Kelet-Magyarország, 1982. június (42. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-10 / 134. szám

2 Kelet-Magyarország 1982. június 10. Szegre akasztja a teiyérvfidüt Már bontakozik az új 4-es számú főútvonal képe a nyíregyházi Marx tér bevezető szaka­szán. (E. E. felv.) ne. De a napozók legtöbbje jegyzetet szorongat, június közepe táján még egy-két „NEM ALKALMAS A LÁTHATÁSRA" ÜGGYÉ DUZZADT AKTÄK VESZTES: A GYEREK Ráhátás vagy pénzbírság? Fiatalasszony toporog a gyámhatóság előszobájában. Viselkedésén látszik: nem először jár itt. Gépelt bead­ványt lobogtat. — A volt férjem nem hozza időben vissza a gyereket a láthatásról, megint késett egy félórát — türelmetlenkedik. Értékmentés A népszerű tévéműsort idézve, unokáink se fogják látni azokat a nyíregyházi utcasorokat, jellegzetes épületeket, az egykori városképet megha­tározó házakat, melyeket a megyeszékhely örvendetes fejlődése sajnos halálra ítél. De nem is kell ennyire előremenni az időben ahhoz, hogy lássuk, a szemünk előtt tűnnek el a hangulatos zu­gok, lebontják a Holló ut­cai házakat, modernre for­málódik a Kossuth utca, az új lakótelepeken, a Kert köz környékén, a Szamuely- lakótelepen szinte elsöprik a föld színéről a múlt emlé­keit. Nemcsak unokáinknak nem lesz majd egykor em­léke a régi Nyíregyházáról, de a ma élők is nehezen idézik már fel, mi állott a sávház, a modern Szarvas utcai sarok, a Rákóczi utcai piramisházak, vagy az új megyei és városi művelődé­si központ helyén, milyen volt a Jósaváros az építke­zések megkezdése előtt. A város új ruhát ölt. s en­nek örülnünk kell, mert el­tűnik egy sereg egészségte­len, kisablakos, salétromos épület, hogy átadja helyéta mának és a jövőnek. Eköz­ben azonban sokszor sajnál­juk is gyermekkorunk ked­ves emlékeit. Ezért kell üdvözölnünk annak a néhány városféltő­nek a kezdeményezését, akik addig ostromolták az illeté­keseket, míg a városi tanács vb támogatása meg nem született: kezdődjék gyűjtő­akció értékeink megmenté­séért. Joggal nevezhetjük városvédő bizottságnak azt a közösséget, melynek né­hány tagja a megszállottak lelkesedésével fogott mun­kához: mentsük meg a régi Nyíregyházát! Képek, do­kumentumok, személyes visszaemlékezések segítsé­gével. Tervüket a tanácsi végrehajtó bizottság elé vit­ték, s a testület döntése sza­vatol immár azért, hogy nem pusztán a lelkes patri­óták ügye az értékmentés. Hanem mindnyájunké, akik itt élünk Nyíregyházán, akik szeretjük városunkat. Ezért indult meg a gyűj­tőakció a régi Nyíregyháza emlékeinek felkutatására. A városi tanács első emeleti könyvtárszobájában hétfőn és csütörtökön délutánon­ként kettőtől hatig ügyele­tet tartanak, ott veszik át a felajánlóktól a dokumentu­mokat, melyek a város régi arculatáról vallanak. A sze­mélyekről, házakról, tájak­ról, nevezetes eseményekről készült fényképeket, régi levelezőlapokat, újságokat, leveleket, a város történe­tével összefüggő emléktár­gyakat, érméket, könyveket, vagy a magnószalagra vehe­tő visszaemlékezéseket szakértői bizottság vélemé­nyezi és dönt arról: mi ke­rül majd ezek közül egy állandó kis