Kelet-Magyarország, 1982. június (42. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-09 / 133. szám

1982. június 9. Kelet-Magyarország 3 Hit kapunk kísérőnek ? HÁNYFÉLE TALÁLKO­ZÁSI LEHETŐSÉGE van egy átlagembernek a ven­déglátóiparral? Elég sok, még akkor is, ha nem szá­mít törzsvendégnek. Betér­nénk például egy fagylalt­ra, vagy ebédelni szeret­nénk, de hová is menjünk, hogy jól érezzük magunkat? Bizonyos alapfeltételek hi­ányában ugyanis azonnal el lehet rontani a kedves ven­dég jókedvét. Kurtább-e az asztal egyik lába, mikor mosták ki utoljára a füg­gönyt, az asztalterítőt, a mosdóban a kéztörlőt — ha egyáltalán volt benné vala­ha és így tovább. Az sem mellékes, sőt, a vendéglátóipar szórakozta­tó funkciója szempontjából az egyik kiemelkedő fel­adat : miközben vendégül látnak, mit kapunk kísérő­nek? No, nem a rövidital mellé, hanem egyáltalán. Milyen műsort, milyen kul­turális programot, milyen zenét? Mindezek a kérdések fel­vetődtek a közművelődési bizottság legutóbbi ülésén, melyen ezt a szokatlan na­pirendet tárgyalták: milyen szerepet töltenek be a ven­déglátóipari helyek a lakos­ság kulturált szórakoztatá­sában, s erre milyen kiak­názatlan lehetőségeik van­nak a továbbiakban? Vitaindítóként rövid, frap­páns, a problémákat nem kerülgető előterjesztés ké­szült, amelynek egyik meg­jegyzése megállapítja: a megnövekedett társadalmi igények arra késztették a vendéglátóipar illetékeseit, hogy az ötödik és a hatodik ötéves terv időszakában na­gyobb figyelmet fordítsanak a vendéglátó-hálózat diffe­renciált fejlesztésére, a szolgáltatási színvonal eme­lésére. Hogy ez mennyire sikerült eddig, annak érté­kelői mi magunk, a kedves vendégek lehetünk, ha sze­mélyes tapasztalatokat szer­zünk. KIEMELTEN FOGLAL­KOZNAK AZ IFJÚSÁG­GAL, tekintettel arra, hogy a szórakozóhelyek, a cukrászdák, klubok, ifjúsá­gi házak, parkok stb. a partnerkapcsolatok kiala­kításának színterei, ezek a helyek a társasélet, a kö­zösségi szórakozás és mű­velődés fórumai. Maguk a fiatalok is gyakran kérik; kapjanak olyan szeszmen­tes szórakozóhelyeket, ahol nem kell eltűrniük a ma­gukról megfeledkező fel­nőttek „példamutatását”, de nem kell parkokban, pin­cékben dekkolni, ha össze­jön a „banda”. A közműve­lődési bizottság is szorgal­mazza ilyen szórakozóhe­lyek létesítését, egyelőre az­zal, hogy az ágazat alapo­san mérje fel a lehetősége­ket, s mielőbb intézkedje­nek. , Többen szóvá tették: igen sok vendéglátóipari üzem egyszerűen csak kocsma a szó legrosszabb értelmében, a zenészek „produkciója” pedig sok helyen egyszerű­en kétségbeejtő. Ami a leg­sajnálatosabb: nem ők te­hetnek róla, egyszerűen ilyenek a szabványaink. Egy népzenésznél ma nem alap- követelmény a népzene ala­pos ismerete, elég, ha né­hány népszerű operett- és táncdallamot felismerhető­en játszik. Kodály hazájá­ban — tette hozzá az egyik felszólaló — ezért aztán a színvonal olyan, amilyen. Mindebben az az elkeserítő, hogy ezt a fajta kultúrát kí­náljuk intézményesített for­mában, országos jóváha­gyással egy rétegnek, a ze­nés szórakozóhelyek törzs­vendégeinek. Előkerült a vitában még néhány ismert téma, új megközelítésben. Hiányos az idegenforgalmi propagandánk, például olyan jeles helyekről, mint nevezetes műemléki együt­teseink, még egy képesla­pot sem vihet magával a turista, nem is beszélve ar­ról, hogy a hetedhétország­ban híres szabolcsi földvár tövében az árva Földvár presszó akkor nyit ki, ami­kor akar, ha nem akar, a turista akár szomjan is hal­hat. Ezekre a népszerű, so­kak által látogatott helyek­re sokkal több figyelmet kellene az illetékeseknek fordítani. SZESZMENTES SZÓRA­KOZÓHELYEK a fiatalok­nak — felülvizsgálni a ze­nész szakemberek felké­szültségét — többet törőd­ni a zenei szolgáltatás szín­vonalával — több olyan rendezvényt szervezni, amely rangos és hasznos ki- kapcsolódást ígér — meg­vizsgálni az amatőr művé­szeti csoportok alkalomsze­rű foglalkoztatásának lehe­tőségeit, — általában kultu­ráltabb szórakozást kínálni a vendégnek — így foglal­ható össze tömören, amiről a közművelődési bizottság állást foglalt. Hogy mindez hogyan je­lenik majd meg a hétköz­napokban? Kíváncsian vár­juk mindannyian: a ven­déglátóipari üzemek leendő vendégei. Baraksó Erzsébet A Csepel Művek nyírbátori fúrógépgyárában RF fúrógéphez fogaskerékházat szerel ösz- sze Szűcs László. (J. L.) TÚL AZ EZER TONNÁN Hal és pénz Két országos díj az Alkotmány Htsz-nek 1981-ben a szövetkezeti halászat történetében először lépte túl a „bűvös” 1000 tonnás bruttó termelési szintet az ország néhány halászati termelőszövetkezete. A szegedi Ti­sza ütsz mögött (1082 tonna) másodikként a nyíregyházi Alkotmány ütsz ért el 1025 tonnás haltermést. Két orszá­gos díjat is nyert ezzel. A tógazdasági termelés első, és a belterjes vízi termelés második díját. A halászok munkájáról ál- is tovább lépett, megerősítve tálában évente kétszer esik helyét az elsők között. 1981. szó. Az őszi nagy halászatok évi haltermelése meghaladta idején és a termés betakarí- az 1025 tonnát, amely kétezer tása után, amikor már ponto- mázsával volt több az előző san számba vették, hogy mit fizettek a vizek a sok fárad­ságért, szorgalomért. Tenyészhal és piaci „A haltenyésztés rentabili­tása, valamint a hal iránti kereslet fokozódása a meglé­évinél. És ami még inkább a jó munka dicsérete: az 1980- as 33 forintról 1981-ben 30 irintra csökkentették az egy kiló hal „előállítására” fordí­tott önköltséget. Említésre méltó, hogy a megtermelt halmennyiség na­gyobbik felét, 562 tonnát bel­földi piacon adták el. De a piaci hal mellett jelentősek az eredményeik a tenyészhal-ter­vő termelőalapok jobb kihasz nálása és új tógazdaságok lé­tesítése irányában hatott” — közli a Halászati Termelőszö­vetkezetek Szövetségének or­szágos jelentése. Ugyanakkor kiemelt elismeréssel szól a nyíregyházi Alkotmány Htsz eredményeiről, amelyek már az előző, 1980-as évadot kö­vetően az élvonalba emelték a nyírségi halászokat. Az Alkotmány Htsz a kö­vetkező gazdálkodási évben ^ elképes is talán ez az I eldugott, kevesek által ismert nyíregyházi ut­ca, amely az Orosi útból nyí­lik, úgy a 4-es kilométerkő közeléhen. A szomszéd utca, a Cifrasor utca már ismer­tebb valamivel, de a Szerény utca, ez a vele párhuzamos, „újszülött” utcácska szeré­nyen meghúzódik a homokon, ahol sokfelől érkezett, telek­hez jutott emberek építettek csinos családi házakat. Van köztük egy, amelyik kilenc évig épült... — Bizony, ez a ház elég so­káig épült — mondja a gaz­dája, Turgonyi István kovács. — Hatvanhétben vettük a telket az OTP-n keresztül, elég jutányosán, 1600 forin­tot kellett befizetni és két évig törlesztettük még. Het- venháromban alapoztuk, het­vennégyben került tető alá. Azóta mostanáig minden év­ben tovább építettünk, mi magunk, a család, a felesé­gem, a két fiam... A múlt év októbere óta lakunk itt, de mindenkit ismerünk a környéken, mert az évek so­rán mindennap itt voltunk ... A ház igen tetszetős, há­romszobás, nagy és szép für­dőszobával, konyhával, élés­kamrával. Hátul nyári kony­ha, barkácsműhely ... Való­ságos főnyeremény, hogy az utcában bent van a vezetékes ivóvíz, bár Turgonyi István, aki kútfúró szakember is, Ház a Szerény álcában előzőleg már fúrt két kutat. Nagy a telek, 540 négyszög­öl.'.. Kellett a víz az öntö­zéshez, a házépítéshez. Kemény munkával kereste meg a házra valót a tangaz­dasági kovács, aki jó 28 év­vel ezelőtt a Békés megyei Békés községből — ma már város — telepedett meg Nyír­egyházán. Egy közeli rokona biztatta, aki már előzőleg itt talált otthonra. Lovakat pat­kóit, homokfutókat javított az állami gazdaságban. Ké­sőbb, ahogy változott a ha­gyományos kovácsmunka, megtanulta az ívhegesztést is, almáslétrákat és hasonlókat csinált, miközben évekig ko­vácsjelölteket, szakmunkás fiatalokat is tanított. A meg­erőltető, 14 éves korától vég­zett kemény munka azon­ban nagy vámot vett magá­nak, egyévi táppénz után a közelmúltban leszázalékol­ták. Még nem tudja, mennyi lesz a nyugdíja ... — Ez a ház az egész éle­tünk munkájának az ered­ménye — veszi át a szót a felesége. — Egy fillér teher sincs rajta, nem vettünk fel kölcsönt az építéshez. És mi­lyen jó, most a nyugdíjból nehezen fizetnénk a részle­teket. Nem gondolta a zömök, erős, kovács külsejű Turgonyi István, hogy ötvenhárom éves korára le kell tenni a kala­pácsot. A szívével van egy kis baj, vigyázni kell. De nem hagyja el magát, magya­rázta, tesz-vesz, ha elfárad, pihen egy-két órát. V an még itt dolog, az ut­ca felőli kerítés vár so­rára. A nagy kert, a gyümölcsfák, meg a tizenkét sertés is jussolni akarnak az erejéből. Felesége is dolgos, alig pihenő asszonyka, így együtt csak megbírnak a na­pi munkával. Két felnőtt, csa­ládos fiúk van, Pista 30 éves repülőstiszt, Gabi 29 éves, raktáros az Universilnél. Négy kis unoka játszado­zik — amikor együtt vannak — a Szerény utcai házban. Ami kilenc évig épült, verej­tékkel, nagy-nagy szívósság­gal, egy munkásember ottho­nának ... Páll Géza melésben és az ivadéknevelés­ben is. Több, mint 400 tonna tenyészhallal segítették elő a hortobágyi, biharugrai és bi­káit állami gazdaságok, a fe­hérgyarmati, hajdúszoboszlói és tokaji htsz-ek haltermelé­sét, megalapozva saját idei eredményeiket is. Az országos átlag duplája A szövetkezet tiszavasvári, nagykállói és császárszállási halastavain 24,6 mázsa volt a hektáronkénti átlag. A tisza­vasvári II—2 tavon pedig 34 mázsás hektáronkénti átlag­hozam rekordját érték el. Ez­zel szereztek első helyet, ok­levelet és tízezer forintos dí­jat a tógazdasági termelés versenyében. Császárszállasi és harango- di belterjes tározóikon 21 má­zsás hektáronkénti átlag szü­letett. Ez ugyancsak díjat ho­zott: országos második helyet, oklevelet és hétezer forintos jutalmat. A halastavak és tározók együttes átlaga 22,64 mázsa volt, ami három és fél má­zsával haladta meg az előző évit. Ezek a számok csak ak­kor válnak beszédessé a kí­vülálló előtt, ha azt is tudja, hogy az országos átlag csak 12 mázsa hektáronként. Hatmilliós többletbevétel A nyíregyházi Alkotmány Htsz nem nagy szövetkezet, hiszen 206 dolgozója közül 166 mindössze az aktív kereső. Eredményeik annál inkább kiemelkedőek. Az előző évi­hez képest 1981-ben hatmillió­val növelték árbevételüket, amely megközelítette az 56 millió forintot. A halászati ágazat 39 milliója mellett a kereskedelmi ágazat csárdái és halsütői is 16 milliót for­galmaztak, túlszárnyalva a korábbi eredményeket. így örülhettek a szövetkezetiek annak, hogy 11 milliós nye­reségükből 33 napi bérüknek megfelelő részesedést kap­tak, egy negyedmiliót pedig jutalomként. Elismerték ne­kik azt a kemény munkát is, amely tavaly a már jegesedő novemberi tavakon folyt a zsákmányért. Több, mint 90 ezer forintot kaptak az őszi halászat résztvevői és 24 000 forintot a kiváló dolgozók. Miért nincs bolt a piacon? — Három éve szűnt meg a szövetkezet halboltja a nyír­egyházi Rákóczi utcán. Húsz éven át húszezer mázsa halat adott el ez a városfejlesztés miatt szanált bolt, amely he­lyett másikat azóta sem kap­tunk — tájékoztat Földvári János elnök. Korábban nyílt ugyan a Jósavárosban egy halbolt, de ez csak 4—500 má­zsát forgalmaz évente — fő­ként a lakótelepieknek. A pi­acon vásárlók nem szívesen mennek oda halat venni a távolság miatt. Egyébként minden piacközponttal ren­delkező városban a piacon van a halbolt is. Nyíregyháza vezetői egyetértenek az igény­nyel, de a piaci bolthelyiség ügyében döntés még nem szü­letett. Egy éve ígérték meg az áfész Búza téri ruházati boltjának helyiségét, de az ígéret eddig még nem telje­sült. Pedig a piaci boltban évi 1500 mázsa halat tudna adni a szövetkezet a lakos­ság ellátásához. Konyhakész árut, bő választékot és a ne­mes halak mellett sok olcsóbb kárászt és keszegféléket is. Pristyák J. 1 Szövetkeze! az iskolában Nem idegen a szövet­kezés gondolata a tanuló- ifjúságtól sem. Jól pél­dázza ezt a Nyíregyhá­zán eredményesen mű­ködő egyetlen iskolai szövetkezet is. A kereskedelmi szak­közép és szak munkás - képző intézetben 1975- ben megalapított szövet­kezet eredményesen mű­ködik, jól szolgálja az if­júság körében a szövet­kezet eszméjét. Hét év­vel ezelőtt csupán 42 tagja volt, ma már 260 a létszáma. Az iskolában a Nyíregyházi ÁFÉSZ- fiók boltrendszerben élelmiszer jellegű kiske­reskedelmi egységet mű­ködtet, amelyben szeszes italon kívül minden olyan élelmiszer és más napicikk megvásárolha­tó, amelyre a tanulóifjú­ságnak szüksége lehet. Ennek az iskolai bolt­nak különös jelentősége van a tanulók reggeliz­tetésében, tízórai ellá­tásában. Az iskolabolt áruellátását a 92-es ABC-áruház biztosítja. Eltérően más szövetke­zetektől, a forgalom 0,5 százalékát, mint saját eredményt az iskolaszö­vetkezet döntésének megfelelően használhat­ja fel. Eredményes gaz­dálkodásukra jellemző, hogy az évenként képző­dő nyereségből, amely jelenleg 25 ezer forint, a részközgyűlés döntése alapján az év első felé­ben boltbővítést végez­nek. . . ■* / A tanulók részjegyé­nek értéke személyen­ként 30 forint. Megol­dásra váró feladat a végzett diákok részjegy­kiegészítése, a működési területükön kívül lakók esetében pedig az át­irányításuk más ÁFÉSZ- hez. Segítséggel más nyíregyházi tanintézet­ben és megyénk városai­nak középiskoláiban is lehetne alakítani a nyír­egyházihoz hasonló ifjú­sági szövetkezetét. En­nek több irányú haszna lenne! Részben a pálya- választás, részben ismer­kedés a szövetkezeti mozgalommal, a keres­kedelemmel, és egy ki­csit az élettel is. (farkas) Konzervüzem Fehérgyarmaton A szatmári almatermelő vidék egyik központja Fehérgyarmat. Csak a termelők tudják, milyen gondot jelent a piacon az alma értékesítése. Ezért kísérte egyet­értés azt a döntést, amikor a Zöldért fehérgyarmati hűtőházá­ban megépült az aszaló. Sajnos, a gázolajjal üzemelő hőkazán egyre többe kerül. Lépni kellett, s így született meg a gondolat: konzervüzem létesítése lenne ki­fizetődő. Ez egyben jó munka- alkalmat teremt a hűtőháziak­nak. Kellő szervezéssel sikerült úgy kialakítani az aszalóban a terüle­tet, hogy ez a legideálisabb le­gyen. A munkát a Zöldért bri­gádjai végzik. A tervek szerint a március 20-án kezdett rekonst­rukciót június 20-ra befejezik. A 8 milliós beruházás hasznosítja a ma színvonalat jelentő külhoni és hazai gépeket. A Nagykőrösi Fa- és Fémipari Szövetkezet üvegmosót és Finis-töltőt, a fe­hérgyarmati MEZŐGÉP például légbefúvásos mosót szállított. A feldolgozandó termékek között az alma mellett meggy és példá­ul uborka is szerepel. Eddig Mátészalkára vitték lé- feltöltésre is az üvegeket, júni­us 20-tól a nagykőrösi levező se­gítségével már ez a művelet is elvégezhető Fehérgyarmaton.

Next

/
Thumbnails
Contents