Kelet-Magyarország, 1982. július (42. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-13 / 162. szám

8 Kelet-Magyarország 1982. július 13 VÉGET ÉRT A MUNDIAL Világbajnok: Olaszország Olaszország—NSZK 3:1 Harminc fokos hőség, ismét fel­fokozott hangulatú publikum, közel 100 ezer szurkoló várta a madridi Bernabeu stadionban a Mundial fináléjának két résztve­vőjét, a nyugatnémet és az olasz válogatottat. A díszpáholyban helyet foglalt János Károly spa­nyol király társaságában Pertini olasz államfő és Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár is. A bra­zil Coelho sípjelére így kezdtek a csapatok: Olaszország: Zoff — Gentile, Scirea, Collovatl, Cabrini — Oria- li, Bergomi, Tardelli — Conti, Rossi, Graziani. NSZK: Schumacher — Kaltz, Stielike, K. H. Förster, B. Förs­ter — Dremmler, Breitner, Brie- gel — Littbarski, Fischer, Rum­menigge. Az olaszoknál a karmester An- tognoni nem játszhatott, hiánya a későbbiek folyamán nyomasz­tó volt. A nyugatnémetek kezd­tek viszonylag lendületesebben, de meglehetősen altató stílusban futballozott a két együttes. A 7. percben egy kényszerű csere további zavarokat okozott az olaszoknál: a sérült Grazianit Altobelli váltotta fel. Jellemző a felettébb mérsékelt színvonal­ra, a kevés izgalomra, hogy a 17. percben kósza fütty harsant a lelátón. Ez mintha ébresztő­ként hatott volna: előbb Rumme­nigge, majd Conti beadása oko­zott gondot a védőknek. A 24. percben Altobelli a bal oldalról ívelt keresztije a felfutó Conti elé, akit Brtegel a 16-oson jóval belül a derekánál fogva lerán­tott. Coelho az'onnal 11-est ítélt. Véget ért a huszonkilenc napig tartó nagy küzdelem, a XII. Labdarúgó Világbajnokság. A döntő huszonnégy csa­pata ötvenkét mérkőzést játszott ez idő alatt, sok emlé­kezetes nagy csata is volt ezek között. Ä vasárnap esti dön­tőn végül is diadalmaskodott az olasz válogatott a nyugat­német együttes felett, s így a világbajnokságok történeté­ben harmadszor állhatták fel a képzeletbeli dobogó tetejére. Dino Zoff, az olaszok örökifjú magasba a világbajnoki elmet A büntetőt Cabrini a bal kapufa mellé lőtte ... Conti sárga lapos figyelmezte­tése, Fischer egy-két kihagyott helyzete mellett elsősorban a rengeteg apró szabálytalanság jelentett csupán eseményt a fél­idő hátralevő perceiben. Szünet után — legalábbis egy ideig — semmi sem változott: maradt a betonvédekezés, a sün­disznóállásbái indított ellentá­madások kísérlete. Az 57. perc­ben egekig csapott az olasz szurkolók öröme: a 16-os sarká­ról Tardelli lőtt a kapu elé sza­badrúgást és a berobbanó Rossi két lépésnyiről a kapu közepébe fejelt. 1:0 Olaszország javára. A gól után — mintegy varázs­ütésre — élénkebb lett a játék. Derwall kapitány a középpályás Dremmler helyére a 63. percben Ahogy a kapitányok látták ENZO BEARZOT (Olaszország): — A kihagyott tizenegyes nem vetette vissza a csapa­tot, sőt ellenkezőleg, fokozta játékosaink akarását. Antog- noni kiesése miatt viszont hátránnyal kezdtünk, mégis bizakodó voltam. A világbaj­nokság alatt többször is ta­nulmányoztam az NSZK já­tékát, s meggyőződésem volt: legyőzhetjük őket. Boldog vagyok, hogy nem tévedtem. Az a taktikánk is bevált, hogy Bergomi Rummeniggét, Gentile pedig Littbarskit igyekezzen kikapcsolni a já­tékból, megtették. Azt hiszem az a csapat, amely legyőzte Argentínát, Brazíliát és az Európa-bajnok NSZK-t, meg­érdemelte, hogy világbajnok legyen. JUPP DERWALL (NSZK): — Az olasz válogatott a má­sodik félidőben olyan játékot produkált, amellyel megérde­melte a világbajnoki címet. Együttesemnek nem volt ere­je ahhoz, hogy legyőzzön egy küzdő és kiválóan ját­szó olasz csapatot. Ebben ta­lán az is közrejátszott, hogy az elődöntőben hosszan tartó, drámai mérkőzésen nyertünk Franciaország ellen. Az is hátrányos volt, hogy csak reggel érkeztünk Madridba, ami nagy hiba volt. Az egész VB-szereplést tekintve köszö­nettel tartozom csapatomnak, hogy eljutott a döntőbe, és végül is megszerezte a 2. he­lyet a 24 résztvevő közül. így ünnepeltek az olaszok kapitánya diadalmasan emeli a jelentő FIFA Világ Kupát. (Gaál Béla tv-felvételei) az egyik leggólképesebb nyugat­német csatárt, Hrubescht küldte „csatába”. Hiába! A 69. percben Scirea és Rossi halálosan nyu­godt adogatása után Tardelli kapta a hajszálpontos visszagu- ritást, s 17 méterről bombagólt lőtt a bal alsó sarokba, 2:0. Rummenigge helyére H. Müller állt be, kemény volt a csata, Oriali és Stielike kapott sárga lapot. A 81. percben, a finálé legszebb akciója végén, megszületett a harmadik olasz gól is: Conti szó­lózott a bal szélen, beadása után Altobelli azt csinált, amit akart: 14 méterről talált a hálóba (3:0). Két perc múlva, egy bal oldali szabadrúgás után, Breitner a jobb alsó sarokba lőtte a nyugat­németek becsületgólját (3:1). Ezután már semmi sem válto­zott (Causio jött be Altobelli helyett), a mérkőzés végét jelző bírói sípszó után örömmámorban úszott az olasz tábor: 1934 és 1938 után harmadszor nyerte Olaszország a World Cupot, a vi­lágbajnoknak járó trófeát. A lá­tottak alapján — megérdemelten. Az olasz labdarúgó-válogatott NSZK feletti győzelme után még vasárnap, a késő éjszakai órák­ban Sandro Pertini államelnök különgépén hazautazott Rómába. Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár — aki szintén megte­kintette Madridban a döntő mér­kőzést — nyilatkozatot adott a nagy csata után: — Az első félidőben kiegyenlí­tett volt a játék, s a kihagyott tizenegyes után még minden le­hetséges volt. Aztán a második játékrészben hamar eldőlt a mér­kőzés végső kimenetele. Felülke­rekedtek az olaszok, jobbak vol­tak, s megérdemelték a győzel­met, mert kitűnően használták ki gólhelyzeteiket. Ogy érzem, a mi játékosaink fáradtabbak vol­tak, meglátszott rajtuk a Fran­ciaország elleni 120 perc. A vasárnapi világbajnoki dön­tő után egész Olaszország ünne­pelt. A városokban, a falvakban az emberek az utcára tódultak, hogy így adjanak kifejezést örö­müknek a „squadra azzurra” sorrendben harmadik világbajno­ki győzelme felett. A rendőrség közlése szerint csak Rómában mintegy 300 ezer ember gyűlt össze közvetlenül a világbajnoki döntő lefújása után. Az utcákon nemzeti színekbe öl­töztetett gépkocsik, fellobogózott motorkerékpárok száguldoztak, teljesen káotikussá téve a forgal­mat. A hétfő reggelig tartó nagy ünneplésben Rómában közel 40 embert kellett kisebb-nagyobb sérülésekkel kórházba szállítani. Az örömittas olaszok találé­konysága nem ismert határokat, hogy méltó módon megemlékez­hessenek a válogatott világbaj­noki győzelméről. Több szurkoló az ország nemzeti színeire, zöld- fehér-pirosra festette be arcát, a világhírű műemlékekre nemzeti­színű zászlókat tűztek ki. Ve­lencében két bohóc kékre má­zolt egy elefántot, és a derék ál­lattal a város utcáin parádézva ünnepeltek. Mindenütt plakátokat ragasztottak, feliratokkal borí­tották be az épületek falait: Itália nagy vagy! Torinóban egy fiatalember „az isten hét nap alatt teremtette meg a világot, a nyolcadikon pedig életet adott Paolo Rossinak” felirattal fejez­te ki csodálatát az olasz váloga­tott középcsatárának, aki jófor­mán „berúgta” csapatát a világ- bajnoki döntőbe, és hat góljával megszerezte a világbajnokság gólkirálya címét. Veronában megszakítottak egy operaelőadást — ami tudvalevőleg az olaszok egyik legkedveltebb szórakozása —, hogy bejelentsék: 1982-ben a világbajnok Olaszország. A kö­zönség 10 percig felállva tapsolt a hírnek. Giovanni Spadolini, az ország miniszterelnöke is nyilatkozott. Mint mondotta: a világbajnoki döntő megnyerése nagy győze­lem Olaszország számára, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy az olaszok közelebb kerüljenek egymáshoz, jobban megértsék egymást. Az egész NSZK-ban nagy volt az elkeseredés a döntő eredmé­nye miatt. A futballszurkolók 80 százaléka ugyanis Jupp Derwall csapatának világbajnoki győzel­mét várta, különösen a nagysze­rű NSZK—Franciaország mérkő­zés után, amelyen kedvenceik olyan teljesítményt nyújtottak, hogy az biztatónak látszott a végső siker eléréséhez. Vasárnap este azonban már mindenki ar­ról beszélt, hogy ez alkalommal az olaszok jobbak voltak. Gyor­sabban és intelligensebben ját­szottak, teljes mértékben rá­szolgáltak a győzelemre. Így ösz- szegezték ezt a bonni televízió­ban nyilatkozó szakemberek is. Annyit mondtak még vigasztalóul a nyugatnémet futballrajongók­nak, hogy az 52 mérkőzés közül a legemlékezetesebb, a legjobb az NSZK—Franciaország találko­zó volt, amelyet egyhamar nem lehet felülmúlni. Numero 1.: Paolo Rossi ________________TEHISZ________________ Győzőt! a magyar válogatott a Davis Kupában Négyórás, drámai küzdelem után boldogan fogott kezet Be- nyik János, a magyar Davis Ku­pa csapat tagja izraeli ellenfelé­vel, Perkiss-szel. Ugyanis „Giu- lio” győzelme már azt jelentette, hogy a magyar csapat megnyerte az Izrael elleni mérkőzést, ezzel egyszersmind a Davis Kupa euró­pai zónadöntőjét. Ezután vasár­nap délután a margitszigeti te­niszstadionban a Taróczy—Glick- stein találkozó csak merő forma­litás volt. Végeredményben Ma­gyarország csapata 1:1 arányban győzött Izrael együttese ellen. A magyar válogatott ezzel a si­keres szereplésével bejutott az európai zónadöntőbe, legköze­lebb október elején a dánokkal játszik újra Budapesten. Az észa­kiak ellen komoly eséllyel lép­hetnek majd pályára Taróczyék, •s győzelem esetén már a világ legjobb tizenhat csapata közé kerülnek. Nyári Totó Kupa Szabolcsiak jó napja A labdarúgó Nyári Totó Kupa vasárnapi fordulójában a Keleti csoportban szereplő szabolcsi csa­patok jó napot fogtak ki. A Kis­várdai SE, valamint a Tiszavas- vári Lombik SE együttesei ott­honukban bizonyultak jobbnak ellenfeleiknél, míg a tabellán ve­zető helyen álló és veretlen csen­geni együttes Miskolcról hozott el egy pontot. Eredmények: Kisvárdai SE—Borsodi Bányász 2:1 (1:1). Kisvárda, 300 néző. V.: Csáki. Az elmúlt heti csengeri veresége után kitett magáért a kisvárdai csapat és Nagy G. két góljával (egyet 11-esből rúgott) biztosan győzött. Miskolci VSC—Csengeri Tsz SE 0:0. Miskolc, 200 néző. V.: Puhl. Derekasan küzdött a csengeri csa" pat, s az idegenbeli döntetlennel megőrizte veretlenségét és to­vábbra is a tabella első helyén áll. Tiszavasvári Lombik SE—Bal­mazújvárosi Tsz SE 5:2 (4:1). Ti­szavasvári, 300 néző. V.: Varga J. A Lombik már az első félidő­ben megmutatta oroszlánkör­meit, győzelme ilyen arányban is megérdemelt. Gólszerzők: Fe- rencz (3), Nyisztor és Rednek, valamint Jónás és Vaszilkó. További eredmény: Borsodi Vo­lán—Hajdúböszörményi Bocskai 4:2 (1:1). ATLÉTIKA NYVSSC-s sikerek Szombaton és vasárnap ren­dezték meg Debrecenben Sza­bolcs—Borsod—Hajdú megyék felnőtt atlétáinak nyílt bajnok­ságát. Megyénket nyolcvanöt NYVSSC-s atléta képviselte, s a másik két megyéből is szép számmal indultak versenyzők. A szabolcsi sportolók eredményei: Nők: 100 méter: 1. Tóth Zsuzsa 12,0. 2. Mihalkó Anna 12,1. 200 m: 1. Tóth Zsuzsa 25,2. 400 m: 2. Koháry Ildikó 58,4. 4x100 m: 1. NYVSSC (Koháry, Bagoly, Tóth, Mihalkó) 49,2. Magas 1. Mikola Irén 180. Távol: 1. Senczi Erika 585. Diszkosz: 2. Stefánné 50,38. Férfiak: 400 m gát: 2. Tóth Andor 56,6. 1500 m: 2. Oláh Atti­la 3:58,7. 10 000 m: 2. Reke La­jos 32:29,2. Gyaloglás 20 km: 1.« Pokrovenszki Jí^sef 1:38:39. 2. Bálint László 1:48:53. 3. Makiári György 1:57:53,3. Hármas: 1. Cséke Zsolt 15,05. Gerely: 1. Ste- fán László 68,88. Súly: 4. Barcsai Miklós 14,24. Diszkosz: 3. Ficsor József 45,82. A Párizsban péntek este ren­dezett nagy nemzetközi verse­nyen magyar siker is született. A távolugrást ugyanis a 20 éves NYVSSC színeiben sportoló Pá- lóczi Gyula egyéni csúccsal nyer­te meg a nagy hírű amerikai Myricks, az idei Budapest Nagy- díj győztese előtt. Erdemény: 1. Pálóczi 784, 2. Myricks 783 centi­méter. Férfi 1500 méteren a brit Ovett és a kenyai Bőit nagy érdeklő­déssel várt találkozóját váratlan közjáték zavarta meg. Ovett ugyanis 1100 méternél összeesett. A mentők kórházba szállították, s az első diagnózis szerint az olimpiai bajnok erős gyomorfáj­dalmai valószínűleg vakbélgyul­ladás tünetei. Fogadás ja, jól tippeltem. Nyert tehát a lány. A döntő előtt is megkötöt­tük egyezségünket. — Szerinted ki nyer? — A németek — feleltem töretlen önbizalommal. — Szerintem is. Én azt mondom, nyernek a néme­tek. Te azt mondod: az ola­szok. Igaz? Rábólintottam. S most va­gyok bajban. Mert eddig, ahányszor a fogadásban ve­szített két forintot átadtam, láttam, csalhatatlanságom bi­zonyítékát nyújtom át, s te­kintélyem az egek felé emel­kedik. De, hogy most mi lesz? Talán, ha közösen tölt- hetnénk ki egy telitalálatos totót... (speidl) Az MSZMP Szabolca-Szatmár megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő: Kopka János Szerkesztőség: Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3—5. 4401 Telefon: 11-277, 11-425, 11-525, li-MI Telexszám: megyében 244, megyén kívül 73 344. Postacím: Nyíregyháza, Pf.: 47, 4401 Kiadja a Szabolcs megyei Lapkiadó Vállalat Nyíregyháza, Zrínyi Hona u. 3—5. 4401 tfAlal Telefon hirdetésügyben: 10-150. Igazgató, főkönyvelő: 10-003, Pf.: 25 U Felelős kiadó: Mádl Lajos , Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és kézbesítőknél IlloUVn V Ofiil Előfizetési díj egy hóra 34,— forint, negyedévre 102,— forint, félévre 204,— forint, egy évre 400,— forint Kéziratokat nem őrsünk meg és nem adunk vissza NYÍRSÉGI NYOMDA Felelős vezető: Jáger Zoltán | . ' ~ " ' § _____________________________INDEXSZÁM: 25 050 HU ISSN 0133—2053 A Keleti csoport állása: 1. Csenger 4 2 2 — 9- 3 6 2. Miskolci VSC 4 2 1 1 7- 6 5 3. Kisvárda 4 2 1 1 10-11 5 4. Tiszavasvári 4 2 — 2 14-10 4 5. H.-böszörm. 4 1 2 1 9-10 4 6. Borsodi B. 4 2 — 2 7- 8 4 7. Borsodi V. 4 1 1 1 9-10 3 8. Balmazújv. 4 — 1 3 8-15 1 A iUlU 28. HETI EREDMÉNYE 1. Pénzügyőr—Győri D. 1-2 2 2. Péti MTE—MOTIM TE 2-0 1 3. Váci Izzó—Nagybátony 0-3 2 4. Recsk—Gyöngyös 3-2 1 5. Kapuvár—Csorna 2-1 1 6. Pápai Text.—Répcelak 1-2 2 7. Latinca SE—Dombóvár 4-1 1 8. Bátaszék—Toldi SE 2-5 2 9. Kisvárda—Borsodi B. 2-1 1 10. Tiszavasv.—Balmazújv. 5-2 1 11. Borsodi V.—H.-böszörm. 4-2 1 12. Szabó L. SE—Gyulai SE 5-4 1 13. Szeghalom—Nagyszénás +1 4-2 1 Szondi SE—Várpalota 2-1 1 A döntő egyik pillanata L ányom futballszurkoló lett. Nyúz, vigyem meccsre, de lévén nyár, ez kivihetetlen. Sebaj, meg­tette a világbajnokság is, így aztán a mérkőzések javaré­szét, másodmagammal néz­tem végig. Nemcsak néztük, de fogadtunk is. A tét, két forint volt. A fogadások pedig emígy zajlottak: — Szerinted ki’győz? Mondtam, hogy ki. — Szerintem is — felelte a lány. — Fogadjunk, ők nyer­nek. Fogadtunk, s csodák csodá­A XII. Labdarúgó Világ- bajnokságon részt vett újságírók a hagyomá­nyoknak megfelelően szavaz­tak, kit tartottak a küzdelem­sorozat legjobb játékosának Nos, a szavazás eredménye­ként Paulo Rossi, a világbaj­noki címet elnyert olasz válo­gatott csatára érdemelte ki a büszke címet. így az ola­szok üdvöskéje a gólkirályság mellett a Mundiál legjobbja is lett. A sorrend: 1. Rossi 431 pont, 2. Falcao (brazil) 252, 3. Rummenigge (nyugatnémet) 207, 4. Boniek (lengyel) 179. Képünkön: Rossi, az azzurib gólgyárosa, a Mundiál leg­jobbja a döntő mérkőzésen is kitett magáért.

Next

/
Thumbnails
Contents