várostörténeti kiállításra. Elsősorban ado­mányozásra számítanak, de esetenként a vásárlásra is lehetőség van. A közelmúltban kibocsá­tott felhívást nem szükséges kommentálni. Ügy véljük, minden nyíregyházihoz szól! BE. Az alapos faggatózás után kiderül, a gyerek azért ké­sett, mert vendégek érkeztek a családhoz. Nem mindig le­het betartani a kicentizett órákat. A Vásárosnaményi Városi Tanácson évente általában négy ügyben szabályozzák a láthatást. Ez korántsem je­lenti azt, hogy nincs elég gondja az ügyintézőnek a volt házastársak miatt. Vas­kos dossziét tesz ki vala­mennyi „ügy”, van, amelyik­ben négy év alatt több mint ötven (!) akta született. Be­adványok és tanácsi határo­zatok, környezettanulmá­nyok, látleletek „gazdagít­ják” a sort. — Az a tapasztalatunk — fejtegeti Groholy Jánosné gyámügyi főelőadó —, hogy a szülők közt a válás után annyira elmérgesedik a vi­szony, hogy minden apróság­gal igyekeznek borsot törni egymás orra alá. Rendsze­rint a gyermeket gondozó szülőnél az fordul elő, hogy akadályozza a láthatást, míg a másik szülő nem a tanács által szabályozottak szerint találkozik gyermekével. Az iratokból kitűnik: nem az is­kolai végzettség és a beosz­tás szerint ítélhetők meg a volt házastársak: hogyan tö­rődnek gyermekükkel. SZERETET — bírósági HATÁROZATRA? A tanács akkor szabályoz­za a láthatást, ha a bíróság nem . foglal állást ez ügyben. Ritkán akad olyan házaspár, akik a válás kimondását ké­rik, de továbbra is tartják a kapcsolatot a közös gyerek­kel, és így értelemszerűen nem kell a hatóságnak a lát­hatásról gondoskodnia. Hiá­ba azonban a bírósági hatá­rozatok tucatja annak az apának, aki csak a nagyob­bik gyerekének a láthatását kéri. Azzal érvel, hogy a ki­sebbik nem az övé. Pedig jogerős bírósági végzés szüle­tett róla, hogy a kisebbiknek is ő a vér szerinti apja. En­nek ellenére, amikor megje­lenik a volt felesége lakásán, csak a nagyobbikkai akar ta­lálkozni. Érzelmet, ragaszko­dást, nem válthat ki egyetlen szülőből sem a bírósági dön­tés, így most a gyámhatóság a láthatás korlátozására ké­Gyerekkora óta ismerte Küz- mös Jóasef 27 éves penészleki betanított munkás Perczák Györ­gyöt. Perczák körülbelül két éve kezdett udvarolni Küzmös húgá­nak, Editnek, de ezt Küzmös nem nézte )ó szemmel. Emiatt Küzmös és Perczák többször összeszólalkoztak, kölcsönösen haragudtak egymásra, s olykor karók is előkerültek a másik meggyőzésére. Március 10-én délután Küzmös Nyírbátorban befejezte a mun­kát, a Kakukk étteremben ivott pálinkát és sört, majd hazauta­zott Penészlekre. Egy jó óra múltán elment a presszóba, s folytatta az iszogatást, és köze­pesen Ittas állapotba került. Betért a presszóba ugyancsak közepesen ittasan Perczák is. Üd­vözölte Küzmöst és társaságát, majd italt vásárolt és elment Küzmösékhez, de a presszóban maradó Küzmösnek mondta, hogy a húga várja hazafelé. Hamarosan Küzmös is haza­szül. Hiszen mindkét gye­reknek rossz, ha ezt a meg­különböztetést látják az ap­juktól. Előfordult azonban már olyan eset is, hogy a tízéves gyerekét nevelő anya kérte a gyámügyi főelőadót: teremt­sen kapcsolatot az apával, hiszen a növekvő gyermek érdeklődik a vele nem egy fedél alatt élő szülő iránt is. Próbálja rábírni az apát, tö­rődjön kicsit többet a gyere­kével ... VÁLÁS A SZÜLÖK MIATT Megtörtént: a rendőrök se­gítségét kérte az anya, ve­gyék el a részeg apától a kislányt, akit három faluval messzebb a szomszédoknál találtak meg. Az apa olyan részeg volt, hogy még a há­roméves kislány hollétét sem tudta megmondani... A tanácson rendszerint a volt házastársak cívódnak. Egyszer egy erélyes nagyapa tért. Otthon szemrehányást tett az édesanyjának, hogy Perczák ismét ott van, s ezt meghallotta a konyhában Perczák is. Ami­kor Küzmös kiment a húgáék- hoz, Perczák felelősségre vonta őt, miért tett ilyen kijelentése­ket, veszekedtek, kölcsönösen fenyegetőztek. Ezután Perczákot Küzmös Edit az előszobán keresztül ki­tuszkolta a kisszobába, hogy hagyják abba a civakodást, Per­czák pedig menjen hazafelé. Közben Küzmös felvett a kony­hában egy tőrkést. Perczák ki akart jönni az elő­szobába, kiszabadította magát a lány kezei közül, s mikor a kü­szöbre ért, Küzmös villámgyor­san odalépett hozzá, s a törkés- sel nagy erővel szíven szúrta. Perczák összeesett és perceken belül meghalt. — Nagyon megbántam, amit tettem — mondta Küzmös Jó­zsef a tárgyaláson. — Állítom, hogy anyámnak köszönhetem az rohant be Gröholynéhoz, asz- szonylányát sem engedte szó­hoz jutni, akinek a gyerekét a láthatásra oda kellett vol­na adni az apának. Mikor a tanácson megjelent az apa is, az ügyintéző előtt a kez­deti durva hangot kedves szavak követték, s a főelőadó meg mert volna esküdni rá, hogy a fiatalok még ma is szeretik egymást. Rögtön ja­vasolta is nekik: költözzenek albérletbe, hiszen a házassá­got még nem bontották fel,, biztosan helyreállíthatnák a megromlott életközösséget. Közös gyerekük további sor­sáról, saját boldogulásukról ők ketten hivatottak dönte­ni. A legtöbb ügy nem végző­dik happy enddel. A szülőket emberi magatartásra bírni, a gyermek iránti felelősségre rádöbbenteni, nehéz feladat. Meg kell értetni: a volt há­zastársak cívódásából egye­dül a gyerek lesz a vesztes. T. K. egészet, ö tudta, hogy Perczák italozó és izgága ember, hiszen őt Perczák egyszer már meg is pofozta, anyám mégis megen­gedte, hogy odajárjon hozzánk. Hiába mondtam a húgomnak, hogy csak akkor jön hozzád, ha be van rúgva, józanul más lány­nak udvarol, — de a húgom is megengedte a látogatásait. Per­czák egyébként mondta a hú­gomnak, hogy nem fél tőlem, akkor jön a lakásunkra, amikor ő akar, s annak ellenére, hogy én voltam az idősebb, engem le- öcsémezett. Á Nyíregyházi Megyei Biróság dr. Rajka Sándor tanácsa Küz­mös Józsefet emberölés miatt tíz év börtönre büntette, hat évre eltiltva a közügyektől. Az ítéletet mind az ügyész, mind a tettét igencsak megbánó vádlott — védőjével együtt — tudomásul vette, így az jogerős. (k) Dj vízműtelep próbaüzemét kezdik meg a napokban Balkány ha­tárában. Az új létesítmény Balkányt és Szakolyt látja el jó minő­ségű ivóvízzel. (G. B. felv.) Gyilkosság udvarlás közben Pihentető teniszparti — Mi már igazán megszok­tuk a vizsgák légkörét — tu­lajdonképpen ötödévesek va­gyunk — hunyorít társára Kurtán Tibor. Tóth Sándor egyetértőén bólint, hiszen ő egy évet ta­nítói szakra járt, mígnem rá­jött, hogy testnevelés—föld­rajz szakos tanár akar lenni, s így elölről kezdte a főisko­lát. Tibor útja féléves kiha­gyással ugyancsak az ötödik évet eredményezte. Már csak az államvizsga és mindket­ten átvehetik a diplomát. — Valószínűleg a debrece­ni tornászcsapatnál leszek ed­ző — hallottuk Kurtán Tibor­tól. — Magam is az országos tornász csapatbajnokságban tornászom és a férfi szertor­nászok közt tudnám elképzel­ni magam. Fűtő, portás és ud­varos voltam egy visegrádi üdülőben, Ikarus-kerekeket sajtoltunk a borsodnádasdi le- mezárugyárban, mígnem tor­násztársaim buzdítására iratkoztam be a tanárképző­re. A tuzséri Tóth Sanyi való­színűleg Szabolcsban ma­rad. A megye közlekedésföld­rajzát elemezte szakdolgoza­tában. A vizsgák légkörét annyira megszokta, hogy most éri el a 4,4-es átlagot, amikor már nem kell törtetni egy jobb osztályzatért. — Az államvizsga még Da­moklész kardjaként lebeg fe­lettünk, de már sort kerítet­tünk egy bográcsgulyásos va­csorára. Tibi'el rendszerint teniszpartiban pihenjük ki a tanulás fáradalmait. — Eddig gyakran verse­nyeztem, legutóbb Zwickau- ban tornásztunk a testvér fő­iskolán, de most már szegre akasztom a tenyérvédőt és csak az edzői hivatásnak élek — így Tibi. Vita — éjszaka — Mi viszont úgy frissítjük gondolatainkat két vizsga kö­zött, hogy éjszakába nyúló fi­lozófiai vitákat folytatunk — mondja Nagy Búza Mária el­ső éves tanítószakos. — Teg­nap például azon elmélked­tünk, milyen szerepe van az embernek, az egyéniségnek saját sorsa alakításában. Hi­szen én például kisközség­ben akarok tanítani, s a moz­galmas főiskolai évek után ugyancsak igyekeznem kell, hogy tartalmasán töltsem meg a hétköznapjaimat. Szobatársa, az ózdi Juhász Anikó szülővárosába szeretne visszamenni. Addig viszont majdnem száz vizsgát kell eredményesen letenniük, alig fél éve ismerkednek a főis­kolai időbeosztással. A vizs­gák között hazautaznak, Ani, a nővére kislányával tölti sza­bad perceit, Mari a kirándu­lásokat kedveli. — Most a második vizsga- időszakot még nem mertük elég merészen tervezni. Arról van szó — magyarázza Mária — hogy rövidebb idő alatt is letehetnénk a vizsgákat és megtoldhatnánk a vakációt. Egyelőre kiporciózzuk, hogy egy kollokvium öt nap, egy szigorlat tíz, s így örülünk, ha június 30-ára magunk mögött tudjuk a vizsgákat. Sebaj, jö­vőre bizonyára megszerezzük a szükséges vizsgarutint is. Felsőbb évesektől hallottuk: nem az számít, hogy ki hány napig nyálazza a jegyzetet, hanem az, hogy el tudja hi­tetni a tanáraival: otthon van a témában ... T. K. KITEKINTÉS ■ ■ Üzemi lapokból A megyében kiadásra ke­rülő üzemi újságok és hír­adók májusi számaikban sok­színűén tükrözik mind a gazdasági, mind az üzem tár­sadalmi életének eseményeit. A sok híradás közül szemel- gettünk. SZABOLCSI VÍZMŰ A vállalat lapja tudósítást közöl arról, hogy összeállítot­ták a szokásos „gyorsprogra­mot”, melynek célja a víz­szolgáltatás mennyiségi és minőségi javítása. Az idén hat településen végeznek ki- sebb-nagyobb munkákat. Tiszavasváriban egy új ku­tat építenek és csatlakoztat­ják a községi hálózathoz, Ti- szanagyfaluban és Tiszada- dán egy-egy meglévő községi kutat újítanak fel és kapcsol­ják a községi hálózatra. Nyírlugoson egy 100 köbmé­teres alacsonytározó meg­építésével kívánják megol­dani a nyári vízhiányt, Sza­bolcs községben a víz magas jód- és gáztartalma miatt van gond. Most egy községi kút rendbetételével és a. hálózatba való bekapcsolásá­val kívánják kiváltani a je­lenleg sok panaszt adó üze­melő kutat. ESZE TAMÄS NÉPE A mezőgazdasági üzem lap­ja egyik cikkében arról tá­jékoztat, hogy a KlSZ-fiata- lok részére a kulturális alap terhére megvásárolják az Ifjú Gárda-szakasz felszere­lését. Ugyancsak a fiatalok­kal kapcsolatos az a hír is, hogy a járási úttörőtábornak a kuruc kort idéző Esze Ta­más-zászlót adományoz a nagyközség és a tsz. Egy má­sik hír a tisztasági verseny­nyel foglalkozik. Ebből meg­tudjuk, hogy a versenyt a Komlós-telep dolgozói nyer­ték. Itt példás rend van a szarvasmarha-hizlalóban, a termény- és műtrágyatároló­ban. Egy újabb hír szerint kedvderítően hatott a fiata­lokra, hogy a tsz népviseleti öltözéket rendelt a férfikórus tagjainak. FELSŐ-TISZAI fagazdasági híradó A ritkán megjelenő üzemi lap a szocialista brigádveze­tők tanácskozásáról tudósít. Ebből említésre méltó Oszt- rogonácz János igazgatónak az elmúlt évi munkáról adott tájékoztatása. A tervteljesí­tésben magasra értékelhető brigádmunkák az előző terv­időszakban évenként 5,5—6,0 millió forint többletered­ményt hoztak. Brigádjaik en­nek a hagyománynak 1981- ben is becsülettel megfelel­tek. Az igazgató elmondta, hogy a termelési eredményeken túl a szocialista brigádok a vállalt 31 ezer 853 társadal­mi munkaórával szemben 40 ezer 741 munkaórát teljesí­tettek, csaknem egymillió fo­rint értékben. Politikai kép­zésben valamennyi szocialis­ta brigád részt vesz. nyíregyházi dohányfermentáló A lap legújabb számából a Vöröskereszt vezetőségvá­lasztó taggyűléséről szóló tu­dósítást említjük, mégpedig az 1982. évi feladattervet. Társadalmi szintűvé kíván­ják tenni a balesetek meg­előzését. Család-, gyermek- és ifjúságvédelem keretén belül nagyobb gondot fordí­tanak a terhes nők védelmé­re. Figyelemmel kísérik a veszélyeztetett családban élő gyermekek életkörülménye­it, patronálnak egy-egy ál­lami gondozott gyermeket, intézményt. Az eddigiekhez hasonlóan patronálják, fel­kutatják és segítséget nyúj­tanak az egyedülálló és ma­gatehetetlen embereknek. — ősz — KI MERRE TRRT ? Jegyzet és bikini Napolaj, törülköző a fűben, a táskarádióból pattogós rockzene árad, csokoládébar­nára sült fiatalok igyekeznek a délutáni napsugarakat is kihasználni. Mi más lehet ez, mint strand? Hát, ha a látszat után ítélünk, tényleg így len­vizsgát tesznek a főiskolások. A nyíregyházi tanárképzőn a könyvtár előtti gyepen fürdő­ruhára vetkőztek a hallgatók, ki így, ki úgy igyekszik a fe­jébe vésni az elengedhetetle­nül fontos tudnivalókat.

Next

/
Thumbnails
Contents