Kelet-Magyarország, 1982. július (42. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-20 / 168. szám

CSÚCSFORGALOM A STRANDOKON Itt a kánikula! s----------------------------------------\ PATRO V ajha a Gellért Káro- lyoknak és a Bán- fiknak is megada­tott volna az, amit Ispán Imre dömsödi feltaláló él­vez! Mert ő bizalmas és zöld utat kapott találmá­nyának megvalósításához. S vajon, ha az ő sorsa általánossá válna szerte a hazában! Akkor nem hal­iánk oly gyakran meg­keseredett, a hivatalok packázásába belebetege­dett, a néhány illetékes irigységével és önzőségé- vel szembeszállni már képtelen jobbítani, újítani, feltalálni kész és tudó em­berről! Ispán Imre szabadal­maztatott találmánya az új magyar fékbetét-szabá­lyozó Bánfi haj szeszéhez és Gellért sokszögeszter- gályához képest sima, gö­röngymentes utat járt be. Igazi, tenniakaró mene­dzserre- bukkant az Alkotó Ifjúság Egyesülés kollek­tívájában és méltó part­nerre a gyártásra vállal­kozó aranyosapáti Üj Élet Termelőszövetkezet vezetőiben. Számúnkra, a kéleti or­szágrészben élők számára ez utóbbi tény a legfigye­lemreméltóbb. Mert ma­napság még sajnos ritkán tapasztalható sebességű ütemváltásra voltak képe­sek az apátiak; három- milliós összegből nemcsak az új, gyártást elősegítő célszerszámok beszerzé­sére voltak képesek, ha­nem még egy használaton kívüli épületük átalakítá­sát is megoldották a szá­mukra is szűkös forintok­ból... És még csoda sem tör­tént; csak néhány elszánt ember szövetkezett a jóra, arra, hogy bátor kiállással alapozza meg a mezőgaz­dasági üzem biztonságát. Most és itt engedtessék meg, hogy ne térjünk ki bővebben önmagára a ta­lálmányra. Olcsósága, anyagtakarékos használa­ta nagy időveszteségtől mentesíti alkalmazóit, a szervizüzemeket, közleke­dési vállalatokat, autósze­relő kisiparosokat. Mert maga a találmány ezúttal csak másodlagos. Az út, a módszer a figye­lemre méltó. Amit az egyetemek és főiskolák padjaiban talán lehetet­lenség megtanulni, alkal­mazkodni a korunk dik­tálta tempóhoz és követel­ményekhez. s valahogy így válik szimbólummá a Pat- ro: a tenni és min­dig többet tenni akaró, a köz szolgálatára kész és elhivatott szabolcsi szak­ember szimbólumává... k. a. Június 8, Medárd óta, az elmúlt negyven napban az esőé volt a főszerep, az idő­járás alakításában. Mindösz- sze 11 száraz nappal ajándé­kozván meg a szabadságon lévő embereket. Ám a 40. napra úgy látszik Medárd megemberelte magát, s az esős időszak után rekord­meleggel búcsúzott. Szombaton Nyíregyházán 31,6 Celsius-fokot mértek, és vasárnap is 30,8 Celsius-fo­kot mutatott kora délután a hőmérő. Péntek—szombat— vasárnap 36 és fél óra nap­sütésnek örülhettünk. A Szabolcs-Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalat szakembereinek tájékoztatá­sa szerint ki is használtuk a jó időt. Már kora reggel megindult a fürdőzni vágyók áradata a strandokra, s a „roham” napszálltáig tartott. A szombati, közel 7 ezer látogató után vasárnap 11 ezer 100 embert fogadott Nyíregyháza-Sóstón a für­dő. Nem sok ember hiány­zott már, hogy kitegyék a kapukra a „Megtelt” táblát: lévén a strandfürdő befoga­dóképessége 12 ezer fő. Az 1979. január elsején vá­rossá nyilvánított települések fiataljainak negyedik talál­kozóját az idén — Vásáros- namény, Lenti és Körmend után — Fehérgyarmaton ren­dezi meg a KISZ. A szövet­ség városi és járási vezetői július 23-án délután a tiva- dari táborban fogadják a vá­rosok delegációit. A megnyi­tóünnepség a városban lesz. Sokan mentek strandra a megye többi fürdőhelyein is. Kisvárdán és Mátészalkán például vasárnap mintegy négy-négy ezren, Fehérgyar­maton közel kétezren lubic­koltak, és a nagykállói, nyír­bátori strandra is több, mint ezren látogattak. Érezhető volt a kánikula a vízfogyasztás növekedésében is. A vállalat kezelésében lé­vő vízművekből több, mint 70 ezer köbmétert adtak a fogyasztóknak. Ennek a mennyiségnek több, mint a felét, 35 ezer 300 köbmétert a nyíregyháziak fogyasztottak el. A melegrekord ellenére az idei csúcsot változatlanul a június 5-i nap tartja, amikor Nyíregyházán 39 ezer 500 köbméter vizet használtunk fel egyetlen nap alatt, ami 6—8 ezer köbméterrel több az átlagos nyári napi fo­gyasztásnál. Bár a vízelátásban semmi­lyen fennakadás nem volt, gondoljuk meg, mielőtt csap­ból csurgatott vízzel nekilá­tunk dinnyét, vagy épp sört hűteni. Hiszen, így nyáridő­ben a víz, ha lehet, még na­gyobb kincs. Bánjunk vele A megnyitó után az üzemek, intézmények vezetői, fiatal­jai baráti találkozón látják vendégül egy-egy város kül­döttségét. Szombaton délelőtt a környékkel ismerkednek a résztvevők a Fehérgyarmat— Penyige—Tivadar—Szatmár- cseke—Tiszacsécse útvonalon. A szombat délután a spor­té és a kultúráé, a vasárnap pedig a nihenésé takarékosan! (cs) Csúcsforgalom a kisvárdai strandon. (Vlncze) A házigazda: Fehérgyarmat Fiatal városok tapasztalatcseréje Tizedik permetezés A baktalórántházi Dózsa Termelőszövet­kezetben tizedszer permetezik a gyümöl­csöst. Hatalmas beton­kádakból töltik fel víz­zel a gépek tartályait, s ugyanitt keverik hozzá a pontosan ki­mért vegyszereket. (Jávor László felvé­telei) IBRÁNY, DEMECSER, RAKAMAZ 'l'JSZHc.S VU xp. Gyarapodó nagyközségek Ibrányban közel nyolc éve tárgyalta utoljára a tanács a kulturális munkabizottság munkáját Mivel a jelenlegi tanács nem hozott létre kul­turális bizottságot, így több, mint egy fél évig ezen a te­rületen nem működött a spe­ciális tennivalókat ellátó tes­tület. Ez után tartották ala­kuló ülésüket, ahol egyebek között összeállították a mun­katervet is. A közelmúltban két vizsgálatot végeztek. Megállapították, hogy a böl­csőde működéséhez szüksé­ges tárgyi és személyi felté­telek megfelelőek, bár az épület teljes vagy részleges felújítását javasolták a vég­rehajtó bizottságnak. Ugyan­akkor szeretnék, ha a terme­lőüzemek dolgozói a kom­munista műszakok bevételé­ből juttatnának a bölcsődé­nek, játékvásárlás céljára. A Rákóczi Tsz-ben a dol­gozók érdekében hozott mű­velődésügyi, egészségügyi, és munkaügyi jogszabályok vég­rehajtását ellenőrizték. Ezek­nek felelősei rendelkeznek munkaprogrammal, munka­köri leírással, üzemi munka- védelmi szabályzattal. A bi­zottság javasolta az idős téeszjáradékosok fokozottabb anyagi támogatását, továbbá azt, hogy a pótszabadság igényjogosultságának felté­teleit vizsgálják felül. Demecserben a nagyközsé­gi tanács az ÁFÉSZ kereske­delmi tevékenységét vizsgál­ta. Az ÁFÉSZ 1981. évi for­galmának növekedési üteme meghaladta a megyei átla­got. A nagyközség 1980-ban új ABC-áruházat kapott. En­nek eredményeképp javult az áruellátás, s javította a kis­termelők értékesítési lehető­ségeit. Az ÁFÉSZ a terme­lőktől átveszi a szerződéssel lekötött áruféleségeket, ám ezen túlmenően megvásárol­ják azokat a szabadon kínált kis- és nagytételű árut, ame­lyeket zöldségboltjaikban ér­tékesítenek. 1981 januárjában nyílt meg a nagyközségben a Sztár ét­terem, amely elősegítette a kulturáltabb vendéglátást. Korszerűen felszerelt kony­hája biztosítja az ételválasz­ték bővítését, s a községben működő üzemek, intézmé­nyek dolgozóinak meleg étel­lel való ellátását is. A szövetkezet dolgozói fö“ lyamatosan ellenőrzik az élel­miszerboltok előtti szeszes­ital-fogyasztást, ám ennek el­lenére előfordul, hogy a bolt­ból kijőve a vásárlók fel­bontják a palackozott italo­kat és elfogyasztják. A lakossági javító-szolgál­tató és áruszállítási igények kielégítését tűzte napirendre Rakamazon a tanácsi testü­let. A végrehajtó bizottság 1981 júniusában hagyta jóvá az ötéves szolgáltatásfejlesz­tési tervet. Ebben figyelembe vették, hogy Rakamazon kell biztosítani a környező tele­püléseken élő emberek ilyen irányú igényeit is. A nagyközség jelenleg a szolgáltatás tekintetében kö­zepesen ellátottnak mondha­tó. Gond, hogy olyan alapve­tő szakmák képviselői hiá­nyoznak a községből, mint az ács, a víz- és központifűtés- szerelő és asztalos. Nincs megnyugtatóan megoldva — a tanácsrendelet ellenére sem —, az intézményesített szemétszállítás, s gondok van­nak a családi házak szikkasz­tóinak tisztítása körül is. A gondok megoldása érde­kében a legtöbbet az egyik legnagyobb községi szolgálta­tó egység, a RAFAFÉM Szö­vetkezet tehetné, ha a hiány­szakmákban foglalkoztatott dolgozóinak másodállású fog­lalkoztatását engedélyezné. (csendes) Jubilál az orosz nyelvi tábor Trojkákat köszöntöttek Nyíregyházán, az orosz nyelvi diáktábor lakói a hét végén megemlékeztek a tá­boralapítás tizedik évfordu­lójáról. A jubileum jelentő­ségét Szentpéteri Zoltán, a megyei tanács művelődésügyi osztályának munkatársa mél­tatta. Az ünnepségen ott volt a párt, a Hazafias Népfront, és egy MSZBT-tagcsoport képviselője is. Tíz év az oktató-nevelő munkában nem nagy idő. De ha egy évente megismétlődő alkalmi tábort tekintünk, akkor már nagyobb a jelen­tősége. A táborok tíz év előtti szolnoki, tatai és győri megnyitása nagy esemény volt. A szolnoki tábort egy év múlva áttelepítették Nyír­egyházára. Azóta minden évben a Münnich Ferenc Középiskolai Fiúkollégium szolgál három héten át ott­honul a szovjet és a magyar fiataloknak. A foglalkozások trojkák­ban, azaz hármas csoportok­ban — két magyar és egy szovjet fiatal — folynak. A táborban minden évben a magyar harmadikos gimna­zisták és szakközépiskolások százfős csoportja és ötven pedagógiai szakos szovjet hallgató vesz részt. Intenzív nyelvű foglalkozásokon sajá­títják el az iskolában is ta­nult orosz nyelvű anyagot. A tábori életet sport- és kulturális foglalkozások te­szik színessé. A röplabda-, a futball-, az asztalitenisz- és a tollaslabdaversenyek mellett igen jelentősek az orosztea, a szovjet vers, az orosz nép­mesék estjei. A szovjet fia­talok elviszik műsorukat a KISZ-táborba, az MSZBT- tagcsoportokhoz, hogy be­mutathassák a szovjet népek dalait és táncait. A tábor lakói minden évben két-há- rom napos társadalmi mun­kával is hozzájárulnak az or­szágépítő feladatokhoz. E csendes jubileum alka­lom volt arra is, hogy a tá­bort irányító szovjet és ma­gyar pedagógusok számot vessenek elért pedagógiai eredményeiről, és meghatá­rozzák a jövő feladatait. (sigér) XXXIX. évfolyam, 168 szám ÁRA: 1,40 FORINT 1982. július 20., kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents