Kelet-Magyarország, 1982. június (42. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-09 / 133. szám
1982. június 9. Kelet-Magyarország 3 Hit kapunk kísérőnek ? HÁNYFÉLE TALÁLKOZÁSI LEHETŐSÉGE van egy átlagembernek a vendéglátóiparral? Elég sok, még akkor is, ha nem számít törzsvendégnek. Betérnénk például egy fagylaltra, vagy ebédelni szeretnénk, de hová is menjünk, hogy jól érezzük magunkat? Bizonyos alapfeltételek hiányában ugyanis azonnal el lehet rontani a kedves vendég jókedvét. Kurtább-e az asztal egyik lába, mikor mosták ki utoljára a függönyt, az asztalterítőt, a mosdóban a kéztörlőt — ha egyáltalán volt benné valaha és így tovább. Az sem mellékes, sőt, a vendéglátóipar szórakoztató funkciója szempontjából az egyik kiemelkedő feladat : miközben vendégül látnak, mit kapunk kísérőnek? No, nem a rövidital mellé, hanem egyáltalán. Milyen műsort, milyen kulturális programot, milyen zenét? Mindezek a kérdések felvetődtek a közművelődési bizottság legutóbbi ülésén, melyen ezt a szokatlan napirendet tárgyalták: milyen szerepet töltenek be a vendéglátóipari helyek a lakosság kulturált szórakoztatásában, s erre milyen kiaknázatlan lehetőségeik vannak a továbbiakban? Vitaindítóként rövid, frappáns, a problémákat nem kerülgető előterjesztés készült, amelynek egyik megjegyzése megállapítja: a megnövekedett társadalmi igények arra késztették a vendéglátóipar illetékeseit, hogy az ötödik és a hatodik ötéves terv időszakában nagyobb figyelmet fordítsanak a vendéglátó-hálózat differenciált fejlesztésére, a szolgáltatási színvonal emelésére. Hogy ez mennyire sikerült eddig, annak értékelői mi magunk, a kedves vendégek lehetünk, ha személyes tapasztalatokat szerzünk. KIEMELTEN FOGLALKOZNAK AZ IFJÚSÁGGAL, tekintettel arra, hogy a szórakozóhelyek, a cukrászdák, klubok, ifjúsági házak, parkok stb. a partnerkapcsolatok kialakításának színterei, ezek a helyek a társasélet, a közösségi szórakozás és művelődés fórumai. Maguk a fiatalok is gyakran kérik; kapjanak olyan szeszmentes szórakozóhelyeket, ahol nem kell eltűrniük a magukról megfeledkező felnőttek „példamutatását”, de nem kell parkokban, pincékben dekkolni, ha összejön a „banda”. A közművelődési bizottság is szorgalmazza ilyen szórakozóhelyek létesítését, egyelőre azzal, hogy az ágazat alaposan mérje fel a lehetőségeket, s mielőbb intézkedjenek. , Többen szóvá tették: igen sok vendéglátóipari üzem egyszerűen csak kocsma a szó legrosszabb értelmében, a zenészek „produkciója” pedig sok helyen egyszerűen kétségbeejtő. Ami a legsajnálatosabb: nem ők tehetnek róla, egyszerűen ilyenek a szabványaink. Egy népzenésznél ma nem alap- követelmény a népzene alapos ismerete, elég, ha néhány népszerű operett- és táncdallamot felismerhetően játszik. Kodály hazájában — tette hozzá az egyik felszólaló — ezért aztán a színvonal olyan, amilyen. Mindebben az az elkeserítő, hogy ezt a fajta kultúrát kínáljuk intézményesített formában, országos jóváhagyással egy rétegnek, a zenés szórakozóhelyek törzsvendégeinek. Előkerült a vitában még néhány ismert téma, új megközelítésben. Hiányos az idegenforgalmi propagandánk, például olyan jeles helyekről, mint nevezetes műemléki együtteseink, még egy képeslapot sem vihet magával a turista, nem is beszélve arról, hogy a hetedhétországban híres szabolcsi földvár tövében az árva Földvár presszó akkor nyit ki, amikor akar, ha nem akar, a turista akár szomjan is halhat. Ezekre a népszerű, sokak által látogatott helyekre sokkal több figyelmet kellene az illetékeseknek fordítani. SZESZMENTES SZÓRAKOZÓHELYEK a fiataloknak — felülvizsgálni a zenész szakemberek felkészültségét — többet törődni a zenei szolgáltatás színvonalával — több olyan rendezvényt szervezni, amely rangos és hasznos ki- kapcsolódást ígér — megvizsgálni az amatőr művészeti csoportok alkalomszerű foglalkoztatásának lehetőségeit, — általában kulturáltabb szórakozást kínálni a vendégnek — így foglalható össze tömören, amiről a közművelődési bizottság állást foglalt. Hogy mindez hogyan jelenik majd meg a hétköznapokban? Kíváncsian várjuk mindannyian: a vendéglátóipari üzemek leendő vendégei. Baraksó Erzsébet A Csepel Művek nyírbátori fúrógépgyárában RF fúrógéphez fogaskerékházat szerel ösz- sze Szűcs László. (J. L.) TÚL AZ EZER TONNÁN Hal és pénz Két országos díj az Alkotmány Htsz-nek 1981-ben a szövetkezeti halászat történetében először lépte túl a „bűvös” 1000 tonnás bruttó termelési szintet az ország néhány halászati termelőszövetkezete. A szegedi Tisza ütsz mögött (1082 tonna) másodikként a nyíregyházi Alkotmány ütsz ért el 1025 tonnás haltermést. Két országos díjat is nyert ezzel. A tógazdasági termelés első, és a belterjes vízi termelés második díját. A halászok munkájáról ál- is tovább lépett, megerősítve tálában évente kétszer esik helyét az elsők között. 1981. szó. Az őszi nagy halászatok évi haltermelése meghaladta idején és a termés betakarí- az 1025 tonnát, amely kétezer tása után, amikor már ponto- mázsával volt több az előző san számba vették, hogy mit fizettek a vizek a sok fáradságért, szorgalomért. Tenyészhal és piaci „A haltenyésztés rentabilitása, valamint a hal iránti kereslet fokozódása a megléévinél. És ami még inkább a jó munka dicsérete: az 1980- as 33 forintról 1981-ben 30 irintra csökkentették az egy kiló hal „előállítására” fordított önköltséget. Említésre méltó, hogy a megtermelt halmennyiség nagyobbik felét, 562 tonnát belföldi piacon adták el. De a piaci hal mellett jelentősek az eredményeik a tenyészhal-tervő termelőalapok jobb kihasz nálása és új tógazdaságok létesítése irányában hatott” — közli a Halászati Termelőszövetkezetek Szövetségének országos jelentése. Ugyanakkor kiemelt elismeréssel szól a nyíregyházi Alkotmány Htsz eredményeiről, amelyek már az előző, 1980-as évadot követően az élvonalba emelték a nyírségi halászokat. Az Alkotmány Htsz a következő gazdálkodási évben ^ elképes is talán ez az I eldugott, kevesek által ismert nyíregyházi utca, amely az Orosi útból nyílik, úgy a 4-es kilométerkő közeléhen. A szomszéd utca, a Cifrasor utca már ismertebb valamivel, de a Szerény utca, ez a vele párhuzamos, „újszülött” utcácska szerényen meghúzódik a homokon, ahol sokfelől érkezett, telekhez jutott emberek építettek csinos családi házakat. Van köztük egy, amelyik kilenc évig épült... — Bizony, ez a ház elég sokáig épült — mondja a gazdája, Turgonyi István kovács. — Hatvanhétben vettük a telket az OTP-n keresztül, elég jutányosán, 1600 forintot kellett befizetni és két évig törlesztettük még. Het- venháromban alapoztuk, hetvennégyben került tető alá. Azóta mostanáig minden évben tovább építettünk, mi magunk, a család, a feleségem, a két fiam... A múlt év októbere óta lakunk itt, de mindenkit ismerünk a környéken, mert az évek során mindennap itt voltunk ... A ház igen tetszetős, háromszobás, nagy és szép fürdőszobával, konyhával, éléskamrával. Hátul nyári konyha, barkácsműhely ... Valóságos főnyeremény, hogy az utcában bent van a vezetékes ivóvíz, bár Turgonyi István, aki kútfúró szakember is, Ház a Szerény álcában előzőleg már fúrt két kutat. Nagy a telek, 540 négyszögöl.'.. Kellett a víz az öntözéshez, a házépítéshez. Kemény munkával kereste meg a házra valót a tangazdasági kovács, aki jó 28 évvel ezelőtt a Békés megyei Békés községből — ma már város — telepedett meg Nyíregyházán. Egy közeli rokona biztatta, aki már előzőleg itt talált otthonra. Lovakat patkóit, homokfutókat javított az állami gazdaságban. Később, ahogy változott a hagyományos kovácsmunka, megtanulta az ívhegesztést is, almáslétrákat és hasonlókat csinált, miközben évekig kovácsjelölteket, szakmunkás fiatalokat is tanított. A megerőltető, 14 éves korától végzett kemény munka azonban nagy vámot vett magának, egyévi táppénz után a közelmúltban leszázalékolták. Még nem tudja, mennyi lesz a nyugdíja ... — Ez a ház az egész életünk munkájának az eredménye — veszi át a szót a felesége. — Egy fillér teher sincs rajta, nem vettünk fel kölcsönt az építéshez. És milyen jó, most a nyugdíjból nehezen fizetnénk a részleteket. Nem gondolta a zömök, erős, kovács külsejű Turgonyi István, hogy ötvenhárom éves korára le kell tenni a kalapácsot. A szívével van egy kis baj, vigyázni kell. De nem hagyja el magát, magyarázta, tesz-vesz, ha elfárad, pihen egy-két órát. V an még itt dolog, az utca felőli kerítés vár sorára. A nagy kert, a gyümölcsfák, meg a tizenkét sertés is jussolni akarnak az erejéből. Felesége is dolgos, alig pihenő asszonyka, így együtt csak megbírnak a napi munkával. Két felnőtt, családos fiúk van, Pista 30 éves repülőstiszt, Gabi 29 éves, raktáros az Universilnél. Négy kis unoka játszadozik — amikor együtt vannak — a Szerény utcai házban. Ami kilenc évig épült, verejtékkel, nagy-nagy szívóssággal, egy munkásember otthonának ... Páll Géza melésben és az ivadéknevelésben is. Több, mint 400 tonna tenyészhallal segítették elő a hortobágyi, biharugrai és bikáit állami gazdaságok, a fehérgyarmati, hajdúszoboszlói és tokaji htsz-ek haltermelését, megalapozva saját idei eredményeiket is. Az országos átlag duplája A szövetkezet tiszavasvári, nagykállói és császárszállási halastavain 24,6 mázsa volt a hektáronkénti átlag. A tiszavasvári II—2 tavon pedig 34 mázsás hektáronkénti átlaghozam rekordját érték el. Ezzel szereztek első helyet, oklevelet és tízezer forintos díjat a tógazdasági termelés versenyében. Császárszállasi és harango- di belterjes tározóikon 21 mázsás hektáronkénti átlag született. Ez ugyancsak díjat hozott: országos második helyet, oklevelet és hétezer forintos jutalmat. A halastavak és tározók együttes átlaga 22,64 mázsa volt, ami három és fél mázsával haladta meg az előző évit. Ezek a számok csak akkor válnak beszédessé a kívülálló előtt, ha azt is tudja, hogy az országos átlag csak 12 mázsa hektáronként. Hatmilliós többletbevétel A nyíregyházi Alkotmány Htsz nem nagy szövetkezet, hiszen 206 dolgozója közül 166 mindössze az aktív kereső. Eredményeik annál inkább kiemelkedőek. Az előző évihez képest 1981-ben hatmillióval növelték árbevételüket, amely megközelítette az 56 millió forintot. A halászati ágazat 39 milliója mellett a kereskedelmi ágazat csárdái és halsütői is 16 milliót forgalmaztak, túlszárnyalva a korábbi eredményeket. így örülhettek a szövetkezetiek annak, hogy 11 milliós nyereségükből 33 napi bérüknek megfelelő részesedést kaptak, egy negyedmiliót pedig jutalomként. Elismerték nekik azt a kemény munkát is, amely tavaly a már jegesedő novemberi tavakon folyt a zsákmányért. Több, mint 90 ezer forintot kaptak az őszi halászat résztvevői és 24 000 forintot a kiváló dolgozók. Miért nincs bolt a piacon? — Három éve szűnt meg a szövetkezet halboltja a nyíregyházi Rákóczi utcán. Húsz éven át húszezer mázsa halat adott el ez a városfejlesztés miatt szanált bolt, amely helyett másikat azóta sem kaptunk — tájékoztat Földvári János elnök. Korábban nyílt ugyan a Jósavárosban egy halbolt, de ez csak 4—500 mázsát forgalmaz évente — főként a lakótelepieknek. A piacon vásárlók nem szívesen mennek oda halat venni a távolság miatt. Egyébként minden piacközponttal rendelkező városban a piacon van a halbolt is. Nyíregyháza vezetői egyetértenek az igénynyel, de a piaci bolthelyiség ügyében döntés még nem született. Egy éve ígérték meg az áfész Búza téri ruházati boltjának helyiségét, de az ígéret eddig még nem teljesült. Pedig a piaci boltban évi 1500 mázsa halat tudna adni a szövetkezet a lakosság ellátásához. Konyhakész árut, bő választékot és a nemes halak mellett sok olcsóbb kárászt és keszegféléket is. Pristyák J. 1 Szövetkeze! az iskolában Nem idegen a szövetkezés gondolata a tanuló- ifjúságtól sem. Jól példázza ezt a Nyíregyházán eredményesen működő egyetlen iskolai szövetkezet is. A kereskedelmi szakközép és szak munkás - képző intézetben 1975- ben megalapított szövetkezet eredményesen működik, jól szolgálja az ifjúság körében a szövetkezet eszméjét. Hét évvel ezelőtt csupán 42 tagja volt, ma már 260 a létszáma. Az iskolában a Nyíregyházi ÁFÉSZ- fiók boltrendszerben élelmiszer jellegű kiskereskedelmi egységet működtet, amelyben szeszes italon kívül minden olyan élelmiszer és más napicikk megvásárolható, amelyre a tanulóifjúságnak szüksége lehet. Ennek az iskolai boltnak különös jelentősége van a tanulók reggeliztetésében, tízórai ellátásában. Az iskolabolt áruellátását a 92-es ABC-áruház biztosítja. Eltérően más szövetkezetektől, a forgalom 0,5 százalékát, mint saját eredményt az iskolaszövetkezet döntésének megfelelően használhatja fel. Eredményes gazdálkodásukra jellemző, hogy az évenként képződő nyereségből, amely jelenleg 25 ezer forint, a részközgyűlés döntése alapján az év első felében boltbővítést végeznek. . . ■* / A tanulók részjegyének értéke személyenként 30 forint. Megoldásra váró feladat a végzett diákok részjegykiegészítése, a működési területükön kívül lakók esetében pedig az átirányításuk más ÁFÉSZ- hez. Segítséggel más nyíregyházi tanintézetben és megyénk városainak középiskoláiban is lehetne alakítani a nyíregyházihoz hasonló ifjúsági szövetkezetét. Ennek több irányú haszna lenne! Részben a pálya- választás, részben ismerkedés a szövetkezeti mozgalommal, a kereskedelemmel, és egy kicsit az élettel is. (farkas) Konzervüzem Fehérgyarmaton A szatmári almatermelő vidék egyik központja Fehérgyarmat. Csak a termelők tudják, milyen gondot jelent a piacon az alma értékesítése. Ezért kísérte egyetértés azt a döntést, amikor a Zöldért fehérgyarmati hűtőházában megépült az aszaló. Sajnos, a gázolajjal üzemelő hőkazán egyre többe kerül. Lépni kellett, s így született meg a gondolat: konzervüzem létesítése lenne kifizetődő. Ez egyben jó munka- alkalmat teremt a hűtőháziaknak. Kellő szervezéssel sikerült úgy kialakítani az aszalóban a területet, hogy ez a legideálisabb legyen. A munkát a Zöldért brigádjai végzik. A tervek szerint a március 20-án kezdett rekonstrukciót június 20-ra befejezik. A 8 milliós beruházás hasznosítja a ma színvonalat jelentő külhoni és hazai gépeket. A Nagykőrösi Fa- és Fémipari Szövetkezet üvegmosót és Finis-töltőt, a fehérgyarmati MEZŐGÉP például légbefúvásos mosót szállított. A feldolgozandó termékek között az alma mellett meggy és például uborka is szerepel. Eddig Mátészalkára vitték lé- feltöltésre is az üvegeket, június 20-tól a nagykőrösi levező segítségével már ez a művelet is elvégezhető Fehérgyarmaton.
