Kelet-Magyarország, 1982. június (42. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-08 / 132. szám

1982. június 8 Kelet-Magyarország 3 Négy szürke fal ? A divat betört a munka- csarnokokba. Bővül a munkaruhák választéka, reklámfilm hívogat a munkaruházati szaküzle­tekbe, hogy ki-ki válasz- szón a nemcsak praktikus, de esztétikus ruhák közűi is foglalkozásának, beosz­tásának megfelelően. Évekkel ezelőtt felismer­ték a szakemberek, hogy nem baj, ha a vegyiüzem­ben dolgozók ruhája nem­csak saválló,- de viselésük kellemesen hat a közér­zetre. A munka az ember lét- szükséglete, amely során megvalósíthatja önmagát. Ugyanakkor esztétikai él­mények forrása is lehet. Néhány évtizeddel ezelőtt hasonló nézetek fejtegetőit minden bizonnyal kine­vették, ma már tudomány­ágak veszik bonckés alá a munkaesztétika összete­vőit. Ezek között szerepel a már említett munkaru­hán kívül a munkahely esztétikája. A füstös, zord tömbjével nyomasztó gyá­rak, üzemek modern utó­dai külső megjelenésük­kel joggal nevezhetők „második otthon”-nak. Megtervezésükkor eszté­tikai követelményekre is odafigyeltek. A megye üzemeit, gyá­rait járva láthatunk bő­ven jó példákat a tiszta, szép munkahelyre. A kon­zervgyár tyukodi egységé­ben például nemcsak a porta, a fogadóépület fo­lyosói rendezettek. Hason­lóan kellemes benyomása marad a MOM mátészal­kai gyárába látogatónak. Az üzemcsarnokok, az ud­var, a műszak utáni ki- kapcsolódásra szolgáló üzemi sportpályák, azaz a tágabb környezet is, ki­egyensúlyozottságot su­gároz. Ilyen körülmények között nagyobb lendület­tel halad a munka, rit­kábban fogalmazódik meg a nyolc órai munka után a keserűségbe hajló mon­dat : „Ezen a napon is túl­vagyunk !” Kétségtelen, hogy a „négy szürke fal” a sza­lagnál egyhangú munkát végző dolgozót nem dop­pingolja. Mégis akadnak munkahelyek, ahol a leg*- alapvetőbb munka-egész­ségügyi, munkavédelmi szempontokon túl alig tö­rődnek a hang-, a szín-, a zaj-, a megvilágítási vi­szonyokkal. Az egyik sza­bolcsi termelőszövetkezet frissen kialakított mellék­üzemágában jártunk. A varrógépek mellett akkor kezdték tanulni a szokat­lan fogásokat a gyakorlat­lan asszonykezek. A zaj az átlagosnál nagyobb, fülsértőbb volt. Régebbi típusúak, kopottak voltak a gépek? Vagy a munka­terem berendezésénél nem törődtek a tér hangelnye­lő, visszaverő adottágai­val? Annyi bizonyos, a mezei munka csendjéhez szokott fülek hosszan csengtek műszak után. Pedig a kisebb hangerő nemcsak a fülek megkí- mélését szolgálná, hanem a munkahely otthonosab­bá tételét is. A munkaesztétika ösz- szetevőit hosszan elemez­hetnénk. Szólni kellene a munkafolyamat, a mun­kához kötődő emberi vi­szonyok és a műszakok alatt létrehozott termékek esztétikumáról. De talán a leírtakból is kitűnik, hogy a megnehezült gazdasági körülmények között, a na­gyobb termelékenységre összpontosítva sem feled­kezhetünk meg arról, hogy a munkahelyi környezet esztétikusabbá, otthono­sabbá tételében is szuny- nyadnak még tartalékok. Reszler Gábor A Csepel Művek nyírbátori Fúrógépgyárában gondoskodnak aa utánpótlásról. Korszerű, jól felszerelt tanműhelyekben 224 első, má­sodik és harmadéves tanuló sajátítja el a marós és a lakatos szak­mát. (Jávor László) A nyári aratási munkára nyolc kombájnt készítenek fel a főiskolai tangazdaság központi műhelyében. (E. E. felv.)--------------------------------------------------------------------- ... Megbízatások Hetvenéves aggastyán, gye­sen lévő kismama, pedagó­gus, kisiparos. Ilyen az ösz- szetétele a legtöbb nyíregy­házi körzeti pártalapszerve- zetnek. Sokan nyugdíjas alapszervezeteket emleget­nek. Ez az elnevezés akkor sem helyes, ha a szóban for­gó alapszervezeteket főleg nyugdíjasok alkotják. Olyan tapasztalt kommunisták, akik nyugdíjasán is használni akarnak és tudnak is. Nyíregyházán — a külte­rületiekkel együtt — tizen­négy körzeti alapszervezet működik. Ezerkétszázötven párttag tartozik az alapszer­vezetekhez. Több mint ez­ren nyugdíjasok, kettőszáz sincs az aktív dolgozók szá­ma. Az aktívak közé tarto­zik az a tíz-tizenöt kismama is, aki a gyes három évére munkahelyéről átigazolását kérte a körzetbe. Viszonylag kevesen vannak azok, akik betegségük miatt nem kaptak megbízatást. Jelentős erőt képviselnek azonban azok, akik konkrét megbízatásokat teljesítenek. Elsősorban a Hazafias Nép­front és a Vöröskereszt mun­kájába kapcsolódnak be. Szervezik a társadalmi mun­kát, a véradást, kilincselnek, közbenjárásukra megszünte­tik a kommunális és egyéb ellátás zavarait. Jó néhányan nyugdíjasán is régi megbíza­tásuknak tesznek eleget: munkásőrök, népi ellenőrök, választott testületek tagjai. Sok nyugdíjas párttag ideig­lenes megbízatása is igen eredményes. Különböző vá­lasztások alkalmával, ta­nácstagi beszámolók idején, társadalmi ünnepeken konk­rét, mérhető munkát végez­nek. A körzeti alapszervezetek tagjai többnyire bőséges idő­vel rendelkeznek és lelkesen végzik közéleti munkájukat. Mi tagadás: néha egy kicsit túl lelkesen is. Néhányad közülük csak az igényeket ismerik, a lehetőségeket nem. Részben azért, mert laza a kapcsolatuk a tanácstagok­kal, a tanáccsal. A legtöbb nyugdíjas párt­tag jó szervezőkészséggel, bőséges mozgalmi tapasztala­tokkal rendelkezik.1 Kevés ki­vételtől eltekintve igénylik a megbízatást, a társadalmi munkát. Szükség is van köz­hasznú munkájukra, (n.) ÁZ ERŐS SEGÍTSE A GYENGÉT Kölcsönös érdekeltség ✓ Máriapócs és Nábrád újszerű kapcsolata Az erős segítse a gyengét mozgalom nem újkeletű a mezőgazdasági termelőszövetke­zetek kapcsolatában. Korábban azonban a legtöbb kapcsolat megmaradt a vezetők köl­csönös látogatásánál. Eldicsekedtek, vagy elpanaszkodtak egymásnak, a helyzet pedig lényegében változatlan maradt. A gyengének az esetek többségében a jó tanács mellé anyagi segítségre van szüksége. Most ebben az irányban fejlődik a mozgalom, ez ad új tartalmat. Természetesen nem könyörado- mányról van szó, hanem kölcsönös nyere­ségérdekeltségen kell alapulnia az anyagi se­gítségnek. Ilyen gazdasági társaság első lé­péseit gyakorolja a máriapócsi Rákóczi Tsz, mint erős, és a gyengének minősült nábrádi Szikra Tsz. Á frigy Megnövekedett feladatok, az országos követelmények, az üzemi érdek, a belterjes­ség fokozása szükségessé te­szi a termelés gazdaságos bő­vítését. A nehezebb gazda­sági körülmények miatt (be­szűkült állami forrás), az alacsony jövedelmezőségű termelőszövetkezetek tőke­szegénysége (a pótlási ala­pot is leköti a korábbi hi­telek törlesztése), a gyenge termelőszövetkezetekben a szinten tartás is gond, a fej­lesztés önerőből kilátástalan. Ebben a cipőben jár a náb­rádi tsz is. Ezért próbálkoz­nak azzal a lehetőséggel, amelyet „Az erős segítse a gyengét”-mozgalom nyújt­hat, ha megfelelő gazdasági társulást hoznak létre. Erre a máriapócsi Rákóczi Ter­melőszövetkezetet kérték fel partnernek. A frigy a múlt évben fo­galmazódott meg. A mária­pócsi termelőszövetkezetben — talajadottságából adó­dóan — korábban lehet a kalászosokat aratni. Az első „segítséget” Nábrád nyújtot­ta, kölcsönadta gabonakom­bájnjait. Az időbeni eltoló­dáson kívül erre azért is le­hetőség volt, mert Nábrád a É letük átmeneti szaka­sza végéhez közeledik. Számolgatják a napo­kat: hány van még a vizsgá­ig. Néha maguk elé képzelik a kólával megrakott asztalo­kat, ahol ünnepélyesen szak­munkássá fogadják őket. Az­tán teljes értékű tagjai lehet­nek brigádjuknak. Több lesz a munka, nagyobb a fizetés, igaz, a felelősség is. Már nem a tanműhelyben gyakorolnak, hanem itt, a HAFE nyíregy­házi gyárának csarnokában. Nekik is, leendő társaiknak is jó ez az átmenet, hiszen nem az iskolapadból csep­pennek bele a munka nehe­zébe. Szűcs Mihály harmadikos vas- és fémszerkezeti lakatos­tanuló. Büszke rá, hogy szep­temberben Pásztor Tibor bri­gádjába osztották be. Mert brigádvezetője nagy tapaszta- latú szakember, külföldön is letette a „névjegyét”. A végzős tanulók előtt is beszélt az NDK-ban és Csehszlovákiá­ban szerzett élményeiről. Beszélgetésekre, élménybe­számolókra, az emberi kap­csolatok kialakítására főleg reggelizés közben van lehe­tőség. Aztán csengnek-bong- nak itt a vasak egészen a műszak végéig. A fürge moz­gású Miska változatosnak tartja munkáját. J.ó szaktnun- _ kásnak, példaképnek tartja Vári Jánost. A művezetőről meg az a véleménye, hogy emberséges, csak ravaszul be­lelát a tanulók kártyáiba. Tő­le lehet elkérezkedni munka­idő alatt. Az átlátszó trükköt, az álindokot nem fogadja el. S hogy milyennek ismerte meg a műhelyt, a többieket? Többnyire jónak, szorgalmas­nak. De az igazsághoz tarto­zik — teszi hozzá —, hogy néhányszor pálinkásüveg is előkerült a műhelyben mű­szakkezdés után. Kellemetlen emléke az is, hogy az egyik tapasztalt szaki műszak vé­gén velük, a tanulókkal te- kertette fel a kábelét, szedet­te össze a szerszámait, s tet­te mindezt olyan stílusban, mintha ő lenne itt a tulaj. Pedig kihirdették, hogy a ta­nulókkal nem a segédmunkát, hanem a szakmai fogásokat kell megtanítani. . Bálint János, szintén, vég­zős lakatostanuló a brigád­ban. Azt mondja, a szakmai fogások elsajátítására van le­hetőség, mert a brigádveze­tő gyakran rajzot, anyagot ad a kezükbe és önálló mun­kára készteti őket. No, per­sze néha-néha rájuk néz és ha kell segít. Elég türelmes­nek mondható a brigádveze­tő. De néhány brigádtag ide­ges, ha a tanulók egy szerke­zetet rosszul raknak össze. Nem kell mindent megszok­ni, vagy átvenni a tapasztalt szakmunkásoktól — véleke­dik Bálint János is. Arra gon­dol, hogy az egyik brigádtag reggel spiccesen érkezett munkába és a brigádvezető hazaküldte. Nemcsak a jót, a rosszat is meglátja. Jó ebben a brigádban — mondja —, hogy teljes az egyetértés, ha egy-egy nagyobb célfeladatot kell teljesítem. „Szívesen ma­radunk ebben a brigádban a vizsgák után. Hiányérzetünk, -hogy még nem láttuk a bri­gádnaplót, nem vettünk részt közös kommunista szomba­ton, vagy közös kirándulá­son.” Czuczor Árpád esztergá­lyostanuló viszont azzal di­csekszik, hogy több bulimecs- cset is játszottak és szabad volt legyőzniük a szakmun­kásokat. Jók voltak ezek a meccsek ismerkedésre, a kap­csolatok kialakítására. Igaz, a meccsek után a munkában a szakmunkások nem lettek elnézőbbek. Az értékes esz­tergagépen nem is engedik dolgozni azt a tanulót, aki többszöri magyarázat után is feltűnően rosszul dolgozik. Árpád, a nyurga fiú azt vall­ja, a tanulóknak is ugyanany- nyit kell tenni a közeledés, a jó kapcsolat érdekében. A szorgalmasoknak, a szakmai fogásokat elsajátítani aka­róknak a tapasztalt szakik nem mondják: „Ne lába Bán­kódjátok itt a gép körül”. Ár­pád a legsegítőkészebb és egyben a legjobb szakmun­kásnak Kökényesi Dánielt tartja. Sok mindenben szeret­ne hasonlítani hozzá. A z lenne a jó, ha vala­mennyi tanuló példa­képet találna magá­nak. Már most, a tanulás utolsó heteiben. N. L. három szomszédos község termelőszövetkezeteivel va­ló egyesülés után jól, majd­nem túlgépesített lett a ga­bonabetakarítást tekintve. Ehhez jött a szatmári terme­lőszövetkezeteket sújtó nagy belvíz. Az aratás, sajnos az elmúlt évben a fehérgyarma­ti járás több termelőszövet­kezetében néhány napig tar­tott. Tandíj nélkül... A kombájnok bérbevéte­le után tartós kapcsolaton törték a fejüket. így született az elhatározás: a Máriapó­cson már gazdaságosan, nagy tapasztalattal működő var­rodát kibővítik Nábrádra is. Az anyavállalattal, a Békés­csabai Kötöttárugyárral, to­vábbra is Máriapócs tartja a kapcsolatot. Nábrádnak anyagi eszközökkel is segí­tettek az új telep berendezé­sében, a dolgozókat pedig Máriapócson képezik ki. Egy külön kis tanműhelyben most is nábrádiak dolgoz­nak. Csak a meósoknak kell Békéscsabán jogosítványt szerezniük, a gyár annak en­gedi a munkát minősíteni, annak ad meó-bélyegzőt, akit ő vizsgáztat. Előreláthatólag még júni­usban beindul a 80 fős var­roda Nábrádon. Az anyag szabását még Máriapócson végzik. Ha most indul is a Szikra Tsz-ben a varroda, nem lesznek kezdők, nem kell a tandíjat megfizetniük, a buktatókat végigjárniuk, mint annak idején a pécsi termelőszövetkezetnek. Ter­mészetesen a segítség nem isten nevében történik, az anyagi befektetéssel és a munkával arányosan része­sülnek a nyereségből. Talán mire ez az írás megjelenik, az első szerződés (30 ezer da­rab jégeralsó) alapanyagát már szabják Máriapócson. Kisebb költséggel A két termelőszövetkezet vezetősége vizsgálja: a kü­lönböző talaj- és természeti adottságú területen miként, mire társulhatnának. Mivel a homokon korábban végezhető a talajmunka, a vetés, a be­takarítás, a gépesítés fejlesz­tésében ezt figyelembe ve­szik. Előrehaladott állapot­ban van már a legelőgazdál­kodásban, az állattenyésztés­ben való gazdasági társulás. A pécsi tsz részt venne a je­lentős legelővel rendelkező nábrádi tsz-ben, az intenzív rét- és legelőgazdálkodás ki­alakításában. A szatmári le­gelőkön tartanák a pócsi ju­hokat. Szó lehet közös ab­raktermesztés kialakításáról is. összefogással a Tiszán terveznek egy építésihomok- kitermelő telepet működtet­ni. Tárgyalnak közös gépal­katrész-ellátásról. Ezzel csökkentenék a sokszor pár­huzamos raktárkészletet, ke­vesebb költséggel tudnák működtetni gépeiket. Ezek még csak ígéretes tervek. Az együttműködést kiter­jesztik szociális, kulturális te­rületre is. A nábrádi tsz a Tisza-parton a községi ta­nácstól tartós használatra át­vett egy elhagyott kompke­zelői lakást. A máriapócsi tsz segítségével ezt rendbehoz­zák, kibővítik és üdülési cél­ra hasznosítják. A pócsi ter­melőszövetkezetnek az or­szágban több helyen van bé­relt üdülője, ezeket a köl­csönösség alapján a nábrádi­ak is igénybe vehetik. Kicserélt tapasztalatok Az említett néhány példa is igazolja: a két vezetőség nem vendégségbe jár egy­máshoz. A befektetett pénz és munka szigorú elszámolás alapján a kölcsönös nyere­ségérdekeltség figyelembevé­telével történik. Természe­tesen átveszik egymás veze­tési, gazdaságszervezési, ter­melési és áruértékesítési ta­pasztalatait is. Reméljük, a biztató kezdet után olyan eredményeket érnek el Az erős segítse a gyengét moz­galom keretében, amely fém­jelzi ennek új tartalmát, má­soknak is példát adva a le­hetőségek kihasználására. Csikós Balázs Brigádnaplót még nem láttunk „Szakmunkássá fogadom...”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents