Kelet-Magyarország, 1982. július (42. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-22 / 170. szám

Gondolat A kérdés költőinek tű­nik: ki gondolkod­jon az ipari szövet­kezetekben? Természete­sen a vezetőtől a munkásig, az egyszerű tagig minden­kinek nemcsak jogában áll a közösség érdekében használni a fejét, hanem adott esetben éppen a jó ötlet, a jobbító javaslat szükséges ahhoz, hogy megújuljon a termelés, ja­vuljon a minőség, kedve­zőbb legyen a szövetkezet helyzete. Nyilvánvaló, hogy a gondolkodó munkás és ve­zető nem ritka holló a szö­vetkezetek háza táján sem. Bőven akadhatnak olya­nok, akik újításon törik a fejüket, a gyakorlatban alkalmaznak egy-egy jó ötletet. Meglehet, hogy en­nek „mindössze” az admi­nisztrálásával van baj, amikor a legutóbbi . sta­tisztika azt mutatta, hogy csak 11 olyan ipari szövet­kezet van a megyében, ahol újítást adak be. Szó se róla, a szám nagyon elszomorító, hiszen a szö­vetkezetek negyedét sem teszi ki. S még rosszabb a kép, ha tudjuk, hogy jó­formán csak a gépiparban dolgozó szövetkezeteknél akad olyan javaslat, amelynek a megvalósítása hasznot hoz a közösségnek és az újítónak egyaránt. Pedig az építőknél, a tex­tileseknél, cipősöknél is akad jó néhány munkafo­lyamat, amin változtatni lehetne, ami a termelés javítását szolgálná. Ha az okot ismerjük, ükkor valószínűleg könnyű a gyógymódot is megál­lapítani. A recept egysze­rű: az eddiginél sokkal jobban oda kell figyelni az ipari szövetkeztekben az újító tevékenységre. A megyei szövetség mellett működő bizottságok a ma­guk eszközeivel szintén se­gíthetik ezt. S a fontossá­gát sem abban érdemes keresni, hogy ezentúl jobb lesz a statisztika. S akkal inkább arra szükséges gondolni, hogy a nehezebb gazdálkodási körülmények között csakis a gondolko­dó ember, a helyi alkotó energia hozhat olyan eredményt, amivel ver­senyben lehet maradni. L. B. V ________________________y XXXIX. évfolyam, 170. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1982. július 22., csütörtök Magyar—máltai tárgyalások Kádár János fogadta Dom Mintoff-ot Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerdán délelőtt a KB székházában fogadta a hazánkban tartózkodó Dom Mintoff-ot, a Máltai Köztár­saság miniszterelnökét, a Máltai Munkáspárt főtitká­rát, valamint a kíséretében levő Wistin Abela, minisz­terelnök-helyettest és Mau­rice Lubranot, a Budapestre akkreditált máltai nagyköve­tet A szívélyes légkörű talál­kozón véleménycserére ke­rült sor a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseiről, to­vábbá a Magyar Népköztársa­ság és a Máltai Köztársaság közötti kapcsolatok további fejlesztésének lehetőségeiről. A nap folyamán Lázár György, a Minisztertanács el­nöke a Parlamentben fogadta Dorn Mintoff-ot, a Máltai Köztársaság rmniszterelnökét. Dorn Mintoff, a Máltai Köztársaság miniszterelnöke, a Máltai Munkáspárt főtitká­ra és a kíséretében lévő sze­mélyiségek szerdán elutaztak Budapestről. Kádár János, az MSZMP KB első titkára kedden fogadta Dom Mintoff-ot Megalakult a megyei fogyasztói tanács Ülést tartott a népfront megyei elnöksége Július 21-én ülést tartott Nyíregyházán a Hazafias Nép­front megyei elnöksége. Elsőként a testület beszámolót hall­gatott meg a tiszavasvári területi bizzottság munkájáról, amelynek vonzáskörzetébe tíz település tartozik, ahol meg­közelítőleg 65 ezer állampolgár él. A területi bizottság elsőd­leges feladata Tiszavasvári nagyközség népfrontmozgal­mi munkájának irányítása és a vonzáskörzethez tartozó nagyközségi, községi nép­frontbizottságok munkájá­nak ségítése, az önállóság tiszteletben tartása mellett. A testületi üléseken, helyi fórumokon rendszeresen is­mertetik a nagyközségi ta­nács és az üzemek céljait. A lakosság észrevételeit, javas­latait gondosan összegyűjtik és eljuttatják az illetékes szervekhez intézkedés, illet­ve megválaszolás végett. A nagyközségi tanáccsal meg­szervezték a „Mindenki egy napot Tiszavasváriért” társa­dalmi munkaakciót, mely­nek eredményeként a váro­sok és a nagyközségek kate­góriájában a III. helyet érde­melték ki. Az egy lakosra át­lagosan jutó társadalmi mun­ka értéke 584 forint volt 4981-ben. A továbbiakban arra tö­rekszenek, hogy erősödjön a tanács önkormányzati, nép- képviseleti jellege, javuljon a kapcsolat a lakossággal, korszerűsödjön a tanácsi igazgatási munka, gyorsul­jon az