebb mértékben — 173- ról 166-ra — csökkentek. E kedvezőtlen helyzet többnyire a járművezetők 'hibáira, alkalmazkodó ké­pességének hiányosságai­ra, figyelmetlenségre ve­zethető vissza. A főbb ba­leseti okok közé tartozik megyeszerte az elsőbbségi ■jog meg nem adása, a szabálytalan kanyarodás és előzés, a gyalogosok többsége vigyázatlan, hir­telen úttestre lépéssel, álló ■jármű vagy oszlop előtt való figyelmetlen áthala­dással követtek el szemé­lyi sérüléses balesetet okozó közlekedési vétsé­get. A balesetek 83 száza­lékát járművezetők, 17 százalékát gyalogosok •okozták. Igen magas a kerékpárosok baleseti ará­nya is. A kétkerekű jármű­vek használói között külö­nösen sok a túl fiatal és a túl idős személy, akik­nek közlekedési ismerete hiányos, alkalmazkodó készségük alatta van a közlekedési színvonalnak. A balesetek okozói közül különösen súlyosan bün­tetjük azokat a gátlásta­lanul felelőtlen embereket, akik szeszes italtól befo­lyásolt állapotban vezet­nek járműveket. Ök rend­kívül nagy veszélyt jelen­tenek a közúti közlekedés­re. A hatóságok fokozott szigora és a rendszeres el­lenőrzések ellenére az al­kohol 95 balesetnél szere­pelt mellékokként. V _________________ Az ittasan balesetet oko­zók között a leggyakrab­ban a magán gépkocsive­zetők szerepelnek. Az év­szakok változásával, a nyári melegben, a téli hi­degben éjjel-nappal úton levő „hivatásos” gépkocsi- vezetők döntő többsége megértette, hogy aki ve­zet, ne igyon, aki ivott, ne vezessen. A magánautó­soknál ezen a területen évek óta nincs javulás. El kellene érni, hogy ezt a cselekedetet ne tekintsék „bocsánatos bűnnek”, ha­nem a társadalom minden tagja ítélje el az agresz- szív magatartást tanúsító járművezetőket, gyalogo­sokat. E szomorú statisztika megváltoztatása, a közúti közlekedés biztonságának növelése, a közlekedési •balesetek számának csök­kentése, a gyermekek és idős embertársaink foko­zottabb védelme érdeké­ben a Szabolcs megyei Közlekedésbiztonsági Ta­nács, valamint a Volán 5. sz. Vállalat Forgalom- biztonsági Tanácsa felhí­vással fordul megyénk va­lamennyi közlekedőjéhez, hogy 1982 augusztusát nyilvánítsuk közúti bale­setelhárítási hónappá. A felhívás célja, hogy foko­zottabban tegyünk meg mindent a közlekedési sza­bályok maradéktalan meg­tartásáért, a balesetek megelőzéséért, a biztonsá­gos közlekedésért. Kérjük megyénk min­den járművezetőjét, gya­logosát és utasát, hogy •csatlakozzon a felhívás­hoz, közös erővel, összefo­gással előzzük meg a köz­úti közlekedési balesete­ket, szilárdítsuk megyénk közlekedésbiztonságát. Fülöp János rendőr alezredes az MKBT titkárhelyettese ______ J Diákok, munkában Előnyben a lányok A nyári szünidőt minden­ki másképpen tölti el. Van­nak diákok, akik szinte ál­landó jelleggel strandolnak, vannak akik kedvenc hobbi­juknak élnek, akik nyári al­kalmi munkát vállalnak. A Nyíregyházi Konzervgyár­ban minden évben sok diák dolgozik. — Az idény elején negy­venegy diák jelentkezett a munkaügyi hivatalnál — mondja Huczikné Pályi Etel­ka munkaügyi előadó a kon­zervgyárban. Hozzánk az jö­het dolgozni, aki 14. életévét betöltötte, rendelkezik az is­kolalátogatási és a szülői en­gedéllyel. A diákok is két műszakban dolgoznak, reg­gel hattól délután kettőig, és délután kettőtől este tízig. Az órabér 12,50 vagy 