Kelet-Magyarország, 1982. július (42. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-18 / 167. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. július 18. KILENC TÁRSULAT: EGY SZÍNHÁZ Kisvárda példát mutat Tegnap este Ruzante: Csapodár madárka című népi komédiájának felújított előadásával ismét bemutatkozott a közönségnek a kis- várdai Várszínház nyári társulata. Közben jó kedvvel készülnek a jövő pénteki premierre, Dóczi Lajos—Fényes Szabolcs: Csók című zenés vígjátékával. A tavaly nyáron verbuválódott együttes, élén Halasi Imre művészeti vezetővel, aki mindkét előadás rendezője, immár bizonyította, hogy leleményes, hasznos és nemes volt a helyi népművelők kezdeményezése, s jó helyre tette pénzét a kisváros, amikor ezt az ügyet támogatta. Kisvárda példát mutat a nyári társulat puszta tényével is, megelőzve például Felvételünkön a Csapodár madárka szereplői: Tahi József (Népszínház), Kovács Nóra (Vígszínház), Miké István (Thália Színház), Barbi- nek Péter (Móricz Zsigmond Színház) és Halasi Imre rendező (Jávor L. felv.) Nyíregyházát, melynek gyönyörű szabadtéri színpada is régen kínálná a hasonló lehetőséget. De példaadó az a több éves előkészület is, mellyel e nyári színház működésének feltételeit megteremtették, s közönségét szervezték. Mert, mint azt Pribula László, a művelődési központ •igazgatója — akitől annak idején az a bizonyos „szikra” származott — elmondta, Kisvárda sem a semmiből teremtette meg a nyári színházát. A megyei tanács 1974-es határozata óta, tudatosan átgondolt koncepció alapján készítették évről évre a terveket, s igyekeztek a közönséget megnyerni előbb amatőr csoportok szerepeltetésével, aztán szaktáborok szervezésével, ahová előadónak azokat a szakembereket hívták meg, akikre majdan számítani szerettek volna a színház megalakításánál. Több éves előkészítő munka eredményeként tavaly nyolc taggal megalakult a nyári társulat, melynek most már 23 tagja van, s évad közben kilenc színházban dolgoznak, az ország különböző helyein. A lelkes fiatal rendező, Halasi Imre — egyébként a Szegedi Nemzeti Színház rendezője — tele tervekkel (ezekről lapunk egy későbbi számában közlünk majd interjút) fogott hozzá a második nyár munkájához. A siker jelei máris mutatkoznak — kár, hogy egyelőre csak a megye határain túl — ugyanis több meghívást kaptak a Dunántúlról, az új darabot pedig július 25-én a tévé is felveszi. De mérhető az elismerés más szempontok szerint is. Például azzal, hogy tavaly 37 településről jöttek el megnézni a társulat első produkcióját, s ősszel a művelődési központban is telt házak előtt játszották.----------------------------------j---BREKI ÉS TÁRSAI Beszédes bábok Végy egy színes kartonpapírt, vágj ki belőle egy nagyobb és egy kisebb téglalapot, hajlítsd meg, állítsd össze, tetszés szerint ragassz rá szemet, szájat, fület — s máris kész a bábú. Segítsd bele gyermeked kicsi kezét, s mindjárt ő lesz a nyuszi, a malacka, a kiskacsa, vagy a mesebeli kislány, aki csodálatos kalandok után a bűvös kúthoz érkezik, hogy az igazságra rátaláljon. Mesét mondanak a beszédes bábok az új megyei művelődési ház negyedik szintjén látható kiállításon. Mintha szólna hozzánk a békakirályfi, Mazsola, Breki, meg a kedves kis állatok egész serege. Arról beszélnek, hogy értéktelennek tűnő. hulladékokból, vagy filléres anyagokból is lehet a gyermekeknek kedves játszótársakat fabrikálni, elég hozzá egyetlen szó, a Szeretet. Ez lengi be a kiállítótér bemutatóját, ékesen bizonyítva, hogy a kisgyermekek jó kezekben vannak az óvodákban, mert nevelőik ezernyi apró ötlettel gondoskodnak jó kedvükről, alkotókészségük kibontakoztatásáról, személyiségük sokoldalú fejlesztéséről. Valóban kifogyhatatlan az ötletek tárháza. Tésztaszaggató, fakanál, kukoricacsuhé, rongy, pamut, papír, pingponglabda, gyöngy, egy kiérdemesült zokni megmentett darabja, egy kisseprű — cérna, vagy ragasztó segítségével kedves kis bábokká változnak. Felvonul itt szinte valamennyi nyíregyházi óvoda, s néhány a megye kisebb településeiről is, bemutatva a gyermekintézmények szép törekvését, hogy a bábok segítőtársai az óvónőknek a pedagógiai munkában, a nevelésben. Észrevétlen segítőtársak, hiszen az őszinte gyermek még hisz feltétlenül jóban és rosszban, a bábokkal leküzdi a gonoszt és igazságot szolgáltat a jóknak. Nem volna itt szerencsés egyik óvoda összeállítását sem kiemelni, mivel mindegyiküket a legtisztább szándék vezérelte. Mégis, azoknak a báboknak örültünk a legjobban, melyek a magyar népművészet forrásából táplálkozva elfeledett, ősi anyagokat használnak fel — a nyersvásznat, a kukoricacsu- hét, a csutkát, a fát. be. Részlet a kiállításból (László Gyula felv.) A zajártalom öregít A zajártalom meggyorsítja az öregedés folyamatát — állapították meg a bécsi állatorvostudományi egyetem fiziológiai intézetének tudósai egy hároméves kísérletsorozat során, melyet 600 patkányon végeztek el. Dr. Alfred Kment egyetemi profesz- szor, az intézet igazgatója ezt mondja: „Mivel az öregedés alapfolyamatai a magasabbrendű emlősöknél elvileg azonosak, a kutatási eredményeket óvatosan vonatkoztatni le- 'het az emberre is.” A kísérleti állatokat naponta két órán át hangszórókkal „kezelték”, mégpedig alkalmi program szerint, úgyhogy a patkányok nem tudhatták előre, hogy mikor kezdődik a lárma. A tudósok a vizsgálatok során megállapították, hogy a „zajstressz” súlyos megterhelést jelent, és meggyorsítja az öregedés folyamatát. Gőgös Gúnár, Rolling Stones könyvritkaságok Tripla haszon Fehérgyarmaton Nagy sikerrel rendezte meg az elmúlt napokban az antikvár könyvek kiállítását és vásárát Fehérgyarmaton t a nyíregyházi 431. számú könyvesbolt és a helyi járásivárosi művelődési központ. Az intézmény kiállítótermében tíz napig tartó program mindkét oldalról hasznosnak bizonyult. A részletekről Kóbory Gyulától, a művelődési központ igazgatójától kértünk tájékoztatást. — A könyvvásár két olyan szervezetet hozott közelebb egymáshoz, akiknek egyik alapvető feladatuk a könyv és az olvasás megszerettetése. Az anyagi érdekeltségen túl — mely a régi könyvek vételéből és eladásából származott — a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat antikváriuma igazi ritka példányok felbukkanására számíEgy februári hétvégén három fiatalember találkozik. Dédelgetett tervüket szedik elő újra, s mint már annyiszor, ismét átgondolják. Aztán döntenek: egyletet alapítanak. Még mielőtt bárki hitetlenkedne, előre bocsátom: gittjük és egyleti naplójuk nincs! Van helyette szép szándék és elhatározás: a botanikai egylet működni fog. És Hargitai Ágnes, Papp István meg Bartha Dénes nekilát az alapításnak. Egyikük bölcsész hallgató Debrecenben, másikuk medikus, Bartha Dénes, az egyesület elnöke pedig erdőmérnök. Egyletet még nemigen alapított egyikük sem, legfeljebb csak sejtik, merre induljanak. A bürokrácia útjainak meg járása után, most már kijelenthetik: — A Szabolcs-Szatmár Megyei Botanikai Egylet, alakuló ülését július 23-án, pénteken délután 5 órai kezdettel tartja Nyíregyházán, a művelődési központ 43. számú termében. Szívesen látnak minden érdeklődőt, az egyletbe belépni szándékozó természetkedvelőt. Az alapítók célkitűzése szerint az egylet fő feladata a természet szerete- tére és jobb megismerésére való nevelés lenne. Tervezik, hogy elkészítik a megye területén található védett növények ponttérképét. SzeretVarga Sándor, Varga József, Varga Ferenc, Balogh László és Lakatos Sándor mátészalkai lakosok hulladékgyűjtéssel foglalkoztak. Ki lovasfogattal, ki autóval járta a megyét, így sokszor volt alkalmuk az utak mentén, lévő tsz-telepeken is körülnézni. A múlt év tavaszán a Tüzép-telepen összetalálkoztak Lőrincz