Kelet-Magyarország, 1982. július (42. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-17 / 166. szám
Milliók városnak (3. oldal) Közelkép •gy kisközségről Alkohol, bükkfaforgácsra Ez év első felében is sok társadalmi munkát végeztek Nyíregyháza lakosai. A vállalatok, intézmények és iskolák július 15-ig küldték el a városi tanácsra a féléves értékelő összefoglalást. Ezekből kiderül, hogy főleg a szocialista brigádok áldozták fel szabad idejük egy részét a városfejlesztés érdekében. Lendületesebbek lettek a társadalmi munkaakciók az által is, hogy márciusban a HNF VI. sz. körzeti bizottsága felhívást intézett a többi körzeti bizottsághoz a fásítás, a városszépítés érdekében. Ennek is köszönhető, hogy nyár elejéig több mint ötezer fát ültettek el a megyeszékhelyen. Az elmúlt hat hónapban az 5. sz. Volán Vállalat dolgozói élen jártak a társadalmi munkában. Társadalmi munkájuk értéke 470 ezer forint. Megjavítottak, felújítottak több iskolabuszt, hozzájárultak a múzeumfalu rendezéséhez, külön kommunista műszakot szerveztek a mozgás- sérültek megsegítésére. A KEMÉV kollektívája csaknem 210 ezer forint értékű közhasznú munkát végzett fél év alatt Nyíregyházáért. A vállalat tervezői 150 ezer forint értékben társadalmi munkában tervezték a jósa- városi szabadidő-központot, a sóstói kultúrpark bővítésének tervét és a Ságvári-telep egy részének tervét is szabad idejükben készítették. A tervezésen kívül jelentős szakipari munkát végeztek az MHSZ-nek és a sóstói úttörőtábornak. A megyei beruházási vállalat szakemberei társadalmi munkában tervezték a Sóstói Kultúrpark bővítésének egy részét, a városi stadion fejlesztési tervét úgyszintén. Munkájuk értéke 83 ezer forint. A Szabolcs-Szat- .már megyei Építő és Szerelő Vállalat szocialista brigádjai a gyermekintézmények tatarozását segítették és játékokat, szemléltetőeszközöket is készítettek. Az ÉPSZER-esek 46 ezer forinttal járultak hozzá a város fejlesztéséhez. A SZAVICSAV szakemberei a kabalási szabadidő-központ tervén dolgoztak 140 000 forint értékben. Ezenkívül a vízmű dolgozói kommunista műszakon 76 ezer forintot gyűjtöttek össze, s ezt az Együtt Nyíregyházáért társadalmi munkaakció számlájára fizetik be. Az Eger—Mát- ra-vidéki Borgazdaság sóstóhegyi telepének dolgozói Sóstón, illetve Sóstóhegyen a bekötő utak, a földutak felújításán fáradoztak munka után és hétvégeken. Társadalmi munkájuk mintegy 120 ezer forintot ér. A Közúti Gépellátó Vállalat brigádjai a nyírszőlősi iskola mellett száz méter kerítést építettek társadalmi munkában. A FEFAG 45 ezer forint értékű facsemetét ajándékozott a városnak. A gyógyszertári központ dolgozói sportpályát építettek, önkéntes munkájuk értéke 140 ezer forint. A KÖJÁL dolgozói a gyermekintézmények felszereltségének javításához járultak hozzá mintegy 60 ezer forint értékben. A mezőgazdasági főiskola egy sportpálya építésénél 75 ezer forint értékű gépi munkát végzett. A 16. sz. általános iskola tanárai és diákjai 200 ezer forintot érő fejlesztést mondhatnak magukénak. Az iskola körzetében járdát építettek és fásítottak. A' 14. sz. általános iskola 86 ezer forint értékű földútjavítással dicsekedhet. A legkisebbek körében is végeztek társadalmi munkát. A 12. sz. óvoda dolgozói a szülői munkaközösséggel összefogva 43 ezer forint értékű társadalmi munkát könyvelhetnek el az év első felére. Utóbbiak festettek, tataroztak és játékkészítéssel is bővítették a városi 'tanács kasszáját. . (n 1.) (3. oldal) Sport (16. oldal) BABSZEZON. A hét közepén kezdték meg a zöldbab feldolgozását a Nyíregyházi Konzervgyárban. A gyár ebben az évben 2 millió egyliteres Üveges és 1 millió dobozos kon- zervbabot készít szovjet megrendelésre. Képünkön: százszámra töltik üvegbe a friss zöldbabot. (Császár Csaba felvétele) Bevált termékek, kísérleti áruk Az év felének elteltével majd mindegyik üzemünkben számba vették már, hogyan gazdálkodtak az alapozó időszakban. A legtöbb helyen sikerrel oldották meg a feladatokat. A Nagykállói Vasipari Szövetkezetben például huszonnyolcmillió forintos árbevételt értek el az esztendő' első hat hónapjában, ötmillióval többet, mint tavaly ilyenkor. Nőtt a mennyiség, s nincs gond a minőséggel sem, mely már csak azért is figyelemre méltó, mert legfontosabb terméküket a vonatüléseket, a Ganz-MÁVAG közvetítésével Üj-Zélandra exportálják, hibátlan kivitelben, immár tizedik esztendeje. Két másik termékükről kell még szót ejtenünk, nevezetesen a mező- gazdasági nagyüzemek által használt alomkihordó gépekről, valamint a háromszáz kiló teherbírású emelőberendezésekről, melyeket a legkülönfélébb területeken alkalmaznak. A szövetkezet a jövőben egyik legígéretesebb termékéről, a sokszögesztergáróí már lapunk hasábjain is beszámoltunk korábban, a legújabb hír viszont már a sokszögköszörűre vonatkozik: a napokban írtak alá egy szerA BEAG Universil akusztikai gyárrészleg nyíregyházi elektromos üzemében NDK-exportra készítenek oktatóberendezést nagyothallók részére. Képünkön a berendezések kereteit szerelik. (Cs.) jóval feszítettebb tervet, 38 millió forintnak megfelelő termelési értéket állítottak eto. A hagyományoknak megfelelően továbbra is a különböző nagyvállalatok megbízásából készített részegységek a szövetkezet legfontosabb termékei. A MEDICOR röntgengépeihez az idén mintegy tizenhat-, a Magyar Hajó- és Darugyár markolóihoz csaknem húsz-, az Egyesült Izzó lámpagyártó gépsoraihoz pedig tízmillió forint értékű részegységeket készítenek. önálló termékükből, az acélzsaluzó rendszerekből húszmillió forint a terv. A fél év célkitűzéseit maradéktalanul teljesítették. Anyaghiány akadályozta ugyan a termelést az UNIVERSIL nyíregyházi gyárában, azonban így is mintegy 130 millió forintos termelési értéket állítottak elő az év első felében. Az elektroakusztikai részlegük - készárüter- melése hetvenhatmillió, az üvegtechnikai részlegük termelése pedig harminchatmillió forint volt. A gyár termékeinek jelentős részét külföldön értékesíti, exportjuk eléri a hetvenmillió forintot. A hagyományos termékek mellett megkezdték a nyelvi laborok exportálását is, többek között a Szovjetunióba, Kubába, de jut belőlük a fejlődő országokba is. (b. g.) ződést, melynek értelmében hatmillió forintot fordíthatnak majd az új típusú köszörű kísérleteire. Nem panaszkodhatnak az elmúlt hónapokra a Kisvár- dai Vas- és Gépipari Szövetkezetben sem, hiszen sikerrel teljesítették a korábbiaknál A Tiszalöki Állami Gazdaság tiszadadai telepén a gazdaság építőbrigádja, 870 négyzetméter alap- területű favázas szint épít az alma tárolására és válogatásához. Képünkön : a tető- szerkezetet a földön állítják össze. (Jávor László felvételei. Honismeret M a zárul a X. honismereti akadémia, melynek — az 1973- ban megrendezett legelsőhöz hasonlóan — Nyíregyháza adott otthont. A jubileumi tanácskozásra az ország különböző részeiből érkeztek honismereti szakkörvezetők, múzeuló- gusok, népművelők, könyvtárosok, a népfront aktívái, hogy megvonják az előző tíz év mérlegét, és előre tekintsenek. Átlapozva a hét krónikáját, látható, hogy az idéi honismereti tanácskozás egyik központi gondolata falvaink, kistelepüléseink sorsa volt. Az előadók — ki országos, ki megyei keretekben — azt vizsgálták, hogy az utóbbi évtizedek viharos gyorsaságú gazdasági, társadalmi átalakulása miként változtatta meg a községekben lakók körülményeit, milyen jövő vár a városok határában, vonzáskörzetében élőkre. Mások a hagyományőrzés eddigi eredményeit, a honismereti képzés és továbbképzés lehetőségeit, a múlt, a szű- kebb szülőföld jobb megismerését szolgáló táborok hasznosságát foglalták ösz- sze. A vitafórumokon, a kötetlen beszélgetéseken kiki megoszthatta a mozgalomban szerzett tapasztalatait. A helyi sajátosságokra épülő módszerek kicserélése bizonyára gazdagítja majd a szakkörök, munkáját, lendületet ad a hon megismeréséért, megismertetéséért tevékenykedőknek. Sok szó esett a továbblépésről, a mozgalom jövőjéről. Mert igaz, hogy a hagyományt gyűjtők a múlt lenyomatait, emlékeit keresik, de mindig a jelen és még inkább az utánunk következő nemzedékek érdekében . Az ülés egyik hozzászólója szenvedélyesen fejtette ki, hogy a továbbfejlődést segítené, ha a honismeret aktivistáit a jelenleginél jobban támogatnák a települések vezetői, ha támaszt találnának a szülőfalu jábar: maradó értelmiségben. Több elismerést érdemelnének a hagyományt kutató, ápoló fiatalok, hogy belőlük a maz- galom utánpótlása nevelődhessen. A honismeretet szívügyüknek. tekintők lelkesítő távlati célokról is hallhattak az elmúlt napokban. A honismereti szakkörök elsődleges feladata a tájtörténeti gyűjtőmunka kell, hogy legyen. Ezenkívül a szocialista tudatformálás részeként a történelmi, nemzeti önismeret fejlesztése vár a mozgalom tagjaira. E célkitűzések valórá váltásához kaptak biztatást, út- ravalót a most véget érő honismereti akadémiáról hazautazok. R. G. < _____________________> XXXIX. évfolyam, 166. szám ARA: 1,80 FORINT 1982. julius 17., szombat MA Valutája a szaktudás (2. oldal) A „nagy kasszát11 akarta (2. oldal) FÉL ÉY UTÁN AZ ÜZEMEKBEN Társadalmi munkára! Nyíregyházáért