13,20. Megtudtuk azt is, hogy a nyári diákmunkások nem egy üzemben, külön dolgoznak, hanem az egész gyár terüle­tén. Van aki a „főzeléküzem­ben”, a raktárban, de olyan is akad, aki adminisztráción tölti a munkaidőt. Van egy „szakmai” diákmunkahely is: megnyílt a munkahelyi óvo­da, ezzel a dolgozók gyerme­keinek nyári elhelyezését ol­dották meg. Itt is diáklányok dolgoznak, az óvónőképző is­kolából jöttek. — Szívesen vesszük fel a mi dolgozóink gyermekeit szünidei munkára — folytat­ja a munkaügyi osztály kép­viselője, de ez különösebb előnnyel nem jár. Viszont a lányok valós előnyben van­nak a fiúkkal szemben, mert elsősorban őket tudjuk jól beosztani a brigádokba. Szalai Erika — a Kölcsey diákja — aki az adminiszt­ráción dolgozik június 30. óta, így vélekedik: — Nagy kedvvel jöttem dolgozni. Amit keresek, zseb­pénz, s nem unatkozom ott­hon, itt a munkám abból áll, hogy az üzemekből reggelen­te leadott létszámjelentést egy kartonra felvezetem, s ezt majd a hónap végén ösz- szesítik. Ebből az összesítés­ből pedig statisztika készül. Távolabbi terveim is vannak: ősszel negyedikes leszek, s ha nem sikerül a felvételim főiskolára, akkor ide szeret­nék jönni dolgozni. Itt le­hetőséget adnak a továbbta­nulásra is. Havasi Csilla és Varadi Ka­talin szintén itt dolgoznak a gyárban, főzeléküzemben. — A kész befőtteket gúlá­ba rakjuk, üveget mosunk, meggyet válogatunk — mondják. — Kaptunk a gyártól munkaruhát is, ez gumicsizmából, köpenyből, kötényből, fejkendőből és kesztyűből áll. A kesztyűre azért van szükség, mert a befőtt berakás előtt nagyon forró. Ezenkívül kedvezmé­nyesen, 9,50 forintért kapunk vállalati ebédjegyet, ha igé­nyeljük. A lányoknak élmény a munka, s az is, hogy a fel­nőttek közelében maguk is dolgozhatnak. Alakul a vé­leményük is, mint mondják: az idősebb dolgozók velük szemben nagyon rendesek, segítőkészek és elnézőek. Ta­lán egy idő után még jobb viszony is alakul ki közöt­tük, mint a diákokkal... Tóth Gábor Ropogós az alagút­ból Naponta 80 mázsa ke­nyeret sittnek a Nyíregy­házi Sütőipari • Vállalat nagykállói üzemében. Eb­ből a mennyiségből 30 mázsa 1 kilogrammos ke­nyeret a megyeszékhelyre szállítanak. Képünkön: Szabó Sándorné szedi ki a ropogós kenyeret az alagntas kemencéből. (G. B.) Fortrantól az aranyleletig Ungvári egyetemisták vendégségben Húsz napot töltött júliusban a nyíregyházi tanárkép­ző főiskolán az Ungvári Állami Egyetem tizennyolc hallgatója és két oktatója. Ezzel egy időben Nyíregyhá­zán tanuló főiskolások vendégeskedhettek a testvér­megye egyetemén. A két oktatási intézmény között ál­landóan bővülő kulturális kapcsolatok több mint tíz­évesek. A biológia szokosok cserelátogatása nyitotta 1969-ben a sort, és az idei nyáron a történelem és ma­tematika szakosok következtek. Szakmai gyakorlattal kez­dődött a Szovjetunióból ér­kezett hallgatók programja. A matematikusok a számítás- technikai központban „ta­nyáztak le”, míg a történe­lem szakosok múzeumokat, ásatást látogattak sorba. Szemjon Ivan Vasziljevics, az ungvári egyetem matematika tanszékének docense így ösz- szegezte itt-tartózkodásukat: — Tanulságosak voltak a Nyíregyházán töltött napok. Bár bővebben csak a számí­tóközponttal ismerkedhet­tünk meg, de ez is igen hasznos volt. Láthattuk, hogy az egyetemünkön hasz­nálttól eltérő számítógépek kezelését hogyan sajátíttatják el a magyar hallgatókkal, mi­lyen módszerekkel oktatják a számítástechnikát. A most szerzett tapasztalatokat jól tudom majd oktató munkám­ban hasznosítani. Az ötödéves Zsidik Olga, Dorogi Natalia, Lovász Vero­nika és Lukács Rita hasonló­an örül, hogy bővült a szá­mítástechnikai „szókincse”. Ugyanis a nyíregyházi főis­kola számítógépe más prog­ramozási nyelven „ért”, mint ungvári kollégája, ezért a kedvéért új betáplálási mó­dot tanultak meg a szovjet egyetemisták. — Az egyetemen a mate­matika szakosok mindannyi­an megismerkednek a számí­tógéppel, alapvető munka­eszközként kezeljük. Az egy­hetes szakmai gyakorlat alatt ezt az új programozási nyel­vet is annyira elsajátítottuk, hogy egy egyszerűbb felada­tot le tudunk a gépen „fut­tatni” — mondta Lukács Ri­ta. Természetesen nem min­den matematika szakosból lesz programozó matemati­kus. Többségük tanárként helyezkedik el az egyetem után. Mint majd Dorogi Na­talia is. — Ügy gondolom, tanár­ként is hasznosíthatom a számítástechnikát. Az általá­nos iskolai szakkörökben alapfokon fel lehet kelteni az érdeklődést a kompjuterek iránt. A gyerekek ellátogat­nak számítóközpontokba, és egész fiatalon megértik, mi­lyen hasznos segítőtársak le­hetnek a mindennapi életben ezek a bonyolult berendezé­sek. A történelem búvárai köz­ben egészen más természetű felfedezéseket tettek. Mareka Nyikoláj, Davidenka Alek- szandr és Takár László, akik két sikeres egyetemi évet tudnak maguk mögött, el­mondták, hogy múzeumok­ban, emlékszobákban talál­koztak megyénk múltjával. A tiszalöki régészeti ásatásra is eljutottak. Ott lehettek, ami­kor az egyik avar előkelőség sírjában aranyleletre bukkan­tak a Jósa András, Múzeum munkatársai. — Nagy élmény volt — je­gyezte meg Takár László. — Régésznek készülök, és még soha nem láttam, hogyan ke­rülnek felszínre ilyen értékes leletek. Szeretek kutatni, iz­gat, mit rejt a föld mélye. Ti- szalökön szemtanúja lehet­tem, hogyan koronázza siker a kitartó munkát. Tervekben bővelkedik a történelem tanszékek kapcso­lata. Ilko Vaszil Ivanovics- tól, az ungvári történeti tan­szék docensétől megtudtuk, hogy rendszeres az ismeret­terjesztő előadások, tudomá­nyos dolgozatok cseréje. Kö­zös kötetek is készülnek a két oktatási intézmény ta­nárainak régészeti és leg- újabbkori tanulmányaiból. Legközelebb ősszel, az októ­beri forradalom évfordulójá­nak tiszteletére rendezendő tudományos ülésen találkoz­nak ismét a történészokta­tók, -hallgatók. A szakmai tapasztalatgyűj­tésen túl országjáráson is részt vettek az ungvári ven­dégek. Megfordultak a fővá­rosban és környékén, felke­resték Debrecent, Miskolcot, a híres egri várat. Ha min­den látnivalót, élményt szá­mokká alakítva be lehetne programozni a vendéglátó fő­iskola számítógépébe, bizo­nyára egyezne a végered­mény e sorok írójának meg­állapításával: ez a nyár to­vább mélyítette, erősítette a szovjet és magyar oktatási intézmények jószomszédi kap­csolatát. Reszler Gábor A tárgyalóteremből KITEKINTÉS Hegyei lapokból Júliusi számaikban a me­gyei lapok sok érdekes hírt közölnek. Témáik között he­lyet kapnak az idegenforga­lom, a képzőművészet, a turizmus éppúgy, mint az öregek gondozása. Ezekből az írásokból válogattunk. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Érdekes látványosság, va­daskert várja az idei nyaraló­kat Velencén, az Express ifjúsági és üdülőközpontban. A Bágyom-patak által kö­rülölelt kis szigetre a tá­bor vezetői vadkacsákat, vadlibákat, fácánokat, pompás tollazatú pávákat, kecses hattyúkat telepítettek, a partoldalban nutriatanyát alakítottak ki, a fák alatt pe­dig a sziget legújabb lakójá­nak, egy pár hetes őzgidának építettek kuckót. Az állatok etetését, gondozását a velen­cei-tavi halőrök vállalták, társadalmi munkában. SOMOGYI NÉPLAP Elkészült a kaposvári Do- rottya-ház műemléki helyre- állítását szolgáló kiviteli terv. Az épület műemléki helyreállítása után idegen- forgalmi célokat szolgál. A terv szerint az utcai oldalon — az emeleten és tetőtérben — 64 ágyas turistaszálló, a földszinten utazási iroda és ajándékbolt lesz. A földszint udvari részén — a hangula­tos boltívek alatt — sörözőt és játéktermet építenek, a pincében pedig kétpályás au­tomata tekepálya lesz. A ház udvarának is megkapó han­gulata van: két hatalmas gesztenyefa tart szinte reg­geltől estig kellemes árnyé­kot. A fák alatt kerthelyisé­get nyitnak. Az udvarról fa­zekasműhelyt és kiállítóter­met is megközelíthet a láto­gató. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ Egyszer elmondták, hogy Hajdúszoboszló a „megye ki­rakata”. így is van. Jól tör­tént tehát, hogy hozzáértő, lelkes és bátor népművelők 10 esztendeje életre keltették az első képzőművészeti galé­riát. A városi galériát hár­mas cél szolgálatába állítot­ták. Nem mondva le az al­kalmi tárlatokról, főleg a hagyományos és a modern törekvéseket szerepeltették a nézők számára befogadható arányban, továbbá a képző­művészet valamennyi ágának helyet adtak, a szobrászattól a bábkészítésig. Kezdemé­nyezésüket ma már országos becsülés övezi. És méltó foly­tatása is van. Nemrégen avat­ták fel Hajdúszoboszlón alig­hanem az első hazai üdülő­galériát a Barátság üdülőben. (ősz) Álkulccsal az öltözőben Egyáltalán nem illetődött meg a bíróság előtt Márton István 32 éves gávavencsel- lői lakos, de nem is csoda, hiszen többször büntették már meg lopás miatt, s leg­utóbbi büntetéséből tavaly december 21-én szabadult. A karácsonyt, a szilvesztert ter­mészetesen végigcsavarogta és végigitta, aztán jött a ja­nuár és Márton a változatos­ság kedvéért ivott és csa­vargóit tovább. Ehhez azonban pénzre volt szüksége, s úgy gondolta, könnyebb lopással megszerez­ni, mintha dolgozna. Január 15-én este 8 óra tájban a gumigyár öltözőjében kileste a megfelelő alkalmat és egy öltözőszekrény ajtaját ál­kulccsal kinyitotta! Egy 3300 forint értékű kabátot talált, amelyben 200 forint is volt, s ezzel ment el a helyszínről. Január 29-én éjszaka a gá- vavencsellői presszóba tört be, ahol a lopással és a ron­gálással összesen 3000 forint értékű kárt okozott. Bűnlajst­román szerepelt még egy fél liter barackpálinka, amelyet Nyíregyházán, a Toldi utcai ABC-ben rakott zsebre, de az áruház dolgozói tettenérték. Márton Istvánt a Nyíregy­házi Járásbíróság dr. Dré- gelyvári Imre tanácsa mint többszörös visszaesőt, két év és két hónap szabadságvesz­tésre ítélte, 3 évre eltiltotta a közügyektől és kötelezte, hogy az alkoholisták kény­szergyógyításának vesse alá magát. Az ítélet jogerős. Vásárban, Baktalóránthfeáoi.

Next

/
Thumbnails
Contents