ügyintézés, csökken­jen a bürokrácia. Segítik a tankötelezettségi törvény végrehajtását is, külön is fi­gyelmet fordítanak a cigány- gyermekek óvodai, iskola­előkészítő tevékenységére, társadalmi munkák szervezé­sével támogatják az óvodai hálózat bővítését. A népfront megyei elnök­sége ezután a kistelepülések lakosságának ellátásával fog­lalkozott. Kiemelték; tovább szükséges javítani az alapel­látást, az egyenlőtlenségek megszüntetését. Megvitatták és jóváhagyták az elnökség második félévi munkatervét is. Ennek alapján napirendre tűzik a szocialista életmód és a közélet fejlesztésének népfrontmozgalmi feladatait, különös tekintettel a lakóte­lepekre és a kistelepülések­be. Megvitatják a népfront­MtorKtk versenyben Nagyszerű ütemben halad a búza aratása, a kánikulai idő minden erő bevetését le­hetővé teszi. Ahol elhaladtak már a kombájnok, és a szal­mát is letakarították, ott már „ég a napmelegtől” — a ko­pár tarló, hamar szárad a talaj kőkeménnyé. A torzsák, mint megannyi szívószál, az alsóbb rétegeket sikkasztják. Egy nap annyi nedvesség tá­vozik ilyenkor a talajból, amennyit csak egy kisebb eső pótolhatna. A sokáig lezárat­lanul maradt tarlón még a következő év termésére is rányomja a bélyegét, nem beszélve a nagyobb energiá­val, és rosszabb minőségben mozgalom tennivalóit az if­júság közösségi nevelésében, foglalkoznak a magánerős lakásépítés helyzetével és a továbbfejlesztés lehetőségei­vel megyénkben. A prog­ramban kaptak helyet az or­szággyűlési képviselők és ta­nácstagok választókerületi munkájának segítése, az ok­tatáspolitikai határozat meg­valósulásának megyei ta­pasztalatainak értékelése és más időszerű néplrontpoliti- kai feladatok. Tájékoztatót hallgatott meg az elnökség o mezőgazdasági célú tartós földhasználatról. Ezt követően a megyei el­nökség jóváhagyta a fogyasz­tók megyei tanácsának meg­alakítását, melynek elnöke Szendrei István, titkára Ne­mes András lett. Két szak- bizottság is alakult a fo­gyasztói érdekvédelem segí­tésére, a kereskedelmi és szolgáltatási szakbizottság. A megyei fogyasztási tanács szeptemberben tartja ülését, ahol kidolgozzák a legfonto­sabb tennivalókat. A nép­front megyei elnöksége vé­gül az augusztus 20-i ünnep­ségek politikai előkészítésé­vel foglalkozott. A Szamos menti Állami Tan­gazdaságból Mikes György (a képen középen) indult a ver­senyen. Kollégáival a baráz­dafal minőségét vizsgálják. (Cs.) végezhető talajmunkáról. Nagyon fontos tehát a ta­lajművelés mielőbbi megkez­dése a kalászosok után. Ha nincs gép, vagy csak kevés van, egy tárcsázás is elzárja a párolgás apró vezetékeit. Mégis az aláforgatás, a tarló­hántás éri a legtöbbet, mert a növényi maradványok bomlása megkezdődik, és a magágykészítésig be is feje­ződik, vagyis beérik a talaj. A jó szántás a többi talaj­művelet alapja. Ha rosszul sikerül, szinte helyrehozha­tatlan. A nagy szántótrakto­rok elterjedésével megvál­toztak a műszaki fogások, ami új feladatok elé állítot­ta az erőgépvezetőket. Hogy le tudják mérni munkájuk értékét, évről évre szántóver­senyeket rendeznek. Így van ez a bábolnai Iparszerű Ku­koricatermelési Rendszer­ben is, amelynek taggazdasá­gaiból a napokban a Tisza- löki Állami Gazdaságba jöt­tek el három megye — Bor­sod, Hajdú, Szabolcs — traktorosai tudásukat össze­mérni. Kissé magas volt a tarló a megdőlt búza miatt, de a verseny nyertesei bebizonyí­tották, hogy azt is alá lehet forgatni. És bizony előfor­dult kanyargó barázda, szal­mától szőrös szántás is. „El­követőik” hasznos tapasztala­tokkal tértek haza. A kategó­riagyőztesek Bábolnán orszá­gos vetélkedőn vesznek részt, és lehet, hogy köztük van az ottani első helyezett, aki a KGST-versenyen indulhat. A legjobb szabolcsi a keddi ver­senyen Kiss Zoltán, a tisza- dadai Kossuth Tsz fiatal MTZ-vezetője volt. A 25 éven felüliek között Nagy István (tiszavasvári Munka Tsz) Rá- ba-Steigerrel a második he­lyen végzett. Ajtók, ablakok fémből A Fémmunkás Vállalat balkányi üzemében jól felszerszámozott szalago­kon készülnek az ipari ajtók és ablakok. A szé­riatípusokon kívül egyedi megrendeléseket is telje­sítenek, így alkalmazkod­nak a piaci igényekhez. Képeinken: 1. Pneumati­kus köszörűkkel munkál­ják meg a hegesztési felü­leteket. 2. Utolsó művelet a zárószerkezet-felszerelés (Jávor László felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents