Kelet-Magyarország, 1982. július (42. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-13 / 162. szám

1982. július 13. Kelet-Magyarország 7 HORGÁSZOKNAK Szalkaiak a vajai tavon A szőlő gondozása Dr. Bodor János 88 színes oldal a kerti kírosittkról A szerző a kerttulajdono­soknak kíván segítséget nyúj­tani abban a nehéz és elke­rülhetetlen munkában, amit a kártevők elleni védekezés­ben kénytelenek tenni. A 100 színes felvétellel azonosítható a növényen, vi­rágon felfedezett kártétel. A leírásban megtalálhatjuk a kártétel minden formáját, a kártevő életmódját és az el­lene való védekezés leghatá­sosabb szerét, idejét. Aki gyakran forgatja ezt a könyvet és felfigyel az első tünetekre, a vegyszereket az előírásnak megfelelően és időben használja, annak egészségesek lesznek a fái, ízletes gyümölcs és- szép zöldség terem a kertjében. A téli alma védelme A júniusi változékony időjárás több kórokozó kártevő számára teremtett kedvező fertőzési, sza­porítási feltételt. Az ismétlődő esők, az intenzív harmatképző­dés, a huzamosabb ideig tartó levélnedvesség-borítottság foly­tán gyakori az almafavarasodás fertőzésveszélye. Az esős idősza­kot megelőző száraz, meleg idő­járás az almafalisztharmat sza­porító képleteinek tömeges kép­ződését eredményezte. A fent említett erős harmatképződés a levegő páratartalmának növeke­désével a lisztharmat további ter­jedéséhez vezetett. Különösen a jonatán almafákon lisztszerű penészgyeppel bevont hajtásokat lehetett találni, illetve a fertőzés továbbterjedésével a levelek erő­teljes kanalasodása vált szembe­tűnővé. Rövidesen a kanalasodó leveleken is megtalálhatók a gomba piszkosfehéi; színű gyep­telepei. A csapadékosabb időjárás az állati kártevők fejlődését, sza­porodását is jelentősen befolyá­solta. Az almamoly lepkéinek tömeges megjelenését követően rajzásuk elhúzódóvá válik, ami­nek következtében az első lár­vák kártétele mellett újabb lep­kék előjövetele is folyamatos. Hasonlóak megfigyeléseink a sodrómolyokkal kapcsolatban is. Közöttük elsősorban az alma- ilonca károsít a legnagyobb szám­ban. Két-három összeszőtt levél között élő lárvák a fiatal gyü­mölcsfák felületén történő há- mozgatással károsítanak. A sod­rómolyok mellett jelenleg a leg­veszélyesebb lomb-, illetve gyü- mölcskárosítók az araszoló her­nyók, illetve a csoportosan — fo­lyamatosan kiterjedő szövedék­ben — élő amerikai fehér szövő­lepke hernyói. Ez utóbbi az al­ma mellett szinte valamennyi gyümölcsfa levelével táplálkozik. Veszélyessége különösen nyár végén, ősz elején növekszik az alma betakarítási időszakában. A jelenleg fellelhető hernyófész­kek megsemmisítésével a veszé­lyesebb őszi népesség egyedszá- mát csökkenthetjük. A jelenlegi mérsékelten meleg, párás időjárás kedvező feltétele­ket biztosít a gyümölcsfa-takács- atkák és a levéltetvek szaporodá­sának. A takácsatkák a levelek szívogatásával, a levélfelület sár- gulását, súlyosabb esetekben bronzosodását eredményezik. A levéltetvek a hajtásokon tömege­sen szívogatnak, melynek követ­keztében a levelek a fonáki rész felé zsugorodnak, a hajtások torzulnak. Szórványosan okoznak problé­mát az aknázómolyok, melyek hernyói jelenleg a levél felüle­tén a károsítok fajra jellemző képződményt hoznak létre (hár- tyás folt, sűrű, kifehéredő pon­tok, körkörös barna folt, kígyó­zó vonal). Valamennyi képződ­ményt felszakítva, alatta megta­lálható a kártevő lárvája. A fel­sorolt tünetek nagy számú meg­jelenése az akná/omolyok ké­sőbbi felszaporodásának idősza­kában (a nyár második fele) vá­lik szembetűnőbbé. Tömeges el­szaporodásuk esetén korai lomb­hullást okoznak. A jelenlegi károsító helyzet is­meretében rendszeres védekezést az erősödő almafalisztharmat el­len kell végeznünk. Javasolt ké­szítmények: Topsin M—70 WP 0,08%, Ch. Fundazol 50 WP 0,08%, Kántorjánosiban majd minden család termel meggyet. Vá- radi Pál és családja jó termést szüretel. A leszerződött meggyet a termelőszövetkezet veszi át. (JL) Zöld futószalag a veteményesben Június végére beértek a legko­rábban vetett zöldségfélék; a család asztalára került a fejes saláta, a retek, a zöldhagyma, a spenót. A fölöslegből jutott a szomszédoknak, ismerősöknek, ro- koncsaládoknak, sőt, ahol na­gyobb területen termelték ezeket a vitaminokban gazdag korai zöldségféléket — a piacokra is. A félig-meddig kiürült ágyúsokban ne hagyjuk felmagzani az elö­regedő növényeket, mert ezek csak a betegségeket terjesztik, és a helyet foglalják. JOBB HASZNOSÍTÁS Éghajlatunk lehetővé teszi, hogy a veteményeskert terüle­tét egy évben kétszer, sőt bi­zonyos növényekkel háromszor is hasznosítsuk. Ezért a korai termények lekerülte után hala­déktalanul tisztítsuk meg az elő­ző növények maradványaitól a talajt. Ha úgy tapasztalnánk, hogy a földben sok kártevő (cse­rebogárpajor, lótücsök, drótfé­reg stb.) tanyázik, akkor célsze­rű a területet újrahasznosítás előtt fertőtleníteni. Erre a célra két nagyon jól bevált vegyszer áll rendelkezésre: a Basudin G és a Galition. Mindkettőből négy­zetméterenként 2—3 grammot szórjunk ki a talaj felszínére — közvetlenül az ásás előtt, és for­gassuk be a földbe. Az ásást gondosan folytassuk, kis szeletekben forgatva a földet, hogy a rögképződést megelőz­zük. A nagyon laza, homokos ta­lajokba ilyenkor is belekeverhe­tünk kisebb mennyiségű tőzeget, ami a kötöttséget és a víztartó- képességet fokozza. Az igen kötött talajokon — éppen ellen­kezőleg — a lazítás előnyös, amit homok belekeverésével érhe­tünk el. Valamennyi szélsőséges talaj termelési tulajdonságait je­lentékenyen megjavítja, ha a föld­be perlitet ásunk be. Ez a ter­mészetes származású anyag — viszonylag mérsékelt áron —* a legtöbb vetőmag- és gazdabolt­ban megvásárolható. Sulfur 900 FW 0,9%, Thiovit S 0,3%, Karathane LC 0,08%, Ka- rathane FN 0,1%. Ismétlődő esők, erős harmat­képződés esetén az almafavaraso­dás elleni védekezést továbbra is 5—7 napos gyakorisággal in­dokolt végrehajtani az alábbi ké­szítményekkel: Orthocid 50 WP 0,3%, Dithane M—45 0,2%, Poly- ram-Combi 0,3%, Zineb 80 0,3%. Az állati kártevők elleni vé­dekezést egyedszámuk alakulásá­tól tegyük függővé. Jelenleg még indokolt az almamoly és a sod­rómoly lárvák elleni védekezés az alábbi készítményekkel: Bi 58 EC 0,1%, Ditrifon 50 EC 0,2%, Anthio 33 EC 0,1%, Unifosz 50 EC 0,1%. A levéltetvek és gyü- mölcsfa-takácsatkák növekvő egyedszáma először a fakorona belsejében észlelhető. Növekvő számuk esetén a védekezést ha­ladéktalanul el kell végezni. Az előzőekben említett készítmé­nyek közül levéltetvek ellen a Bi 58 EC, Anthio 33 EC, illetve erősebb fertőzés esetén a Piri- mor 50 0,08%-os töménységben használható. Gyümölcsfa-takács- atkák ellen speciális atkaölő sze­rek alkalmazása (Pol-Akaritox 0,3%, Mitac 25 EC 0,3%) v/líhat szükségessé. A permetezések során bizto­sítani kell a permetlének a fa egész felületére (különösen a ko­rona belsejébe) történő egyenle­tes eljutását. A javasolt növény­védő szerek élelmezésegészség­ügyi várakozási idejének szigorú betartása elsősorban a gyümölcs­fák között termelt zöldségfélék, érő bogyós gyümölcsök szem­pontjából elengedhetetlen. A vé­dekezések során felhívjuk a fi­gyelmet a munkaegészségügyi óvó rendszabályok betartására. Sipos László MEGYEI NÖVÉNYVÉDELMI ÉS AGROKÉMIAI ÁLLOMÁS A felásott ágyásokat haladék­talanul el kell gereblyézni, hogy a földben lévő nedvességet meg­őrizzük. MIT VETHETÜNK? A nyár beköszöntekor vetett zöldségfélék voltaképpen még főterménynek számítanak, te­hát ilyenkor — a leghosszabb tenyészidejű növények kivéte­lével — még mindent ültethetünk és vethetünk. Sok helyen meg­késtek a paradicsom palántázá­sával; ha erős, egészséges, eset­leg már virágzó palántákat tu­dunk vásárolni, akkor most is ér­demes ültetni. A paprika, a to­jásgyümölcs ültetése sincs egyen­lőre elkésve! A kiürült ágyúsokba vessünk most zöldbabot. Nálunk a sárga- hűvelyű fajtákat kedvelik a fo­gyasztóik, de érdemes megpró­bálkozni a zöldhűvelyűek ter­mesztésével is; az utóbbiak igen jó ízűek, nem szálkásak és to­vább maradnak zsengék. A vető­magboltok többféle, rövid tenyész­idejű sárgarépa, petrezselyem magját kínálják. Terjedőben van a bimbóskel fogyasztása. Ennek az értékes zöldségfélének a magját is most kell vetni. Ha a vetés kissé sűrűn kelt, akkor a palántákat három- négyleveles korukban meg lehet ritkítani és a kiszedett növény- kékkel nagyobb területet lehet betelepíteni. A levelek tövében csak ősszel jelennek meg az ap­ró káposztára emlékeztető bim­bók, amelyeket a fagyok beáll­takor erdemes leszedni, de a nö­vények kinn is telelhetnek. Nagy előnye enek a növénynek, hogy a lombozata és a felaprított szára a ház körül tartott állatok (ba­romfi, nyúl, nutria) kedvelt cse­megéje. Nagyon jól hasznosíthatjuk a területet csemegekukorica ve­tésével. A rövid tenyészidejű fajták őszig biztonságban be­érnek. ÍNYENCEKNEK AJÁNLJUK Egész sorozat különleges — nálunk még kevésbé ismert — zöldségféle alkalmas nyári vetés­re. Ezek közé tartozik a cikória- saláta, a mezei saláta és a tépő­saláta, amelyek - alkalmasak ar­ra, hogy nyári étrendben az ak­kor hiányzó fejes salátát helyet­tesítsék. Újdonságnak számít a mindössze száznapos tenyészidőt igénylő téli dinnye, amely most vetve, a szőlőszüret idejére érik be, de té­lire is betárolható. Magja a szak­üzletekben beszerezhető. Ügy látszik, hogy a következő évek egyik fontos saláta- és fő­zeléknövénye lesz a kínai kel, amely csupán néhány évvel eze­lőtt jelent1 meg a magyar ker­tekben és a piacokon, de máris sok hívet szerzett magának. Föl­tétlenül hagyjunk helyet erre is a kertben, de a vetését nem sza­bad elsietni, mert korán vetve felmagzik. A magvetés legjobb ideje július második felében lesz. FOKOZOTT GONDOZÁST! A nyáron vetett zöldségfélék se nélkülözhetik a kertész gondos­kodását, A gyomok ilyenkor gyor­san nőnek, tehát kapálni és gyomlálni kell. A nyár nálunk rendszerint száraz, illetve a zöld­ségfélék vízigényéhez képest ke­vés eső esik, tehát rendszeresen öntözni kell. És ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a vetemé­nyeskert növényállományát is fenyegetik a betegségek és a kártevőik, tehát ezek ellen is ide­jében védekezzünk. Dr. Bálint György Élénk klubélet a szatmári egyesületben Szabolcsi lankák tövében hú­zódik meg a vajai tíztározó. Eredetét ma kevesen kutatják. Egy tény: a Rákóczi-szabadság- harc idején már mint őslápot tartották számon. A monda sze­rint a várból földalatti alagút vezetett egyik lápszigetére. A valóságot eddig még nem derí­tette fel senki. Az viszont igaz, hogy “a tó őslápjaival együtt ma is jelentős. Háborítatlanul élik rajta világukat a vadkacsák, a búbos vöcskök és egyéb vízi ma­darak. A tó vízében pedig tö­mérdek kárász, ponty, csuka hú­zódik meg. GYÁRI CSOPORTOK Jelenleg a vajai víztározó a helybeli termelőszövetkezet bir­tokában van. Am ez csak forma­litás. A tó igazi hasznosítója a mátészalkai horgászegyesület. Ezer fős tagsága adja össze a pénzt az évenkénti halasításra. Ebből telik ki a termelőszövetke­zetnek fizetett haszonbérleti díj is. Az egyesület tagsága nagy. Ezért a városban a nagyobb gyárak, üzemek működtetnek horgászklubot is. Saját klubja van a MOM-nak, a SZAVICSAV- nak, a VIKU-nak. A tejporgyá­riak, a TITASZ-»sok, ISG-sek is gondolkodnak az új klub meg­alakításán. A klubfoglalkozásokról beszél­gettünk a MOM-os horgászok ta­nyáján Oláh Péter kazánkarban­tartó csoportvezetővel. Elmondta, hogy csoportjuk húsz főt tömö­rít. De vannak horgászetikával, halélettannal foglalkozó előadá­sok, ahol a létszám ennél jóval több. Különösen télidőben láto­gatja nagyobb számú tagság a horgászklub foglalkozásait, ahol különösen a vetélkedőknek .van nagy sikerük. Rendeztek vetél­kedőt környezetvédelemből és halbiológiai ismeretekből. A klub- foglalkozásokon szerzett ismere­teket sikeresen alkalmazzák a gyakorlatban is, és egyre töb­ben tudnak ma már szabályosan horgot kötni, csalit készíteni, és természetesen halat fogni. TANYA TÁRSADALMI MUNKÁVAL A horgászklubnak van ereje társadalmi munkák szervezésére is. Így tették rendbe a horgász­tanyát és környékét. Szalonna- sütő- és főzőhelyeket alakítottak ki. Horgászállásokat készítettek a vizen mintegy ötven méter hosz- szúságban. Sokan szorgoskodtak a csónakok rendbehozásánál is. így egyszere több ember távo­lodhat el a parttól akár kilo­méterekre is egy-egy jobbnak vélt halfogó hely felkutatására. — De most már megyek is — mondja a klubvezető kazánkar­bantartó. — Ma igazi nagy ha­lat szeretnék fogni. Azok meg nem itt a vízpartnál tanyáznak, hanem valahol beljebb, a nyílt vizen, meg a lápok szélén. Az amúrok meg a korhadó ágak környékét szeretik. Ahogy a csónak elindult, ahogy lapátjai szelni kezdték a vizet, úgy váltott Oláh Péter is témát. Most már nem a beszélgetésre, hanem a kikötésre gondolt. A vi­zen valahogy szabadabbnak érez­te magát. Nem volt már munka, gondok, csak a horgászás. Gye­rekkora óta horgászik. Mozgá­sán látszik, hogy otthon van a vizen. Nemcsak magabiztosan evez, de szakavatott kézzel veti el a horgát is. VÍZI „BAJUSZVIZSGÁLAT” A horgásztanya stégjén ketten is horgásznak. A biztos állásból jó messze ve*. ki horgaikat. Egymást felvák v a csaliznak. A tartószákban már kárászok meg törpeharcsák „lubickolnak’*. Nagy Sándor anyag- és áruosztály­vezető botján feszül meg először a zsinór. Azt hinné az ember, hogy valami kapitális hal akasz- kodott a horogra. De amint kö­zel hozza, csak akkor látja, hogy egykilós körüli halat fogott. Csak a bajuszvizsgálatnál győ­ződik meg róla, hogy mindössze egy kárásszal, igaz, hogy egy jó kilóssal lett gazdagabb. Beteszi a szákba és már veti ismét be a botját. Megfeszül a zsinór a má­sik boton is. Az izgalom most sem kisebb, bár érzi, hogy nagy halat nem foghatott. Mikor az­tán kiemeli a vízből, akkor látja meg a „zsákmányát”, az aprócs­ka törpeharcsát. MÁSFÉL kilós HARCSA A másik szomszéd, Huszár Barnabás is kapásra vár. O még csak egy másfél kilós harcsával dicsekedhet, mint eddigi legna­gyobb fogással. Miután megnő­sült, csak azután kezdett el hor­gászni. Könyvből ismerkedett meg a halakkal. Az apósa vette rá erre a családot is éltető szen­vedélyre. Azóta aztán egyre ke­vesebb vasárnapot és ünnepna­pot tölt otthon. Szabad ideje nagy részét a vajai tározón töl­ti. Miközben vallatja a vizet, mindig megfogja a heti konyhai halszükségletet. Míg beszélgetünk, egyre gya­rapszik a zsákmány. Egy főzet hal már ma is megvan. Igaz, hogy a nagyja most is várat magára. Marad reménynek a kö­vetkező szabadnapra. Közben esteledik. A csónakok egymás után húznak kifelé a partra. Az evezők halk csobba- nása jelzi a vízi élet elpihenését. A ma horgot megúszott halak élvezik tovább a szabadságot. A parton a horgászok szétsze­relik készségeiket. A botok, az orsók, a tűk helyükre kerülnek és eltűnnek a hátizsákban. Nagy Sándornál MOM-os orsót is lá­tunk. Megkérdeztük a vélemé­nyét : — A tavasz óta nyúzom ezt az orsót, nem a legjobb eredmény­nyel. Valahogy még nem szok­tam hozzá. Lehet, ha sok halat fogok vele, akkor megszeretem. Közben előkerülnek a motorok, felkerül a szerelék, és a halak. Barátaink elindulnak a város irányába. Csend üli meg a vajai tavat. Sigér Imre Nyári vízpartokon A MOHOSZ megyei intéző bizottságának császárszállási horgászvizén gyakran fordul­nak meg vendéghorgászok az ország más tájairól. Fodor Tibor a debreceni Vagongyá­ri Horgász Egyesület tagja is kedvenc vizei közé sorolja horgásztavunkat. Iván Sándor leveleki horgász haltartójában elevenen ver­desnek a szép kárászok. — Zsákmány nélkül aligha tá­vozik valaki a leveleki táro­zóról — mondja, dicsérve a víz halállományát. Felvéte­lünk napján még egy szép csukát is fogott. (Sigér I. felv.) tartalma (bupirimat) réven szisz temikus, mélyhatású és erőser gázosodó, ezáltal hatásosan el­pusztítja a lisztharmat gomba­fonalait, anélkül, hogy a hasznos rovarokra, a méhekre és a kör­nyezetre káros hatású lenne. A NIMROD háromirányú „hatás- mechanizmusa” hatásos védel­met biztosít az újrafertőzés el­len s ily módon biztosíthatja £ nagyobb mennyiségű termést éí a jobb minőségű szőlőt. A NIMROD kipermetezése utár behatol a levél szöveteibe, aho kereszt irányban és a levél széle: felé haladva elpusztítja a liszthar- natot, illetve belső (szívóképletek; és külső (gombafonalaik, tapadt képletek) védelmet biztosít ellene amiben a készítmény gázhatása is aktívan közrejátszik. Kiszórás után a NIMROD gyor­san hat, ezért a csapadék — hE nem köz - -tlenül permetezés után esik — nem befolyásolja £ hatását A kezeléseket 10—12 naponkén' célszerű — három-négy alkalom­mal — megismételni. Élelmezés egészségügyi vára­kozási ideje mindössze 2 nap, ígj a csemegeszőlő a kezelést követi két nap elteltével már szedheti és fogyasztható. Dr. Széles Csabi Időszerűvé vált a szőlő kötözé­se. Ezzel a zöld munkával hat­hatósan segíthetjük a szőlő új hajtásainak fény felé törekvését, megfelelő növekedését, de meg­akadályozhatjuk a szélkárokat, s jelentősen csökkenthetjük a gombabetegségek fertőzési ve­szélyét is. ügy célszerű elrendez­ni a hajtásokat illetve a leveleket, hogy a növény a lehető legtöbb fényt kapja. Karós művelésű szőlőben la­zán karoljuk át — műanyag fo­nállal, vagy rafiával — a hajtá­sokat, majd „szorítás” nélkül kössük a támasztékhoz. Magasművelésü szőlőben az ikerhuzalok közé célszerű igazí­tani a hajtásokat, s szükség ese­tén kell a dróthoz rögzíteni azo­kat. Ha szőlő peronoszpóra fer­tőzést észlelünk, úgy 0,3%-os Zi- nebbel, 0,4%-os Miltox Speciállal vagy a legújabb szisztemikus hatóanyag komponenssel is ren­delkező 0,25%-OS CURSATE SU­PER Z-vel, illetve 0,25%-OS CUR­SATE SUPER CZ-vel permetez­zünk. A Zineb és a Miltox Speciál kontakt szerek, így külső vé­dettséget biztosítanak, a CURSA­TE SUPER Z és a CURSATE SUPER CZ belső ,( a szisztemikus komponens révén) és külső vé­delmet (a cineb és réz kontakt komponens révén) is biztosít. A CURSATE készítmények a szőlő peronoszpóra mellett, bur­gonyavész, paradicsomvész, bor- sóperonoszpóra, szójaperonosz- póra, hagymaperonoszpóra és k o m 1 ó per o n o s z p 6 r a ellen is — filmszerű permetlé bevonat ese­tében — megfelelő védettséget biztosítanak, e veszedelmes belső élésködő kórokozókkal szemben. Ha külső élősködő — szőlőliszt- harmat — támadását is észleljük úgy 0,1%-os KARTHANE PH—57- tel (e készítménynek atkagyérítő hatása is van) vagy 0,08%-os NIM­ROD 25 BC-vel védekezhetünk. A NIMROD speciális hatóanyag­Kert­barátoknak Megjelent a kertbará­tok és kistenyésztők tár­sadalmi szövetsége lap­jának hatodik száma. Egyebek között a kiad­vány segíti az új kert­barátok köre, klubja ala­kulását azzal, hogy egy minta működési irány­elvet ad közre. Részlete­sen foglalkozik a lap a háztáji és kisegítő gaz­daságok áruértékesítési lehetőségeivel, annak formáival. A kiadvány tájékoz­tatja a kistermelőket a megyei AGROKER Vál­lalat üzleteiben kapható kisgépekről, növényvédő szerekről. Jelentős segít­séget kapnak az olvasók dr. Káposztásiné dr. Be- recz Emília cikkéből, amely a mezőgazdasági termelés és a környezet- védelem összhangjának megteremtéséről szól. A kiadvány színes összeál­lítást ad a különböző klubok életéről, részle­tesen közli a nyíregyhá­zi központi kertbarát­klub eseményeit.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents