Kelet-Magyarország, 1982. július (42. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-21 / 169. szám

2 Kelet-Magyarország 1982. július 21. Százezer kötet NAPIRENDEN AZ ELLÁTÁS Több mint 91 ezer kötet könyvből válogathatnak a városi-járási könyvtárban az érdeklődő olvasók. A gyér­Többet, jobbat kér a vevő mekkönyvtárban 15 ezer, a peremkerületi fiókkönyvtár­ban 16 ezer kötet könyv és összesen mintegy 200 folyó­irat, napilap található. Jel­lemző számadatok: évente 3 és fél ezer olvasó, 30 ezer lá­togató és közel 100 ezres kö­tetforgalom. Névadók A társadgjpk ünnepségeket és szertartásokat szervező iroda az első fél évben mindössze 58 házasságkötés és 21 gyermek névadóünnep­ségén működött közre. Ez nem sok, bár mint elmond­ták, az esküvők „szezonja” ä második fél évre jut. Olyan, mindennapi termé­kek ellátásának javítását is feladatul szabta a tanács, mint a tej és tejtermékek, péksütemények, s felhívta a figyelmet arra is: ha a la­kosság a kilós kenyeret ke­resi, a kereskedelemnek azt nagyobb mértékben kell ren­delni. Az udvariasabb kiszol­gálás ugyancsak a kívánal­mak listáján szerepelt. Tegnapi ülésén a városi ta­nács vb újra napirendre tűz­te ezeket a kérdéseket, s az egyik részterületről, az élel­miszer-ellátás helyzetéről kért beszámolót és választ időszerű kérdésekre Szombati Attila áfész-elnöktől. Nagyon jelentős, miként dolgozik a Mátészalkai ÁFÉSZ Tevékenysége ugyanis nem­csak a városra és a közvet­len környékét jelentő négy városkörnyéki településre, hanem további tíz községre is A várostörténet lapjairól Mátészalkai Újság Ki gondolná, hogy Máté­szalkán 1890-től közel 20 új­ság, folyóirat jelent meg — nyomdai úton? Ezekből mu­tatunk be egyet, mely az el­ső világháború évében indult és a hadicselekmények köz­beszólása szüntette meg. A Mátészalkai Újság már az ötödik vállalkozás volt a he­lyi sajtó történetében; első száma 1914. január 2-án je­lent meg. Felelős szerkesztő­je dr. Bartos Mihály, főszer­kesztő dr. Stein Zsigmond helyi ügyvédek. Kiadóhivata­la Fülep Lajos könyvnyom­dájában volt, aki minden pénteken 8 oldalon jelentette meg a lapot. Társadalmi he­tilap volt, egyben a máté­szalkai járási jegyzői egylet hivatalos lapja. Népszerű le­hetett, hiszen 600 példány­ban jelent meg, az akkori szokásoknak megfelelően elő­fizetéssel, de példányonként 20 fillérért is kapható volt. A felelős szerkesztő „Az iga­zat” című beköszöntő cikké­ben írja: azt szeretnénk, ha a „Mátészalkai Újság egyik alkotórésze lenne annak a nagy és fontos gépezetnek, mely lépésről lépésre viszi előre a haladás útján közsé­günket és a kerületet, szeret­nénk segédkezet nyújtani azoknak, kik bajukban a tár­sadalom segítő kezére szorul­nak, megdicsérni azokat, kik segítő kezüket a szűkölködők felé nyújtják .. A rovatok elég változato­sak voltak: vezércikk, elmél­kedés, versek, széppróza, vi­ta, tanulmány, nyílt tér, szer­kesztői üzenet, és ami elen­gedhetetlen (és jövedelmező!) a hirdetések. Mindezeket fel­kért cikkírók és vidéki tu­dósítók produkálták. Je­gyezzük fel az utókornak né­hány munkatárs nevét: Kathona Géza polg. iskolai igazgató, dr. Rosenberg Ig­nác orvos, Molnár Károly lelkész, dr. Glatter A. Béla nagyecsedi orvos, Fazekas Artur, Földes Jenő, Hermann Anna, ifj. Széli Mihály, Si- monyi Zoltán stb. (Többen használtak álnevet, betűje­let.) A Mátészalkai Újság rövid fennállása idején jelentetett meg néhány harcos cikket, ezért is érdemes megemlé­kezni róla. Sajnos, a július 24-én megjelenő 30. számmal megszűnt létezni. A háború forgószele elvitte a szerkesz­tőt és lapot egyaránt. Ma már csak sajtótörténeti érde­kesség. (nyéki) Életveszély miatt Bezárták az ifjúsági házat Meghatározatlan időre be­zárt a mátészalkai úttörő- és ifjúsági ház. A többszörösen átalakított épület életveszé­lyessé vált. A mátészalkai fi­atalság szórakozásának és művelődésének kedvelt bázi­sa egyelőre beszünteti tevé­kenységét; a foglalkozásokat és rendezvényeket a művelő­dési központban, illetve a Pe­tőfi téri klubkönyvtárban, a tanév megkezdése után az iskolákban tartják meg. Az ifjúsági házban lévő ifjúsági könyvtár egyelőre szünetelteti tevékenységét. Az ellátás kulcsfontosságú kérdés egy város életében; ezért értékelik rendszeresen Mátészalkán is a kereskedelem munkáját. Szatmárban (az ál lami kiskereskedelem jelenléte mellett) alapvető az áfészek munkája. Három éve (amikor a tanács Mátészalkán értékelte az ellátást), lapunkban is . tudósítottunk az akkor meghatározott legfontosabb felada­tokról: javítani szükséges az olcsó és közepes áru termékek választékát, a mirelit és félk ész termékek, a zöldség, gyü­mölcs kínálatát. kiterjed, főképpen az élelmi­szer-ruházat és a vegyesipar­cikk szakmába tartozó, árufé­leségekből. A vélemény alapvetően jó: Mátészalka üzleteiben jól le­het vásárolni, a kereskedelmi hálózatot rendszeresen bő­vítik, számos új kezdeménye­zés is megfigyelhető. Máté­szalkán a Kraszna Áruház, az öt ABC, a 27 élelmiszer- és 9 vegyesiparcikk-bolt jó fel­tételeket teremt. Az áfész rangsorol is: a városi nagy ABC-áruházak és a falvak nagy vegyesbolt­jai (amelyek a forgalom meg­határozó részét képviselik), nagyobb mennyiséget kapnak a keresett árukból, s az újonnan megjelenő cikkek is itt kaphatók először. A ki­sebb élelmiszerboltokban főképpen a lakosság számára alapvető, napi cikkek kínála­tát igyekeznek megfelelő színvonalon tartani. A korábbi igényeknek ele­get téve, az áfész számotte­vő mértékben javította a tej- és tejtermék-, kenyér- és pék­sütemény-ellátást. A megfo­galmazott igények reálisak voltak; ezt jelzi, hogy az új termékeket a lakosság hamar megkedvelte, s például az ízesített joghurtfélékből olyan nagy az igény, hogy a tejipar nem tud elegendő mennyisé­get szállítani. A sütőipar al­kalmazkodott a változó igé­nyekhez: egy kilogrammos rozsláng, kukoricás- és bur­gonyáskenyeret is kellő mennyiségben szállít. Javult az együttműködés (és egyben a bolti kínálat) mélyhűtött és fagyasztott ba- romfikból, s az új terméke­ket a lakosság is kezdi meg­kedvelni. Az újabb keletű gondok: esetenként az olcsóbb húsrészekből az ipar keveseb­bet szállít a megrendeltnél. A zöldség-gyümölcs ellátás­ban kedvezően hatott a több­féle forrásból történő beszer­zés, a kistételű árufelvásár­lás. Az idei tapasztalatok nagyrészt kedvezőek: kellően választékos volt az ellátás (téli és primőr árukból egy­aránt), de az árak jelentősen növekedtek. A városi tanács vb elisme­réssel szólt a ruházati cikkek kínálatáról. Az áfész áruháza és egy-két nagyobb üzlete még a kisszériás modellekből is ajánlani tud, ehhez a Skála-Coop és a közvetlen beszerzések egyaránt hozzá­járulnak. Észrevehető vi­szont, hogy mérséklődik a kereslet, s csak az igazán jó kínálattal lehet a forgalmat szinten tartani vagy növelni. Az áfész jól reagált a ház­táji gazdaságokhoz kapcsoló­dó áruellátásra: műtrágyát, kisgépet, szerszámokat jó készlettel kínálnak, s ez meg is látszik a forgalmon. A vb — miközben elisme­réssel szólt az eredmények­ről —, néhány újabb feladat­ra is felhívta a figyelmet. Változatlanul igény az udva­rias, még figyelmesebb ki­szolgálás, s ezért változatla­nul többet kell tenni. Bővíte­ni szükséges a háztáji és ki­segítő gazdaságok által igé­nyelt gépek, alkatrészek vá­lasztékát, s fontos, hogy a nö­vényvédő szerekből, műtrá­gyákból kisebb csomagokban is vásárolhassanak. Figyelemre méltó, hogy az áfész tevékenységének két területe bíráló hangvétellel került a vb elé: egyértelmű ugyanis, hogy javítani szük­séges a felvásárlás feltétel- rendszerét, sőt azt is megfo­galmazták, hogy esetenként (ahol tartósan problémák vannak) határozottabban kell személycseréket is végrehaj­tani. Méretében kisebb jelen­tőségű ugyan, de (főképpen nyáron) sok embert érint és ezért fontos: javítani szüksé­ges a fürdő területén az ol­csóbb ételek kínálatát (lán- gos, tej, tejtermék). A vb beszámoló feletti vi­tája is jelezte: különösen fon­tos kérdésekről van szó; az ellátás mindannyiunkat érint, minősége napokra sem rosz- szabbodhat, mi több: a jó eredményeket nap mint nap tovább szükséges fokozni. Lovarda Egy évvel ezelőtt a városi tanács kezdeményezésére, a járás tíz termelőszövetkezete lovasiskolát alapított*a vá­rosban. A lehetőség adott volt. A helyi termelőszövet­kezet üresen álló bikaistálló­ja és a mellette lévő lapos legelő, a „bordáncs” ideális környezetet biztosított a sportlovaglás kialakítására. Kovács Imre tsz-nyugdíjas, a lovarda gyakorlati oktatója mondja: — Tulajdonképpen még az első lépéseknél tartunk. Hi­vatalosan nem is kaptuk még meg az iskolai nevet. Állat- állományunk tizenhat darab­ból áll. — Mátészalka környékén a sportlovaglás újszerű. Meg­szokták, megismerték már a helybeliek? — A város jelentős közép­fokú oktatási intézményekkel rendelkezik. Elsősorban ezekre a fiatalokra számí­tunk, de sokan jönnek ,a gyá­rakból, termelőszövetkeze­tekből is, akik munka után szívesen lovagolnak egy-két órát. — Kik és milyen feltéte­lekkel vehetnek részt a sportkör munkájában? — Kétszáz forint tagsági díj befizetése ellenében min­denki lovagolhat, aki az álla­tot szereti, attól nem fél, és a lóval gondosan bánik. Természetesen a lovaglás megkezdése előtt mindenki­nek kötelező a szükséges el­méleti és gyakorlati ismere­tek elsajátítása. Ebben a sportoló megismerkedik az Hangverseny Mátészalkán. (Szilvássy Lajos felvétele.) Á NEB megvizsgálta Jobb egészségügyi ellátás Mátészalka város és a má­tészalkai járás egészségügyi ellátásáról végzett vizsgála­tot a városi-járási népi ellen­őrzési bizottság. Arra keres­tek választ, hogy az egész­ségügyi intézmények integrá­ciója, kialakított működési rendje milyen hatással van a gyógyító munkára. A vizs­gálatban 32 népi ellenőr vett részt. Általánosságban megálla­pítható — írja a jelentés —, hogy Mátészalka város terü­letén az ellátás színvonala emelkedett, a szakrendelése­ket kórházi gyakorlattal is rendelkező orvosok folytat­ják. Az integráció elősegíti az orvosok szakmai fejlődé­sét és hozzájárul a szakmai együttműködés rendszeressé válásához. Szorosabb lett a különböző szakterületek kö­zötti kapcsolat. Biztosítottak az együttműködő intézmé­nyek (rendelőintézet, kórház, körzetek stb.) működési fel­tételei. Egy, az egészségügyi ellá­tásról rendezett ankéton el­hangzott vélemények is iga­zolják, hogy a gyógyítás fel­tételei javultak. A betegek ellátása megfelelő szintű in­tézményekben történik. Az alapellátást a lakosság is megfelelőnek érzi. Többen kifogásolják viszont a beteg­beutalás rendszerét, a terü­leti felosztást. Panaszkodtak a hosszú várakozási időre, Csengerben a gyermekorvos hiányára, Mátészalkán az idegszakorvosi szakrendelés megszüntetésére. Megállapít­ja a jelentés, hogy Mátészal­ka város területén jelentősen javult a gyermekegészségügyi és az üzemi egészségügyi el­látás technikai feltétele. Ugyanakkor azt is, hogy állattal, az állat szerszámai val: kantár, nyereg stb., a szerszámok felszerelésével, a lovaglás alapszabályaival. A lovagláshoz magát az álla­tot is fel kell készíteni, amit Szilágyi Dénes állatorvos vé­gez. Ez három részből áll, aminek első mozzanata a fu­tószárazás, tulajdonképpen az emberi szóhoz, a kézhez való szoktatás. Ezt követi a nyereg alá törés, majd a lovaglás, ügetés és ugratás. — Mint minden sportnak, így a lovaglásnak is a szabad idő hasznos eltöltésén kívül célja a verseny, a versenyek­re való felkészülés. — öt—hét hónap kell ah­hoz, hogy a lovas akaratát a ló teljesíteni tudja. Ha ez meglesz, aztán szeretnénk részt venni a következő te­rületi bajnokságon, a legte­hetségesebb versenyzőinktől már eredményeket is várunk. (bakos) a gyermekegészségügyi és fogászati ellátás nem min­den területen kielégítő. Ja­vasolja Mátészalkán, önálló munkakörben, egy iskolaor­vos foglalkoztatását. Kedve­ző tapasztalatok vannak az üzemorvosok táppénzre vé­teli jogáról. A jelentés több központi intézkedést is javasol. A la­kosság igényeihez mérten bővíteni kellene a fogszak­orvosi képzést. Az egészség- ügyi dolgozók iránti bizalom és tekintélyük növelése érde­kében célszerű lenne jöve­delmi helyzetüket áttekinte­ni, bérezésüket és jutalmazá­sukat ösztönzőbbé tenni. Fon­tos megállapítása a jelentés­nek, hogy az egészségügyi el­látás minden területén csök­kenteni kellene a feleslege­sen jelentkező adminisztráci­ós tevékenységet. A vizsgálatban részt vet­tek a Vöröskereszt és a HNF aktívái is. Az általános meg­állapításokon túl néhány gyakorlati tennivalót is fel­sorol a jegyzőkönyv. A fog­orvosi és az iskolaorvosi el­látás javítását, az üzemorvo­sok táppénzfelvételi jogköré­nek kiterjesztését, a csengeri körzet gyermekszakorvosi el­látásának biztosítását, a járás területén lévő központi kör­zeti ügyeletek személyi és technikai feltételeinek javí­tását. A Volán mátészalkai kiren­deltségét felhívja hogy vizs­gálják meg hogyan lehetne megoldani a fehérgyarmati kórházhoz- -járó betegek kul­turáltabb közlekedtetését. A vizsgálat anyaga 1982. év első öt hónapjára, és az azt megelőző időszakokra vonatkozik. (bartha) Bibliográfia 1926-tól kezdődően nap­jainkig terjedő időszakra összegyűjtötték a Zalka Máté Művelődési Központ és intézményeire vonatko­zó bibliográfiai adatokat a korabeli sajtókiadványok alapján. Különösen je­lentősek az egykori ipa­ros székház építésére és működésére utaló adatok, valamint a jelentősebb színházi esmények idézé­sét feltáró emlékek. Az oldalt összeállította MARIK SÁNDOR

Next

/
Thumbnails
Contents