Kelet-Magyarország, 1982. június (42. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-09 / 133. szám
XXXIX. évfolyam, 133. szám ARA: 1,40 FORINT 1982. junius 9., szerda Megkezdődött a KGST XXXVI. ülésszaka Lázár György mondott megnyitó beszédet Kedden Budapesten a barátság és testvéri együttműködés légkörében megkezdte munkáját a KGST XXXVI. ülésszaka. Az ülésszakot az elnöklő Lázár György nyitotta meg. Marjai József, az ülésszak elnöke, a végrehajtó bizottság beszámolójához szóbeli kiegészítést fűz. (Keiet-Magyarország telefotó) Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya nevében üdvözölte a KGST XXXVI. ülésszakára érkezett küldöttségek vezetőit, az ülésszak résztvevőit, majd a következőket mondotta: A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Budapesten legutóbb hét évvel ezelőtt, 1975-ben ülésezett. Közvéleményünk mint akkor, most is örömmel fogadta és megtisztelőnek tartja, hogy a KGST legmagasabb fóruma hazánkat választotta tanácskozása színhelyéül. Remélem és hiszem, önöknek alkalmuk lesz meggyőződni róla, milyen mélyen gyökerező őszinte megbecsülés él népünkben testvéri országaink gazdasági együttműködésének e közös szervezete iránt, amely immár több mint harminc éve tölti be felelős és nemes küldetését. Ülésszakunkat ezúttal is nagy érdeklődés előzi meg. Ügy vélem, a várakozás jogos. A KGST ülésszakai mindig jelentős események, amelyek fontos állomásai a szocialista gazdasági integráció előrevitelének. Tervezett napirendünket ismerve bizonyos vagyok benne, hogy ez most is így lesz. Tanácskozásunkon számba vesszük a szófiai ülésszak óta végzett együttes munkát, mérlegre tesszük annak eredményeit és gyengéit, s ennek alapján kijelöljük a további tennivalókat. Áttekintjük, hogyan teljesül az atomerő- művi berendezések gyártásszakosítására, kooperációjára és kölcsönös szállítására megkötött sokoldalú kormányközi egyezmény. Megvitatjuk a mikroprocesszoros technika fejlesztésére és alkalmazására, az ipari robotok kifejlesztésére, valamint a színes televízió gyártásában javasolt együttműködési programokat, meghatározzuk az e területeken lehetséges szakosítás és kooperáció megszervezésének feladatait. Meghatározzuk az 1986—1990. évi népgazdasági tervek összehangolásának programját. Végül, de nem utolsósorban arról is véleményt cserélünk, mit kell tenni együttműködésünk más területein ahhoz, hogy eredményesebben oldjuk meg a szocialista építés időszerű feladatait. (Folytatás a 4. oldalon) Napirenden: a gyephasznosítás DAB-szakbizottságok munkaülése Csengerben A csengeri Lenin Termelőszövetkezetben tartotta tanácskozását a Debreceni Akadémiai Bizottság mezőgazdasági szakbizottsága és állattenyésztési munka- bizottsága. Az ankét témája a gyephasznosítás volt. Az ülést dr. Tar Imre, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának első titkára, a DAB mezőgazda- sági bizottságának társelnöke vezette. Bevezetőjében elmondta, hogy rét- és legelőterületeink művelése nagyobb gondoskodást kíván. A terület felének művelése korszerűtlen. Az összes kiszórt műtrágyának mindössze nyolc százalékát kapják a gyepek, és intenzíven csak mintegy hatezer hektárt művelnek. Nagyon kevés helyen öntöznek, és az átlagosan lehulló évi 326 milliméter csapadékot feltétlenül ki kellene egészíteni. Ugyancsak gond a másik véglet, a belvíz, aminek megoldása a vízrendezésre vár. A gyepek egyötödét kaszálják, negyven százalékát legeltetik, de csak tízezer hektáron korszerűen. Az elmúlt ötéves tervben az állattenyésztésen belül a juhászati ágazat fejlődött a legdinamikusabban. A tartósan jó külföldi piacok, a nagymértékben emelt felvásárlási árak mellett ebben az is közrejátszott, hogy ennek az ágazatnak a fejlesztése került a legkevesebbe. Adottságainknak mindenesetre nagyon megfelel a juhászat térnyerése, hiszen ott is lehet legeltetni, ahol a marhát nem, a gazdasági „sepregető” szerepéről nem is szólva. Öt év alatt a létszám negyvenhárom százalékkal emelkedett, míg a férőhely csak harminchéttel, így száz birka helyén százhuszonhetet tartunk. A szükségférőhelyek, és a magas elhullás akadályai a továbblépésnek, de sok a tartalék a tenyésztési munkában. Dr. Tar Imre előadása után a résztvevők tájékoztatót hallottak a juhneme- sftés eredményeiről, és az ezt szolgáló mesterséges megtermékenyítésről. A vendéglátó csengeri termelőszövetkezetet dr. Végh János főmérnök mutatta be, beszámolójából a bizottság megismerkedhetett gyepgazdálkodásuk és juhtartásuk eredményeivel. 1800 hektár a gyepterületük, amelynek jelentős részét a közelmúltban telepítették olyan földeken, ahol' a szántóföldi művelés azelőtt csak ráfizetést „termett”. A gyeptelepítés annál is inkább fontos, mert a Szamos menti öntéstalajaikon nem lehet eredményesen lucernát telepíteni, szálas és fehérjetakarmány pedig mindenképpen kell. Nagy tetszést aratott újításuk, a „nájlonhodály”. A juhászok adták ezt a nevet, ennek a vándoroltatható nyári szállásnak, amely inkább egy fóliasátorhoz hasonlít. Fekete fólia borítja, és minden oldalról szellőzik. A munkabizottság a telepekkel, az intenzív gyepekkel és az éppen folyó takarmánybetakarítással végül határszemlén ismerke- . dett. Idén kétezer tonna gyertya készül a Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat nyírbátori növényolajgyárában. Felvételünkön: Mizsák Ilona gyertyaöntő. Ülést tartott a megyei tanács vb Javítani az energiagazdálkodást A megyei tanács végrehajtó bizottsága kedden tartott ülésén beszámolót vitatott meg a Mátészalkai Városi Tanács V. B. tevékenységéről. Az 1976-os — legutóbbi — beszámoltatás óta gyors léptekkel haladtak a városi státus tartalommal való megtöltésében Mátészalkán. Érvényes ez a vb munkáját minősítő társadalmi, kulturális, egészségügyi és szociális tevékenység szervezése terén egyaránt. A sokrétű tevékenységben azonban nagyobb gondot kellett volna fordítaniuk a lakásépítési tervek teljesítésére, a középületek kivitelezési határidejére, költségeire és a lakossági társadalmi munka szervezésére. Az eredmények elismerésével elfogadta a végrehajtó bizottság a beszámolót, s meghatározta a fejlődés, a lakosság szolgálata követelte teendőket, a testületi és apparátusi munka to- vábbjavításával, a társadalmi munka jobb szervezésével. A testület napirendjén szerepelt a megye energiagazdálkodási helyzetéről és az energiaracionalizálási program végrehajtásáról szóló előterjesztés. Mint ismeretes, az ötödik ötéves terv idején a gazdálkodási feltételek fokozatosan nehezedtek, ugyanakkor az energiafelhasználás 1978-ban igen magasra szökött. A helyzetet felmérve több magas szintű határozat született. Egyebek között az országos energiaprogram szerint korszerűsíteni kell az energiahordozó szerkezetet: a felhasználás a szén és a földgáz irányában tolódjék el, s jelentősen növekedjék a hulladékhasznosítás. A kormányprogramhoz kapcsolódóan megyei intézkedések történtek. Az ipari termelésben már kezdeti eredmények is születtek. Amíg 1978 és 81 között a termelési érték 119,8 százalékos felfutást mutat, az elektromosenergia-fel- használás 115, az egyéb energiahordozók felhasználása 105 százalékra növekedett. A gázenergia-felhasználás megyénkben is növekedett, ütemével azonban nem lehetünk elégedettek. A kőolaj- származékok felhasználása jelentősen csökkent, az elmúlt évi értékesítés 83,2 százaléka az 1978. évinek. A szén és kokszféleségek forgalma mérsékelt növekedést mutat. A kormányprogram végrehajtásában tehát születtek eredmények, de az energiapolitika gyors változásai komoly nehézséget jelentenek a folyamatos gazdálkodásban. A végrehajtó bizottság az előterjesztést elfogadta és határozatot hozott az olaj- és koksztüzelés kiváltásának gyorsítására, a helyben fellelhető hulladékanyagok — különösen a mezőgazdaság terén — jobb hasznosítására, a még szigorúbb takarékosságra. A kisvállalatok, kisszövetkezetek, szolgáltató és mezőgazdasági szakcsoportok alakításáról illetve az ezekről szóló jogszabályok megyei végrehajtásáról tárgyalt ezután a végrehajtó bizottság. Egyebek között megállapították: a megyében az új szervezeti formák kezdeményezése megindult, és várhatóan e folyamat szélesedni fog. Az eddig létrejött egységek igényekre termelnek, javítják a lakosság ellátását és serkentően hatnak egyes vállalati tevékenységek jobb végzésére. A továbbiakban a végrehajtó bizottság személyi és egyéb kérdésekben döntött. V flzOVH elnöke Szabolcsban Hétfőn Szabolcs-Szat- márba érkezett Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke. Először megbeszéléseket folytatott Tar Imrével, a megyei pártbizottság első titkárával és Tisza László megyei tanácselnökkel az időszerű vízügyi feladatokról. Kétnapos itt-tartózko- dása során találkozott a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetőivel, akikkel többek között áttekintette a megye víz- gazdálkodásának eredményeit, az igazgatóság tennivalóit. Kedden a vízügyi igazgatóság szakembereinek társaságában egyebek között felkereste a felső-szabolcsi öblöaetet, ahol elsősorban a meliorációs munkákkal ismerkedett. Az OVH elnöke kedden elutazott megyénkből. f---------------^ A korszerű iskoláról Oktatáspolitikai tanácskozás Nyíregyházán Iskolarendszerünk legfontosabb pártdokumentuma az elkövetkező esztendőkben, s talán évtizedekben is az 1972-es oktatási párthatározat mellett az MSZMP KB idei április 7-i állásfoglalása az oktatás fejlesztéséről, irányelveiről. Ezt a dokumentumot elemezték a június 8- án, Nyíregyházán tartott oktatáspolitikai tanácskozáson. A résztvevőket, köztük Ekler Györgyöt, a megyei pártbizottság titkárát, Szabó Endrét, a Művelődési Minisztérium csoport- vezetőjét, továbbá az általános iskolai igazgatókat, szakfelügyelőket, a megye járásainak és városainak kulturális vezetőit Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte bevezetőjében, majd Kővári Tibor, az MSZMP tudományos, kulturális és közoktatási osztályának munkatársa tartott előadást az április 7-i állás- foglalással kapcsolatos • kérdésekről. A hetvenes évek közepétől a társadalom érdeklődésének homlokterébe került, hogy milyen lesz a magyar iskolarendszer az ezredfordulón? A gazdasági élet változásait felerősítve kísérte a kérdés: meg tud-e felelni iskola- rendszerünk a megnövekedett követelményeknek, illetve mi legyen a korszerűsítés iránya? A mai iskolarendszert elemezve az előadó kifejtette: megítélésében sok a szélsőség, az eredményeket elvitató negatív szemlélet is. A továbbiakban háttérrajzot adott a dokumentum születéséhez, illetve az iskola funkcióit elemezte a dokumentum egységes értelmezése érdekében. Kiemelte a nevelőmunka területén a család szerepét. A tanácskozáson előadást tartott Kuknyó János, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezetője az idei tanév tapasztalatairól, illetve az új tanév igazgatói feladatairól.
