Kelet-Magyarország, 1982. június (42. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-09 / 133. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. június 9. A város területén mintegy kilencszázan élnek idős emberek, akik túl vannak a nyugdíjkorhatáron. Közülük 140-en már a 80. évüket is betöltötték. A velük való törődés, a róluk való gondoskodás nemcsak a családok gondja, hanem az illetékes tanácsi szerveké is. Az egészségügyi osztály igyekszik érvényesíteni azt az elvet, hogy minden rászoruló korának, egészségi állapotának és szociális helyzetének megfelelő támogatást kapjon. így a jövedelemmel nem rendelkező, család nélküli idős emberek rendszeres szociális segélyt kapnak. Erre a célra az idén egymillió 258 ezer forintot terveztek a költségvetésben. másfél száz ezerrel többet, mint egy évvel korábban. Olyanok is vannak, akik átmenetileg kerülnek nehéz anyagi helyzetbe. Részükre rendkívüli szociális segélyt utalnak ki, a körülményeket figyelembe véve. Évente száznál többen kapnak 7—800 forintot ilyen megítélésből. Az egyedül élő, mozgásukban korlátozott idős emberek támogatására veGondoskodás az öregekről zették be a házi szociális gondozást. Ebben a formában jelenleg egy fő foglalkozású gondozónő és négy tiszteletdíjas segít az otthonok és az idős emberek rendben tartásában. Az öregek napközi otthonában húsz idős embernek biztosítanak ellátást. A napi háromszori étkezést a kórház konyhájáról oldják meg. A napközit üzemek, intézmények is támogatják, így kirándulásra viszik az öregeket, a tsz gyümölcsöt küld nekik, az iskolák, a közművelődési intézmények ünnepi műsorokat adnak. S azok, akik dolgozni akarnak, a Fővárosi Kézműipari Vállalat révén erre is módot találnak. A város gyarapodása Parkok, járdák társadalmi munkában Ha a csecsemőtől az aggastyánig mindenki szerszámot fogott volna, akkor egy-egy emberre hatszáz forint értékű társadalmi munka jutott volna a múlt évben. A városszépítő, -gyarapító tevékenység jelentősége ennél a számnál érzékelhető leginkább, s imponáló az összeg: a tervezett 5 millión felül 140 ezer forinttal több a társadalmi munka értéke. Olyan munkákat végeztek a lakóhelyüket szerető városlakók, amelyeket a jogos igények ellenére az anyagiak szűkössége miatt nem lehetett volna ^betervezni, amelyekkel meggyorsítható a fejlődés üteme. A múlt évi számvetés pedig meghatározza az idei feladatokat is. Tavaly a meglévő parkok gondozására, facsemeték ültetésére kétmillió forintot meghaladó társadalmi munka született. Az idén hasonló nagyságrendben a jubileumi park bővítése és felújítása, a meglévő zöldterületek karbantartása szerepel a tervben. A belvízelvezető árkok tisztántartásában, a földutak karbantartásában ugyancsak a lakosság tevőleges részvételére lehet számítani. A tavalyi 432 ezer forint értékű munkát az idén is százezres nagyságrendben kell követni, hogy kevesebb legyen a bosszúsága a mélyebb területeken lévő lakóknak. Bár nem vásárosnaményi találmány, de másutt kevésbé szokásos, hogy a bontásra ítélt lakásokat önzetlen munka révén „tüntetik el”, hogy szabaddá tegyék az építési területet. A múlt évben a Rákóczi és Petőfi utcán hét ház tűnt így el, az idén a megújuló városközpont 16 régi ház elbontását igényli másfél millió forint értékben a Kossuth, Alkotmány és Könyök utcákon. Már készülődnek, hogy a tiszai strand az idén is megszépültén fogadja látogatóit. Minden évben visszatérő akció az itteni rendteremtés. Tavaly a többletet a szabadtéri színpad építése jelentette. A sportot kedvelő önkéntes munkásokat várja az idén a Vörös Meteor Sport Egyesület pályája, ahol a lelátó további bővítése, a? öltözőépítés megkezdése szerepel a társadalmi munka tervében, 200 ezer forint értékben. De meg lehet említeni, hogy a gyermekintézményekhez az idén is bekopogtatnak a szocialista brigádok, hogy javítsanak, gyarapítsák a játékokat. S akkor, amikor a tanács és a népfront áttekintette a társadalmi munka alakulását, joggal fogalmazta meg, hogy az üzemek, a fiatalok még nagyobb aktivitására lehet számítani a város érdekében. „Mindössze” jó szervezés, megfelelő mozgósítás szükséges hozzá. Üjabb faházakkal gyarapodik a gergelyiugornyai Tisza-part. (Gaál Béla felvételei) fl naményi Tisza-híd történetéből Téma lett Beregben a vásárosnaményi Tisza-híd. Mit tudunk a történetéről? Ezt foglaljuk össze az alábbiakban. Köztudomású, hogy a naményi Tisza-átkelés ősidők óta nevezetes és hadászatilag fontos közlekedési pont volt. A naményi révjogot állítólag Zsigmond király 1433-bah adományozta Szepessy Lászlónak, s utána a naményi közbirtokosság gyakorolta azt négy és fél évszázadon át. 1836-ban a közbirtokosság köréből hídrészvénytársaság alakult, amely 142 méter hosszú fahídat épített, amely közel 50 évig állott fenn. A fahídat 1881-ben az árvíz alámosta, úgy, hogy a kocsiközlekedést már akkor be kellett szüntetni. Három évvel később, 1884-ben egy nyári árvíz által elsodort tutajok a hidat annyira eltorlaszolták, hogy a torlaszt csak robbantással lehetett eltávolítani és akkor a fahíd teljesen elpusztult.. Ekkor az állam a részvénytársaságtól a révjogot 53 000 koronával megváltotta és elhatározta egy végleges, új híd építését. Ez 1885—86- ban épült 168 méter hosszal és 442 000 korona költséggel. 1919 április 24-én a megszálló intervenciós csapatok a híd középnyílását felrobbantották. A románok 1920 tavaszán vonultak el, s ekkor indult meg a közlekedés a katonaság által beállított komp segítségével. Ezután voltak csak végezhetők a szükséges felmérések és tervezések, s az új vasszerkezet gyártása. Az akkori nehéz gazdasági viszonyok és anyaghiány miatt a helyszíni munkák csak decemberben indulhattak meg és 1921 április végén a hidat már forgalomképes állapotba helyezték, s 1921 május 12- én adták át ünnepélyesen a forgalomnak. Az egész helyreállítás kereken 111000 aranykoronába került. (A helyreállítást ugyan 1921-ben fejezték be, de a munka utolsó része, a híd újrafestése, pénz hiányában akkor elmaradt és csak 1925 őszén fejeződött be.) 1926 január 24-én a hídon bronz emléktáblát leplezett le nagy ünnepség keretében a kereskedelemügyi miniszter megbízásából dr. Gállik h. államtitkár. Ekkor a hidat II. Rákóczi Ferencről nevezték el. 1944 október második felében a visszavonuló katonai egységek a két Kraszna-híd- dal együtt felrobbantották. Hét évig komp közlekedett Vásárosnamény és 21 beregi falu között. A Tisza-hidat 1951-ben újították meg. Nyéki Károly A városban talán nincsen olyan gyermekintézmény, amelyen ne találnánk az írógépgyár szocialista brigádjainak társadalmi munkáját. Ennek az önzetlen, hasznos tevékenységnek a titkáról Fazekas Béla, az IGV naményi egységének meó-vezetője, párttitkára eképpen vall: — Nincs, legalábbis nem tudok titkot — mondja a 35 éves, rendkívül szimpatikus, szerény ember, takaros kis- varsányi otthonában. — De a szervezést megkönnyíti a társak, a kollegák megértése, a jó ügyekért való tenniaka- rása. Valamennyi cselekedetemet, az emberekkel való barátságot az itthon, Kisvar- sányban megélt- szép élményekből, emlékekből származtatom. Kisvarsányban öt évig a községi KlSZ-alap- szervezet titkára voltam. Sohasem kellett könyörögni, bárhol volt ránk szükség. Az összefogás valahogy magából a barátságból eredt és nemcsak a szórakozásra terjedt. Az itt megszerzett emberséget magammal vittem Naményba is. A szekrényből egy szép plakettet vesz elő. Csillognak rajta a napsugarak, s egyik oldalán egy mondat: „SZA- BOLCS-SZATMÁR MEGYE TANÁCSA TÁRSADALMI MUNKÁÉRT”. — Az 1981-ben végzett társadalmi munkáért kaptam. A gyár is megtisztelő kitüntetést kapott. Pénzzel, és munkával támogattuk a fürdőépítést, óvodákat, bölcsődéket. Segítettünk az úttörőtábor létrehozásában, a gyár előtt járdát építettünk .. . Mindezek emberi dolgairól így szól: — Az emberek érzik: magunknak, mindannyiunknak csináljuk. Nagyon fontos, hogy lássák, ismerjék a végcélt, mit miért kell tennünk, s ehhez a meggyőződés, az őszinte szó elengedhetetlen. Egy-kettőre megértették: ma már néhány százezer forintból nem építtethetünk fürdőt. Tehát sokat segítünk, ha a város forintjaihoz a sajátunkat és társadalmi munkánkat is hozzátesszük. — Mit ad a város cserébe? — Felkarol, támogat minden jó ügyet, kezdeményezést és lehetőséget ad azok kibontakoztatására. Közvetetten ugyan, de mindent bőkezűen visszakapunk, akár a szolgálTöbb bolt kellene forgalom Értékelték a közelmúltban a kereskedelmi forgalom alakulását, a lakosság ellátását. Vásárosnaményban az ÁFÉSZ az, amely meghatározza a kereskedelem szinte minden ágában boltjaival, vendéglátó- helyeivel a lakosság ellátását. Azonban hogy mit jelent más vállalatok — tejipar, sütőipar, magánkereskedők — üzletnyitása, azt legjobban a múlt évben a 8 milliós forgalom határozta meg, amelyet ezek a boltok bonyolítottak le. A megyei átlagot meghaladó módon nőtt az élelmiszerkereskedelem. Pedig napjainkban is gond, hogy jóval több húst, húskészítményt igényelnek a város lakói, mint amennyit kapnak. Mivel kereteket osztanak el, ezért így nagyobb változás nem várható, örvendetes viszont, * hogy más árukból mind szélesebb választékot kínálnak. Ennek tudható be, hogy tavaly például másfélszer any- nyi baromfihús fogyott, mint tőkehús. Csökkentette az ellátási gondot, hogy az ÁFÉSZ húsüzeme a tervezettől egymillió forint értékben több árut állított elő. A táplálkozási kultúra változását jelenti, hogy majd tizedével több fogy tejből és tejtermékből, a zöldségfélék forgalma pedig 15 százalékkal nőtt. Az idén is jelentős mennyiségű primőrt hoznak Sarkadról — 300 mázsa uborkát, 100 mázsa paprikát, 200 mázsa korai káposztát —, valamint kilenc kistermelővel kötöttek szerződést fólia alatti termelésre. A ruházati forgalom alakulásában látszik meg a legjobban, hogy az áruház elavult, nincsenek megfelelő szaküzletek. A vendéglátásban a megyei átlagot meghaladó növekedés a jobb munka bizonyítéka, hiszen az alkoholtartalmú italok forgalma alig nőtt, viszont az előfizetéses ebédekből harmadával többet adtak el, jóval több üdítő ital fogyott, mint korábban. Tavaly sikeres volt a Tisza-part ellátása is, az idén kisebb zökkenőktől eltekintve szintén nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy megelégedetten távozzanak a vendégek. Bár nincsenek látványos dolgok az idén, de minden évben bővül a kereskedelmi hálózat. A közelmúltban megnyitott új OFOTÉRT- szaküzlet és kultúrcikkbolt jelenti a legnagyobb változást. A vitkai városrészen a presszó megépítése hozhat változást. Mivel a városközpont kinőtte az ABC-áruhá- zat, ezért szükségessé vált egy újnak az építése. Az idén a szanálási eljárást folytatják le, az építésre ezután kerül sor. Társadalmi munkások A múlt évben is többen tevékenykedtek önzetlenül a városért. A társadalmi munkások legjobbjainak emlékplakettel ismerték el fáradozásukat. A kollektívák közül az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat gyáregysége végezte a legnagyobb értékű munkát. Az Ilki úton járdát építettek, a Tisza- parti úttörőtáborban előtetőt készítettek. Az IGV elismerő oklevelet kapott munkájáért. A Társadalmi Munkáért emlékplakettet Baly János és Bana Barnabás Vörös Csillag Tsz, Domokos Lászlóné VOR, Fazekas Béla IGV, Gaál Gyula kőműves kisiparos, Gál Zoltán Vitkai Általános Iskola, Illés Elemér a városi-járási pártbizottság első titkára, Nagy Sándor SZA- VICSAV, Szigeti Miklós vegyesipari szövetkezet és Varga Péter, az ÉRDÉRT 17. számú telepének dolgozója kapta. Gyarapodó képtár A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjával történt megállapodás értelmében újabb alkotásokat kapott a város. Mintegy 88 ezer forint értékben három festménnyel, 3 kisplasztikával, 3 rézkarccal és linómetszettel gyarapodott a gyűjtemény. összesen félmillió forint értékű képzőművészeti alkotás van már a város birtokában, ami alapját képezi egy városi képtárnak. A művészeti alap tagjai a Tisza-parti alkotóházban frissülnek fel nyaranta. A megyében élő amatőr képzőművészek alkotásaiból nyílt kiállítás a művelődési központban. tatásokban, akár másban. Egyébként nekünk sem mindegy, milyen környezetben élünk, dolgozunk, milyen véleményt alkotnak rólunk a hozzánk látogatók. A társadalmi . munka jó alkalom a gyári kollektíva még jobb összekovácsolására, emberibb kapcsolatok kialakítására. Talán ennek is tulajdonítható, hogy a nehézségeink ellenére is jó, bizakodó a hangulat a gyárban. (cselényi) Az oldalt összeállította: LÄNYI BOTOND A cp