Antal 45 éves paposi juhásszal és megegyeztek, hogy ha Vargáéknak sikerül juhot lopni, Lőrincz megveszi tőlük. A birkalopás a múlt év nyarán kezdődött. A három Varga Balogh Lászlóval és Balogh Józseffel a gemzsei tsz ilki juhtelepéről elloptak 15 jerkét, s Varga Bertalan nagydobosi lakosnak adták el. A tsz dolgozói három juhot felismertek, azt visszavitték, de 35 ezer forint káruk még így is maradt. A nyirmadai tsz pusztadobosi telepét két hónapig látogatták rendszeresen, s ez alatt az idő alatt 84 bárányt loptak eí. A nyirgyulaji Petőfi Tsz-nek 14 anyajuha látta .kárát Vargáék mű. ködésének, a tyukodi Kossuth Tsz- től pedig 24 növendék- és 7 szopósbárányt vittek el. Jártak a mátészalkai tsz telepén, ahol 72 ezer forint kárt okoztak, a fábiánházi Kossuth Tsz-től hat anyajuhot loptak, Hodászról 29, Nyirkátáról hat, a jármi Alkotmány T*z paposi telepéről 27 juh tott. A művelődési központ pedig új olvasókra, látogatókra. Mit kerestek a vásárlók? Főleg a felszabadulás előtt kiadott klasszikus szépirodalmat, például Tamási Árontól. A könyvterjesztők a régiségek mellett néhány beszt- szellerrel is jelentkeztek, s amellett kínálták a gyerekek ritkán kapható kötelező olvasmányait is — a Gőgös Gúnárt, az Új vakációt. Gazdára találtak a lemezek és kazetták is, elsősorban a Hungária és a Rolling Stones. — Hasznos és érdekes volt ez a rendezvény — folytatta az igazgató — mert a művelődési központ is nyert, nem csak az antikvárium és a régiségeket kereső gyűjtők. Mi ismét jó néhány látogatót nyertünk. be. nék a megye növényvilágát diaképen megörökíteni. Részt vesznek majd a védett területek felmérésében, javaslatot tesznek ezek gondozására, fejlesztésére. A belépni szándékozók az alakuló ülésen tölthetik ki a belépési nyilatkozatot, s ezt követően kapják meg a tagkönyvet. A tagsági díj, melyből az egylet kiadásait szeretnék fedezni, egy évre 100 forint, tanulóknak, nyugdíjasoknak pedig 50 forint. Készül az egylet jelvénye is: kör szélén futó feliraton az egylet neve olvasható. Közepén a megyében található egyik növényritkaság, a tátogató kökörcsin, alatta felirat, mely négy szóban összegzi céljaikat. CUM NATURA PRO NATURA vagyis A TERMÉSZETTEL A TERMÉSZETÉRT. Lőrincz, Mészáros János vagy Varga nyájába. A birkatolvajok összesen több mint félmillió forint értékű birkát loptak. Szerencsére azonban a kár nagyobbik része megtérült, mert a juhok többségét gazdáik felismerték, s vissza is kapták. A mátészalkai járásbíróság dr. Soltész Pál tanácsa azonban így is szigorú büntetést szabott ki. Varga Sándort két év nyolc hónapra, Varga Józsefet két év négy hónapra, Varga Ferencet két év hat hónapra, Balogh Lászlót két év két hónapra, Balogh Józsefet kél év két hónapra, Lakatos Sándort egy év hat hónapra büntette és három, illetve két évre eltiltotta őket a közügyek gyakorlásától. Az orgazdák közül Mészáros Jánosra egy év hat hónapot és 15 ezer forint pénzbüntetést, Lőrincz Antalra szintén egy év hat hónapot és 15 ezer forint pénz- büntetést, Varga Bertalanra egy év hat hópapot és 20 ezer forint pénzbüntetést szabtak ki. Hármójuk börtönbüntetésének végrehajtását azonban a bíróság három-három évi próbaidőre felfüggesztette. Mivel a juhok egy részét autóval lopták, Balogh Lászlót és Balogh Józsefet a bíróság egy-egy évre a járművezetéstől is eltiltotta. A termelőszövetkezetek meg nem térült káru- ka> - .;< jres úton szerezhetik " \\z\celet nem jogerős. Heti bosszúságunk Gumi Ma már nemigen vennék rá mérget, hogy a címnek adott gumi azonos-e azzal a diák- szerszámmal, amit radírnak nevezünk, s amelynek eltűnéséről, pontosabban hiányáról a tegnapi újságból értesültünk. Azt meg pláne nem tudom, hogy a töltőtollak világában olyan nagy szükség van-e rá, mint volt annak idején, amikor bicskával, használt zsilettpengével faragtuk a grafitceruzát, s olykor-olykor az iskolapadba is belevágtunk. Ha emlékezetem nem csal, nekünk azzal indokolták akkor a gumipitypang termelésének fontosságát, hogy ebből lesz a radir, s mi komolyan is vettük annak ellenére, hogy az összegyúrt kenyérbéllel sokkal szebben eltüntettük a csúnyára sikerült betűket. No, de félre a múlt idézge- tésével, nincs már arra szükség, hogy összegyúrják a gyerekek a kenyeret, amikor néha gyúrás nélkül is „összeáll”. Azért abban a gumipitypangban csak lehetett ráció, itt van rá a bizonyíték: nem termelünk és nem is árulnak radírt, hagy bosszankodjanak a szülők. Engem őszintén szólva egészen más bosszant. Nem elég, hogy most volt vége a tanévnek, még érezni a rossz jegyért kapott atyai pofonok helyét, s a jól tanulók sem örülhettek a bizonyítványért kapott ajándéknak, a felnőttek máris eszükbe juttatják a tanulást, máris állhatnak sorba a füzetekért, két-három hét múlva a könyvekért, aztán augusztusban kezdhetik a tolongást a későn érkező radír miatt. Mi annak idején a tanévnyitó után, vagy az első tanítási napon az iskolában vehettük meg a könyveket, a füzeteket, sőt a radírt is, s nem fordult elő, hogy egy másodikos gyerek negyedikeseknek járó csomagot kapott. Ez nyilván elavult módszer, a mostani rend szerint ugye a sok ácsorgás, sorbán- állás miatt gyorsabban telik a szünidő is. Az az érzésem, akik ezt a „gazdag” programot kitalálták, úgy gondolták, mi a fenének a gyereknek az a sok szabadság, elvégre — mint a radír — a felnőttek szabad ideje sincs gumiból. B. J. Mellesleg Házias férfiakkal ismerkedhettem meg kedvenc lapom hasábjain a minap. Mielőtt elmerültem volna az érdekesnek ígérkező sorok tanulmányozásában, .kissé kihúztam magam. Utóbb ugyanis annyi szépet hallani arról, hogy férfitársaim megértőek, belátják az idők szavát s ha csak tehetik, megragadják a felmosórongyot, netán karukra kapják a bevásárlókosarat, sőt, egyesek már a vasalással kacérkodnak. Teszik mindezt abból a felismerésből, hogy azért a feleség is ember. Hanem már az első sorok böngészése közben nagy csalódás ért. Kiderült ugyanis, a „teremtés koronái” közül sokan még ma is lealacsonyító- nak tartják a főzést, a konyhai munkát. Szégyenérzet kezdett elhatalmasodni rajtam. Legszívesebben bebújtam volna az ágy alá, de nálunk ágy már nagyon régen nincs, a heverő meg túl alacsony, összevont szemöldökkel elemeztem a legfrissebb információt erről az eléggé el nem ítélhető magatartásról. Aztán egyszercsak felsóhajtottam, mert kiderült az egyik vallomásból, hogy valójában hol is a hiba. — Tulajdonképpen még nem is próbáltam mosogatni — tette a szívére a kezét az egyik húszon inneni délceg ifjúember, aki laposan nézegetett szanaszét, kerülgetvén az újságírónő tekintetét. Bánatosan elgondolkodott ez a szerencsétlen pára és fény csillant a szemében, amikor így folytatta: — Lehet, hogy menne is? Hát ez az, kérem! A fiatalember lassan leéli élete negye.. • dét és még csak a mosogatótál közelébe sem engedték! Elképzelem, miért. Bizonyára azért, mert valaha véletlenül leejtett egy poharat a kőre és nyomban ráripakodtak, elmondván őt kétbalkezesnek, szerencsétlen flótásnak, tékozlónak. önbizalmát veszítve ez a fiatalember azóta meg sem meri kísérelni a mosogatást, a takarításról, a mosásról nem is beszélve. Kérdem én, ki itt a hibás? Vagy: mondja a másik szenvedő alany: —* mire hazamegyek, a bolt bezár, így ha akarnék sem tudnék bevásárolni! — No, tetszik látni: hiába a jószándék, ha nincs rá .alkalom, lehetőség! Fehér holló az olyan eset, amiről az írás is szól:, az egyik boldog apának arra is van ideje, hogy piskótát süssön .. . Mellesleg, ez már az emancipáció magasabb fok£. A piskóta nekem még s-ífcfcsem sikerült úgy istemgjB* jfto , .. „Alapítsunk egyletet!" Feladatuk: a természet megismerésére, szeretetére nevelni Csendes Csaba A tárgyalóteremből a juhnyájak dézsmálóit